Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS / XIX. évfolyam, 8. szám. Ara t 70 fillér 1968. január 11., csütörtök Húsz év ... Szociális otthonok, öregek napközije A helyi forrásokból is többet kell juttatni szociális célokra R ési jegyzeteim között túrkálok. Egy be­jegyzésen megakad a szemem; Kunhegyesen negyvennyolcban kezdték. Vagyis 1948-ban alakult meg a kunhegyes! Vörös Október Tsz. Az idén ju­bileumot ül a Szolnok me­gyei termelőszövetkezetek többsége. A nagykunsági termelőszövetkezetek szin­te kivétel nélkül húsz éve alakultak, a Jászságban, a Tiszazugban. a Tisza men­ti közös gazdaságok jó ré­sze ugyancsak húsz éve ala­kult. Olyan dátum ez. amiről érdemes pár szót szólni. Egy kicsit visszaforgatni az idő kerekét, végig tallózni napjaink történelmét. Mert történelem. S a történelem- csinálók, az első szövetke­zeti tagok közül alig van­nak már néhányan. A kun­szentmártoni Zalka Máté Tsz párttitkárával — az or­szág harmadik termelőszö­vetkezete a Zalka — ke­resgettük a múltkorában az alapítótagokat, s alig ta­láltunk. A mezőtúri Vörös Október Tsz alapítóiból hárman-négyen lehetnek még. Elmentek, elhaltak. Idősebb, megviselt, el­nyűtt szegényemberek vol­tak a maghintők. Mindig büszkeségünk marad, hogy éppen a mi megyénkből, a Nagykunságból indult útiá­ra a magyar szövetkezeti mozgalom. S S S hogyan indult? Azok­nak a valóban hősi napoknak történetét hűen őrzi néhány mara­dandó irodalmi, filmalko­tás. Az Isten őszi csillaga, a Tízezer nap, a Húsz óra, a többiek, S még hány, meg hánv filmvászonra kí­vánkozó kép él azokból a napokból a szövetkezetala­pítókban. Vincze Mihály, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz első elnöke mo­solyogva idézgeti már azt a történetet, mikor ta­risznyával a vállán beállí­tott a megyei tanácshoz. A portás el akarta küldeni, mondván, itt tilos a kol­dulás. Igen, a kenyérben és a ruhában is szűkölködők, a nincstelenek, a munkás- osztály leghűségesebb fa­lusi szövetségese! indultak elsőnek az űj úton.' Mi mindennel megküz­dőitek? Szegénységükkel, azzal, hogy egy pár tehén­nel művelték a közös föl­det; vetőmag, gazdasági felszerelés nélkül kínlód­tak. De a legnagyobb harc­ban a maradisággal álltak. A jászapáti Velemi Endre Tsz alapítói mesélték el, hogy többnyire csoportosan mentek csak az utcán, mert külön-külön letámad­ták őket, gúnyolták csaj­kásoknak, g mindennek. Azzal rémisztgették a falu népét, aki a szövetkezetbe ál], elveszti mindenét, kap egy csajkát, $ majd abba ennivalót. Sokszor elgondolkodtam már azon. honnan, hogyan volt erejük mégis az új­nak vágni? Aki nem élte át azokat a napokat, szin­te nem is mérheti fel azok­nak a tetteknek a mérté­két. Évezredes hagyomány, szokás, megrögzöttség el­len indultak akkor az el­sők. A kismezsgyék első összeszántása évszázadokon át kialakult életfonna te­metésének kezdete volt. Húsz éve kezdődött. Ez alatt a húsz év alatt úgy felgyor­sult a magyar falu törté­nete, ahogy még egyetlen húsz év alatt sem. mindig keserves pa­raszti munka ma se könnyű még, s talán meg sem érjük, hogy ^ az legyen. De bizonyított tény: itt. Szolnok megyében is 1988-ban a felényi fizikai erő kifejtésével dolgoznak a parasztemberek. Géo. vegyszer, öntözővíz segíti küzdelmüket. A gabonater­mesztés teljesen gépesített megyénkben már pár éve. Elkezdődött a takarmány- és ipari növények termesz­tésének gépesítése, terjed­nek az állattenyésztők munkáját könnyítő istálló gépek. A magyar faluból örökre eltűnt az éjjel-nap­pal robotoló parasztember típusa. S jött a helyébe valami. Olyan korszerű nagyüze­mek. mint- a tiszaföldvári Lenin Tsz is, amely — nem túlzás — világszínvo­nalon gazdálkodik, A ma­gvar mezőgazdaság egészé­nek még mindig nagy hát­ránya van a fejlett álla­mok mezőgazdaságához mérten. De nem kell hoz­zá újabb húsz esztendő, hogy felzárkózzon. A ma­gyar mezőgazdaság ma a legfejj ődőbl>ek közé tarto­zik. És senki nem tagad­hatja. hogv ez az út csak a termelőszövetkezeteken keresztül valósulhatott, 9 valósulhat meg A magvar parasztember mindig sóvárogva nézett az olyan szociális vívmányok után. mint a nyugdíj, a tár­sadalombiztosítás és a töb­bi. amelyeket az utóbbi időben mind megkapott. Erős, megalapozott, kor­szerű szövetkezeti üzemek, tisztességes jövedelmet biz­tosító gazdaságok iellemzik ma Szolnok megyét. A most megvalósuló új gaz­dasági mechanizmus pedig méginkább felgyorsította — a kertészkedő szövetkezete­ket kivéve, amelyeknek helyzete még mindig hát­rányos — a fejlődést. Olyan a megye szövetkeze­ti mozgalma most, mint egy húszéves fiatal. Pezsgő, mozgékony, nagy tervek előtt álló, előtte az élet. égis mindig legyen gondunk majd azok­ra, akik először in­dultak. E jubileumi eszten­dő kiváló alkalom lesz a Szolnok megyei szövetkeze­tek egész sorában, hogy a karcagi Bihari Jánosok­nak. a túrkevei Hajós Ist­vánoknak, $ a többi, még néhányszáz élő alapítónak kifejezzék hálájukat a szö­vetkezeti közösségek. Legyen • is rá gondunk. Akik meg­érték a két évitized for­dulóját, 1968-at. szép emlé­kekről emlegessék meg. Borzák Lajos Köztudott. hogy álla­munk évről évre egyre na­gyobb összegekeit áldoz a szociális ellátás céljaira. Ezt olyan tények igazolják, mint az alacsony nyugdí­jak és a családi pótlék fel­emelése, a sokgyermekes anyák fokozottabb megbe­csülése, a nők és fiatalko­rúak védelme, a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javítása, a nyug­díjra és társadalombiztosí­tásra jogosultak körének i kiszélesítése, valamint a »szociális otthonok működte­tése és a különböző segé­lyek. Megyénkben a második íltéves terv idején a szociá­lis otthonok bővítésére, — finntartására 64 523 000 fo­rintot szociális segélyezés­re 18 608 000 forintot hasz­náltak fel. — E jelen­tő* anyagi ráfordításokból a jelentkező igényeket csak részben lehetett kielégíteni. Az anyagi juttatás — önmagában — még nem oldja meg az öreg korral járó, magáramaradottság, betegség következtében je­lentkező gondokat. Az ál­lam erőfeszítései, anyagi támogatása mellett szüksé­ges a helyi pénzügyi erő­források fokozottabb igény- bevétele is szociális célok­ra. S nem utolsósorban a gyermekek, hozzátartozók anyagi áldozatvállalása. Megyénk 13 szociális ott­honában csaknem ezer em­bert gondoznak. Többen igényelnék az intézeti gon­dozást, amit igazol az is, hogy az utóbbi években megvei szinten minden esz­tendőben mintegy kétszá­zan^ vártak elhelyezésre. A jövőben azzal is számolni kell, hogy a nyugdíiasok egv része még akkor is az intézeti elhelvezést igényli, ha tartásra kötelezhető hoz­zátartozója van. A munka­kénes hozzátartozók általá­ban dolgoznak és így a gondozást igénylő szülőket nem ápolhat iák. Sokszor a lakáskörülmények sem te­szik lehetővé a szülőknek gyermekeiknél történő el­helyezését. Mindez szükségessé teszi tehát a meglévő szociális otthonok korszersítését, új otthonok létrehozását. Ér­demes azt is megfontolni, hogyan lehetne olvan in­tézmény típust kialakítani (például nanzió rendszertl. amelv függetlenségük és személyiségük figyelembe­vételével. anvogi helyzetük­nek megfelelő dWere nc*áf» színvonalon biztosítaná az öregek nyu­godt életkörülményeit. A szociális otthonokban jelenleg ezt a differenciált­ságot nem tudják biztosí­tani. Esetenként, éppen a helvszűke miatt, a csak ápolásra szoruló idős embe­reket. rokkantakkal, bete­gekkel, esetenként nem közveszélyes elmebetegek­kel közös szobában tudják csak elhelyezni. Feltétlenül szükség lenne az öregek gondozási rendszerét szol­gáló intézményhálózat fe­lülvizsgálatára. hogy azok valóban az öregkorúak ott­honává váljanak, s a rok­kantak, betegek részére sa­játos kórházi típusú intéz­mények állnának rendelke­zésre. Az új keresését, az idős emberekről való fokozot­tabb gondoskodást bizo­nyítja az is, hogy az utób­bi években több helyen létrehozták az öregek nap­közi otthonát. Ezek az ott­honok máris azt igazolják, hogy nagymértékben előse­gíthetik olyan — általában családi körben élő — idős emberek nap­Tennivaló az idén is bő­ven lesz. Az egyik legfon­tosabb feladat az egészség- ügyi felvilágosítás és ok­tatás. Ennek a munkának újszerű vonásaként említ­hetjük, hogy szorosan kap­csolódik az általános nép­művelési programhoz, az egész évre szóló oktatási terv annak szerves részét képezi. A Vöröskereszt alapszer- vezetei több tanfolyamot szerveznek. fgy elsősegélynyújtó, házi betegápoló, a mezőgazda­ságban — ahol egyre több vegyi anyagot használnak — a méregkezelői tanfolya­mot Igen hasznos, s ezért ahol erre lehetőség van, megtartják az anyák isko­láját is. Az év során ter­vezett 500 előadáson J7 ezer hallgató részvételére számítanak. A megyei elnökség az idén is gondoskodik az alapszervi titkárok tovább­képzéséről. Járási, városi szinten is tartanak részük­re és a reszortosok részére is olyan tanácskozást, ahol vezetési és munkamódsze­reket beszélnek meg. A termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok és ktsz-ek egészségügyi felelőseit szin­tén tanfolyamon oktatják. Fontos feladat hárul a vöröskereszt szervezeteire a polgári védelemben is. Annak érdekében, hogy az egészségügyi szakaszok po­litikai és szakmai felké­szültsége megfelelő legyen. 20 órás továbbképzést tar­tanák. A kiképzési év be­fejezésekor pedig megszer­vezik az egészségügyi sza­kaszok megyei versenyét Az egyik legszebb mun­katerület a véradó mozga­lom. Az emberi segítőkész­ség eredményeként ma már a megye lakóinak 2-7 százaléka véradó. A szolnoki járásban ennél is több, 2.8 százalék. Jó- néhány község — többek között Kuncsorba. Tisza- inoka. Jászkisér, Tiszaföld­közi gondozását, akikkel hozzátartozóik különböző okokból napközben nem foglalkoztathatnak. — Me­gyénkben tíz ilyen napközi otthon működik, ahol két­százötven időd ember tölti napjait. A fentieket a népi ellen­őrök állapították meg a megye szociális ellátásának vizsgálata során. Tapaszta­lataik alapján több javas­latot tettek az illetékes szerveknek az idős embe­rek szociláis helyzetének javítására. vár, Nagyrév, Jászágó — jóval a megyei átlag felett van. Kiemelkedő a Tisza Cipőgyár és a járműjavító eredménye, ahol a dolgo­zók mintegy 10 százaléka véradó. Nem alaptalan, hanem nagyon is reális cél tehát az, hogy az idén — a párt, állami és társadalmi szer­vek segítségével — ismét növelik a véradók táborát, s arra törekednek, hogy jobban érvényesüljön a társadalom megbecsülése azok iránt, akik vérükkel is készek segíteni az arra rászorulóknak. A tisztasági mozgalom továbbfejlesztése, az egész­Ma: Elkészült az első tsz alapszabály # Példázat a hivatásról Meg­pecsételte sorsát a pecsét ségügyi állomások műkö­dése, az alkoholizmus el­leni küzdelem, a család­védelmi tevékenység, az ifjúság körében végzett vö­röskeresztes munka mind egy-egy fontos feladat. E sokrétű feladat meg­oldásában a Vöröskereszt vezetői számítanak az orvosok, egészségügyi dolgozók se­gítségére is. A szoros együttműködés hozhat csak sikereket, s ez a biztosítéka annak is, hogy év végére elérik a tervezett taglétszám növe­kedést A tömegszervezet életé­ben oly fontos eseményt, a III. kongresszust nem kö­szönthetik méltóbban mint­ha arról számolnak majd be, hogy a megyei elnök­ség és az alapszervezetek is sikeresen valóraváltották az 1988. évi színes, gazdag programot N. K. Négy tanteremmel bővítik a jásztelek! általános Is­kolát. Egészségügyi felvilágosítás, oktatás Kongresszusra készül a Vöröskereszt A Vöröskereszt mozgalom vezetői, aktivistái az idei esztendőt a III. kongresszus előkészítő évének tartják.. Ennek szellemébün, valamiat a párt XX. kongresszusa és a Vöröskereszt II. kongresszusa hatá- rozatairtak figyelembe vételével készült el a megyei elnökség éves munkaprogramja. Célját egy mondatban így foglalhatjuk össze; szervezettebb, színvonalasabb és tartalmasabb munka.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents