Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-07 / 5. szám
1968. január 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II A kétségbeesés, mint halál ok Paleodemográfía: új módszer a kőkori népek tanulmányozására Párafarok Anyaga 20-as horgolócérna. 1. sor: 15 láncszem után a 8. láncszembe 2 egyrá- hajtásos pálca, 2 láncszem 2 egyráhajtásos pálca; 7 láncszemmel fordulunk. 2. sor: a 2 láncszemes ívbe 2 egyráhajtásos pálca, 2 láncszem, 2 egyráhajtásos pálca (ezt a továbbiakban ism.-el jelezzük). 7 láncszem után az előző sor 7 láncszemes ívébe 7 kétrá- hajtásos pálca; 8 láncszemmel fordulunk. 3. sor: a 3., .5, és 7. pálcára 1—-1 kétráhajtásos pálca, közöttük 3—3 láncszem, 7 láncszem után szorosszemet öltünk az előző sor 7 láncszemes ívébe; 3 láncszem után a 2 láncszemes ívbe, ism. 4. sor: 7 láncszem után ism., 7 láncszem után a 7 láncszemes ívbe szorosszemet öltünk, 7 láncszem után a két ráhajtásos pálcára kétráhajtásos pálca, 5—5 láncszemes választással kétráhajtásos pálfcák a pálcákra. 5. sor: az 5 láncszemes íveket behorgoljuk: 1 szó rosszem, 1 rövidpálca, 3 egyráhajtásos pálca, 1 rövidpálca és 1 szorosszemmel összesen négyszer, 7 láncszem után szorosszemmel a 7 láncszemes ívbe, 3 láncszem, ism. 6. sor: 7 láncszem, ism. 7. sor: 7 láncszem, ism., 7 láncszem, 15. kétráhajtásos pálca, a 6. sor 7 láncszemes ívébe, 3 láncszem szorosszem a 4. sor 1 láncszemes ívébe. 8. sor: 7 láncszem, kétráhajtásos pálca az első és minden második pálcára 3—3 láncszem közöttük, 7 láncszem, szorosszem a 7. sor 7 láncszemes ívébe, 3 láncszem, ism. 9. sor: 7 láncszem, ism. 7 láncszem, szorosszem a 7 láncszemes ívbe, 7 láncszem kétráhajtásos pálca a kétráhajtásos pálcákra 5—5 láncszemes választással, 7 láncszemes szorosszem a 7 láncszemes ívbe, 3 láncszem szorosszem a 2. sor ívébe, 3 láncszem szorosszem a munkát kezdő első láncszembe, 3 láncszem szorosszem a kétráhajtásos pálcák utáni 7 láncszemes ívbe. 10. sor: az 5 láncszemes íveket behorgoljuk mint az 5. sorban, itt azonban a 2. egyráhajtásos pálca után az előző ív középső pálcájára átöltünk és kapcsoljuk a két cakkor egyráhajtásos pálcával. 7 láncszemet szorosszemmel a 9. sor 7 láncszemes ívébe öltünk, 3 láncszem Ism. Továbbiakban a 6—10 sor ismétlésével dolgozunk a gerinc jobb és baloldalán. A csíkok összehorgolása a szabadon maradt cakkoknál történik, két háromráhajtá- sos, 2 kétráhajtásos- és 2 háromráhajtásos pálcával, a pálcák között 10—10 láncszemmel. Ott. ahol a két motívum találkozik, ha a jobb és baloldali háromráhajtásos pálcákat közös szemmel fejezzük be. A csíkok összehorgolása pedig a 10 láncszem 5. láncszeménél történik. egy rövidpálcával. Befejezésül a terítő két oldalát behorgoljnk két- és háromráhajtásos pálcákkal. Régi megfigyelés, hogy a fogságban tartott állatok közül sok elpusztul: a gazella gyakran már a csapdául szolgáló hálóban, a cickány pedig az ápoló kezei között. Nyilvánvalóan a kilátástalanság okozta idegizgalom váltja ki ezt, azonban a fizikai vagy lelki kiúttalanság az ember életműködéseit is megszüntetheti: a szív egyre lassabban ver, s végül teljesen megáll. A pszichológiai halálnak ezt a formáját, mivel az ú. n. „nervus vagus” nevű agyideg közvetítésével áll be, vagusz-halál- nak nevezik. A vagus-ideg az akaratunktól függetlenül működő vegetatív idegrendszer része. A vegetatív idegrendszer két. egymással ellentétes működésű részre oszlik: a szimpatikus és a paraszimpatikus idegek csoportjára. Működésüket a szervezetben termelt adrenalin. illetve acetilkolin vezérli. Mivel azonban a vegetatív idegek az agyvelő központjaiból indulnak ki és az érzékszervek, továbbá lelki befolyás alatt állnak, külső ingerekkel vagy lelki folyamatokkal köny- nyen megzavarhatok. A „Medizinische Welt” c. német nyelvű orvosi szaklapban Rudolf Bilz professzor behatóan foglalkozik a vagusz-halál jelenségével és érdekes párhuzamot von az állati és az emberi magatartásban észlelhető félelem-reakciók között. Különösen az állati magatartásnak szentel nagy figyelmet, mivel ennek tanulmányozása értékes támpontokat szolgáltat az orvostudományi, lélektani és antropológiai kutatásoknak. A fePes reménytelenség A félelem, illetve a teljes reménytelenség következményeként felléphet többek között az ún. pszi- chogén kollapszus is; lényege az, hogy az illető átmenetileg mély álomba merül. Bilz professzor a háború alatt megfigyelte egy berlini óvóhelyen, hogy amikor egy-egy légitámadás alatt a legtöbb ember felordított, vagy összehúzódva fedezéket keresett, vagy menekülni igyekezett, egy asszony oldalára fordult és elaludt. Az adott helyzettől vagy az egyén alkati tulajdonságaitól függ, hogy a félelem kinél milyen reakciót vált ki. Van aki kiabál, más énekelni kezd, illetve hasmenése támad, de a nagyfokú félelem hatására eszméletlenség, sőt halál is bekövetkezhet. Az elalvás reakcióját egyébként egyes madaraknál is megfigyelték. — Ezeket a reflexeket az em- berréválás előtti időkből származó törzsfejlődési folyamat maradványainak tej- kinthetjük. Amíg az ember vadonban élt, ezeknek a reflexeknek életbevágóan fontos szerepük volt; ma már csak csökevényszámba mennek. Bilz professzor beszámol egy kísérletről, amelyet amerikai fiziológus végzett vadonélő patkányokkal. — Vízzel telt edénybe tett néhány állatot, amelyek egykét percnyi úszás után élettelenül merültek az edény fenekére. Olyanok is voltak azonban. amelyek már vízbeérés előtt elpusztultak: kimúlásukat tehát semmiképpen sem testi kimerülés okozta. Megismételték a kísérletet „szelíd”, azaz emberhez szokott patkányokkal is. A kísérlet a várt eredményt hozta: az állatok nyolcvan vagy még több percig küzdöttek az életükért. Azoknak a vad példányoknak, amelyek nem pusztul talj el néhány percnyi úszás után, vízbenyújtott bot segítségével lehetővé tették a menekülést. Ezek az állatok azután a következő kísérlet során éppen olyan szívósan küzdöttek az életért, iparkodtak fenntartani magukat a vízben, mint „szelíd” társaik. A félelemtől elpusztult állatok boncolása igazolta a kísérletezők feltevését: valamennyi szíve erősen tágult volt. A halál oka: bűntudat A cikk rámutat arra, hogy a vagusz-halál és az egyes természeti népeknél még ma Is ismeretes ún. wudu-halál azonos lélektani alapra vezethető visz- sza. A wudu-halál a wudu- istenségről kapta a nevét. A vétkező, akit ennek átka sújt, a pszichogén halál lassú és gyötrelmes formájának válik áldozatává: a bűntudat és a félelem mértéktelenné fokozott szorongásában lassan kialszanak az életműködések. Az átok azt sújtja, aki valamiként megsértette a törzs szigorú wudu-rendjét, aki nem vetette alá magát a hatalmas istenség akaratának. A bűntől csak a sámán mentheti fel az áldozatot. Bilz professzor kapcsolatot talált a vagusz- és wudu- halál között: az ilyen emberek számára a törzsi törvények éppoly kérlelhetetlenül záródó hálót jelentenek, mint amilyen az állatfogó valóságos 'hálója, amelyben a gazellát megöli a kétségbeesett idegizgalom. &mile (Diahiteim : Hetven esztendeje jelent meg a Le Sitiddé, s bár könyvtárat töltenek meg a róla írt művek. Az öngyilkosság ma is gondolatok és vizsgálati módszerek kiindulópontja. s inspirátora is egyben. Emilé Durkheirr szociológiai tanulmánya a szociográfusok bibliája lett; vitáztak fölötte, citáltak belőle, s természetesen — megtanulták. A szocilógia fiatal tudomány; a szerzó kiemelkedő úttörői közé tartozik. Munkássága több tekintetben a szociológiai elméleti alapjait teremtette meg. Vizsgálati módszerei, annak ellenére, hogy ma már a legkorszerűbb eszközöket. így például az elektronikus számológépeket is felhasználják a szociológusok. időtállónak bizonyultak. Mindez érthetővé és indokolttá teszi a mű magyar kiadását. Az élet önkéntes befejezése nem volt ismeretlen a társadalmi fejlődés korábbi szakaszaiban sem. Az önBosznia fővárosától, Szarajevótól mintegy 60 km-re délkeletre van egy kis helység, Obre, amelynek határában nagyjelentőségű régészeti és embertani leletre bukkantak. Egy újabb kőkori, szaknyelven neolitikus lakótelepet és a hozzátartozó temetőt találták meg. A feltárási munkákat, amelyek előreláthatóan több évet vesznek igénybe, a szarajevói Zemailski múzeum, és a University of California kutatói végzik az amerikai Smithsonian Institute megbízásából. A tudományos vezetés Maria Cinbutas amerikai profesz- szorasszony és V. Benac szarajevói múzeumigazgató kezében van. A tudományos vezetők paleodemog- ráfia kutatásokra magyar antrooológus szakembert, dr. Nemeskéri János kandidátust kérték fel. — Egyelőre csak egy hetet töltöttem Obreban, — feleli kérdésünkre dr. Ne» meskéri János, — hiszen a , munka dandárja jövőre várható. — Mi a célja a paleode- mográfiai kutatásoknak? — A lakótelep, a tegvilkosság, mint aktus, a primitív törzseknél éppúgy ismert, akár a modern társadalmakban. Milyen okokra. miféle tényezőkre vezethető vissza a tragikus cselekedet? Dürkheim erre kereste s adta meg a választ művében. Nagy alapossággal veszi sorra a téma valamennyi alkotóelemét. Kiindulásként magát az öngyilkosság fogalmát határozza meg. A fogalmak pontos meghatározását, félreérthetetlen tartalmuk megjelölését Dürkheim minden szociológiai munka alapkövetel- ménvének tartotta. Az idő őt igazolta. És őt, pontosabban vizsgálati módszereinek helyességét igazol* a az idő a mű további részeit tekintve is. A szerző ugyanis, el ütőén kora megszokott stílusától, nem az elméleti okoskodás útja* választotta. Igen nagy figyelemmel gyűjtötte és elemezte Európa országainak adatait, de amikor vizsgámé tő feltárása lehetove teszi annak megállapítását, hogy hány ember élt egykor Obreban, mennyi volt a férfi, a nő, milyen betegségek jellemzőek rájuk, milyen mértékű volt a halandóság, milyen szapora volt a telep meddig állt fenn, mennyi volt a lakosság átlagos életkora. — Az máris kiderült, hogy a telepen legalább negyven generáció követte egymást. — Hogyán lehet mindezt megállapítani? — Maga a telep, az egymáson fekvő rétegek és a vizsgált szelvények részletes, aprólékos statisztikai elemzése igen sokat elmond. — minden kis cserépdarabot, minden hulladékot számbavesznek —, másrészt a temető csontanyaga ad értékes felvilágosítást. — A hogyan kérdésre röviden a következőket mondhatom el. A legrégibb — többezer, sőt tízezer éves — csontokban is van igen kis mennyiségű szerves anyag. Ezt a szerves anyagot elemezve sok mindent pontosan meg lehet állapítani az egykor élt emberről. lati módszerei ezt kívánták. a földrészen is túllépett. Hipotéziseihez gyakorlati igazolást keresett tehát, s a gyakorlati példákból vonta a kellő elméleti következtetéseket. Ez a durkheimi módszer kisebb változásokkal. de alapjaiban változatlanul, ma is szerves része a szociológiai munkának. Lépésről lépésre bővül a kör. Dürkheim először a társadalmon kívüli tényezők szerepét vizsgálja, harmadik, befejező részében pedig az öngyilkosság, mint társadalmi jelenség elemzését végzi el. Különösen érdekes az a fejezet, amelyben az önsvilVnsság és az ún. többi társadalmi jelenség — például háborúk, belpolitikai viharok stb. — összefüggéseit vizsgálja. A könyv utolsó fejezetében Dürkheim a gyakorlati következtetéseket foglalja ösz- sze. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó). M. Hóhideg estén Benedek B. Istvánt Különösek voltak a hazugságai. Gyakran mesélt olyan történeteket, melyek nem voltak igazak. Csakhogy, amit tegnap hazugságként mondott el. holnap már megtette, így tulajdonképpen nem volt olyan hazug. Most ott ült a meleg szobában, s az ablakon át nézte az utcát. Esett a hó. Felvette kabátját és elindult. Ahogy kilépett a kapun, megcsapta a tél; cipője alatt ropogott a hó. Természetesen a Duna felé indult. Kalapját szemébe húzta, amikor a hidra ért. Hirtelen mozdulattal lépett a korláthoz. Igen, beállt a jég. A két Vart között valami furcsa esik húzódott, az egymásra torlódott jégtáblákon megtört a hídlámpák fénye. Körülnézett, van-e valaki a közelben. Egészen üres volt a híd. Megnyugodva nézett visr- sza a folyóra: ez is csak két játékost kíván. Akár a szerelem... Ügy ismerte meg a lányt, hogy együtt utaztak egy villamoson. mely átment a hídon. Nem szóltak egymáshoz, a híd végén leszálltak s elindultak — ugyanabba az irányba. A jég a partnál meg se roppant. El kell indulni! -„Te lány, ne kiabálj ott mögöttem! Ha félsz, maradj a biztos parton!” Megy befelé, nincs egyedül, vele van a halál- félelem. Milyen lehet a jég alatt? Reccsenést hall. Nem is reccseriéit, csak valamiféle hangot. Jó érzéssel veszi tudomásul, hogy követi öt a lány. várni azonban nem lehet, a folyó felett jár harminc méterre a parttól, amikor visszafordul. Lassan jár eleinte, de aztán szalad, és a partot elérve őszintén bevallja magának; nem is bánja már a biztonságot. Miért csak önmagához őszinte? Hát nincs is ott semmiféle lány. ö sincs ott, mert fenn Ali a hid közepén, ~S fütyörészve indul tovább, a korlátot kísérve. A hegy alján öreg néni és bácsi lépkedett előtte. Egymásba karoltak. — És 1916-ban? — kérdezte « bácsi. A néni a kezére csapott. — Ne huncutkodj! — mondta. — Pedig, — kezdte a bácsi és érződött a hangján, hogy most valami fontosat akart mondani, de a néni hátrapillantott. Csend lett ismét. „Az biztos, hogy keli egv társ az embernek” — morfondírozott kedvenc gondolatán, — Dehát milyen is legyen az a társ? „Társ-társ. esztertárs...,, Azon vette észre magát, hogy énekel. Fontos a társnak mindig nőnek lennie? Az eayik barátiával gyakran sétált esténként ezen az úton. Egy szót sem szóltak egymáshoz. Nagyon kellemes társ volt” — ismerte el. A másik oldalon, a régi vendégfogadó előtt hangos társaság vitatkozott. Részeges, lényegtelen szavaik elhaltak a villamos csörömpölésében. „A villamos sem lenne rossz társnak. Mindin ugyanazon az útvonalon jár, könnyű megtalálni.” Együtt dolaozott egy emberrel. Villamos Bélának hívták. Rossz társnak bizonyult. Rosz- szul állt a kezében a kalapács, panaszkodott is az üllő, mikor verte a vasat. Ennek azonban vége. Villamos is mást csinál. 6 is. Átgázolt egy hóbuckán. Futni kezdett egészen az Alagútig. Pár éve minden új lányt elhozott ide, és gyalog végigmentek a „csőben”. A hangok ott felerősödnek, összekeverednek és visszhangzanak. Buda felől most egy autóbusz jön. A zúgás erősödik. már elérne hozzá, de akkor a másik irányból befut egri motoros: a lüktető puffogás és a buszmoraj a fülén át a húsába hatol. Egy kivételével minden lány unatkozott vele. Ezzel csodál atosan boldog volt. bár később kiderült, a lány ideges természetű és fél. Ezért kapaszkodott belé. Azóta nem visz nőket az Alagútba. Amikor ismét megcsapta a fény, elérkezett megint a Dunához, s végigment a hídon. Egy alakot látott maga előtt Ahogy egyre közelebb ért hozzá, úgy érezte ,,ő lesz az igazi társ”. „Megvagy!” kapaszkodott belé... A felesége hangjára riadt fel: — Miért ütögeted az új asztalt! Tönkremegy a politúr. Tegyél a tűzre, mert kihűl a szoba. Amig a szeneslapátol kereste. az a barátja jutott eszébe, akinek olyan különösek a hazugságai, „Sebaj!” — dobta a lapát szenet a kályhába. A lángok vörös fénybe vonták az arcát. — Sebaj; — ismételte, és kinézett az ablakon. — Lesznek még ezen a télen jégtiszta, hóhideg esték. A SZOCIOGRÁFUSOK BWlÁjA Az öngyilkosság
