Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-30 / 24. szám

1968. Január 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Angyalbőr I. Nem az Angyalról van szó. A katonai mundért ná­lunk már akkor is an­gyalbőrnek hívták, amikor a kedves Simon Templar- nak még a nagyapja se élt. ... és pizsama Ott álltam a nagy laktanya folyosóján. a csomaghegyek között. Szó szerint értsék a csomaghegyeket: van egy nap. amikor a lakta- nyaudvartól a raktárig szo­katlan módon megtűrik a legkülönbözőbb sportszatv. rok. bőröndök sokaságát. Mellesleg szólva régi kor­osztálybeli eltűnődhet raj­ta, milyen másképpen öl­tözik, mozog, csomagol a mai civil fiatal em­ber, mint apja, vagy éppen nagyapja an­nakidején. De most nem erről van szó. A „civil- cucc” úgyis hazakerül, pár óra múlva viszi a teher­autó a postára. Marad; az angyalbőr. Pásztor hadnagy éppen osztja. Sapka, zubbony, téli fel­ső, zölding. gyakorló nad­rág. téli alsó. hosszú alsó. és — most tessék megka­paszkodni. — pizsama. Al­mazöld. zsebe«, t>ebújós. ügyes kis hálóruha. Egy emelettel odébb bi­zottság előtt áll egy fia­talember. — őrnagy elvtárs, jelen­tem. K. István katonai szol­gálatra bevonultam. — Mi a foglalkozása? — MÁV pályafenntartá­si munkás. — Nős? — Menyasszonyjelöltein van... — Szakmája? — Víz- és gázszerelő. — Itt a papíron az van, hogy csak az apja dolgo­zik Nem lesz probléma otthon a családban anya­gilag. ha most bevonul? Az öccse még nagyon fia­tal. Az újonc rázza a feiét. nem. nincs akadály-.. Rá­diós léc* — n X. vírÓS rajhoz kerül. Tessék a raj- parancsnoka neve... Azt szokás mondani, az ismerkedés pillanatai dön­tőek minden emberi kap­csolatban. Ha ez igaz; ez a kapcsolat ebben a lakta­nyában jól kezdődik. „A" vagy „B" menüt óhajt? Az őrnagy körülvezet a birodalomban. Politikai előadás után vagyunk, et>édig már nincs foglalkozás. A harckocsi­zok közt van dieselmotor­szerelő, villamosipari tech­nikumot végzett fiú és ka­rosszérialakatos: ide Ilyen szakmák kellenek. fizika, számtan, olaj, csavarkulcs és fizikai erő. Az is kell. — De adunk is a mun­kához kosztot — mondja az őrnagy. S elkalauzol az önkiszol­gáló étteremhez. Ilyen van nekik, a he­gyek közt: csinos mfl­anyagtálcával, színes edé­nyekkel igyekeznek a két kiszolgáló ablakhoz, asze­rint, hogy „A” vagy „B” menüt óhajtanak. A katonák. A „közlegé­nyek”: nem tisztek-•• A szép szál, jókedvű őr­nagy ezzel még nem fe­jezte be a hétköznap be­mutatását: visz a major­ságba. a gazdaságba, ha úgy tetszik. Itt disznó rö­fög. csibe csipog. Hol van ennek a gazda­ságnak a piaca? — A fiúk — mondja nevetve az őrnagy. — Min­den egységnek joga van a konyhai hulladékot moslé­kot hizlalásra fordítani. = Minden talpalatnyi földön takarmányt vetni. Egyetlen feltétel van; tilos piocra vinni — minden termék csak az élelmezésükre for­dítható. * Égből pottyant kiválóak Ez a katona, akiről szó lesz; parancsnok. De nem lehet róla az al­egysége nélkül jjeszélni. Egyszerre kapták meg a kiváló címet — és egy­más nélkül bizonyára nem fS kaphatták volna meg. Kovács századosnak hív­ják, ami nagyon gyakori név. De kiváló alegység nem terem minden bokor­ban. & nem is potyog az égből, bár Kovács száza­dosé időnként éppen ezt teszi. Ejtőernyősök ugyanis-- Hogy ehhez a „szakmá­hoz” mi minden szüksé­ges, azt meg sem kísérlem felsorolni; amikor Selymes Laci, az egyik ..kiváló” be­jön, s rövid tájékoztatást ad tudnivalóikból, egyszer­re jut az ember eszébe há­rom-négy kalandos film. a modern technika köréből vett regénytéma és saját kölyökkori álmai. (Beszél­getésünk idején Selymes­nek még „csak” 93 ugrá­sa volt. néhány hónappal később — akkor egy alföl­di táboriján jöttünk össze — éppen tízzel több. Hogy most hol tart. nem tu­dom.) Rengeteg sport, ke­mény edzés, bátorságot igénylő gyakorlat, helyzet- felismerést követelő — túl­zás nélkül szólva — iz­galmas szituáció: ez az életük, a vízvezetékszerelő Selymesé, a pécsi egyete­mista, angol-pszichológus szakos Bankovicsé. a bá­nyalakatos Varga Jenőé, aki már nincs is a szá­zadnál és mégis ide szá­mítják. Ez se volt divat régeb­ben. Mi köze a leszerelt katonának az alakulathoz? Itt: sok. Amikor meg­kapták a „kiváló” címet: eljött Varga is, civilben természetesen. Ez a kis, kemény férfiközösség nem ad örök obsitot — Hogyan csinálják? — kérdeni a parancsnokot. — A karcsú tiszt, ez a modern „égi lovas’’ csak ennyit mond magyarázat­ként: — Minden katonám a barátom! Baktai Ferenc :i 11­Ahonnan vétetett Fiimpoézis a Finta testvérekről Ady Endre verse jut eszünkbe a túrkevei dísz­bemutató előtt: Föl-föl dobott kő, földre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. Újra hazajöttek, szülő­városukba, Túrkevére a művészóriás Gergely és Sán­dor és mártír kommunista, Árpád, — a Finta test­vérek. A MAFILM 8. stúdiójá­nak alkotó kollektívája — Németh István rendező, Szabó Árpád operatőr. Ér­demes Művész, Szigeti Fe­renc zeneszerző és Murá­nyi Éva dramaturg — el­készítette Túrkeve nagy fiainak dokumentum film­jét. Mindössze tíz-tizenkét perces a kisfilm, de egy világ egy küzdelmekkel teli emberöltő. Sokkal több, mint az igazság szá­raz és megrázó visszaadá- ' sa. Poézis, fiimpoézis. — Olyan nehézveretű líraiság- gal mutatja be a század- forduló — és elő kicsere- pesedett sziknépének éle­tét, amely már több, mint dokumentum. Ecsegpuszta büszkén bá­natos arcú pásztorembe­reinek arcát látjuk, akik lehajtják fejüket, mintha szégyellnék nyomorúsá­gukat, és a „kubik” nehéz keservét. „Ahonnan véte­tett”, ahonnan indultak Finta Gergely, Sándor és Árpád. Mélyzengésű, nagyhatású szavalókórust hallunk, nar­rátorként — néha mintha egy kicsit túlságosan is erős lenne —, s a kor egy- egy momentumának idé­zése, a „Finták” életútját indokolja. Melyik Finta „gyerek” — ahogy a ke- viek mondják — miért lett azzá. amivé lett, — villanásokban mondja el ezt a film, a gyönyörű ké­pek és a megrázóan életteli hangok nagyszerű drama­turgiai egységével. Fekete-fehér, barnára tompított filmkockák pe­regnek, a századelő min­den nyomorúságát mutat­ják, majd a háború ke­servét, — és egyszeregy­szer megjelenik eredeti színeiben a gyönyörű Be­rény falragasz: Fegyverbe! A remény színeit egy új kor eljövetelének biztatá­sát adják. Aztán újra sö­tét tónusú a film, Gergely és Sándor kivándorol, Ár­pád már halott, Héjassék halálra kínozták. Kivilágosodik a kép, észrevétlenül színessé vált a film, amikor már nap­jaink megérdemelt Finta- kultuszát mutatja. Nagyon kifejező, szép szimbólum. Szabó Árpád Érdemes Művész, operatőr, képeivel a legnehezebb művészi fel­adatot oldotta meg: cse­lekményt fejez ki és visz előre az álló képzőművé­szeti alkotások, szobrok fantáziadús fényképezésé­vel. Hogy a képeik tisz­ták, elbűvölőek, ez Szabó Árpád esetében természe­tes. Erre épül a művésze­te, olyan tartalmi kifejező erővel, amelyet most eb­ben a filmben is bizonyí­tott Murányi Éva drama­turgnak, a szobrok drama­turgiai funkciója miatt is, nagyon nehéz dolga lehe­tett. Magyarázni, de nem magyaráriíodni és a teljes­séget adni. Egy kisfilm keretéljen három ilyen gaz­dag életútról ez szinte megoldhatatlanul nehéz feladat A filmfantázia és a dokumentumfilm látszó­lagos ellentétei között kel­lett megtalálnia a legin­kább kifejező utat. Megta­lálta, merőben új, amit tőle kaptunk. Szigeti Ferenc zenei rendező munkája nem hi­valkodó, szerény, — ezért is jó, hiszen filmzenéről van szó —, nagyszerűen segíti az összhatás meg­teremtését. Németh István ez2el a munkájával úgy érezzük, hogy megszűnt f, fiatal” rendezőnek lenni. Az a bátorság és tudás, ahogyan a szokványostól eltérő mó­don művészileg gazdagabb utat keresett, magas mű­vészi kvalifikációra vall. Érzelmeikben gazdag, — az értelmet megmozgató, nagyszerű filmet készített, igényesen, nagyon precí­zen és főleg nagy művészi fantázia-szabadsággal. A túrkeveiek nagyon- n a gvon nagy szeretettel fogadták a filmet és ez érthető is. Nemcsak a lo- kálpatriótizmust)ól fakad. — ti — Az autó „hálózsákja A garázsépítés jelentős pénzbefektetést igényel, s a gyorsütemben' növekvő gépkocsipark számára nincs mindig elegendő sza­bad terület fedett parkoló­helyek építésére. — Ezért autók ezreit kénytelenek a szabad ég alatt hagyni. Télen a vezető, hogy a motort felmelegítse és működésbe hozza, kényte­len forró vízzel feltölteni a hűtőt. Éjszaka az olaj meg­sűrűsödik, az akkumulátor félig kimerül. Télen a mo­tor minden egyes beindí­tásakor annyival csökken az élettartama, mint — amennyivel (szerény szá­mítás alapján) 30—40 km- es út megtétele után csök­kenne. A szovjet tudósok és mérnökök keresik a meg­oldást, hogyan lehetne megóvni azokat a gépko­csikat, amelyeknek nem jut fedett garázs. A „Glavmoszavtrotransz” tervezőiroda laboratóriu­mának helyettes vezetője, A. Bajkov kivesz az asztal­fiókból egy négyszögletes, dróthálóval bevont kis tár­gyat. — Ez egy gázégő — az infravörös sugárzás forrá­sa. Az autók hálózsákjá­nak nevezzük. Néhány gépkocsigyártó vállalat már eddig is alkalmazott elekt­romos fűtőberendezési JNfi elvetjük ezt a módszert, mert az elektromos ener­gia túl drága. A gáz vi­szont olcsóbb. A vezető visszatérve az útról, elhe­lyezi a gázégőt, meggyújt­ja, aztán nyugodtan haza mehet A motor hőmérsék­lete még —25°-os hideg­ben is plusz 40° C marad, az olaj lehűlése pedig mi­nimális. Reggel csak ki kell venni az égői a vezető gázt adhat, s már mehet is, anélkül, hogy időt vesz­tegetne. Télen, ha a gépkocsi meleg garázsban van, fel­melegszik, s ennek követ­keztében korrózió léphet fel. A nagy hőingadozás miatt a festékréteg is ve­temedik, végül lepattogzik. Tehát nincs sok előnye a garázsnak. — Mindenesetre már most megállapítható, hogy a „hálózsákoknak” van jövőjük. A gépkocsi a jö­vőben meglesz garázs nél­kül is. PINTÉR ISTVÁN: Mégsem lett király 11. •MIIHilU Fehér lovon — asszisztenciával 1919. november 16-án vonul be Budapestre. A bevonulást Hor­thy megszállásnak tartja és ne­vezi mind a belső használatra szánt okmányokban, rtfind a nyil­vánosságra hozott hadparancsá­bap. Széle® körű intézkedéseket rendelnek el. A bevonulás út­vonalán mindenkinek csukva kell tartania ablakait. Senki nem nézhet le, a csukott ablaktáblák mögül sem. az utcára: a karha­talom azonnal fegyvert használ. A fegyvereket egyébként Buda­pesten székelő amerikai és an­gol katonai missziók bocsátiák a nemzeti hadsereg rendelkezésére. Ha tólük nem kap fegyvert, Hor- thynak nincs elég puskája, hogy a főváros megszállásához fel- fegyverez7e embereit. A kellő ünnepélyességhez azon­ban fehér lóra is szükség van. Ezt nem könnyű szerezni. Külö- nítménves tisztek százai kutat­nak alkalmas hátasállat után. Bicskén találnak egyet. A ló állítólag előzőleg Böhm Vilmosé, a vöröshadsereg áruló főparancs­nokáé volt. Most Horthy ül a hátára, rajta lovagol be Buda­pestre. A Gellért téren rendeznek egy rövid fogadtatást, aztán Hortny elnyargal a Parlamentig. Itt rendezik a nagy ceremóniát A különböző felekezetek főpapiai üdvözlik többek között. Élükön Csemoch Jánossal, a hercegprí­mással, aki az akkori magyar közjog szerint közvetlenül a király után következik. S este. amikor az Operaházban folyta­tódik az ünnepségsorozat, a mű­sorban előadnak egy élőképet is. A színpadon a budai Vár árny­képe, amely felé darutollas ka­tonák vonulnak. A meghívott kö­zönség tapsviharban tör ki — Horthy a díszpáholyban szelíden mosolyog Az élőkén azt -»Ikéne- zi, hogy ő a fővezér lesz a budai Vár ura. Még néhány nappal előbb is azt nyilyatkozta: ne­vetséges rémhír, hogy ő kor­mányzó akar lenni... Négy hónapra sincs szüksé­ge Horthy Miklósnak ahhoz, hogy államfővé választassa ma­gát. Méghozzá az „alkotmányos formák” betartásával, s a eleik­nek tett ígéretek megszegése nélkül. Amint az angol diploma­tánál megállapodtak, a „koncent­rációs kormány”, — miniszterel­nöke Huszár Károly — kiírja a választásokat. Az ország igazi ura, a választások igazi lebo­nyolítója azonban nem ez a kor­mány, hanem a fővezérség. élén Horthy Miklóssal, aki egyelőre a Gellért Szállóban rendezi be rezidenciáját innen irányítja különítményeseit, akik a Dunán­túl után most az egész országot megismertetik a fehérterrorral. Ilyen körülmények között szó sem lehet arról, hogy a válasz­tásokon ne azok jöjjenek be, akik a jövendő nemzetgyűlésben nem Horthyra szavaznának. Köz­ben pedig egv ügyes propagan­daakció is lezajlik. Karácsony másnapján Horthy Miklós meglátogatja István báty­ját annak Kaplony utcai laká­sán. Ott Prónay Pál és Csóvá­ra vár rá. Csuvara volt vöröskatona, aki — hogv hitvány életét mentse —, még Siófokon felajánlotta szol­gálatait Prónaynak. Prónay ek­kor provokátorként Becsbe küldte, hogy férkőzzön be a kommunista emigráció soraiba. A leghírhedtebb különítményes ugyanis fejébe vette, hogy az Ausztriában élő népbiztosokat, Kun Bélát és társait vagy elra­bolja és Magyarországra hurcol­ja, vagy pedig odakint gyilkolja meg őket. Csuvarának sikerült Ausztriában bizalmat ébresztenie maga iránt. Részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyeken arról volt szó. miként lehetne meg­menteni a halálraítélt Korvin Ottót és kommunista társait, s egyúttal átjuttatni a határon a Magyarországon rekedt Szamu­ely Lászlót. A terv megvalósítá­sába a provokátor Csuvarán kí­vül bekapcsolódott néhány szél­hámos is. Nekik az volt a szán­dékuk. hogy a bécsi emigráció megbízásából Magyarországra utaznak, ott kezüklje kaparint­ják a foglyok kiszabadítására szánt nagy pénzösszeget, aztán megszöknek vele. A . Prónay-kü- lenítmény azonban Csuvara in­formációi alapján elfogta őket, s az árulás nyomán sikerült Sza­muely Lászlót i* letartóztatniok. A szélhámosokat nem is kellett na svon megverniök, hogy elvál­lalják, amit Prónayék akartak. Prónay szerint ugyanis nagyon használna Horthy népszerűségé­nek, ha nyilvánosságra kerülne: az Ausztriába menekült kommu­nisták orv gyilkosokat küldtek Magyarországra, hogy meggyil­kolják a fővezért. A letartózta­tott szélhámosok már „beismerő vallomást” tettek, az pedig iga­zán nem okoz gondot Prónay­nak. hogy Csuvara úgybeszél­jen, ahogy kell. Civilben, iefüggönyzött kocsi­ban siet Horthy a titkos talál­kozóra. hogy magától Csuvará- tól, a „bátor” kémtől hallja, hogy miként akarják ót, a főve­zért a kommunisták eltenni láb alól. Csuvara pompásan játssza szerepét, kitűnően mondja el a mesét, amelyre őt Prónay maga tanította ki. A fővezér, a legma­gasabb elismerésben részesíti a provokátort. — Hasznos szolgálatokat tett a nemzeti keresztény hazának! — mondja neki, de még hala­sabban szorítja meg Prónay Pál kezét Az ünnepek után az egész ma­gyar sajtó a fővezér elleni kom­munista merénylet-terv meséjét zengi. A fővezérség közleménye szerint a kommunisták „levegő­be akarták röpíteni a miniszter- elnöki palotát, a fővezérség épü­letét és az Operáházat”. hogy „a hadsereget megfosszák vezéré­től és az így támadt zavarban megdöntsék a mai kormányrend- szert”. A merénylet-terv legendái a valóban segíti Horthy népszerű­ségét, S természetesen az sem számít, hogy Váry Albert, koro­naügyész maga jelenti; nyomo­zás során kiderült; senki nerr. szőtt terveket a fővezér megölé­sére. Az egész koholmány csak arra ió. hogy Horthyt jelentő­sebb színben tüntesse fel. a fő­vezér már rég eldöntötte magá­ban, hogy az állam élére ke­rül. S ha tétovázna, ambiciózus felesége nem engedné megtán- torodni. (Folytatjuk.) ^ 02010002010200010053530202020148020100020201010101020201020202235323482353232348532302535353532348234853235323535323482348530002010101010201

Next

/
Thumbnails
Contents