Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-24 / 19. szám

1968. január 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják A megyeszékhely kivételes ? Január 20-án „Ki mit tud” bemutató volt a túr- kevei művelődési otthon­ban. A színházterem zsú­folásig megtelt. Nyolcvan­nyolc fiatal állt a közön­ség és a zsűri elé huszon­egy produkcióval. A megyei művelődésügyi osztály munkatársának vé­leménye szerint a túrkevei bemutató színvonala meg­haladta Szolnok városét. A zsűri este tíz órától fél egyig vitatta, hogy ilyen magas színvonal mellett miért csak három produk­ciót küldhet Túrkeve a me­gyei bemutatóra. Ugyanak­kor a gyengébb teljesít­ményt nyújtó huszonhárom szolnoki versenyzőből tízen jutottak tovább. Vagy eset­leg Szolnok kivétel? A kis­városok tehetséges fiatal­jai előtt nincs olyan nyitott nagykapu, mint a szolno­kiak előtt? Vári Györgyné Túrkeve „Vendégmar ászt alásu Január 16-án 17 órakor szerettem volna hajat mo­satni a tószegi ktsz Attila utcai fodrászüzletében. — „Munkaidőm lejárt, túlórát nem fizet a ktsz” — szólt az üzlet vezetője. Napi munkám mindig eddig tart és ezért tovább ostromoltam. Végül elvállalta a hajmo­sást. de megjegyezte: „A múltkor is volt egy vendé­gem, több mint félórát vett el a szabadidőmből hajá­nak kezelése és mindezért csak egy forint borravalót adott”. Azért mégis csak székbe kerültem, s a magam­mal vitt citrom segítségével az üzlet vezetője hozzálá­tott a hajmosáshoz. A munka befejeztével kiállította a számlát: Hajmosás 8,50 Ft. Soknak találtam egy kicsit az összeget. Éppen ezért telefonon érdeklődtem a KISZÖV-nél, ahol úgy tájékoztattak: a jelenleg ér­vényben lévő hivatalos díjszabás szerint a hajmosás 7.— Ft. Közölték azt is, hogy az üzletet minden nap 18 óráig kell nyitva tartani. Jó lenne, ha az üzlet nyitvatartási rendjét első­sorban annak vezetője ismerné, s a vendégeket nem károsítaná meg — nem beszélve az előre reklamált borravalóról. Domány Kornélia Tószeg Istállót trágyadomb — lakóházak között A pusztamonostori köz­ségi tanács II. körzetének vagyok a tanácstagja. Kör­zetem az állomáshoz vezető Kossuth utca. Jó állapot­ban lévő, portaiam' tott utunk van, háromsoros járdánk, ezenkívül városias világítás. Hamarosan víz­vezetéket is kapunk. A vázolt idilli hangula­tot „csupán” az zavarja, hogy a Búzakalász Tsz is­tállója is itt van. amelyben tíz tbc-s tehenet és hu­szonnyolc lovat tartanak. Ugyanitt tárolnak mintegy 400 köbméter trágyát. Tél­időben még csak elvisel­hető ez a „szomszédság”, de nyáron szinte kilátásta­lan a helyzet. A trágyától bűzös az egész környék. Az állatok rengeteg legyet, egyéb férget vonzanak. — Egyszerűen lehetetlen nyá­ron ablakot nyitni. A községi tanácsnál több­ször felvetődött már ez a probléma. Eddig még nem tudtuk elérni, hogy az ál­latokat kitelepítsék a lakó­házak közeléből. Nemrégi­ben tanácsülésen szerepelt a tsz ötéves fejlesztési ter­ve. Sajnos, az istálló kite­lepítése ebben nem szere­pel, így a Kossuth utcában lakó emberek problémája marad — ki tudja, meddig. Szerintem elképzelhetetlen, hogy a termelőszövetkezet ezt a kérdést ne tudná megnyugtatóan rendezni. Ha nem akarják az épüle­tet lebontani, az egyéb cél­ra is használható lenne. Nagy Sándor Pusztamonostor „Kiszáradtu kút Jászberényben a Kossuth és Thököly út keresz­teződésénél egy kis téren van (a Zöldfa vendéglő előtt) az artézikét. Évek óta igen kevés vízzel örvendezteti meg a környék lakóit, tavaly december közepe óta majdnem teljesen elapadt. Sokan panaszkodtunk már a Szolnok megyei Víz­éi Csatornamű Vállalat helyi üzemvezetőségénél, de ér­demleges választ nem kaptunk — s főleg nem intéz­kedtek a hiba elhárítása érdekében. A Thököly, Róka, Patkó, Attila, Kossuth és a Bajcsy-Zsilinszky utca (út) lakói így sokszor a 700—800 méterre lévő másik kúthoz kénytelenek vízért menni. Bizony, a havas, csúszós úton ez nem a legkényelmesebb. A vízdíjat rendesen fizetjük. Ezért elvárnánk, hogy vizet is ugyanígy kapjunk. Jogos tehát a felhá­borodásunk, amiért a vállalat ügyet sem vet a be­érkezett panaszokra. Szomjazó jászberényiek Palackcsere — gondokkal Kuncsorbán is sok csa­ládnak van már gáztűzhe­lye. Mivel gázcseretelep még nincs a községben, az AKÖV darabárus járata lát el bennünket gázpalack­kal. Hetenként egy alka­lommal, hétfőn szállítja a turajárat az árut a bolti egységekbe, ezzel hozzák a gázpalackokat is. Az üres palackokat a 7. sz. ipar­cikkboltnál gyűjtjük össze, itt történik a csere. Sajnálatos tény, hogy a gázellátással gyakran van­nak problémák. Január 5- én telefonon rendeltem sa­ját részemre palackot. Tu­domásom szerint utánam még többen is megtették ugyanezt. Meglepetésemre a január 8-i szállítmánnyal az én nevemre nem érke­zett palack, az utánam rendelők viszont megkap­ták. Még aznap érdeklőd­tem az AKÖV-nél, ugyan­csak telefonon. Ígérték: megkeresik a mulasztót, s a következő túrával meg­kapom a gázt. A biztonság kedvéért. azonban január 11-én újra megrendeltem a palackot. A nagyobb meglepetés ezután következett. A ja­nuár 15-i darabárus járat meg sem állt a faluban. így azután kénytelenek va­gyunk kályhán főzni, me­legíteni, mert asztali tűz­helyünk nincs. De nemcsak mi vagyunk ezzel így, ha­nem többen is. Például pe­dagógus-házaspár, kisgyer­mekkel, akik négy kilo­méterre laknak a falutól és minden nap korán reggel jönnek be, késő délután térnek haza. Nagyon kel­lemetlen ez. Próbálja csak meg az, akinek a mulasz­tása miatt vagyunk kény­telenek így kínlódni! Czifra Kálmán Kuncsorba Kik kaptak iutalmat? Kombájnos vagyok, 1967-ben már harmadszor vettem részt a kombájnosok megyei versenyében. Ügy érzem, a versenyben becsülettel helytálltam. Si­került az 1966-os harmadik hely után 1967-ben a második helyezést elérnem. (Tiszaszöllős, Szarvas Sán- tíor'Tsz*) A Néplap 1967 szeptember S-i számában megjelent „Jutalomra terjesztették fel a megye leg­jobb kombájnosati” című cikkében be is számőlt erről. 1966-ban a tiszafüredi gépállomáson értem el m harmadik helyet. Akkor az értékelés után Szolnok­ra hívtak meg és ott ünnepélyesen megkaptam az emléklapot és a vele járó 500 forint pénzjutalmat. Az 1967. évi jutalmazásról az említett cikk megjelené­sénél többet nem hallottam■ Lehetséges, hogy az el­telt több mint négy hónap alatt nem döntöttek az illetékesek a jutalmazásról? Nagygyörgy János Tiszaörvény Sört innék, hort innék. Január 14-én, vasárnap vendégeim voltak ebédre Erre az alkalomra szeret­tem volna palackozott italt vásárolni. A vasútállomá­son üzemelő utasellátóba mentem hát e célból, mi­vel ez volt a legközelebb. A peronon levő elárusítók sem palackozott bort, sem sört, de még szörpfélét sem tudtak adni. Az étteremben is hiába próbálkoztam. A felszolgá­lónőközölte: ha a kért italt nem az étteremben fo­gyasztom el. nem szolgál­hat ki. ugyanis ő csak ét­termi árat számolhat el. Kértem, szolgál jon csak ki, az áruért kifizetem az ét­termi árat. Értsem meg, hogy nem lehet így — volt a válasz. Olyan sok cikk jelent már meg róluk az utóbbi időben az újságban, meg az ellenőrzés is gya­kori, ő az állását nem koc­káztatja — igyekezett meg­győzni. Nemes Mihály Szolnok Egyet előre, kettőt hátra? 1961-ben Tiszavárkony—Szőlő kapott egy mozi vetítőgépet. Amíg villanyunk nem volt, agregátorral üzemelt a vetítőgép, örültünk az egyetlen szórako­zási lehetőségnek. A község ugyanis hét kilométerre van a Szőlőtől. Jászkarajenő is három kilométerre. Jól meggondolta az itt élő ember, ha egy filmért út­nak indult. Kevés fiatal lévén itt, semmiféle kulturális meg­Jogi tanácsadó Kik részesülhetnek hazautazást kedvezményben? Több olvasónk levélben kérte, hogy érdeklődjünk utána: kik részesülhetnek hetente egyszer vagy ha­vonta kétszer mérsékelt áru hazautazási kedvez­ményben? A vidéken dolgozó szol­noki vagy a Szolnokon dolgozó vidéki lakosok ké­résére rövidítve közüljük a Közlekedési Közlöny el­múlt évi 47. számában megjelent miniszteri ren­deletet. Eszerint a dolgozók me­nettérti jegyét (oda és visszautazásra) a vasúti közlekedés területén — a nős, valamint a férjezett dolgozó házastár­sához (élettársához), — a kiskorú gyermekét eltartó dolgozó gyermeké­hez, — a teljes árva kiskorú testvért eltartó dolgozó el­tartásában élő testvéré­hez, — a 20 éven aluli nőtlen vagy hajadon dolgozó szü­leihez heti egyszeri haza­utazásra veheti igénybe. Havonta kétszer kap kedvezményt — a 20 éven felüli nőt­len, hajadon, továbbá az özvegy vagy elvált dolgozó a _vele közös háztartásban élő vagy eltartásban lévő szüleihez, — az időszakos szerző­dés alapián foglalkozta­tott mezőgazdasági, szőlő­és erdőmunkás, kubikos, kőbányai és útépítő mun­kás pedig korra és családi állapotra tekintet nélkül állandó lakóhelyére. A dolgozó köteles bér­letjegyére személyi igazol­ványának számát olvasha­tóan ráírni. A vasút az igényjogosultságot a sze­mélyi, illetve a fényképes vállalati igazolvány alap­ján ellenőrzi. A menettérti jegyre a vállalati igazolvány számát még utazás előtt fel kell írni. Az utasbaleset bizto­sítási díj minden esetben a dolgozót terheli. A menet jegy díj visszaté­rítéssel kapcsolatban tájé­koztatásul közöljük, hogy a vasút csak a munkáltató kérésére foglalkozik a visz- szatérítési igénnyel­Minden további nélkül megtérítik az utazásra egy­általán nem használt fél­havi, havijegy, vagy haza­utazásra szolgáló menet­térti jegy díjszabási árát, ha a visszatérítési igény benyújtásakor a menetjegy érvényessége még nem kezdődött meg, — a vasút által lebé­lyegzett menettérti jegy árát, de csak akkor, ha a menettérti jegyet lebélyeg- ző állomás a lebélyegzés napján vagy azt követő napon igazolta, hogy a menettérti jegv tulajdono­sa az utazásról lemondott. mozdulásnak nem lehettünk élvezői. Maradt tehát a heti kétszeri filmvetítés. Megdöbbenve értesültünk a közelmúltban arról, hogy a Szolnok menyei Moziüzemi Vállalat február­tól megszünteti «- filmvetítést. A közlés szerint a jö­vőben — havonta egyszer _ a művelődési autó „hoz” nekünk 'filmet. Attól tartunk,- ez nem válik be. A kultúrházat esős. sáros időszakban gépjárművel meg sem lehet^ közelíteni, a televízió viszonylaa még ke- vés a Szőlőben. Ménig ciunón, ezt a művelődési, szó­rakozási lehetőséget hagyják nekünk» M. 3. Tiszavárkony-Szőlő Hozzászólás cikkeinkhez Ami a panast ból kimaradt Január 3-i lapszámunk­ban „Emberségből elégte­len” címmel M- L. tisza- sasi olvasónk levele alap­ján kifogásoltuk a Ba­romfiipari Országos Válla­lat törökszentmiklósi gyár­egysége egyik áruátvevőjé­nek magatartását. Az ész­revételre fenti vállalattól választ kaptunk, amely­nek tanúsága szerint a pa­naszoslevélből írója ki­hagyta az egyik lényeges körülményt. Nevezetesen: a későn érkezett termelő libái nem voltak „kihíz­va”. tehát minőségileg nem voltak megfelelőek. Ezt bi­zonyítja Radics Péterné. az fmsz felvásárlója is. Köz­lése szerint a szóban forgó termelőtől december 27-én is csak hat libát fogadott el az átvevő, a többit de­cember 30-án. Két hétig kellett tehát a termelőnek libáit tömnie még ahh-z, hogy a szerződésben előírt minőségi követelmények­nek megfeleljen- A törökszentmiklósi gyár­egység válaszából megtud­tuk még, hogy az „ember­telen” áruátvevő általában jól látja el munkáját. Az áru minősítését. átvételét tárgyilagosan végzi. Eddig sem az fmsz-felvásárlók, sem a termelők részéről nem érkezett ellene panasz. Egyébként a vállalat meg­követeli áruátvevőitől, hogy csak megfelelő minőségű árut vegyenek át. ezért kártérítési felelősséggel is tartoznak. Maguk a terme­lők is tisztában vannak szerződésben vállalt köte­lezettségeikkel, mégis elő­fordul, hogy a módszerek­ben nem válogatva, kiabá­lással, szidalmazással, nem egyszer fenyegetéssel akar­ják kényszeríteni az átve­vőket a minőségileg nem megfelelő áru átvételére. Igaz emberek Az utóbbi években elég gyakran olvastam a la­pokban — így a Néplap­ban is — a humánum dik­tálta cselekedetekről, még­is őszintén meglepett a „Holló András félszáz ke­resztapja” című, január 16-án megjelent írás- Nem ismerem a cikk szerzőiét. Ügy vélem azonban, a té­ma nagyon a szívéhez nőtt. s ezen egy cseppet sem csodálkozom, ö-öm lehet ilven eseményről írni. s kí­vánom. hogv legyen is mi­nél több alkalma erre. Csak tisztelet illetheti az Újhelyi Imre szocialista brigádot — a félszáz ke­resztapát — emberséges tettükért. Ugvanez „kijár” a Palotási Állami Gazda­ság vezetőinek is. S vé­gül. de nem utolsó sorban, a szeretet, a megbecsülés jeleit nem pazarolták mél­tatlanra- Elképzelésem sze­rint becsületes, igaz em­ber lehet Holló András, aki saiát népes családja örömét-gondját megossza édesanyjával, és felesége kishugával, otthonába fo­gadta őket is. K. M, Szolnok

Next

/
Thumbnails
Contents