Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-13 / 10. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. január 14. A múlt év legjobb filmjei, színészei és színésznői A fesztiválok bíráló bizottságban is közönséges halandók vannak, tehát ők is tévedhetnek. Ha azonban figyelembe vesszük, milyen kevés valóban Jó film készül egy én alatt c világon, s az átlagosnál jobb színészi alakítások $ úma sem olyan nagy, mint ahogy gondolnánk. akkor kiderül, hogy a zsűrik baklövésének eshetősége nem -is olyan nagy. Természetesen az ízlések különbözők, s mindig akadnak olyanok akik a döntöbírák szakavo tottságát és elfogulatlanságát kétségbe vonják. Tájékozódás végett összeállítottuk a múlt évi jelentősebb fesztiválok és a hozzánk közel álló filmversenyek eredményeinek listáját. Kezdjük egy filmdíjjal, mely nem kapcsolódik fesztiválhoz. de mindenképpen nagy tekintélyű, s nem ke. vésbé híres. , Oscar-díj. A legjobb amerikai film Fred Zinnemann műve, a Minden idők embere (hat aranyozott szobrocskát kapott). A legkiválóbb külföldi filír Claudde Lelouch filmje, az Egy férfi és egy nő. a legkiemelkedőbb női alakítás: Elisabeth Taylor (Nem félünk a farkastól). A legfőbb férfi alakítást Paul Scofield nyújtotta (Minden idők embere). Cannes• A nagydíjai (Grand Prix Internationall Michelangelo Antonioni alkotása, a Nagyítás kapta. A zsűri nagydíjával Alekszandar Petrovic Toll- ezedők és Joseph Loset Baleset című filmjét tüntették ki. A legjobb színésznő Pia Degenmark, t legkiválóbb színész pedig Odded Kotier. Berlin. Az Aranymedvével Jerzy Skoli- mowski Elindulás címfl művét jutalmazták meg. P női főszerep díját Edith Evans, a férfi főszerep díját pedig Michel Simon kapta. Hlosslira. A nagydíjon Szergej Geraszimov filmje. Az újságíró és Sza. bó István műve. az Apt osztozott. A legjobb női főszerep díját Sandy Den. nis és Gunet Movig osztotta meg, a legkiválóbb férfi szerep alakításáért pedig Paul Scofieldet tüntették ki. San Sebastian. A, Aranykagylóval Stanlet Donén Ketten az úton című vígjátékát jutalmazták meg. A legjobb színésznő Serena Delgado, a ^‘^kiválóbb színész pedig Maurice Honét. Velence. Az Arany oroszlánnal Louis Bunuel alkotását. A nap szénéi tüntették ki. A színésznői alakítás díját Shirlet Knight, a színészi alakítás díját pedig Ljubisa Samard- zic kapta. Bergamo. Az első díjat Vera Chytilova müve, a Százszorszépek kapta. a legkiválóbb színésznő Macha Meril, a legjobb színész Bekim Fehmiu. Pula. A Nagy Aranyaréna nyertese Alek- sandar Petrovic filmje, • Toliszedők. A női főszerepért járó Aranyarénát nem osztották ki. A férfi főszerep alakításáért Bata Zi- vojinovic kapott Aranyarénát. Egy korszerű repülőtér A londoni Hitro a világ egyik legnagyobb repülőtere. Naponta 800 repülőgépen 50 000 ember repül fel innen a világ minden tája felé. A forgalom 1970- Ig előreláthatólag megkétszereződik, és akkor óránként 70—80 gép emelkedik fel a repülőtérről. A beavatatlan nem tudja elképzelni, hogy micsoda tiTízezer ember — Mi történik altkor, ha a műszerek közül valamelyik felmondja a szolgálatot? — kérdeztük a szakemberektől. A forgalmat irányító elektronikus műszereket állandóan ellenőrzik. Még arra is gondoltak, hogy valaki csákánynyal megsértheti a repülőtér alatti 200 kilométer hosszúságú vezetékeket, s ezért minden készüléknek tartalékvezetéke is van. A repülőtéren 10 000 ember doleozik. Ezek persze nemcsak azért vannak, hogy megszervezzék, irányítsák az érkezést, a feltokzatos kéz irányítja a repülőgépeket London légiforgalmának labirintusában. Az ellenőrző állomáson száz radar ernyőjéig alig látható kis pontok mozognak. Minden pont egy repülőgép. Százötven ember irányítja érthetetlen szavakkal, számokkal j, és radarokkal a repülőket' a leszállóhely felé. munkahelye repülést, a leszállást. A modern utasnak egyéb igényei is vannak. A repülőtér főszakácsa mondja, hogy a konyhában naponta 24 órát dolgoznak, 280 kilogramm kenyér, 4500 kifli és 1500 pástétom fogy el mindennap. A turista- osztályon 300 adagot szolgálnak fel, az első osztályon 500-at. Az utasok hetenként 8000 csirke- és 1200 kilogramm marhahúst, 35 000 csomag vajat és másfél tonna kockacukrot fogyasztanak. A hatalmas forgalom el sem képzelhető rendőrség nélkül. Az apró zsebtolvajoktól a csempészekig mindenféle nép megfordul a várótermekben. A körözött gonosztevők leginkább repülővel akarják elhagyni az országot. Arról, hogy ez ne történjék meg, 198 rendőr és 18 detektív gondoskodik^, r Sxüléezet és temetkezési vállalat A repülőtér igazgatósága társadalmi helyzetük szerint 18 kategóriába osztja az utasokat. Az első kategóriába a híres politikai személyiségek tartoznak. Utánuk azok az üzletemberek következnek, akik évente 2000 fontnál többet költenek repülőjegyre. A legutolsó helyen a szegény turisták vannak. Az első két kategóriát különleges figyelembe részesítik. Személyzet fogadja őket, ingyen italt és cigarettát kapnak. gy fiatalember áll az ablak előtt Kiveri a homlokát a veríték. •.Pedig éppen esik kint és hűvös szél is fúj. De ha számot vet az ember, akkor melege lesz. legalább is neki mindig melege van. Mostanában annyit kell számot vetni. Ügy indult, hogy sok-sok •fiatal gondját-baját vállalata, úgy érezte, megvan hozzá minden adottsága. Szerette a gyerekeket, s természetesnek tartóttá, hogy a KISZ funkciót szánt neki. Örömmel vállalta. Tudta, hogy mivel jár, sokat maradt bent délután, s néha még napközben is sl-elrohant elintézni ezt .Vagy azt. beszélni ezzel. Vfjgy azzal, hogy a délután iól sikerüljön, vagy közelebb hozza egymáshoz a ■főnököt, s egyik-másik fiatalt Jó volt ez a szor- góskodás, s úgy érezte, Rogy a napi munkájában sem maradt le. Hisz kétszeres erővel dolgozott, jiogy bepótolja a fiataloknak adott idejét, s ’ mégis egyre-másra kapta az orrokat. persze nem mondta azt senki, hogy ne dolgozzon a KISZ-ben. de 5 mégis azt érezte, hogy valaki vagy valakik azt hányják fel neki, ezzel a sok kifogással. Sokszor igazságtalannak érezte az újabb és újabb letolást. Aztán egyik ilyen keserves délután után előszót érkezett el a számvetésig. Miért van az, hogy mások, akik nem dolgoznak jobban, mint ő olyan gondtalanul, oly nyugodtan mehetnek naza. Egy kicsit csábította ez az állapot, vágyódott ilyen üres délutánokra. Aztán eszébe jutottak az ifik. akiknek néha lelkesedést kell kölcsönözni. hogy valami jobban menjen, de túlságosan szomorú volt ahhoz, hogy vállalja továbbra is ezt a kettős életet. Döntött. Másnaptól nem ment mások ügvében. csak végezte a saját munkáját, s mintha nyomban megváltozott volna körülötte a levegő. — Nem dolgozott többet, s a főnök mégsem szólt, úgy érezte, jobb minőséget sem ad ki a kezéből, hisz egy technikus munkája — legalábbis az ő posztján, mechanikus jellegű. Néhány hét múlva meglepetés érte. A jutalmazot- tak között találta a nevét. Eddig csak elvétve eseti meg vele ilyen. Most, dupla pénzt kapott, mint szokott. Nem értette, de elfogadta a pénzt. Társai a KISZ-ben szintén nem értették, hogy mi történt körülötte, főleg azt. hogy miért hagyta abba. így egyik napról a másikra. ezt a szerintük nagyon szép, nagyon érdekes munkát. Megpróbált magyarázkodni. De érezte, hogy minden szó szürke, semmitmondó, így hát inkább kerülte a beszélgetéseket, s a távolság nőtt, egyre Melyik ujjamat?... Az 1918. január-februári politikai harcok Szolnok megyében Az 1918-as évet Szolnok megye népe vegyes érzelmekkel köszöntötte. Egyrészt a dolgozó lakosságban elevenen élt a keserűség a már három és fé1 esztendeje tartó véres háború miatt. Másrészt viszont reménységet kelteti az a tény. hogy a nemrég diadalmaskodott oroszországi szocialista forradalom következetes békepoli- tikát folytatott. A megyei sajtó cikkei többízben kifejezésre juttatták a közvélemény rokönszenvét a fiatal szovjet állam iránt. „.4 keleten felcsillant reménysugár meghozza fl várva várt békét és visszaadja a sokat szenvedet' emberiségnek a békés idők már-már feledésbe menő boldog korszakát” — írta ? szolnoki Függetlenség hetilap. „Az orosz nép indította el a világot a béke útján” — állapította meg a Karcagi Nanló. a Törökszentmiklósi Újság egvik kommentárja pedig valósággal költői hasonlattal élt; „Lángba és fénybe borult az ég ott. északon. A béke akkor született... A Béke elindult a höpalástos úton. $ amerre megy, elalusznak a fegyverek és ébred a jóság!” Szolnok megye közvéleménye is — akárcsak a> egész országé — nagy figyelemmel kísérte a 1 központi hatalmak Breszt-Ll- tovszkban folyó béketárgyalásait a szovjet állammal. E tanácskozásokon a forradalmi Oroszország következetes háborúellenessé, ge ütközött meg Németország és a Monarchja.-hódfct- tó politikájával. Mikor pedig a német mjlitgrlzrpűs fegyveres fellépéssel fe- nvegetőzött a fiatal szovjel állam ellen, — válaszul hatalmas méretű általános sztráik tört ki egész Auszt- i, ria-Magyarországon. Budapesten január 18-án kezdődött a mozgalom. Másnap. 19-én terjedt át vidékre, így Szolnok megyére is. ; A sztrájk Szolnok me gvében január 19—21 között zajlott le- Természetesen itt nem volt a mozga- i lom olvan méretű. mini Budapesten vagy az ipari i nagyvárosokban: a Jászkunságban bizony kevés I üzem volt akkoriban. Szolnok megye aránylag kisszámú munkássága (főként nőtt. Csak a tekintetek mondtak valamit S ezek a tekintetek a legkínzóbbak Most is, hogy ebédelni volt, három ifivel találkozott. Kérdés volt a pillantásukban. — Hát te? — Megöregedtél? — vagy mi van veled? Ezért áll hát most az ablaknál. S azon gondolkodik, melyik ujját harapja, mert mindegyik fáj. Miért nem lehet a két munkát összeegyeztetni, miért van az, hogy az ő főnöke nem nézi ió szemmel, ha segít a KISZ-eseknek Persze nem mondja, de érezni. — Érezni, s tudja, hogy a lemifóbbi jutalom annak szólt, annak az embernek, aki abbahagyta a társadalmi munkát, azt a tevékenységet, ami megsokszorozta az értelmét az életnek Mit tegyen? Mondja meg a főnöknek, hogy nincsen igaza? — hisz az e.gv szót sem szólt. Nem mondta. hogv ne menten, csak éppen tudtára adta másképp. Nem szólhat hát neki. mégis mondani kéne valamit. vagv legalább 8 nénzt visszaadni. mert •nőst hirtelen Judás ezüst- iének érzi. mert tudta azt hogy nem lett más ember Szolnok és Jászberény városokban) azonban teljes szívvel és lelkesedéssel csatlakozott a nagy sztrájk- hoz. A mozgalom legnagyobb méretű a megye székhelyén levő Járműjavítóban volt. Az üzemei dolgozót ezekben a nymokban gyűléseket tartottak. Ezeken — akárcsak má sutt is az országban — » Szovjet-Oroszországgal való azonnali békét, a demokratikus választójogot, él a közellátás megjavítását kövtelték. Gyakran harsao- tak fel a háborúellenes és az orosz proletáriátust éltető jelszavak. Érdemes kiemelni. ho«v a megyei polgári demokratikus baloldal is rokonszenvezett a szocialisták nagv sztráik- jával. „Békét, jogot és kenyeret a névnek! terjesztették röpülj} cédulákon... a munkások népes összejövetelük alkalmával, s nincs ember, komolyan aondolko- dó, ki ezeket a kívánságokat időszerűtleneknek tartaná” — áúapította meg 8 szolnoki Függetlenség. A januári nagv sztráik sainos nem érhette el céliát. A Szociáldemokrata Párt országos vezetősége ugyanis (a kormánv néhány semmitmondó ígérete fejében) leszerelte a mozgalmat. Szolnok megye munkásainak is fel kellett Ismét venniük a munkát január 22-én. A hatóságok azonban továbbra is féltek a munkásság megmozdulásaitól. Ezért még január végén a 88. közös gyalogezredhez tartozó 120 főnyi cseh katonaságot vezényeltek a szolnoki Járműjavítóba. A cél nyilvánvaló volt: az itteni munkásság megmozdulásait akarták (az uralkodó osztályok régóta alkalmazott taktikáid szerint) idegen ajkú legénységgel elnyomni. (Érdekes és egyúttal iellemző is. hogy ugyanakkor február eleién a Szolnok megye- hadköteles fiatalokat s 68-as gyalogezredbe sorozták be, s őket viszont Prágába vitték, az ottani háborúellenes mozgalmak elfojtására!) A sztrájk sikertelensége neip tudta megtörni a munkásmozgalom lendületét Szolnok megyében sem Különösen a dolgozó nők szervezkedése ért el szép sikereket. Január 27-én országos nőmunkás-értekezlet a termelésben. Régen Is elvégezte amit rábíztak, most sem tesz többet. A sok-sok szemrehányó pillantásnak van igaza, valamiben cserbenhagyta a többieket? Ez sokszor eszébe jut. Talán nem is lehet így mondani, hiszen mindenki annyi társadalmi munkát végez, ameny- nyit akar. De mi is az a munka? Valami, amely sokszor észre nem vehető változást hoz, de szüli a változást, nemcsak abban aki végzi, hanem abban Is. akiért végzi. Miért nem érti hát ezt a főnök, s hogyan kéne neki megmondani. Az olyan ember, aki másokért soha nem tett semmit, értheti ezt? Vagy a főnök is tett. valaha csak éppen csalódott? Jő lenne tudni. — Melyik ujjamat harapjam? Mindegyik fáj. mindkettő az enyém. — Nem gondol arra, hogy nemcsak az ő uijáról van szó, hanem valamennyiünkéről. mert ha tudná, a döntés sokkal egyszerűbb lenne, hisz a munka tulajdonképpen a dolgok megváltoztatása. s a dolgok nemcsak kívül vannak, hanem az emberen belül is. H. Sz. J. volt Budapesten. Ezen felszólalt Kovács Jánosné Szolnok megyei kiküldött is. Beszélt a nyomorúságos életkörülményekről, az élelmiszerelosztás igazságtalanságairól. valamint * vidék hihetetlenül rossz világításáról. (<3 maga. mini szülésznő éppen ezen a téren szerzett igen keserves tapasztalatokat.) Ezután éles hangon támadta a háborút. Felszólalása olyar harcos szellemű volt. hogy az erről a Nőmunkás folyóiratban megjelent tudósításból 6 sort törölt a cenzúra. Vitek Böske voll a másik szolnoki felszólaló. Bejelentette, hogy a város munkásnői a napokban gyűlést fognak rendezni jogos követeléseikért. Erre valóban sor került február 3-án. A szolnoki nőmunkás-gyűlésen majdnem ezren jelentek meg. Singer Vera budapesti kiküldött beszélt az asszonyok és lányok szerepéről a munkásmozgalomban. Éles hangon kelt ki a háborús politika ellen, a jelenlevők nagyarányú helyeslése közepette. A február 3-i gyűlés hatására még több asszony és lány csatlakozott a szakszervezetekhez. Január—február folyamán megélénkült a polgári demokratikus ellenzék tevékenysége is Szolnok megyében. A Károlyi Mihály vezette „Függetlenségi és 48-as Párt” népszerűsége a Jászkunságban is növekedett. Lapja: a Függetlenség határozottan kiállt cikkeiben a béke mellett. A Károlyi-párt január—februári megyei összejövetelein elhatározták, hogy méf nagyobb lendületet adnak s háborúellenes agitációnak. Ugyancsak komoly aktivitást fejtett ki a női egyenjogúságért küzdő polgári „Feministák Egyesülete”. Megmozdulásaik közül legjelentősebb a január 6-: értekezlet és a február 4-i kulturális rendezvény voltak. Mindkét alkalommal Glücklich Vilma budapesti kiküldött mondott békebeszédet. A mozgalom hely vezetői közül kiemelkedetl Mellemé Miskolczy Eugénia. Február második feléber az imperialista Németország és csatlósa, az Osztrák-Magyar Monarchia megtámadták a békeszerető szovjet államot. A munkások és parasztok országé azonban minden nehézség ellenére kénes volt megvé deni önállóságát. A köz ponti hatalmak imperialista köreinek be kellett látniuk; a könnvű gvőzelemr* vonatkozó kalandor terveik kudarccal végződtek. Ismé* megkezdődtek a béketárgyalások. Ez utóbbi fejleményt a Szolnok megyei baloldali saitó is lelkesen üdvözölte. „Jobban örülünk ennek, mint ama győ. zelmeknek. melyeket e boldogtalan 1914. esztendő nyara óta arcttunk’’ — r karcagi Nagy-Kunság hetilap e február 24-i kommentárja híven feiezi a megye közvéleményének hangját. Az 1918 ianuár—februári események Szolnok megye politikai életének egyik eseménydús időszakát ké- oezték. Az ekkor történtek kifejezték a Jászkunság nőnének növekvő békevá- gvát. erősödő harcát a demokratikus szabadságjogok érdekében és mély ro- konszenvét a fiatal szovie1 állam iránt. Értékes haladó hagyomány ez. melvre mos-i fél évszázad múltán Is büszkén tekinthetünk vlsz- sza. Dr. Merényi László a történettudományok kandidátusa
