Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-31 / 25. szám
1968. január 31., szerda. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Falugyűlés Zsúfolt teremben tartotta meg választói falugyűlését a Hazafias Népfront ti- szaigari bizottsága. Magyart Árpád, a bizottság titkára számolt be négy év eredményes munkájáról, amelyhez bőven volt hozzászólás. Értékelte a községi népfront bizottság munkáját Nagy Imre, a Hazafias Népfront tiszafüredi járási bizottságának titkára is. Tissaigaron A lelkes hangulatú gyűlés végén megválasztották az új bizottságot, az elnökséget és a három járás* bizottsági tagot is. A választási nagygyűlést megelőzően négy es'e téli tanfolyamot rendezett a községi népfront bizottság, amelyen minden este telt ház volt. K. J. Tiszaigar Jó eredménnyel zárt a fegyverneki Förös Csillag Iss Január 27-én tartotta zárszámadási közgyűlését a fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet Czim. mer József elnök számolt be az elmúlt év eredményeiről. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezet 2 296 000 forinttal teljesítet, te túl tervét, az új, készpénzes jövedelemelosztási forma nagyban hozzájárult a jó eredményhez. 1967-ben már csak ritkán volt kevés a munkáskéz, a tagság előre tudta, milyen munkáért mennyit kaphat, s ez elősegítette a munka- fegyelem további javításai. A közös gazdaságban százharmincnégy családtag is besegített a munkába, ami érthető, hiszen jól kerestek. A tsz-ben tavaly 13,9 mázsa volt a búza átlagtermése, a kukoricáé — májusi morzsoltban számolva — 19,3 mázsa. Mintegy háromszázezer forinttal teljesítette túl tervét a tsz állattenyészete. A termelőszövetkezetben az egy munkanapra eső részesedés 105.80 Ft volt. Nyolcezer forintnál kevesebbet ngyvenhárom tsz-tag keresett — főleg npugdí. jasok. Nyolcvannégyen kaptak nyolc—tizenötezer forint között. Harminchat tsz-taa keresete tizenöt—húszezer forint között volt. százhetvenkilencen húszezer forint felett kerestek. 1967-ben szociális és kulturális célra háromszáz- . ötvenezer forintot fordítottak, A termelőszövetkezet a további fejlődést elsőrendű céljának tekinti és ezért a biztonsági alapra 1 439 000 forinto* helyezett. K. J. Karcag Caereblokk nélkül, udvariasan A feleségem vásárolt egy pár műbőr csizmát a szolnoki 33-as áruházban. Egy hét múlva a csizmának a talpa és a sarka levált. Hosszú vita után végül ia én vállalkoztam arra. hogy vissza viszem az üzletbe. Szorongással léptem be. mert a blokkot már a vételkor eldobtuk. De nagy meglepetésemre az üzletben udvariasan végighallgatták a kérésemet. A boltvezető barátságosan elkérte a személyi igazolványomat, megírta a jegyzőkönyvet, s azonnal utasítást adott az egyik dolgozónak, hogy a ■ raktárból keressen elő egy azonos nagyságú csizmát. Sajnos, nem volt. de kedvesen megnyugtattak, hogy holnap vagy holnaputáii kapnak árut és lebonyolítják a cserét. Kérték, jöjjön a feleségem is és próbálja fal a lábbelit, de ha olyan netalán nem lesz, amilyent szeretne, akkor vagy ráfizetéssel, vagy a különbözet levásárlásával másfajtát választhatunk. Az udvarias kiszolgáláson, azon, hogv b'okk nélkül is barátságosan elintézték a panaszomat, jóleső érzéssel elcsodálkoztam, s megkérdeztem; nem lesz probléma önöknek ebből a cseréből? Mire a boltvezető megnyugtatott: ha a vevő a munkánkkal elégedett. ez minekünk is kedvező, hiszen több tartós és kedves vevőnk lesz. Igen. Úgy gondolom, néo- szerűsíteni lehetne az ilyen nézetet Tajti Gyula Szolnok Meleg nézőtér. hideg ruhatár Na riporter volnék, a következő címet adnám írásomnak; pesti színészet, jó előadása Öcsödön. — Hozzá kis szépséohiba — ingyen. Öcsödön idejében kip'akátolták: 1968. január Í8- án a Madách Kamara Színház vendégszerepel a „Majd a Mama” című vígjátékkal. Az előadásra magam is igyekeztem jegyet szerezni. A plakát szerint az előadás este 7-kor kezdődött (volna). Vagy ötvenen már negyedórával korábban ott szorongtunk a csukott folyosón. A kezdés viszont elhúzódott. ezért mintegy 40 percre nyúlt várakozásunk. A fűtött nézőtéren már nyugodtabban vártuk volna az előadás kezdetét, ha nem ültünk volna egymáshoz préselve, olyan sűrűn voltak a székek. Ez pedig nem volt indokolt, mert az előadás korántsem telt ház előtt zajlott. A lendühítöhb azonban az volt: amikor vége lett az előadásnak (amit alig győztünk tenyérrel), a jó meleg nézőtérről a ruhatárat csak szabadból tudtuk megközelíteni, ezért alaposan lehűltünk. A kilencven—száz. kabátra váró ember közül örülhetett az, akinek nem kellett utána orvoshoz mennie Kónyái Imre Öcsöd Az ifjúságra is ragad a jóból Volt osztályom tavaly mát. Ez az idő elég volt ballagott. Négy éven ke- arra, hogy összeszokjunk, resztül vezettem tanulói- kölcsönösen megszeressük egymást Az úttörő foglalkozások kötetlenebb formái is — a Tisza-parti kirándulások, a szarvasi arborétum, a klubdélutánok stb. — jelentős szerepet játszottak ebben. Az évenként megrendezendő klubdélutánok kellemes emlékként maradtak meg bennem. Az utolsón úgy egyeztünk meg, hogy jövő karácsonykor is hűek maradunk hagyományunkhoz. Én ezen a klubdélutánon sajnos nem tudtam megjelenni. A művelődési otthon takarítónőjével beszélgettem, aki többek között erről is mesélt — mit sem sejtve, hogy nekem is van közöm hozzá. Örömmel újságolta, hogy a klubdélutámon a kulturált szórakozás mintapéldáját láthatta volna bárki. Íme. kedves „öregek” — akik sokszor csak a rosz- szat emlegetitek — az ifjúságra is ragad a jóból. Kell-e több egy pedagógusnak, mint látni munkája eredményét? Csetényi Mihályné Csépa A besenyszögi bejárók gondja 1. Felvilágosításért fordulok a szerkesztőséghez. Arra kérnék választ: miért van szüksége a 7. sz. Autó- közlekedési Vállalatnak arra, hogy ilyen embertelen módon bánjon az utazóközönséggel, a Besenyszög— Szolnok közötti személyszállításról van szó tulajdonképpen. Az 5.30 és a 17.30-as buszra annyi lenne az utas, hogy azt az itt közlekedő két autóbusz képtelen elszállítani. Több esetben kértük az AKÖV illetékeseit; legalább amíg a hideg idő tart, adjanak kisegítő iára. tot. Ugyanis amint „nyílik” az idő, többen járnak munkahelyükre kerékpárral. Kérésünk — sajnos — eddig nem talált meghallgatásra. Csák János Besenyszög 2. Minthogy nyolcvanötén—kilencvenötén járunk Be- senyszögről szolnoki munkahelyünkre, a gépjavító állomásra. Munkaidőnk a hét első négy napján 7 órától 15.45-ig, pénteken 7 órától 17.30-ig, szombaton 7 órától 12-ig tart. A jelenleg érvényben levő autóbusz menetrend szerint így mi 65—70 perccel a munkakezdés előtt érünk a gépjavító állomásra. Hazafelé menet ugyanennyit várakozunk a buszra, illetve szombaton két és fél(!) órát. Korábban is, legutóbb pedig január 8-i levelünkben (hetvenhaton írtuk alá) kértük az AKÖV illetékes. vezetőit:- változtassanak HSÜHtnilyen Jormában a menetrendén. Talán több autóbusz' nem is ’lcéffene; csak a most közlekedő enyik járatot Besenyszögről később, illetve Szolnokról korábban indítanák. Ennek nemcsak mi, népjavílnsok örülnénk, hanem a szolnoki hivatalokban dolgozók. * nem utolsósorban a diákok, akiknek nem kellene nagyon korán felkelniük. Január 8-i levelünkre még nem kaptunk választ. Lehet, hogy kérésünk elintézésére nem is elegendő ennyi idő. de azt talán már közölhették volna. hogy a lehetőségekhez mérten milyen intézkedést terveznek panaszunk orvoslására. Danyi László Besenyszög Hozzászólás cikkeinkhez Ot túrherei program a megyei elődöntőn A megyeszékhely kivételes? — címmel Vári Györgyné túrkevei olvasónk levelét közöltük lapunk 1968. január 24-i számában. A ..Ki mit tud?” városi döntővel kancsolatos észrevételre a KISZ Szolnok megyei bizottságától kaptunk választ, amelyből idézünk: „•••A cikk írója jogosan büszke a „Ki mit tud?” városi döntő megrendezésére. Valóban minden szempontból színvonalas volt ez a vetélkedő, melyhez ezúton is szívből gratulálunk. Nem értünk egyet azonban a cikk túlfűtött lokálpatrióta hangvételével, ezenkívül néhány tárgyi tévedése is van. A megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa a „Ki mit tud” megvei rendező szerveinek megbízásából vett részt a városi bemutatón és nem a szolnoki versenyzők színvonalát hasonlította össze, hanem a szolnoki és túr- kevej rendezők: munkáját. Felhatalmazásánál fogva javasolta és engedélyt adott, hogv még két produkciót pótlólag javasoljanak a megyei elődöntőre. Fn a KISZ városi bizottság titkárával közölte is. A meffvei rendező szervek a pótlólagos javaslatot elfogadva: Túrkevéről nem három, hanem öt produkciót hívtak meg a megyei elődöntőre...’’ Az illetékesek intézkedtek Nem mindig áll meg a huss a fehér je feldolgozónál — lényegében ez volt a Panasza Boros Jánosné ti- szavárkonyi olvasónknak. Levelében megírta Boros- né, hogy négy éve dolgozik a szolnoki Fehérjeiéi- dolgozó Vállalatnál. két műszakban. Munkaideje egyik héten 14 óráig. a másikon 16 óráig tart. Férje. két gyermeke várja otthon, de előfordult már, hogy hiába — mint legutóbb január 3-án is. „Minden műszak lete'te után azon idegeskedem, hogy vajon megállnak-e a gépkocsivezetők a megállóban és hazain tok-e a családomhoz. Nekem még a Jogi tanácsadó ^ A termelőszövetkezeti fÖBdlulafdonról A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. tv. megjelenését követően a termelőszövetkezeti földtulajdon kialakulásával kapcsolatban többen érdeklődtek a szerkesztőségben. K. P.-né tsz-tag özvegye, aki maga nem tsz-tag, arra kért választ, hogy földje termelőszövetkezeti tulajdonba kerül-e? K. I. tavaly örökölt, s a szövetkezet használatában lévő földje után az örökségilletéket is megfizette. Kérdése az, hogy milyen összegű megváltási árat kaphat a szövetkezettől. Figyelemmel a feltett kérdésekre az új földtörvény legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük: A fenti törvény rendelkezése szerint a kívülállók — tehát nem termelőszövetkezeti tagok — tulajdonában lévő azon földek, amelyek 1968. január hó 1. napjával a szövetkezet használatában vannak, — 1969. január hó 1. napjával a szövetkezet tulajdonába kerülnek. A fenti általános szabály alól a törvény elsősorban szociális szempontokra figyelemmel több kivételt állapit meg. Nem kerül a fenti rendelkezés ellenére sem termelőszövetkezeti tulajdonba az a föld, — amely földjáradékra jogosult olyan idős személy tulajdonában van, akinek a földje a családtag beviteli kötelezettsége alapján került termelőszö- vétkezéti használatba; — amelyet haszonélvezeti jog terhel, a haszon- élvezet fennállása alatt; — amely a termelőszövetkezet tagjával együttélő házaspár vagy élettárs, valamint a tag özvegye tulajdonában van. Megtarthatják földtulajdonukat azok a kívül ál'ók is, akiket 1969 január hó 1-ig a termelőszövetkezet tagnak felvesz. Ha tehát a kívülálló földtulajdonos a fenti meghatározott idő alatt a termelőszövetkezetbe nem lép be, vagy belépését a közgyűlés nem fogadja el, a termelőszövetkezet használatában lévő földje — természetesen megváltási ár ellenében — a szövetkezet tulajdonába kertil. Általános szabály az is. hogv a termelőszövetkezeti tagok földje továbbra is a tagok tulajdonában marad. A tagok saját elhatározásuk alapján döntik el, hogy földjüket megtartják-e, vagy megváltási ár ellenében felajánlják a termelőszövetkezetnek. Felajánlás esetén az elfogadásról a termelőszövetkezet vezetősége dönt. Ha a tag a közös művelésbe adott földjére a tulajdonjogát fenntartja, részére továbbra is földjáradékot kell fizetni. Az új törvényi rendezés lehetőséget ad arra is, hogy olyan kívülálló személyek, akiknek minden földje a termelőszövetkezet használatában van, belterületen vagy a zártkertben — legfeljebb egy építési telket vagy személyi szükségletüket szolgáló földet tulajdonukban megtarthassanak, vagyis e területnek mentesítését kérhessék. A mentesítési kérelmeket 1969. január hó 1-ig lehet az illetékes járási földhivatalhoz benyújtani. A mentesítés aikkor adható meg, ha a földterület zártkertben vagy belterületen van s területe nem haladja meg szőlő, gyümölcsös esetén a 800 négyszögölet, egyébként az 1600 négyszögölet. A termelőszövetkezet a tulajdonába került földekért megváltási árat fizet. A kívülállók földjének megváltása általában a föld kataszteri tiszta jövedelmének vagyis aranykorona értékének 80-szoros szorzatának megfelelő ösz- szeggel történik, amelyet 5 év alatt egyenlő részletekben kell megfizetni. A belterületen, valamint a külterületi lakott helyeken levő földekért 400 négyszögölig a kisajátításnál alkalmazott árat kell fizetni. Az erdőért, továbbá a termő szőlőért és gyümölcsösért fizetendő térítés a föld aranykoronájának 400-szoros összegig terjedhet. A termelőszövetkezeti tag részére — földjének felajánlása esetén — járó térítés összegét a tag és a szövetkezet megegyezéssel állapítja meg. A térítés azonban nem lehet kevesebb a kívülállóknak fizetendő megváltási árnál, de nem haladhatja meg annak kétszeresét. A megváltási árral kapcsolatos viták eldöntése bírósági hatáskörbe tartozik. Figyelemmel fentiekre K. P.-nével közöljük azt, hogy földje akarata ellenére a termelőszövetkezet tulaidonába nem kerülhet K. I.-nek válaszunk az, hogy ha örökölt földié 5 katasztrális hold szántó átlagosan 15 aranyknro- nás úgy, ha földje külterületen van, annak megváltási ára 7200 forint. Dr. Cs. I. műszak befejezése után kell családom részére vacsorát. avagy délutáni ebédet készítenem. Igaz, hogv néha kellemetlen szagot áraszt a ruhánk, de én erről. mint utas nem tehetek...’’ — írta többek közöt olvasónk. Fenti panaszhoz hasonlót már a Fehérjeteldnleozó Vállalat vezetői is iuttat- tak el szerkesztőségünkhöz, éppen ezért a problémával a 7. sz.. Autóközlekedési Vállalatot kerestük meg levélben. A közelmúltban megkaptuk a választ is. amelv bizonyítja: olvasónk állítása mesr'etól a valóságnak, január 3-án bizony nem állt meg a ti- szavárironvi autóbusz a fehér' ef el dől trozőn ál. Mon+udtuk azt is az AKÖV leveléből, hogv a gépkocsivezetőt {sásban figyelmeztették. Ezen túlmenően a panasz alánján a iáratszemélvzetnek ismétel, ten felhívták a figyelmét: a járati autóbusznak még akkor !s meg kell állnia a megállóban, ha arra utast már nem tud felvenni. A SZOLNOKI ÉPÍTŐIPARI és JAVÍTÓ VÁLLALAT azonnali belépéssel felvesz bádogos szolt munkásokat szolnoki munkahelyeire. Jelentkezni lehet: Szolnok, I. sz. Irodaház. ,
