Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-13 / 10. szám

1963. január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Ötven évve! ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei úf'ságok ? Háború, háború, háború Karczagi Napló, a „Ka- tonarovat”-ból: „Katón ík lettek a folyó évi január hó 12.-iki sorozáson; Alisod Péter, Ádám János, I. Ba­logh Ferencz” — és még 60 név; .,Kitüntetett katonák"; 6 név; „Hősi halott1 név; „Eltűntek: Kiss G. István, 1872 évben szüle­tett. Labcncz Lőrinc. 1875 évben született’’ — és még 33 név. Hirdetések a szolnoki la­pokban; „Ne dobja el rossz talpú czipőjét. csinál’assa meg nálunk talpvédővel. Kapható bőrből. vasból és gumiból, azonnal is elké­szítjük. Turul Czipőraktár’’ „Viszketeg rüh. sömör, sebek, ótvar és mindenne­mű bőrbaj biztos gyógysze. re a Borókakenőcs. Nem piszkit és szagtalan. Ára; kis tégely 3 K. nagy té­gely 5 K. családi adag 9 K. Hozzávaló borókaszap- pan 5 K. Készíti Gerő Sín. dór gyógyszerész, Nagykő­rös. Szolnokon ka/pha 'ó: Steiner Oszkár. Szele Béla és Végh Antal gyógyszer- tárában.” Hír a Függetlenségben. .,Kolduló katonák. A hely­beli állomási katonai pa- rancsnoksáa figyelmét fel­hívjuk a tűrhetetlen ál'a, pótra, melyet a cseh kato­nák koldulása idéz elő. A napokban is „Brot! Geld!" kiáltással akart behatolni egy cseh katona egy ud­varba. ahol. csak az „úrnő" volt otthon. E sorok írója riasztotta csak el, de akkor is j morogva és szitkozódva távozott. A katonai rend­őrség is célravezető módon eljárhatna ilyen pasasok elten.” A háborús hírek, a vi­lágégésre jellemző hirdeté­seik melle,U • azonban. a -la­pokban már hangot kap az a törekvés is. hogy a háború után Szolnok me­gye adottságait — az ipar fejletlenségét, az. alacsony mezőgazdasági munkabére­kéi a mezőgazdasági mun­kák idényjellegét — ki­használva. a tőkés érde­keltségek ió jövedelem re­ményében behatoljanak az alapjában mezőgazdasági jellegű megyébe. A Ma­gyar Fakereskedelmi Rt „nagy telepén ládagyárat építtet. — írja a Függet­lenséa — mely modem yés fényes berendezésével hi­vatva lesz a város közgaz- dasági életének fellendülé­sét elősegíteni. A tervezett ládagyár több száz mun­kást fog foglalkoztatni..." A Haladás arról tudósít. hogy a gazdakörök moz­galmat indítottak egy Me­zőtúron létesítendő cukor­gyár érdekében. Dicséri ..hazafias” törekvésüket, hogy nem engedik a kül­földi, a cseh tőkét behatol­ni, hanem magyar tőkével oldják meg az iparosítást, amire r.agvon nagy szük­ség van. hiszen a háború után „egyoldalú gazdálko­dás mellett saját zsírunk­ban fulladunk meg. a há­ború befejezése után al­kalmat munkaalkalmat keli teremteni a népnek. hu úgy a férfiak, mint a nők megfelelő megélhetési vi­szonyokhoz jussanak.” Má­sik tudósításában viszont elmarasztalja Szolnok vá­ros vezetőit, hogy rnás városok példájára a ke­nyérgyár felépítésének ügyét nem veszik kezükb“. hanem hagyják, hogy a ió hasznot biztosító üzem lét­rehozását az amúgy is jól­kereső malomtulajdonosok vegyék tervbe „jövedelmük növelésére”, a városi kép­viselő testület különben sem dolgozhat valami jól. A Függetlenség vezércikké­ből kiderül, hogy a köz-d- látás biztosítása érdeké­ben ianuárban akarnak disznóh’zlaláshoz kukoricát szerezni, amikor már a hizlalás elkezdése is késő és a háborús gondok miatt a szükséges takarmány biz­tosítása teljesen reményte­len. A koldúsgróf, Az ide­gen nő. A pál-utcai fiúk. a Vengerkák nag^ közönsé­get vonzanak -az, . egyetlen moziba, azt „tömegesen lá­togatták és nem tudja ki elégíteni az igényeket”, ezért „erős vállalkozók ön­álló mozi felállítását ter­vezik. s a tervezés már a kivitel állomásáig jutott.” A heti könwújdonságok közül; Bródy Sándor: Sze­rető, Bokor Malvin: Virra­dat. Mikszáth: Besztercze ostroma. Anatole Francé; Szent Klára kútja Maros Imre: Football Almanach, Dr. Pongrácz: Hogy tár­gyalják a lakás ügyét. Kétszázezer forint adomány A kisújszállási szociális otthon épü.etei már na­gyon öregek. Tisztaságuk, rendbentariottságuk azon­ban dicséretet érdemel. — Nagyobb baj, hogy az idős emberek elhelyezése a hely­szűke miatt sok gondot okoz az otthon vezetőinek. Hatvan helyett rendszere­sen hatvanöt-hetven főt kénytelenek ellátni, ápolni. Nemrégiben három idős ember kétszázezer forintot ajánlott fel a szociális ott­honnak, fordítsa a vezető­ség arra, amire a legjobb­nak látja. Valószínű, hogy valamennyivel kiegészítve ebből az összegből talán még az idén három lakó­szobával bővül az öregek otthona Kisújszálláson. — Kik azok, akik talán egész életük munkájának a gyümölcsét a köz javára ajánlották fel? — Csíki Károlyné, Bor­sós Erzsébet és Burján Jó­zsef. Borsós Erzsébetet nem találtuk az otthonban, te­metésen volt, de beszéltünk a 82 éves Csíki Károlyné- val. Jelenleg a betegszo­bában nyomja az ágyat. — Mi a baj Csíki néni? — Jaj kedvesem, leestem a hokedliról és összetör­tem a fél oldalamat. — Különben h gyan érzi magát itt az otthonban? — Nagyon jól, igazán nem panaszkodhatom. Min­dent megkapok, amire szük­ségem van. — Csíki néni ugye a szo­ciális otthonnak adta a há­záért kapott 47 ezer fo­rintot? — Ügy van. öreg vagyok már én, mit kezdenék a pénzzel? Azt mondtam a gondnoknak, a belátásukra bízom, hogy mit csinálnak vele, mire költik. Biztosan jó helyre teszik. Burjá-i József 64 éves, agglegényként került az otthonba. — Miért nem nősült meg Burján bácsi? Elmoslyodott és cinkosan rám kacsintott. — Hogy egy nöszemély tönkre tegye az életemet a házsártoskodásával? Soha. Jobb volt csendben, nyuga­lomban. — Hol dolgozott? — Először az állami adó­hivatalnál, azután az Álla­mi Biztosítónál. — Legutóbb mennyi volt a havi keresete. Die ki ár a vajaskenyéren A görög mitológiában az istenek fölséges italát ne­vezték nektárnak. E . kép­zeletbeli nedűről nevezték el aztán a virágok által termelt, cukorból, vízből és különböző illatanyagok­ból álló nedvet, amely a rovarok csalogatására szol­gál. Tulajdonképpen nem a nektárt kenjük tehát a vaiaskenvérre, hanem a méhek által nektárból „ké­szített” mézet. A méz fogyasztása egész­ségesebb. mint a cukoré. Jóllehet a cukornak ösz- szehasonlíthatatlanul na­gyobb az édesítőképessége, de csupán egyetlen táplá­lóanyagot tartalmaz, a ré­pából nyert répacukrot, melynek ..fűtőértéke” 100 grammonként 410 kalória (a mézé kevesebb. 330 ka­lória!. A méz a 0.5 száza­lék fehérietartalmon kí­vül legnaevobb mennyiség­ben — 65—80 százalékban — különféle cukorfa íték keveréke ínádcukor. szőlő- és gyümölcscukor!. E két utóbbi cukorfajta mole­kulái könnven szívódnak fel a bélfalon. emészté­sük könnvebb. mint más cukorfólevsérelré. A méz eszménví szívtáp- láló. egyrészt kiváló és gyorsan energiát szolgálta­tó cukorféleségei révén, másrészt azért is, mert egy kolin nevű anyagot tartalmaz, mely elősegíti a belső szervek ereinek tágulását és biztosítja jobb vérellátásukat. Sárgaság, májgyulladás esetén is jó hatású a méz, sőt orvosi ellenőrzéssel még cukorbe­tegeknek is adható. Számos olyan hatóanyag is található a mézben, amely a szervezet anyag­cseréjében fontos szerepet tölt be. Ilyenek a különfé­le enzimek, vitaminok, sa­vak, bázisok, illat- és íz­anyagok Ezek közül legér­tékesebbek a különféle en­zimek terjesztők!, a kemé­nyítőt bontó diasztáz és a nádcukrot szőlő- és gyü­mölcscukorra hasító inver- táz. Az enzimek a méhek ..nyálával” iutnak a méz­be, ám hő hatására tüs­tént elpusztulnak (ezért nem szabad felforralni a mézet!. Egyébként a méz növeli étvágyun­kat, serkenti a gyomor- mirigyek működését, a gyomornedv termelését. Vitaminok is szép szám­mal találhatók a mézben, főképp B- és C-vitamin. Értékes alkotói közé tar­toznak ezen kívül a bakté­riumok szaporodását meg­akadályozó anyagok, az in- hibinek. Hatásuk hasonló az antibiotikumokéhoz, bár nem olyan erős, (hőre ugyancsak nagyon érzéke­nyek). Az inhibineknek köszönhető — és a magas cukortartalomnak —, hogy a méz nem romlik meg, akár évtizedekig is tárolha­tó (Tutankhámen egyipto­mi fáraó sírboltjában 3300 esztendős mézet találtak, amely élvezhető maradt!). A mézben sok ásványi anyag is található. A foszfor a csontképző­désre, a vas a vérszegé­nyek számára kedvező ha­tású. Mindkettő ielentős alkotórésze a méznek. A kálium, a klór. a kén. a magnézium, a réz csak da­rányi mennyiségben van leien a mézb°n, ám a szer­vezet számára szerfölött fontosak, és ilven kis mér- l ék Ken is hasznosak Hazánk sainos neiVi tar­tozik a nag\' mézfoavasztó országok közé, nődig a termelésben ugyancsak élen járunk. Kívánatos lenne, ha egy asztalról sem hiánvozna ez a fon­tos élelmiszer. — Ezernégyszáz forint. — Hogyan tudott mégis százezer forintot összegyűj­teni? — Úgy, hogy nem ittam, nem cigarettáztam és ha egy jobo ételt megláttam, azt mondtam, jó lesz a leg­olcsóbb is. — És mire spórolt? — Arra, hogy a jó idő után majd rossz jön. — Nyugdíja bőven futja az eltartást. Azokat az elő­nyöket vagy örömöket, amelyeket e temérdek pénz nyújhatott volna, végső soron soha nem élvezte. — Az igaz, de mégis meg­nyugtató volt abban a tu­datban élni, hogy van. Borsós Erzsébet Is a szo­ciális otthonnak adta a há­za eladásából származó 60 ezer forintot. Korábban meghalt a bátyja és ő tel­jesen egyedül maradt a világban. Burján József százezer forintiának azonban érde­kes története van. Amikor kellemetlen betegségével három hónap debreceni klinikai kezelés után haza­tért Kisújszállásra, már nem maradhatott egyedül a lakásban, rendszeres ke­zelésre, gondozásra volt szüksége. Így került be az otthonba. Amikor bement átadott a gondnoknak egy negyvenezer forintról szó­ló takarékbetétkönyvet. — Eltelt néhány nap és akkor így szólt Burján bácsi; —• Majdnem elfelejtettem, a lakásomon még hatvan­ezer forint van készpénz­ben. Kérem hozzák el, az is a szocális otthoné lesz. Azután elmagyarázta, hol találják meg a hat köteg százast. ötvenezer forint zsebkendőbe kötve az ágy sodronya alatt lógott. Tíz­ezer forintot pedig boríték­ba tett és az asztal lapja alá rajzszögezte. Akkor le­hetett hozzáférni, amikor kihúzták az asztal fiókját. — bognár — Az első jászberényi honvéd úttörő szakasz A jászberényi fegyveres erők klubja és a 1133-as számú Bercsényi Miklós út­törőcsapat közös együttmű­ködése alapján a városban elsőként alakult meg a honvéd úttörő szakasz. A harci parancsot Dévai End­re, a klub parancsnoka ol­vasta fel a pajtások előtt, akik azt nagy lelkesedés­sel fogadták. A Bercsényi iskola úttörői, az V—VI— VII. osztályos pajtások leg- kiválóbbjaiból alakították meg a három rajt, amely január második felében kezdi meg tevékenységét. A honvédelmi szakasz felada­ta az ifjúság hazaszerete­tének ápolása, a honvéde­lemre való felkészülés. — hartmann — n Itt lesz a peren... Látogatás egy épülő metróállomáson if Kísérőnk, Szinva János építésvezető mentegetőzés­sel kezdi; — A lift, sajnos, csak két óráig működik. Így gyalog vágunk neki a negyven méteres mélybe vivő útnak. Nincs semmi baja a felvonónak, de hát a Blaha Lujza téri metró­állomás építői átálltak az egy műszakos munkára; ami azt is jelentig hogy jól előrehaladtak az épí­tésben. Létrához hasonló mere­dek lépcsőfokok visznek le­felé a széles betonaknában. Amint leérünk, az állvá­nyoktól csak összegörnyed­ve folytathatjuk az utun­kat. Ez egy szellőzőakna, innen nyílik az átjáró, az egyik vonalalagútba. A vas- tübingekkel bélelt alagút mindkét irányban messzire nyúlik. — Itt lesz a peron — mutatja az építésvezető. A Blaha Lujza téri mély iilomás terve. A berajzolt szerelvény Buda irányába halad Most még veszélyes . Mielőtt körülnézünk, elő­kerülnek azok a fényképek, amelyek kedvéért idejöt­tünk. Most készült el ugyanis az UVATERV-ben a metró mélyállomásainak terve, s a makett modem állomáscsarnokát szeret­nénk összehasonlítani a jelenlegi helyzettel. Könnyen megtaláljuk a fotón a peront. Persze, kí­sérőnk is segít, elmondja, hogy a körkeresztmetszetű alagutat feltöltik, s a bal­oldali részre kerül az a járda, ahonnan majd be lehet szállni a kocsikba. Bukdácsolva jutunk át a tulajdonképpeni állomás- alagútba. Ez egy nyolcvan méter hosszú szakasz, a vonalalagútnál lényegesen nagyobb átmérővel; innen lehet átjárni a másik irányba közlekedő vonatok alagútjához is. Fények a távolban Továbbhaladva végre ki­egyenesedhetünk, s meg­pillantjuk a mozgólépcső lejtaknáját A harminc fo­kos meredekségű akna gyakorlatilag elkészült, a szigetelési munkák után beszerelik majd a három mozgólépcsőt. Fel és le is lehet járni rájta már most is, de ezt nem ajánlják, meglehetősen fárasztó és veszélyes vállalkozás ez ut­cai ruhában... A baloldali alagútban el­indulunk a Keleti pálya­udvar felé. A távolban fé­nyek látszanak; ott a Di­vatcsarnok alatti munka­hely. Lefektetett pallókon járunk, itt-ott víz csöpög, Az Astoria alatti metróállomás mozgólépcsőjének ma­kettjei a teljes szigetelés még nem készült el. Négyzetméteren­ként harminc tonnás nyo­más nehezedik a vastübin- gekre. Az állomástól ötven­hatvan méterre már víz­szintesre töltötték az alag­utat, onnan akár gépkocsin is lehet közlekedni, egé­szen a végállomásig. — Van itt azért még munka bőven — mondja az^ építésvezető. Mi viszont azt nyugtázzuk, hogy milyen szépen előrehaladtak az állomásépítők. Ismét a fényképre néz­ve, a csillogó márványborí­tású falakat, a kőkockák­kal fedett padozatot cso­dálva, azért megállapíthat­juk, valóban akad még tennivaló az 1970-es átadá­sig. Munkában a fúrópajzsok Képzeletben mozgólép­csőn megyünk már felfelé a felszállóaknába, s csak fejbólintással vesszük tu­domásul, hogy a Szabadság tér alatt még fúrópajzsok törik az utat a tömör föld­ben az alagutak számára. Az építésvezető is előre- száguld egy kicsit gondo­lataival, ifiért arra kér: ad­junk neki egy fényképet az állomás modelljéről. Ki szeretné a lakásában akasztani, hadd mutathassa meg, ha látogatók jönnek hozzá, milyen is lesz az a metró, amelyet két keze munkájával ő is segített építeni. B. B. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents