Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

1968. január 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tlszaföldvári fmsz cukrászüzeméből naponta több ezer tortaszeletet, krémest és mignont szállítanak a környező községekbe (Foto: Nagy Zsolt) Behavazott dűlőutak A klubkönyvtárral egybe épített irodaház körül gon­dosan rendbentartott park, szemben vele pedig domb­hajlatnak futó gyümölcsös. Azon túl a régi tanyák. — Van még belőlük vagy kétszáz. Várjanak csak, mindjárt megszámolom. — Judom, ki, hol lakik, min­denkit ismerek. Demeter Ferencnét, a gondnok nénit nagysietve leállítjuk a „létszámellen­őrzésről”. — Fel tudnám sorolni valamennyiőjüket, pedig nem itt születtem. Bakony- sárkányban volt rendőr a férjem, negyvenhatban agyonlőtték a volksbundis- ták. Voltak ott mezőtúri te­lepesek, azok mondták: gyere, költözz magyarok közé. Azóta itt élek a héki Táncsicsban. A gyerekeim is itt nőttek fel. Megélhetési lehetőséget tehát biztosít a tsz, s nem is akármilyent. Tavaly meghaladta az ötven forin­tot egy munkaegység érté­ke, s az idén is jól zárnak. Azt kutatom, az anyagiak bősége hogyan hatott ki a tanyavilág lakóinak kultu­rális és szórakozási lehe­tőségeire. Bozsó elvtárs, a tsz népművelési ügyveze­tője — egyúttal a százéves telefonközpont kezelője — a hívások pillanatnyi szü­neteiben beszél erről. — Van száz színházbér- I létünk, saját busszal járunk Tovább gyarapodtak megyénk termelőszövetkezetei (Folytatás az 1. oldalról) Pedig az állami támogatás mértéke a régi szinten ma­radt. Az előrelépést annak tulajdonítjuk, hogy a rosz- szabb adottságú szövetke­zeteink is éltek a nagyobb önállóság lehetőségeivel. A körülményeknek megfele­lő termelési struktúrát al­kalmazták. Egyébként több éve« folyamat ez. Különö­sen kedvező eredménnyel zárnak azokban a gvenge tsz-ekben. ahol idejében felismerték az árrendezés hatását Tavaly 13 százalékkal növekedett a rizs vetéste­rülete megyénkben. Ennek jelentős hányada a gyen­ge tsz-ekre esik. Adottsá­gaiknak megfelelően nö­velték a juhállományukat is. Ismert, hogy a gyapjú ég a tej átvételi ára is emelkedett. Fontos tényező, hogy a szakemberek stabilizálód­nak a gyengébben gazdál­kodó szövetkezetekben is. mert egyre inkább látják a kivezető utat. — Hogyan alakul közös gazdaságaink­ban a jövedelem? — A szövetkezetekben a jövedelem a tervezett kö­rül lesz. sőt valamivel meg­haladja azt Megvet átlag­ban egy dolgozó tagra 16 500 forint jövedelmet terveztek. A gyengén gaz­dálkodó szövetkezetekben a kilencezer forintos terve­zettet előreláthatóan meg­haladják. — Mit javasol a ter­melőszövetkezeti ta­goknak. vezetőknek: hogyan használjak fel a gazdálkodást eredményt? Milyen a lapok képzését nö­velését tartja fontos, nak? — Legfontosabb az 1987- es gazdasági év alapos elemzése. Igen nagy szük­ség van arra. hogy a zár­számadás adataiból megfe­lelő taDasztalatokat vonja­nak le Ez adja egyébként a Ijeiső információ alapjai is. Ne siessék el a zárszám­adó közgyűlést Csak az­után kerüljön rá sor. ami­kor a párt- és gazdaságve­zetők már részletesen ta­nulmányozták a gazdaság helyzetét. Olyan beszámo­lót vigyenek a közgyűlés elé, melynek alapján a ta­gok teljes felelősséggel tud­nak dönteni. Csak a megfelelően elem­zett számok birtokában le­het az 1968. évi tervet elké­szíteni. Tehát az idei tervet kidolgozó munkacsoportok­nak is ismemiök kell a tavalyi adatokat. A gazdálkodási hozam felosztásánál differenciálni kell jó. a közepes és rossz adottságú termelőszö­vetkezetek szerint. Azt ja­vaslom. hogy a jó tesz-ek- ben a tervezettnél sokkal többet ne osszanak Helyes, ha minél többet az alapok növelésére, a felhalmozás­ra fordítanak. Ha a köze­pes tsz-ek fel akarnak zár­kózni a legjobb gazdaságok közé. nekik is a tartaléko­lást kell előtérbe helyezni a terven felüli jövedelem­mel szemben. A rossz adottságú gazdaságokban szerényen növeljék a jö­vedelmet. Ne feledkezze­nek meg arról, hogy s rossz időjárás, állatbeteg­ség 1968-ban is előfordul­hat. s ez őket jobban meg. ingathatja, mint az erős gazdaságokat. Ezért növel­jék a biztonsági alapjukat A gazdálkodás biztonsá­gának megteremtése egyéb­ként mindenhol nagyon fontos. A kockázatot nem az állam, hanem maguk a tsz-ek vállalják, tehát er­re megfelelő alapot kell te­remteni. Azt tanácsolom a terme­lőszövetkezeteknek. hogy behatóan foglalkozzanak a vezetés hatékonyságával. Helyes, ha a tavalyi ered­ményeket, hibákat ágaza­tonként, sőt üzemegysé­genként is értékelik. Vizs­gálják azt is. hogy milyen összefüggés van a vezetés színvonala, a gazdálkodási eredmény és az anyagi ér dekeltség között. Mérlegel­jék az anyagi érdekeltség ás az elvégzett munka kö­zötti felelősséget. A tapasz­talat azt mutatja, hogy e téren aránytalanságok van­nak. Helyeselhető, ha olyan változás lesz a gazdaságok­ban, hogy a vezetők és az egyes tagok jövedelme s jövőben mindinkább a gazdálkodás eredményétő) függjön. A jövedelemelosz­tási formák ne csak a plusz eredményt vegyék fi­gyelembe. hanem levonási is tegyenek lehetővé azok­nál. akik a kötelezettsé­güknek nem tettek eleget Végezetül helyesnek tar­tom. ha a zárszámadási közgyűlésre meghívják az idős, nyugdíjas tagokat, hogy fel tudják használni gazdag tapasztalataikat. Ne legyenek szűkmarkúak akkor sem. amikor a jöve­delemelosztásánál a szociá­lis és kulturális alapot ké­pezik — fejezte be nyilat­kozatát Nyíri Béla. — m. 1. — színházba Szolnokra. Így már nincs annyi gondunk a közlekedéssel, mint ami­kor az AKÖV-től kellett buszt igényelnünk. Ország­járásra is jobban mehetünk most már. Ki is dolgoztuk az idei programot. — A klubterembe most vettünk egy új televíziót. Esténként átlag ötvenen nézik. A környező tanyák­ban nincs villany, idejön­nek az emberek. Vasárna­ponként filmvetítés is van itt. Mos/ foglalkozunk az­zal a gondolattal, hogy va­sárnap délelőttönként ma­tinék legyenek. Nem túl sűrűn, de rend­szeresen időközönként mű­soros esteket rendeznek a művelődési teremben. Ven­dégül látták már például a Budapest Táncegyüttest is. Itt, a régen istenháta- mögöttinek számító tanyán, az első várostól húsz kilo­méterre. S a klubfoglalkozásokkal tarkított szórakozási prog­rammal békésen összefér az egyéb rendezvény. Pél­dául: negyvenezer férőhe­lyes tojóházat épített a szövetkezet. A klub prog­ramjába ezért vették fel_ a nagyüzemi baromfinevelés­sel foglalkozó előadássoro­zatot a hasonló jellegű „fejtágítók” közé. ■ A tsz diplomásai — számuk csu­pán az egyes üzemegy­ségben meghaladja a tízet _ szívesen vesznek részt a z ismeretterjesztésben. — Nem viszonzás ugyan, de annak tűnik, hogy a szín­pad melletti öltözőket le­génylakásnak rendezték be számukra. Három nagy üzemegy­sége, több mint tízezer holdja van a héki Tán­csicsnak. A mezőtúri ha­tártól az öcsödiig, feljebb meg a rákócziújfalui Ti- sza-partig terjed a határa. Érthető, hogy nem nagyon ismerik egymást az embe­rek. — Ezért rendezünk az üzemegységek között vetél­kedőt a szocialista Magyar- ország fejlődéséről, meg asztalitenisz és sakkver­senyt. Nem olyan unalmas így a tél és az emberek is közelebb kerülnek egymás­hoz — mondja a népmű­velési ügyvezető. Beszélgetés közben top­pan be Kiss Sándor, a pos­tás. Érdeklődöm, hogy új­ságot olvasnak-e a tanyán? — Emelje meg a táskát, — mondja válaszként. Hát, ami azt illeti, nehéz cipelni. A napi küldemé­nyek mellett nyolcvan új­ság, s több képeslap. — Százhúsz tanya tarto­zik az én járásomba. Oda hordom ezeket. Csak az a baj, hogy a kerekek nem nagyon bírják már, bajok vannak az egészséggel. Nem nagyon győzzük a munkát. pedig újságot csak más­naponként hordok. Akkor egyszerre kétnapi példányt kapnak az előfizetők. Hiába, nagy a postás járása. Van vagy negyven kilométer. Sáros vagy be­havazott dülőútakon nehéz azt megjárni. Érthető, hogy nem nagyon kívánkozik oda senki. Még aki ott szü­letett, az is a faluba, vá­rosba vágyik. Patkós Gyu­la sertésgondozó munkahe­lyétől egy bakugrásra la­kik, mégis azt mondja. — Remélem, hogy a kö­vetkező szilvesztert a me­zőtúri kis házamban töl­töm. Már majdnem kész. Nincs még bepucolva, a család besegített az építke­zésnél, mégis százhúszezer forintba került, (Nem is le­het akkor olyan kicsi az a ház.) Ha beköltözöm, a kisebbik lányomat egyből óvodába adom. Más az, ha korán nevelődik. Igaz, itt is van iskolabusz, beviszi a gyerekeket Hékre, de j mégis más az. — S a beköltözés azt is jelenti, hogy búcsút mond munkahelyének ? — A tsz busza minden nap hordja most már ki a munkásokat. Jó hely ez. Tavaly is 780 munkaegysé­gem volt... Murisnak tűnik, de így van: a parányi Mezőhék tulajdonképpen a Táncsics Tsz kettes üzemegysége. Ezért érthető, hogy a lövő héten avatandó új műve­lődési ház anyagainak be­szerzéséhez a szövetkezet 70—80 ezer forint értékű társadalmi munkával já­rult így a kettes üzem­egységbelieknek is lesz új művelődési házuk. — A világ minden tájá­ról hordta az anyagot a tsz, — mondta elismerően Kiss István vb-elnök, akivel az új létesítmény mellett ta­lálkozunk. A szétszedhető színpadot a klubszobát, az olvasó­termet járva megjegyzi a vb-elnök: — A tv már megvan, a tsz vette. Biliárdasztalt is ígértek. Bízom benne, hogy segítenek másban is. Füg­gönyök is kellenének pél­dául. Kellenének bizony. Hogy szebb, kultúráltabb legyen a terem, mint az élet ott, kint a tanyákon... Simon Béla A kirakat mesterei Sok a munka. Nem tét­lenkednek a Szolnok me­gyei iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat kirakatren­dezői, mert az általános leltározás miatt valamennyi kirakatot át kell rendezni. És ezzel nem lehet várni még egy napot sem. Ha megnyílik az üzlet, a kira­katban az árunak már,, mo­solyogni” kell a vevőkre. A túlzsúfolt helyiségben, a kirakatrendezők Beloian­nisz úti otthonában min­den hely elkelt. Összesen kilencen van­nak. hat kirakatrendező és három grafikus Az üzlete­ket szakmák szerint osztot­ták fel egymás közt, így egy-egy kirakatrendezőre huszonöt-harminc bolt jut a havonkénti átrendezésre. — Szűcs György meg is jegyzi: — Már három éve har­colunk azért, hogy a fix fi­zetés helyett forgalomtói függő dolgozók közé sorol­janak bennünket, de sem­mi eredménye. — Ádám László észrevételezi ezt. Az anyagi jellegű dolgok­ról a beszélgetést Somogyi György és Balogh László a kirakatrendezésre tereli. — Élénk vita alakul ká. Hol- lósi Tamásné fiatal kira­katrendező egyre csak a maga igazát hajtogatja: Így sohasem fogunk elő­re haladni. Hiába járatunk annyi külföldi magazint, ha nem valósíthatom meg a saját elképzeléseimet. — Mert az ötletekhez hely és megfelelő technikai eszkö­zök is szükségesek. De mást se hallunk, csak mindig azt, hogy minél több árut a kirakatba, használjuk ki jól a helyet. Rózsa Imre azonban nem hagyja ennyiben. Idősebb szakember lévén, ő már ta­pasztalatból mondja: a leg­több vevő a kihelyezett áruból válogatja ki magá­nak a neki megfelelő áru­féleséget. A vita nap mint nap új­ra születő. Somogyi György 1948 óta dolgozik a szakmában. Ö a sport, játék és üvegboltok kirakatát rendezi. — Ma inkább az a divat- irányzat uralkodik, hogy a termékeket használatuknak megfelelő környezetben mu­tatjuk be. Szolnokon már régóta téma egy új, mo­dern központi bemutató terem kialakítása Már alig várjuk, hogy legyen. P. S. Budapesti fórum vidéki képzőművészeknek Február elején nyílik az idei első, a mai magyar grafikusművészetet felvo­nultató tárlat. A válogatást kimondottan az 1967-ben A ktsz megnőtt, az udvar kicsi maradt Tizenöt évvel ezelőtt ala­kult a szolnoki Épületkar­bantartó Ktsz. Az akkori huszonöt helyett most het­ven ember dolgozik. Aki pedig gyakran jár az Ady Endre úton, azt is láthat­ja, hogy az évek során „ki­nőtték” az épületüket és udvarukat egyaránt, s a kerítésen kívül is tárolnak már vasbeton gerendákat Ha volna más, nehezen mozgatható anyaguk, még azt is kitessékelnék oda, hogy közlekedni valamivel könnyebben tudjanak. A parányi udvar, ame­lyen a mészoltástól a tá­rolásig mindent meg kell oldaniuk, már a legnagyobb beosztással sem elég. A hegesztő és villanyszerelő műhelyek is kicsik. — Az anyagbeszerzési gondok te­hát tárolási gondként folv- tatódnak. s ez sokszor ne­hezíti is a szövetkezet i munkáját. A tavalyi termelési elő­irányzatukat a sok gond közben is sikerült azonban teljesíteniük* Hét és fél millió forint értékű munkát végeztek. Ez évben is jelentős fel­adatokat vállaltak már. A 15 év alatt a szövetkezet, bár épületkarbantartással kezdte működését. sok mást is vállalt. 1960 óta új építkezéseket is. Azóta 65 lakást építettek, s eb­ből 28-at már egyemele­tes társasházakban. Ehhez a munkához je­lentősen bővítették gépi felszerelésüket. Tavaly pél­dául darut, tehergépkocsit stb. vásároltak saját erő­ből. A törekvésük az, hogy az eddigieknél is több lakás építését vállalhas­sák, s azt minél gyorsab­ban elvégezzék. Ezért idén tovább bővítik gépparkju­kat, betonkeverő, parkett­csiszoló stb. gépet szerez­nek be. A szövetkezet 15 év után végre azt is eléri, hogy új telephelyre költözhet. A Rékasi út mentén vásárol­tak 5000 négyszögölnyi te­rületet. s az építkezést már az idén megkezdik, s ere­jüktől függően szakaszon­ként tovább folytatják. A 4 millió foriptos beru­házás eltünteti mai tá­rolási gondjaikat, és arra is lehetőséget te­remt, hogy a teljes üzeme­lés időszakára megkétsze­rezzék a szövetkezetben a dolgozók létszámát. Az új, kedvezőbb munkakörül­mények megteremtése re­mélhetőleg a szakembere­ket is jobban vonzza maid. akikre egyelőre nagyon nagy szükség volna náluk. készített kortársi alkotá­sokra korlátozták. 41 mű­vész mintegy 400 rajzát, rézkarcát, metszetét mu­tatják be. Budapesti fórumot biz­tosítva a vidéki képzőmű­vészeti műhelyeknek, eb­ben az évben — a nyári hónapokban — a pécsi és a dél-dunántúli festők, szobrászok és grafikusok kollektív kiállítását is megrendezi a Nemzeti Ga­léria. Számos emlékkiállí­tás is szerepel a program­ban. Halálának 10. évfor­dulójára Medgyessy Fe­renc művészeti hagyatéká­nak azt a részét viszik. a közönség elé, amely nem­régiben került a Galériá­ba. A múzeumlátogatók ré­gi kívánságának tesznek eleget a Ferenczy-család (Károly. Béni, Noémi és Valér) művészetének együt­tes bemutatójával, amely tíz termet megtöltő látni­valót jelent majd. önálló kiállítással idézik 'még többek között Nagy Gyula, Burghardt Rezső. Biener- Dénes Rudolf, Bokros Bir- man Dezső művészetét A kortárs idős mű vész nemze­dék képviseletében Bort- nyik Sándor összeállítja több évtizedes életművé­nek retrospektív tárlatát. t

Next

/
Thumbnails
Contents