Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
1968. január 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Elmondjuk masunkról * A jászalsószentgyörgyieké a szó Jászalsószentgyörgy a Jászság szélén helyezkedik el. Területe 8920 katasztrá- lis hold, lakosainak száma 4521. A lakosság létszáma — mint általában a jászsági községeké — csökken. Az emberek többsége itt a termelőszövetkezetben dolgozik, egy kisebb része a Vegyesipari Ktsz-ben. Mintegy 900—950 ember jár el Alsószen tgyörgyről dolgozni más községbe, városba. A Vegyesipari Ktsz 12 részleggel dolgozik, s 130 munkást foglalkoztat A részlegek közül legjelentősebb az építő-, az asztaloslakatos- és a férfiszabó részleg, mely a szolgáltató tevékenységén túl a nagykereskedelemnek, közüle- teknek. illetve más termelő vállalatoknak is dolgozik. A Vegyesipari Ktsz 1966. évi teljes termelési értéke megközelítette a 13 millió forintot melyből a lakosságnak végzett javító-szolgáltató tevékenység 800 ezer forint volt. A ktsz most alakítja ki a községben véglegesen telepmelés is. Evenként 500 000 hízott sertést 2—400 mázsa baromfit, jelentős mennyiségű tejet, tojást adnak át a felvásárló szerveknek. A termelőszövetkezet saját gépparkkal rendelkezik. A gépek javításához szükséges szerelőcsarnokok és eszközök biztosítva vannak. A talajmunkát, a kalászosok gépi betakarítását a szállítást saját gépi erővel végzik. Most újabb nagy lépés előtt áll termelőszövetkezetük. A tsz munkaszervezeti formája eddig a központi irányítású b ri gád ren dszer volt Most áttérnek a növénytermesztésnél a- területi rendszerre, melynek felelős vezetője és önálló terve lesz. A Petőfi Tsz tiszta vagyona meghaladja a 23 milliót, 1966. évi bruttó jövedelme 17 millió forint, a tagok részesedése 13 és fél millió forint volt. Az egy tagra jutó átlagjövedelem 20 000 forint körül van. Községfejlesztésből és az Egészségügyi Minisztérium támogatásával épült ez a bölcsőde helyeit úgy, hogy a zajosabb részlegeket kitelepítik a község szélére. Ezzel egy- időben az eljáró munkások számának csökkentése, illetve a női munkaerők foglalkoztatottságának javítása érdekében a faipari részleget jelentősen fejlesztik. Jászalsószentgyörgyön egy termelőszövetkezet, a Petőfi Tsz működik, mely 1948- ban alakult és később fokozatosan egyesítette magában az 1959-es átszervezéskor létrehozott Béke, Alkotmány, Illetve Üj Élet Termelőszövetkezeteket. Jelenleg 7700 katasztrális holdon 1100 család 1200 taggal dolgozik. A bedolgozó családtagok száma is megközelíti a 200-at. A temelöszövetkezet növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A két ágazat körülbelül azonos százalékkal járul hozzá a közös jövedelméhez. Növénytermesztésen belül a kenyér- és takarmánygabona valamint az ipari növé- nve<k (cukorrépa, napraforgó) termelése a jellemző. — Ezenkívül mintegy 100—150 katasztrális holdon öntözéses kertészettel foglalkozik a szövetkezet. Állattenyésztésen belül jelentős a szarvasmarha és a sertéstenyésztés. Kismennviség- ben juhtenyésztéssel és árubaromfi termeléssel is foglalkoznak. örvendetes többek között, hoffv a szarvasmarha állománvnál rövidesen sikerül kialakítani a tbc-mentes állo- mánvt. A termelőszövetkezet évenként mintegy 150—250 mázsa kenyérgabonát, 30—60 vagon napraforgót, 3—3500 darab hízott sertést és 6—8 ezer hektoliter tejet ad a népgazdaságnak. A termelőszövetkezet mellett még lelentős a háztáji áruterA község kereskedelmi ellátásáról az fmsz gondoskodik 12 kiskereskedelmi, 7 vendéglátóipari, 2 felvásárlási és 5 ipari egységével. A fogyasztási és értékesítő szövetkezet — melynek saját vagyona 2 millió forint — a jó áruellátást, a kereskedelmi egységeik korszerűsítését, a raktárterek biztosítását tartja fontos feladatának. — Céljuk: az egységek úgy kerüljenek átalakításra, hogy azok a lakosság áruellátását és szolgáltatói tevékenységét kulturált, egészséges körülmények között, hosszú időn át biztosítani tudják. Ennek megfelelően már átépítésre került az élelmiszer-önkiszolgáló bolt, két kisebb vegyesbolt, két büfé-falatozó, összevonásra került a presszó és a kisvendéglő. Tavaly új bambi-üzemet létesítettek — mely több szomszédos község igényét is kielégíti. Ugyancsak tavaly kezdte meg működését a keltetőállomás is. Jelenleg a vasboltot korszerűsítik s a tanáccsal közös kivitelezésben gázpalack cseretelepet építenek. So- ronkövetkező feladat a ruházati áruház átalakítása, fejlesztése. — Az utóbbi években lényegesen javult a közlekedés. Naponta négy alkalommal van autóbuszjárat Szolnok—J ászai sószent- gvörgy között, hét-nyolc alkalommal Jászberény— Jászalsószentgyörgy között, naponta többször megközelíthető autóbusszal az úiszászi vasútállomás és ugyancsak autóbusszal a iászladányi vasútállomás. A személyforgalmat illető en most már nem érezhető a korábban annyit óhajtott vasút hiánya. Nincs azonban megoldva megnyugtatóan az áruszállítás. Ez továbbra is megoldandó feladatként jelentkezik a szállító vállalatok és a községi tanács. illetve egyéb községi szervek előtt. Községünk területén egy igazgatóság irányításával általános iskola és gimnázium működik. Tizenhat tanteremben 40 nevelő irányításával 23 tanulócsoport dolgozik. A tanulók szánta kettő híjával nyolcszáz. A tanteremhiány miatt az alsó tagozaton váltakozó rendszerű tanítás folyik, a felső tagozaton pedig három tanulócsoport vándorlő rendszerben óránként másmás tanteremben folytatja munkáját. A tanteremhiány megszüntetését a községi tanács fejlesztési alapból kezdeményezi, de annak befejezéséhez szükséges lenne felsőbb oktatási szervek anyagi támogatása is. Az építkezéshez ugyanúgy. mint más létesítmények építéséhez a lakosság társadalmi munkával hozzájárul. Nem rendelkezik továbbá az általános iskola és gimnázium tornateremmel sem. ezért a testnevelési órákat a művelődési otthon nagytermében tartják. Feltétlenül szükséges lenne tornaterem építése is. de ehhez nincs elegendő pénzünk A községi tanács fejlesztési alapjából 250 000 forintos költséggel iskolanapközit létesített, melyben három általános iskolai tanulócsoport nyert elhelyezést, ezenkívül Itt étkezik nyolcvan középiskolai tanuló'is. A kétszáz iskolai hallgató részére és a száztíz óvodai napközis részére az óvoda konyháján főznek. Az óvodai konyha korszerűtlen, nem alkalmas ilven létszám élelmezésének biztosítására. Ezért meg kell oldanunk — az iskolai napközinél a fejlesztési tervet is fiwelembevéve — négv- száz iskolás étkezését biztosító konyha létesítését. Községi óvodánk néffv te mű ócsooorttál működik. Néhány éve bővítettük az óvodát. Jó érzés számunkra, hogv az óvoda napközi, és isko’ai napközinél jelentkező valamennyi jogos igényt 1967 évben már ki tudtuk elégíteni. Művelődési otthonunk községfejlesztési alapból két ütemben 1962-ben. illetve 1964-ben énült. AZ első ütemben készült a színházterem tartozékaival, Művelődési otthonukban pezsgő az élet második ütemben pedig a klubszobák, az olvasóterem és a gondnoki lakás. A kultúrotthonban élénk az élet. A szolnoki Szigligeti Színház rendszeresen tart itt előadást, itt kapott helyet a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum kihelyezett tagozata is, amelynek IV. osztálya most készül képesítő vizsgára. Itt működik évek óta nwrielelő létszámmal a zeneiskola. — A kultúrotthonban dolgozik a nők akadémiája, az Ifjúsági klub. az irodalmi színpad és még néhány szakkör. A községben jelenleg két helyiségben van a községi könyvtár. A kötetek száma eléri a tízezret, az olvasók száma pedig a lakosság 15 százalékát Az új nártház. tanácsház felépítése után az a tervünk, hogy a két könyvtárat a jelenlegi tanácsház épületében klubkönyvtár formában összevonjuk. A község két egészségügy! körzetet alkot, melyben két községi orvos tevékenykedik. Mindkettő mellett van háziápolónő is. Jól felszerelt. 1966-ban felújított gyógyszertárral rendelkezünk, az anya- és gyermekvédelem területén két védőnő végzi munkáját. N°m megfelelő, felújításra. illetve egyik esetben átépítésre vár az orvosi lakás, időszerű lenne új eíészségházat építenünk és létesítenünk egv tisztasági fürdőt is. Működik a községünkben még egy szakképzett fogász is. aki naponta Szolnokról jár ki hozzánk dolgozni. Szükséges ezért fogorvosi lakást is építenünk. Községfejlesztésl alapból 1965-ben negyven személyes bölcsőde építését kezEz a glóbusz hirdeti: megépült a községi törpevízmű deményeztük. melyhez az Egészségügyi Minisztéri- umtól kaptunk támogatást. Napjainkban ebben a bölcsődében negyven—ötven gyermeket gondoznak. Ugyanakkor nyáron tíz kisgyermek elhelyezésére alkalmas idénybölcsődével is rendelkezünk. Így a községben jelentkező bölcsődei elhelyezések iránti igényeket ki tudjuk elégíteni. A községben működő termelőszövetkezeti sportkör részére 1966—67. évben 250 000 forint értékben a társadalmi szervek összefogásával, valamint a községfejlesztési alapból modern öltözőt építettünk. A Vadas-kertben levő sportpályát tovább szeretnénk bővíteni. S ha már sző esett a községfejlesztésről: több mint 30 000 méter betonjárdával rendelkezünk, ígv valamennyi utcában egv'k oldalon van már betonjárda. Ugyancsak fejlesztési alapiból, részben megyei tanácsi támogatással befejeződött községünk villamosítása is. Jelentősen fejlesztettük a közvilágítást: 80 higanvgőzlámpa és 280 normál lámpa biztosítja az utcák világítását. Évt:ze- dek óta súlyos probléma községünkben az ivóvíz. 1960-ig kettő 4—5 perc/li- teres artézi kút. és 3—4 norton kút állt rendelkezésre. Megyei beruházásból 1959—1960-ban a község határában törpevízmű létesült, mely 20—24 méteres íű-kútsorból látja el Jászaidénvt és Jászalsó- szentgyörgyöt vízzel. Csakhogy a víz minősége nem kielégítő. A víz mosáshoz és mosakodáshoz csak nagymennyiséeű vegyszer alkalmazásával használható. ezért a lakosság nem kedveli. Az 1967. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi választásokat megelőző jelölősyűléseken a lakosság kérte, hogy segítsünk, illetve javítsunk a víz minőségén. Tekintve, hogy ez a kérdés két községet érint, és a két község teherbírását meghaladja, megbeszélést folvtat- tunk Jászladány község-, a víz- és csatornaművek vezetőivel és felsőbb tanácsi képviselőkkel. Valamennyien egyetértettünk abban, hogy a vízmű területén mélyfúrással lágy vizet kell feltárni és azt kell a hálózatra rákapcsolni. Nincs azonban me<mvugtató ígéret a két köz«ég fejlesztési alapján túl a kivitelezési összeg biztosítására. A kútfúrás összege megközelíti a másfél milliót. A két község fejlesztési alánból 200—200 ezer forinttal tud hozzájárulni az építkezéshez. A lakosság a községfeüesztési hozzájáruláson túl többlethozzálám- lás fizetésére is hallandó csak. hogy elkészüljön az ártézikút Ez úton ts kérjük illetékes szervek segítségét több évtizedes víz- problémánk megoldásához. A jelenleg meglévő 4 kilométer vízhálózat mellé további 4 kilométer megépítését tervezzük, melyhez a lakosság — amennyiben a víz minősége megváltozik — társadalmi munkával is hozzájárul. A többi községfejlesztési létesítmények megépítésénél is jelentős a lakosság által végzett társadalmi munka. A járdaépítésnél például csak az anyagot, egy irányító szakembert és szállítóeszközt biztosított a tanács, a többit a lakosság társadmi munkában végezte. A villanyhálózat bővítésénél a községfejlesztési hozzájáruláson túl családonként 500—800—1000 forintos külön hozzájárulással nyújtottak segítséget. Így van ez a most épülő pártház-tanácsház esetében is, amelynek létesítéséhez a lakosság nagymennyiségű társadalmi munkát ajánlott föl. Községünk szorgalmas lakossága az adott munka- lehetőségek mellett keresi az újat. Sok már a bedolgozó községünkben. Mintegy hetven-nyolcvan nő foglalkozik száraztésztakészítéssel, melynek piacot az fmsz biztosít. A termelőszövetkezetben most alakítanak egy seprűkötő üzemet. Téglaégető működtetését is tervezi a termelő- szövetkezet, és új melléküzemág létesítése érdekében fűzfa-telepítésihez kezdett. Szorgalmas lakosságunkra a takarékosság is jellemző. A helyi takarékszövetkezetnél és a postahivatalnál elhelyezett takarékbetétek összege meghaladja a 10 millió forintot. Rádió 1100 családiházban szól és mintegy háromszáz előfizetője van a televíziónak. Tanácsunk és annak végrehajtó bizottsága előtt legfontosabb feladatként az áll, hogy a lehetőségekhez képest legjobban biztosítsa a lakosság minden irányú szükségleteinek kielégítését. Ehhez pedig megkaptuk a lakosság és felsőbb szerveink támogatását, és bízunk abhan, hogy ezt a támogatást a következőkben is élvezni tudjuk. Ennyit szerettünk volna magunkról elmondani. Jövőben pedig szeretnénk, ha hasonlóan Cibakháza államigazgatás vezetői váltanának magukról, hisz sok jót hallottunk már gazdaságszervező munkájukról és szólnának terveikről, problémáikról is. Tugyi Lajos a községi tanács vb-elnöke Tóth Imréné vb-titkár Lukácsi László vb-elnökhelyettes
