Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
1968. január 28* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Képviselőink a parlamentben és a választókerületben Különös felvonulás Még le sem rakták Szolnokon az új fmsz áruház alapjait, az máris bosszúságot okoz a Tóth Ferenc utcai lakásszövetkezet lakóinak. A kivitelezést végző ÉVM Szolnok megyei Építőipari Vállalat ugyanis a felvonulási épületét közvetlen a B épület elé tervezte, anélkül, hogy erről a lakásszövetkezet tagjaival beszélt volna. Már az alapok lerakásához is hozzáfogtak, tönkretéve a lakók saját pénzén telepített sövényét, s azzal sem törődve, hogy a mintegy 4 méter széles felvonulási épület elveszi a fényt a földszinten lakóktól. Azzal mindenki tisztában van, hogy egy nagy áruház és a vele szomszédságában épülendő több emeletes tömb SRiüzásához kell felvonulási épület De az mar vitatható, hogy jelen esetben a hely megválasztása szerencsés lenne. A terület különben is a lakásszövetkezeté. Legalábbis az illetékesek eddig ezt hangoztatták. Különösen amikor a parkosításról, a terület rendezéséről volt szó. „A szövetkezeté, csinálja” — mondták. Illett volna tehát, ha megkérdezik a tulajdonosokat is. Ehelyett se szó, se beszéd, az építőipari vállalat elfoglalta a területet, sőt lerombolta a>lafkók munkáját. A felvonulóik épület több évre készül, hiszen az építkezést még 1969-ben sem fejezik be. Tudomásunk szerint erre az időre elzárják a Tóth Ferenc utcát a forgalom elől. Akkor viszont nem lehetett volna a felvonulási épületet közvetlen az út mellé tervezni? Talán még most sem lenne késő ezen gondolkodni. — ár A vállalat felelős az árért Amikor megválasztásuk után első ízben tartottak ülést Szolnok megye országgyűlési képviselői — elhatározták, hogy minden egyes képviselő igyekszik minél jobban megismerni választókerületének gazdasági, kulturális, szociális helyzetét, területének fejlesztési tervét. Szoros kapcsolatot alakítanak ki a párt, a tanács, á gazdasági, a társadalmi szervekkel, a lakossággal. Vállalt kötelezettségeik között szerepelt, hogy a képviselői csoportüléseket választókerületenként más-más helyen tartják majd, hogy ezáltal is megismerkedjenek még alaposabban megyénk egy-egy tájegységének problémáival. — Űj színfolt ez a megyei képviselőcsoport működésében éppúgy, mint az, hogy üléseikre rendszeresen meghívják egy-egy járás vagy város pártszerveinek, tanácsainak, népfront bizottságainak vezetőit, az országgyűlési választókerületi bizottság elnökét, a terület legaktívabb megyei tanácstagját. Képviselőink az előbb leírtak tudatában nagy lendülettel fogtak munkához. S mivel egy képviselő mindenekelőtt az ország- gyűlésben kell, hogy képviselje választói érdekeit, nézzük milyen munkát végeztek a T. Házban a mi küldötteink. Tavaly a parlamenti ülésszakokon képviselőink közül heten szólaltak fel. Csak megjegyezzük, hogy körülbelül ennyien szólaltak fel megyénkből összesen az azt megelőző négy esztendőben. Miről beszéllek az országgyűlésben? Orbán József és Oláh János a kormányprogram, Varga Sándor a Munka Törvénykönyv, Gócza József a földtulajdon, föld- használat, Kerékgyártó Mi- hályné a tsz-törvény vitájában szólalt fel, s fejtette ki véleményét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között létrejött Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés törvénybe iktató vitájában Szurgyi Istvánná képviselőnk kért és kapott szót. A tavalyi év utolsó parlamenti ülésszakán szólalt fel Szekeres László a költségvetési vitában, s tett országos jelentőségű javaslatot az ivóvízellátás megjavítása érdekében. Nagy fontosságú feladatokról szóltak képviselőink a parlamentben, azt bizonyítja, hogy például a kormány éppen a Szolnok megyei képviselők felszólalása nyomán a sokgyermekes családok fokozottabb megbecsülése érdekében felhívta a SZOT főtitkárát. a művelődésügyi minisztert és az egészségügyi minisztert, hogy fordítsanak nagvobb gondot a gyermeküdültetésre. a különböző segélyezési bizottságok munkájára, az óvodai, bölcsődei, napközi otthoni elhelyezésekre. Megvénk képviselőinek aktív munkáját bizonyítja az a tény is. hogy heten tagiai valamilyen parlamenti bizottságnak. A parlamenten kívüli te- ! vékenyséeiik is sokoldalú kéoviselőinknek. Minden alkalmat felhasználtak arra. hoev szót váltsanak választóikkal. Tavaly harmincöt képviselői beszámoló hangzott el a megyében. amelyeken mintegy 12—13 ezer ember vett ré<=v+ Az elmúlt évben jelen voltak 42 tanácsülésen, meglátogattak 16 termelőszövetkezetet, 11 ipari üzemet, 14 hivatalt, intézményt, 3 ktsz-t és jártak ményt, 3 ktsz-t és jártak több kereskedelmi egységben, háziipari szövetkezetben. E látogatásokon természetesen beszélgettek az emberekkel a napi politikáról, üzemük, hivataluk problémáiról, terveikről. És éppen e látogatások után keresték fel közérdekű ügyekben az országos szerveket. Így például a jász- kiséri gépállomás, a jász- boldogházi MÁV nem használt felvonulási épületének hasznosítására tettek javaslatot. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál a mezőtúri ivóvíz és fürdővíz ellátás, az Országos Tervhivatalban Tiszafüred iparosítása érdekében, s az illetékes minisztériumokban Jásziványon iskolaépítés, Jászapátin óvoda létesítés, iskolai kollégium építés, Jászszen tanóráson építőanyag és vízvezetékcső beszerzése, a törökszentmiklósi járásban pedig főként a társadalmi tervezés megszervezése ügyében tárgyaltak. 4 fogadónapok tapasztalatai A képviselői munkának fontos tartozéka a fogadónapok. Ezek a közvetlen hangú, négyszemközti beszélgetések még közelebb hozzák őket választóikhoz, s a választók is ilyenkor nyíltan beszélnek problémáikról, egyéni vagy a közösséget érintő panaszaikról. A választás óta tizenegy képviselőnk 38 fogadónapot tartott, s több mint háromszáz emberrel találkoztak ezeken. Legtöbben a közösséget érdeklő javaslattal, kérelemmel fordultak hozzájuk. Így például iskolabővítést kértek, Hivatalnyitás után egy órával érkeztem a szolnoki munkaközvetítőbe. — Milyen forgalomra számíthatunk? — kérdeztem az ügyintézőtől, Bagi Bélán étól. — Nem lesz erős nap. Általában húsz—huszonöt ember fordul meg nálunk. Uborkaszezon van a munkaközvetítőben január közepétől március elejéig. 4 vendéglátó ostroma is március elején kezdődik — mondta. — Ekkor már kezdik kialakítani a kerthelyiségek személyzetét. Akkor lesz csak hadd- elhadd. Tavasszal a bútorgyárba és a papírgyárba is kell a női munkaerő. Ezt a két üzemet, és általában a folyamatos munkát és keresetet biztosító, üzemi munkát szeretik a nők. — Irányítóion nélkül jelenleg hol lehet munkát vállalni? — A szolnoki I-es postahivatal régóta keres be- tétlkézbesítőket. Ez inkább női munka, újságokat, folyóiratokat kell kihordani a kora reggeli órákban. A 1 kézbesítők teljesítménybérben dolgoznak, s az elérhető havi kereset napi 4 órai elfoglaltság mellett 1000—1200 forint. Sajnos hónapok óta nincs jelentkező. valamint segítséget ahhoz, hogy a meglévő épületeket üzemtelepítésre használhassák fel. Tiszasülyön a belvíz elleni védekezés megszervezése volt az egyik legtöbbet érintett téma. — Jászladányban, Szászberken, Zagyvarékason és Ti- szaföldváron az ivóvíz ellátás javításához kértek támogatást a választópolc gárok. A helyszínen megismerkedni a gondokkal A képviselőcsoport az elmúlt évben három ülést tartott. Tiszafüreden a járás gazdasági, kulturális, szociális helyzete, fejlesztése szerepelt napirenden. Az ülés után éppen az ott elhangzott problémák alapján fordultak kéréssel például a közlekedés és postaügyi miniszterhez a járás úthálózatának javítása végett. Az Országos Tervhivatal elnökét pedig azért keresték fel, hogy nyújtson segítséget a tiszafüredi járás iparosításának elősegítésére. A másik két csoportülés Mezőtúron, illetve Szolnokon volt. A szolnoki tanácskozás után kaptak megbízást a csoporttól Orbán József és Szenes Ottó Szolnok város képviselői: tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Szolnokon új mentőállomás épüljön. És ez csak néhány példa azokból, amelyeknek elintézésében igyekeznek közreműködni a képviselők. Összegezve tehát megállapíthatjuk: aktívan dolgoztak a választókerüle- ■ tűkben, megfelelően szerepeltek a parlamenti vitákban, s nem utolsósorban szoros kapcsolatot alakítottak ki a választópolgárokkal Szolnok megye képviselői. „Rágják* a fülemet a gyors- és gépírónőkért — mondta — Bagi Béláné. ök most „hiánycikkek”. Naponta két-három vállalattól is telefonálnak, de hiába. Martfűre autóbusszal nagyon jól ki lehet jutni. — Férfi és női munkaerőt kér a cipőgyár. Oda sincs jelentkező. — Szakmunkásokból van-e kereslet? — A vállalatok minden negyedévben benyújtják az igényüket. — Kielégítésük? — Álom csupán. A 7-es AKÖV tizenöt gépkocsivezetőt. tizenöt autószerelőt, öt lakatost és húsz rakodót kér. Az állami építőipari vállalat huszonöt kőművest. tíz ácsot, tíz hőszigetelőt, negyven kubikost szeretne. A gépjavító húsz motorszerelőt és tíz esztergálvost kíván. A járműjavító húsz lakatost óhaitana. Egyetlen felesleges férfi szakmunkás sincs Újra egy ügyfél az ablak előtt. ..Kívánok! Meglőttem“ — mondta a fekete fejkendős asszony és otthonosan az ablakpárkányra könyökölt. — Sajnos nem tudok semmit sem mondani — mondta a munkaügyi előadó. Az árreform nem fejeződött be január 2-án a kirakatokból ismert árváltozásokkal. A mostani árintézkedés éppen abban különbözik minden korábbi hasonlótól, hogy nemcsak az egyes árak hanem maga az árrendszer is megváltozott. Az új árrendszer lényege: a létfenntartáshoz szükséges élelmiszerek ára ezután is fix. Az alapvető fogyasztási, cikkek másik körében olyan maximált árakat alkalmaznak, amelyek csak csökkenhetnek, de a mai szint fölé nem emelkedhetnek. Ezek a cikkek alkotják egyébként az áruforgalom felét. A forgalom másik felébe pedig azok a fogyasztási javak kerültek, amelyek a mindennapi megélhetés, az élet fenntartása szempontjából nem alapvetőek. Ezeknek a cikkeknek az ára a jövőben nem naptári időszakok és központi elhatározások szerint, hanem a kereslet- kínálatnak, a termelési költségek alakulásának megfelelően rugalmasan változik. A vásárlók aggályai A fogyasztási cikkek forgalmának e második felét — Nem? Akkor a viszontlátásra. Majd benézek. — Rendszeres vendégünk ez az asszony. Mindig valami jobb munkahely kellene neki. Van szakképzettsége is. Női szabó. De nem megy a szakmájába dolgozni. Végre egy férfi. Nem is idős. — Érdeklődni jöttem, kérem. Jelentkezni szeretnék az NDK-ba. — Hány éves? — Huszonnyolc. — Szakképzettsége? — Mezőgazdasági gépszerelő — Nős? — Igen. — Sajnos, akkor nem mehet — Kérem én inkább el- válok. — No. ezért csak ne váljon el. Máreiusban :n du l as NDK turnus A munkaközvetítőkben folyik a Németországba munkára jelentkező fiatalok szervezése is. A következő turnus körülbelül márciusban indul útnak. A kis beszélgetésből azonban kitűnik, hogy nem mindig a valóság talajáról szemlélik egyesek a külföldi munkalehetőséget. Modem „aranyásók” is bőven akadnak, akik feleséget, csapot-papot itthagyva rohannának szerencsét próbálni. — bj — kitevő termékek nagyobb- mérvű áremelkedésétől tart közvéleményünk. „Eddig is voltak nyűt & burkolt árdrágítások, de a jövőben ezeknek már senki nem állhat az útjába, ‘ hiszen a lovak közé dobták a gyeplőt’’ — vannak, akik így fogalmazzák meg az új árrendszerrel kapcsolatos aggályukat. A valóság persze az, hogy árpolitikánk változatlanul szocialista, s en. nek megfelelően központilag szabályozott árpolitika. A cikkek jelentős része (az említett második 50 százalékból 27 százalék) csak a megengedett hatósági keretek közölt 5, egyes esetekben legfeljebb 10 százalékkal növekedhet (de csökkenhet is!) az úgynevezett induló árakhoz képest. A forgalom továbbá 23 százalékát szabadpiaci áron bonyolítják. Ilyen árformában került a zöldség, a gyümölcs és több luxuscikk eddig is értékesítésle. Most eziek köre bizonyos divatárukkal. szőrmecikkeidre!. kozmetikai termékekkel bővült Garanciák az árdrágítás ellen Bár a termelő vállalatnak részben anvagi érdeke is fűződik az áremeléshez, — hiszen így is növekedhet a nyereség —, mégis korlátozottak és behatároltak az ilyen törekvések. Az árdrágítás elleni garanciák igen sokfélék: kiterjedt állami és társadalmi ellenőrzés, a tisztességtelen módszerrel szerzett nyereség összegét meghaladó pénzbüntetés (a gazdasági bírság) fizetése, a személy szerinti vétkesek fegyelmi vagy büntetőjogi felelős- ségrevonása stb. Minderről már volt többször is szó. Érdemes azonban közelebbről szemügyre venni a vállalatok megnövekedett felelősségét az, árpolitikai intézkedésekért. Az eddigi merev hatósági árrendszerben a vállalatoknak nem volt ármeg- állapító hatásköre. Minden fogvasztási cikk árát az országos árhatóság hagyta jóvá. A Belkereskedelmi Minisztérium például több százezer fogyasztási cikk árát határozta meg, s hiába volt pártatlan szerv, mégsem tudta megakadályozni a különböző áremelési manővereket Az árkalkulációkat ugyanis a vállalatok készítették, s a minisztérium képtelen volt valamennyit tételesen ellenőrizni. A vállalat viszont. mihelyt megkapta a hatósági bélyegzőt, már nem volt felelős az árért. Most más a helyzet. A Belkereskedelmi Minisztérium kevesebb, de fontosabb cikkek árainak jóváhagyására összpontosíthatja figyelmét. A termelő vállalat viszont a hatáskörébe utalt árért és kalkulációért teljes mértékben (anyagilag, büntetőjogilag) köteles felelősséget vállalni. A magasabb ár sem mindig rossz A vállalatok többsége — az első tapasztalatok szerint — érzi a felelősséget Az ipar és a kereskedelem első negyedévi szerződés- kötéseinél például nem volt észlelhető számottevő áremelés az induló árakhoz képest. A termelő vállalatok többsége ma még tartózkodó, s nem él az árváltozás adta lehetőségekkel. Más vállalatok pedig felfelé és lefelé egyaránt korrigálták az árakat. A körültekintés, az óvatosság fontos, s különösen most, az indulásnál nélkülözhetetlen. De nem szabad, hogy ez. a rugalmasabb árformákba tartozó termékeknél az 1968. január elsejével kialakult árak megmerevítéséhez vezessen. Az új, rugalmas árformákat azért hozták létre, hogy a szabályoknak és a gazdasági törvényeknek megfelelően éljenek is velük. Sokfelé ezt napjainkban ellenzik, s az árdrágító, a spekuláns bélyegét sütik arra, aki nemcsak csökkenteni. hanem esetenként emelni is akarja az árakat. Pedig elsősorban a lakosság által keresett. a piacon pedig hiányzó cikkeknél szükséges akár magasabb árral is kedvet adni. az átlagosnál nagvobb nyereséget biztosítani a termelőnek. Így a termelő vállalatok érdekeltté válnak a gyártás fokozásában, s növelik a termelést, így mérséklődik a hiány az adott cikkből, mígnem a kínálat fokozása zavartalan ellátáshoz, s az árak leszorításához vezet. i Arubőséqqel a spekuláció ellen Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindenekelőtt gazdaságilag — például a verseny fokozásával — célszerű korlátozni a spekulatív áremeléseket. a kereskedelem nyilvánvalóan nem veszi át azt az árut. amelvi.k nem éri meg az árát. abban az esetben, ha hasonló cikket más termelő vállalat olcsóbban kínál. Spekulációs áremelésekre, főként a mononolhelvzetben levő vállalatoknál számíthatunk és azokban a gyártási ágakban- ahol több vállalat tevékenykedik ugyan, de együttes gyártó kapacitásuk kisebb a jelentkező igényeknél. Ilyenkor a kereskedelem fontos feladata. hogy új szállítók felkutatásával. s az importlehetőségek hasznosításával biztosítsa a nagvobb árukínálatot és az árszínvonal leszorítását. Hatékony gazdaságii eszközök hiányában kerülnek csak előtérbe a fogyasztói érdeket védő. az árszínvonal stabilitását biztosító adminisztratív és jogi eszközök. Kovács József V. V. „Hiánycikk" a gyors—gépíró
