Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-30 / 24. szám

V'UG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI 1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÄbiÄ^WWWWWB XIX. évfolyam, 24. szám. Ara t 70 fillér 1968. január 30., kedd. Alapokmány — díszkötésben A LAPS7.ABAl.YA ed­** dig i» volt minden termelőszövetkezetnek. A most esedékes munka — új alapszabály készítése, vagy az eddigi átdolgozása — azonban mégis kiemel­kedő jelentőségű a közös­ség életében. A tsz-nek ezt a fontos okmányát ugyanis eddig törvények, rendeletek, m:n. ták írták elő A szabad döntés lehetős égé szűk kör­re korlátozódott és nem is mindig a legfontosabb kér­désekre vonatkozott. Most azonban igen lényeges a változás. A tsz törvény és a végrehajtását szabályozó utasítások ugyanis szinte rsak keret-jellegűek. In­kább a cselekvés határait szabják meg Ezen belül iaen fontos ügyekben az alapszabály rögzíti, hogv a közösségen belül mi a kö­vetendő. És mondjuk meg a kü­lönböző döntésekben nem azonos módon érdekelt a kollektíva és az egyes tsz- tag; közelebbi — bár nem okvetlenül pontos — ki­fejezéssel: a vezetőség és a tagság. Itt van például a háztá­ji. A törvény csak annyit mond. hogy a fél- és az egész hold között mozog. Az alapszabály rögzíti, hogy ezén belül ki, mennyi mun­káért. mekkora földterület­hez jut Nvilván minden tsz-tag — legyen fiatal, vagy öreg. tehenész, vagy csak nyáron dolgozó házi­asszony — azt kívánná, hogy nekj 1600 négvszög- Ölet adjanak. Ha azonban ezt mondaná ki az alap­szabály. számos tsz közös területe egyszerre össze­zsugorodna, „ közös jó­szágnak nem tudnának ku­koricát termelni, oly nagy területet foglalna el a háztáji gazdálkodás. A ve­zetőség nyilván a közöst fogja védeni, tehát az egyéni és csoport érdekek ütköznek. A sért tovább is foly­tathatjuk. A tsz-tagnak ez- után fizetett szabadság jár. A törvény azonban csak azt írja e’ő. hogy az egész éven át folyamatosan dol­gozó tagot a gvári munká­séval azonos mértékű sza­badság illeti meg. A többi­ről nem beszél, tehát az alapszabályba foglalják majd részletesebben a kö­zösségek. hogy ki kaphat szabadságot, milyen eset­ben. mikor és mennyit. Az érdekek megint ütköznek, mert a tag sok szabadsá­got szeretne, a vezetőség­nek pedig arra is gondol­ni kell, hogy mindig le­gyen. aki a munkát elvég­zi. Hason! ó k helyzet a kö­telezően ledolgozandó mun­kanapok számával és a kü­lönböző juttatásokkal, s szabadidővel és még né­hány területen. 17 ÉGEREDMÉNYBEN w kimondhatjuk, ho-'.y amint a törvény biz­tosítja a tsz-ek sza­bad gazdálkodását. úgy kell az alapszabálynak biztosítania a tagok jogait, a termelőszövetkezet belső demokráciáját Mégpedig az eltérő érdekek egyezte­tése útján. Receptet erre nem lehet adni, mert ez valóban olyan eset, amikor a vezetők és tagok jogal­kotó munkáját helyettük senki el nem végezheti. Mivel az adottságok, ha­gyományok. szokások és kí­vánságok mindenütt má­sok, ezt termelőszövetke­zetenként kell kidolgozni. Sehol ne tekintsék az alapszabály megszövegezé­sét kizárólag a jogász fel­adatának. De még csak a vezetők munkájának ge. A belső törvény csak akkor lesz jó. ha előzetesen ki­fejtheti véleményét, kíván­ságát a vezető is, meg a tag is, ha a megállapodás vi­ta eredménye, abban ész­szerűen rögzítődnek a kü­lönböző érdekek. Azt mondtuk, hegy elő­zetesen. Nem véletlenül használtuk ezt a kifeje­zést. Mert ha egy már kész. véglegesnek tekintett szö­veget terítenek a tagok elé az nem sokat ér. Azon már nem sokat lehet vitatkoz­ni, legfeljebb dühös lesz a társaság, és a közgyűlésen utasítja vissza az egész ja­vaslatot Ez a vezetőknek is kínos perceket szerezne. Akkor kell a véleményeket kérni, akkor vitatkozni, amikor még laza, formál­ható az elképzelés. És azt kell a tsz-gazdák elé ter­jeszteni. amiben már az ő álláspontjuk is benne fog­laltatik. Különben a leg­szebb diszkötéssel sem vá­lik az alapszabály a közös­ségi élet mindenki által tisztelt alapokmányává. Mit kérünk a tagaktól? Főleg azt. hogy ne akar­ják gúzsbakötni a vezetők kezét. Ezt ugyan a törvény se engedi, de a mai gaz­dasági életben nem is bol­dogul, a lehetőségeket nerr. tudja kihasználni az a tsz; ahol minden apró-cseprő ügyben közgyűlési határo­zatot ir elő az alapszabály. De ne rugaszkodjon el a tagság a tsz adottságaitól se. Egy gyenge közösség, ahol „sóra-paprikára” is alig van pénz. nyilván elő­írhat drága munkaruhákat, magas juttatásokat. Csak éppen ezeket, anyagi erői hiján. úgy se tudja kiadni, vagy ezek miatt még a minimumnál is lejjebb száll a munkaegység értéke. A VEZETŐK viszont ne vigyék végletekig a közös erősítését. Gondolja­nak arra. ha van miből, és azt a tagságnak adják, ez­zel is közös célokat szol­gálnak. Mert a vezetőkben bízó, jókedvvel dolgozó, jó­módban élő tagság leg­alább olyan, vagy értéke­sebb „vagyona” a tsz-nek, mint a bank páncélszekré­nyében lapuló, kicsit ma­gasabb egyszámla egyenleg. Persze, amit így sikerült elmondanunk, az sem több laza keretnél. Dehát ismé­teljük, ezt a munkát min­denütt otthon kell elvé­gezni... F. B. • • Otletgazdagnak ígérkezik a Mezőgazdasági Könyvhónap a törökszentmiklósi járásban Könyvbál Tiszaroffon — Ünnepi megnyitó Kunhegyesen Szakíró—olvasó találkozó Kenderesen Hta: Önállóság Kétszázba tvan millió forintos áruforgalom Angyalbőr Mégsem lett király Bírósági jegyzetek IKeki menjek, ne menjek „A Mezőgazdasági Könyv­hónap a szakfolyóiratok és szakkönyvek ünnepi hó­napja.” Ezt a jelmondatot írták mottóként a török­szentmiklósi járás könyv­hónapi szervező bizottsága programja elé. Válóban ünnepinek is, nagyon ötlet­gazdagnak is ígérkezik itl a könyvhónap. Hat községben szakíró- olvasó találkozót tartanak a járásban. A kétpói Sza­badság Termelőszövetkezet­be Csizmadia Ernő köz­gazdász-szakírót várják, hogy A gazdasági mecha­nizmus és a termelőszövet­kezetek címmel tartson előadást. Tiszaroffon és Tiszagyendán a mezőgaz­daság gépesítéséről szeret­nének hallani a találkozó­kon. A törökszentmiklósi Dózsa Tsz-ben növényvé­delmi szakírót. Kenderesre pedig gyümölcstermesztő szakembert kértek előadó­nak. A járásban februárban összehívják az élenjáró ba­romfitenyésztők tanácsko­zását. Ezen szakkönyv és szakfolyóirat kiállítást nyitnak meg. Ugyancsak februárban tartják a „Ki mit tud a mezőgazdaság­ról?” vetélkedő járási dön­tőjét. A legjobbak szak­könyveket is kapnak jutal­mul. Törökszentmiklóson zárszámadó közgyűlésre vittek el szakkönyveket, amelyekből kétezer forint értékűt vásároltak a tsz- tagok. Érdekesnek ígérkezik a tiszaroffi községi program, február 24-én könyvbált tartanak. Ugyancsak Tisza­roffon könyvtombolajegye­ket is árusítanak, s a nye­remények mezőgazdasági szakkönyvek lesznek Feb­ruár második felében szak­könyvkiállításokat rendez­nek a faluban, a földmű­vesszövetkezeti üzletekben, a cukrászdában. Az Arany­kalász Tsz-ben működő tsz-akadémia hallgatóinak pedig szakkönyv-ajánló jegyzéket adnak. Kiemelkedőnek ígérkez­nek a járásban a kunhe- gyesi rendezvények. Itt február 1-én ünnepélyesen nyitják meg a könyvhóna­pot a mezőgazdasági tech­nikumban és a mezőgazda- sági szakmunkásképző is­kolán, ahol Szudi Antal igazgató az előadó. A köz­ség mezőgazdasági szak­ember klubja szintén szak­írót hív meg körébe, — amelyre könyvkiállítással is készülnek. ¥ Évfordulóra készül a népi ellenőrző bizottság Iáltozatos témák — Közérdekű bejelentések Február 21-én lesz tíz éve, hogy Szolnokon meg­választották a Szolnok megyei Népi Ellenőrző Bi­zottságot, melynek tagjai letették a hivatali esküt. Akkor többek között ezt irtuk lapunkban: „ ... a népi ellenőrzés célja népi demokratikus államunk vé­delme és erősítése. Felada­ta a dolgozó nép bevonásá­val segítséget nyújtani az állami szerveknek, a nép vagyonának védelmezésé- ben. Tevékenyen résztven- ni a feltárt hibák megszün­tetésében és egyben javas­latot tenni egyes személyek felelősségrevonására.. Tíz évvel ezelőtt láttak napvilágot e sorok, s vala­mennyien tudjuk, hogy a népi ellenőrök az elmúlt tíz év alatt ezek szellemé­ben dolgoztak. Tiz év történetéből Néhány számadat a tíz év történetéből: csaknem háromezer témában több mint négyezer vizsgálatol tartottak. Ellenőriztek 11 ezernél több egységet. A vizsgálatokban csaknem 22 ezer társadalmi aktíva te­vékenykedett, s a ledolgo­zott napok száma megha­ladja az 56 ezret. A vizsgálatok között szá­mos olyan volt, amelyet közérdekű bejelentések alapián végeztek: mint pél­dául a szolnoki szociális otthonban tartott ellenőr­zés, vagy egy magánfuva­rozó ügyében megtartott vizsgálat. Foglalkoztak a másodél’ások, mellékfoglal­kozások helyzetével épp- űgv. mint a szolnoki sütő­ipari vállalat tevékenysé­gével termelőszövetkezeti vezetők munká iával, vagy annak ellenőrzésével, hogy a tanácsoknál miképpen intézik a lakosság pana­szait, bejelentéseit, Ha csak a tizedik eszten­dő munkáját nézzük, az is bizonyítja, hogy évek alatt egyre felelősségteljesebb munkát végeztek a népi el­lenőrök, egyre inkább meg­felelnek vizsgálataik a kö­vetelményeknek. Tavaly, amikor az ellen­őrzési feladatokat megha­tározták, elhatározták, hogy elsősorban a harma­dik ötéves terv megvalósí­tásához kapcsolódó témák­kal foglalkoznak. Így töb­bek között megvizsgálták a kórházak létszám és esz- közgazdádkodását, a 'ma­gánlakás építkezések hely­zetét, foglalkoztak a mező- gazdasági szakmunkáskép­zéssel, átfogó vizsgálatot végeztek a legeltetési bi­zottságok munkájára vo­natkozóan. És vizsgálataik között szerepelt a külterü­leti kereskedelmi egységek áruellátásának, a szociális ellátásnak átfogó ellenőr­zése. Szakemberek az ellenőrzésben A vizsgálatok többsége átfogó képet adott egy-egy területről. Ez lehetővé vált, mert az ellenőrzésbe egyre több szakembert von­tak be. fgy sikerült ala­posabb közgazdasági elem­zéseket végezniük, általá­nos következtetéseket le­vonni és egyes szervek vonatkozásában a felelős­séget pontosabban megál­lapítani. Jelentős mértékben fog­lalkoztak a megye népi el­lenőrei a dolgozók élet- és munkakörülményeivel. — Több ilyen vonatkozású vizsgálatot is tartottak. — Példának erre: vizsgálták a szolnoki sütőipari válla­lat munkáját, mivel an­nak termékeire számos ki­fogás merült fel. A fo­gyasztói érdekvédelem is érvényre jutott munkájuk­ban. Folyamatos ár-meg­figyeléseket végeztek, vizs­gálták a külterületi boltok áruellátását. Tavaly 72 közérdekű be­jelentést vizsgáltak meg a népi ellenőrök. Ezek közé tartozik a kunszentmárto­ni TÖVÁL-nál, a jászberé­nyi Vörös Csillag és Le­nin, a szandaszöllősi Vö­rös Mező, a szolnoki Lenin, a nagykörűi Haladás. a jászladányi Petőfi Terme­lőszövetkezetekben, a jász­apáti vadásztársaságnál és a martfűi cipőipari szakis­kolában végzett vizsgála­tok, melyek mind a társa­dalmi tulajdon védelmére vonatkoztak. Ezekben a napokban a megyei népi ellenőrző bi­zottságon összegezik a tíz éves munka tapasztalatait, összegyűjtik a végzett mun­kára vonatkozó adatokat. Ugyanakkor meghatároz­zák, illetve már meghatá­rozták a következő idősza­kok tennivalóit. V. V. Országos pályázaton 11 szakdolgozat Mintegy száz fiatal mű­szaki szakember vett részt tavaly megyénkben a „ki­váló dolgozó” mozgalmak­ban. Azok, akik a köve­telményeket legjobban tel­jesítették — több mint har­mincán — szakdolgozato­kat is készítettek. — A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség megyei bizottságá­nak képviselői és a vállala­tok műszaki vezetői bírál­ták el a dolgozatokat és közülük 11-et olyannak ta­láltak, amely országos pá­lyázaton is részt vehet. A megyei építőipari vál­lalattól és a jászberényi Hűtőgépgyárból egy-egy, az olajipari vállalatoktól kettő, a Tiszamenti Vegyi­művekből három, a mart­fűi Tisza Cipőgyárból pe­dig négy szakdolgozatot küldtek el az országos versenyre. A pályázók közül két fiatal, Katona József és Tóth Zoltán tavaly is pá­lyáztak már és második, il­letve harmadik helyezési értek el pályamunkájuk­kal. Áruház épül Tiszatenyőn E kis község lakói — együtt a tanácsi vezetők­kel — az utóbbi években is sokat tettek lakóhelyük fejlesztéséért. Tavaly is fo­rintjaikkal. valamint ön­ként vállalt munkájukkal járultak hozzá a víz- és villanyhálózat bővítéséhez, az utak, parkok karbantar­tásához, a fásításhoz s egyéb feladatok megvalósí­tásához. A Lenin űt . és a 19-es tanácsi választókör­zet lakói tanácstagjuk. Ta­kács Mártonná kezdemé­nyezésére végezték el tár­sadalmi munkában a viz­ki­vezeték csatornájának ásását, betemetését. Az idén is adódik lehe­tőség a köz érdekében vég­zett munkára. Az idei fej­lesztési tervben szerepel többek között az áruház építése, amelyhez az építő­anyag nagyr^szét tavaly megvásárolták. A terv sze­rint augusztus 20-ra fel­épül az áruház. Ezzel nem­csak a község lakóinak vá­sárlási igényét lehet majd fokozottabban kielégíteni, hanem arra is lehetőség nyílik, hogy a jelenlegi icarcikkbolt helyén az fmsz presszót létesítsen.

Next

/
Thumbnails
Contents