Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
1968. január 28j SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s FÁKLYA?- vagy „csak" művelődési ház A jégálmát alvó Körös hídjától egyenes út visz a községbe. A főtéren kisvárosinak beillő a forgalom, sok az autó, még több persze a bicikli, az annyira jellegzetes „oldalos” kosarakkal. A hidegben is nyeregbe ülnek az emberek, némelyik nagy, egyujjas posztókesztyűjén háborítatlanul ül a zúzmara, a dér. Ha nem látnánk a járási tanácsházát, ha nem tudnánk hol vagyunk, a forgalomból akkor is tudnunk kellene, hogy egy kisebb tájegység központja, Kunszentmárton, ahogy a tiszazugiak mondják: „Kunszent”. A hosszú főutca két oldalán a házak falán a művelődési ház falragaszai. Odamegyünk. Az épület elég nagy, meg ne sértsük az építőit ormótlan, barátságtalannak látszó ház. Az 1920-as évek végén Készült el, a ipartestületé volt. Akkor kisebbfajta palotának számíthatott, mindenesetre elég volt a céhek késői utódainak. Most kicsi korszerűtlen, hiába a toldo- zás, nagyon szegényes a járás vezető művelődési intézményének háza. Űj otthon kellene már ide is, vagy legalábbis a meglévő generál átalakítása, korszerűsítése. A mai, modern szemléletű népművelés követelményeinek ez az épület már nem felel meg. Minden rendű-rangú ember kapjon valamit! — ez Ibolya László igazgató alapvéleménye a művelődési ház programjáról, műsorpolitikájáról. Ezt a nézőpontot tükrözik vissza a havi műsor-falragaszok. A kicsinyek bábműsorától kezdve az öregek klubja programjáig, — színes, sokoldalú a program. Találomra fűzzük a szót a „zeneoktatás”-hoz. Állami zeneoktatás a járásban nincs. Egyelőre még nincs, de a járási művelődési háznak már két kihelyezett „zenei tagozata” van, Öcsödön és Csépán. A művelődési ház gyakorolja ugyanis az állami zeneoktatás funkcióját, tanfolyam jelleggel, állami tanterv alapján. A zenei előképző osztály elvégzése után zongora, hegedű, tangóharmonika, és gitár „tanszakon” folyik az oktatás. Csaknem másfélszáz tiszazugi gyerek tanul a járási művelődési ház zenei kurzusain. A vita itt is vita: legyen, vagy ne legyen művészeti csoport, — színjátszó csoport. A televízió nem pótolja a társas együttlétet, vélekednek a kunszentmártoniak. Legutóbb a járás min- ren községében bemutattuk a színdarabunkat, mondják a színjátszók. Ügy látszik itt a „régimódiaknak” van igazuk — a színjátszó pártiaknak — hiszen a Szigligeti Színház már csak a járási székhelyen tájol, — szükség van tehát az öntevékeny mozgalomra. Szerencsére ezt sem régimódiul csinálják itt! Komplex műsorok készülnek, köztük most egy „monstre” műsor: a járás minden községében be akarják mutatni. („Jaj, csak a gépjavító állomás ideadja az autóbuszt!”) Fellép ebben a műsorban a művelődési ház tánczenekara, a modern táncklub, a tizenkét fős kamarakórus, a népizenekar, énekesek és a színjátszók; Hubay Miklós 30 perces népi komédiájával. Hogy sikerül-e? Reméljük, mert március 2-től június 29-ig már minden előadást lekötöttek a községek. A hegy és a Mohamed mondás érdekesen alakul Kunszenten. Pár évvel ezelőtt még a tsz-elnökök nyakára kellett járni, hogy tegyenek valamit a tagság művelődése érdekében. Fordulófélben a dolog! A tsz- elnökök vagy megbízottaik, a népművelési ügyvezetők keresik meg a művelődési házat, hogy miért nem adnak műsort a tsz-ben, miért nem szervezik meg á mező- gazdasági szakkört, stb, stb. A művelődési ház és a tsz jó kapcsolatára jellemző az is, hogy a szövetkezeti elnökök nemrégen a járási művelődési ház vendégeként népművelési tapasztalatcserére utaztak Békés megyébe, Elek községbe, ahol igen gyümölcsöző a viszony a termelőszövetkezet és a művelődésügy között. Az országjáró kirándulások kapcsán el kell még mondanunk, hogy a kunszentmártoni járási művelődési ház volt az egyetlen, amely külön vonatot (!) indított a megyéből a szegedi szabadtéri játékokra. Évente jónéhány országjáró kirándulást terveznek, a szövetkezetiek szeretnek kirándulni, a művelődési házbeliek pedig az ismeretterjesztés egyik legjobban bevált formájává tették az országjárást. A fiatalság a járási művelődési ház éltető eleme. Ha azt írjuk, hogy itt minden értük van, és mindent ők csinálnak, — kicsit talán eltúlozzuk a dolgot, — pedig valahogy így van! Érdemes lenne ezt bővebben magyarázni a „Pinceklub” esetével. A pinceklub a művelődési ház alatt működik. És Ibolya László igazgató is akkor megy oda le, ha a fiatalok meghívják. Van persze megfelelő ellenőrzés, de nincs munkája, — mindent az önkormányzat intéz. Milyen programja van a klubnak? Hosszú lenne leírni. Hasznos és szórakoztató. Mi a mozgatóerő? Hiba lenne ezt csak egy személyhez kötni, Ibolya László igazgatóhoz vagy máshoz. A szép, okos szó továbbításának jó érzése itt a fő mozgatóerő. Nem mindig sikerült egyformán minden — ellentét feszül még néha a szándék és a tett között, ez biztos, de a jószándék apró kudarcai nem a pokolhoz vezető út kövei. A krónikás, aki szeret sokat barangolni a Körös-tájon, fáklyának látja a kultúra ormótlan kunszenti házát. — tiszai — Ez az év im fél zárulhat Sokrétű tennivalók Szolnok megye mezőgazdaságában 1968-ban A kirakatok áhnodója Tulajdonképpen iparművész szeretett volna lenni. Ám alig, hogy leérettségizett, meghalt az édesanyja. A kislány belebetegedett a tragédiába. Amikor felgyógyult, dolgozni ment. szülőfalujában, a fegyver- neki földművesszövetkezethez. Ott javasolta neki egy pesti ügynök: miért nem megy el kirakatrendezőnek? Ettől fogva már gvorsan peregtek az események. Jelentkezett, a felvételi vizsgán sikeresen szerepelt és 1965-ben elvégezte Budapesten a Kereskedelmi Főiskola kirakatrendezői szakát. Lényegében azóta dolgozik Kunmadarason az fmsz-nél. s álmai, elképzelései megvalósulnak tizenkét nagyméretű, s több kicsi kirakatban. — A jó kirakat kínálja, szinte eladja az árut — vallia. s ezért készít a lehelet könnyű nylonfehérneműknek vagy gyerekkézbe való maciknak, kivonatoknak ötletes, kedves dekorációkat. Amikor beszélgettünk öles betűket festett: „Zárszámadása vásár”. — Nemcsak kirakatokat csinálok. Rendezek kiállításokat is. Készítek reklámtáblákat, s dekorációkat. különböző bemutatókhoz. — Mindig előre megfen vezi a készülő kirakatot? — Hát amikor jut rá időm. Ám sokszor annyi a munka, hogy arra nincs lehetőség. Ilyenkor a gyors képzelet, a leleményesség sokat segít. — Milyen anyagokai használ fel a kirakatkészítéshez? — Mikor. mit; A foszfo- ros festéktől kezdve a habszivacsig mindent. Tavaly például, amikor egy tavaszi kirakatot készítettem, munka közben jöttem rá, milyen jól mutat a kelmék között egy göcsörtös fatus- kó. És használtam már díszítésül nádat, sást. A gyerekek viszont azt veszik legszívesebben, ha valamelyik kirakatban megjelenik Foxi-Maxi. Kandúr vagy Inci-Finci. esetleg Popén figurája. És én szívesen készítem ezeket. A kis műhelyében, ahol beszélgettünk az elkészüli és készülőiéiben levő táblák, feliratok, figurák között alig van tenyérnyi hely. Ez a munkahely! A harmadik otthon. Mert az első Fegyvemeken van az édesapjánál, a második Kunmadarason albérletben egy kedves házaspárnál. És ami igaz — Pozderka Katit mindhárom otthonában nagyon szeretik. Kedves, szorgalmas. szerény kislány. S mindhárom otthonban büszkék arra. hogy a? 5 kirakatrendezőjük már több díjat nyert, országos vagy megyei versenyeken. Kati most újabb kirakatokat készít a zárszámadási vásárra. Újabb álmait váltja valóra és közben talán azon is töri a fejét hogyan váltsa valóra élete nagy vágyát. Tanulni szeretne. Még mindig iparművész szeretne lenni. Varga Viktória A szövetkezetekben, állami gazdaságokban és más mezőgazdasági üzemekben elkészülnek az 1967. évi mérlegek. Megkezdték az idei termelési tervek kialakítását. Az előzetes adatok alapján megállapíthatjuk, hogy összességében megyénk mezőgazdasága is megfelelően zárta az 1967. évet. A múlt év eredményei, az őszi mezőgazdasági munkák jó elvégzése kedvező alapot teremtettek az 1968. évi feladatok teljesítéséhez. A hiányosságok elemzése azonban a további erőfeszítésekre hívja fel figyelmünket. Az 1968-as év az új gazdaságirányítási rendszer teljeskörű bevezetésének éve. Ezzel összhangban további új tényezők jelentkeznek a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásában. A vezetők és a dolgozók feladata, hogy alaposan megismerjék ezek hatását. Ez jelentősen elősegítheti a gazdálkodás javítását. Az új tényezők közül egyik legfontosabb a termelőszövetkezetekről szóló törvény végrehajtásának megszervezése. — Minden tsz-ben új alapszabály készül. Ezt joggal nevezhetjük a termelőszövetkezet alkotmányának. Az alapszabály elkészítése során szót váltunk az egész tsz-tagsággal. Ez lehetőséget ad a belső élet, a termelési feladatok széleskörű megvitatására, a tagok véleményének figyelembevételére. A körültekintő, alapos munkával kidolgozott okmány a közgyűlés jóváhagyása után jól szolgálja a tsz-ek politikai, gazdasági fejlődésének ügyét. A termelőszövetkezeti törvényből eredően a tervezésben is új feladatok vannak. Az önálló gazdálkodás feltételeinek megteremtését jelenti a különböző alapok létrehozása, tervezése. Ezek az alapok biztosítják a termelés fejlesztését, a jövedelem és a gazdálkodás stabilitását. — Ezeket a termelőszövetkezetek saját eszközeikből öles betűkkel festi Kati a táblát képezik és épp ezért, a törvényes keretek között önállóan döntenek a fel- használásukról. — Alapos elemző munkát igényel a részesedési alap, annak évközben rendszeresen, garantáltan kifizetendő részének meghatározása. A tsz-ek ezt az alapot is saját eszközeikből képezik, tehát maguk garantálják a részesedés nagyságát. — Ugyanakkor ez átmenetet jelent a garantált munkadíjazás általános bevezetésére. A termelési kérdések köréből célszerű néhányat kiemelni, mert megoldásukra — az üzemek adottságainak megfelelően — fokozott gondot kell fordítani. A termelés fejlesztésének egyik tényezője az utóbbi években egyre fokozottabban terjedő műszaki és tudományos fejlődés (intenzív búza, hibrid kukorica, kemizálás, korszerű állat- tartási technológiák stb.). A vezetés minden szintjén törekedni kell az új, a haladó módszerek megismertetésére, a feltételeknek megfelelő alkalmazására. Ez az üzemi gazdálkodás fejlesztésének egyik alapvető kérdése jelenleg is, és az marad hosszabb távlatokban is. E helyes tendencia érvényesülése közben a szemléletben helytelen jelenségek is tapasztalhatók. Egy-egy új módszer, termelési eljárás elterjedésének objektív és szubjektív feltételei vannak. Ezek a feltételek bizonyos fokozatosságot igényelnek, tehát azonnal és mindenütt nem alkalmazhatók. Itt érdemes néhány dolgot megjegyezni. Először is: gyorsítani kell a fejlettebb eljárások minél széleskörűbb elterjesztését. Másodszor: amíg a legkorszerűbb eljárás nem alkalmazható (például új beruházás, nagyobb adagú nitrogénműtrágya stb.), ne helyezkedjünk a várakozás álláspontjára, hanem törekedjünk a meglévő adottságok jobb kihasználására. Javíthatunk az úgynevezett „hagyományos” termelési eljárások minőségén, kulturáltságán is. — Ezzel is növelhetjük a termésátlagokat, az állatok hozamait. A növénytermesztésben a kenyérgabona-termesztés további fejlesztésén kívül feladatunk a takarmánytermesztés növelése. Ezen belül, igen jelentős helyet foglal el a kukorica terméseredményeinek növelése. A kukorica legfontosabb takarmánynövényünk. A terméshozama évenként jelentősen ingadozik, és emiatt az üzemek takarmányhelyzete is váltakozó. Ezért stabilizálni, illetve növelni kell a kukorica termésátlagát. A termelés fokozottabb gondosságot igényel a vetéselőkészítéstől a betakarításig. Javasoljuk, hogy a rendelkezésre álló műtrágyamennyiségből a kukorica is kapjon, jobban készüljünk fel az öntözésre. Az 1967. évi alacsonyabb termésátlagok azt is mutatják, hogy ahol nagyobb gonddal foglalkoztak a kukoricatermesztéssel, az eredmények jóval meghaladták a megyei átlagot. Számos gazdaságunkban igen magas termésátlagot takarítottak be. A múlt évek tapasztalatai alapján javasoljuk a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, hogy a takarmányellátás javítása érdekében többet törődjenek a szálas és lédús takarmányok termesztésével is. Helyes, ha a kukoricaszárat, a répafejet tömegtakarmányként lesilózzák. A növénytermesztés hozamainak növeléséhez hozzájárulhat az öntözési lehetőségek jobb kihasználása, a növényvédelmi munka jobb megszervezése. Az öntözésre már most készüljünk, mert a nyaraink csapadékszegények. Az előre tervezett, előkészített és szakszerűen végrehajtott öntözés termésnövelő hatása és gazdaságossága megfelel az üzemek igényeinek. A növényvédelem a termesztési eljárások szerves részévé vált. Itt csupán a szakmai hozzáértés fontosságát kívánom hangsúlyozni. Ez a növényvédőszerek számának növekedéséből, a technológia egyre gondosabb megválasztásából és betartásából ered. Ugyanakkor — a nagyobb hatékonyságú mérgező anyagok széleskörű alkalmazása miatt — kellő figyelmet kell fordítani az óvórendszabályok betartására. A növénytermesztés — azon belül is a takarmány termesztés — fejlesztése az egyik fontos feltétele az állattenyésztés további fejlődésének. A megye célkitűzései 1968-ra a lehetőségekkel összehangolt létszámnövekedést és az állati termékek termelésének növelését írják elő. A szarvasmarha létszám az utóbbi években megfelelően növekedett. A sertések száma — az előzetes adatok szerint — most már sertést sikerült felvásárolni. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének ütemét tartani kell, mégis az állattenyésztésben a fő figyelmet a sertéstenyésztésre kell fordítani. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek, dolgozóinak fontos feladata, hogy kielégítsék a lakosság és a külkereskedelem igényeit. A sertéshústermelés növelése érdekében országos akció indult. Ez több évre szóló program. Ennek végrehajtása érdekében 1968-ban is megfelelő előrehaladást kell elérni. A férőhelyek több évre szóló rekonstrukciója, építése mellett lehetőség van jelenleg is a kocaforgó növelésére, a szaporulat jobb felnevelésére, a takarmányhasznosulás javítására, az árusertést előállító keresz- tezési kombinációk szakszerűbb alkalmazására. így már az idén is növelni tudjuk a hústermelést. A megyei párt és tanácsi vezetés — együttműködve a termelőszövetkezetek területi szövetségeivel — programot dolgoz ki a szövetkezeti mozgalom 20. évfordulójának méltó megünneplésére. Ebből az alkalomból a megye mezőgazdasága továbbfejlesztésének főbb elgondolásait is kimunkáljuk. Kérjük a termelőszövetkezeteket, az állami mező- gazdasági üzemeket, hogy kapcsolódjanak be ebbe a munkába saját üzemük távlati tervének kidolgozásába. Ügy gondoljuk, hogy ezzel nemcsak 1968-ra, hanem az elkövetkező évekre is segítséget tudunk adni megyénk mezőgazdaságának fejlesztéséhez. Sári Mihály a megyei pártbizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője. /
