Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-24 / 19. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLETEK* SZOLNOK MEGYEI 1A megvíTártbízottság és a megyí tanács XIX. évfolyam, 19. szám. Arat 70 fillér 1968. január 24., szerda. Negyedmilliárd forint megyénk fejlesztésére Jóváhagyta a megyei tanács as idei fejlesstési tervet és költségvetést Mint arról tegnapi lapszámunkban már hírt; adtunk, Szolnak Megye Tanácsa hétfőn tartotta idei első ülését. I idor Mihály vb-elnök szóbeli jelentésben adott számot a tanácsülésnek a végrehajtó bizottság 1967. évi munkájárólA beszámolót élénk vita kővette. Többen hangsúlyozták, hogy a vb munkáját a céltudatosság, az alaposság és körültekintés, valamint a kollektív döntés jellemzi. A vb tevékenységének pozitív értékelésén túl a hozzászólók a tennivalókról is beszéltek. A jövőben is az a cél, hogy még színvonalasabb. hatékonyabb legyen a vb munkája- Segítse, ellenőrizze a végrehajtó bizottság az alsóbb szintű tanácsi vezetőket. Az is nagyon fontos — s ez jórészt a személyzeti munkától függ —. hogy a különböző vezető posztokon olyan emberek legyenek, akikben a politikai megbízhatóság szakmai hozzáértéssel és vezetői készséggel párosuljon. E napirend lezárása, elfogadása után tárgyalta és jóváhagyta a megyei tanács az idei fejlesztési tervet, s önálló napirendként az előbbivel összefüggésben az 1968. évi költségvetést. Az új gazdaságirányítási rendszer a tanácsi tervezés rendjében is lényeges változásokat hozott. Az új helyzetben a tanácsok minden szinten maguk határozzák meg saját fejlesztési tervük kidolgozásának módszerét és tartalmát. Fejlesztő«! célkitűzései kben is maguk döntenek, kivéve azokat a kőtelező előírásokat, amelyeket a kormány hagy jóvá a népgazdasági terv keretében- Az egyes létesítmények megvalósításához szükséges pénzeszközök is annak a tanácsnak a fejlesztési alapjában szerepelnek, amelyhez irányítás. üzemeltetés és fenntartás szempontjából tartoznak. A tanácsi fejlesztési alap egységesen öleli fel a tanács valamennyi célkitűzéseinek anyagi alapját, s az helyi bevételi forrásokból és költségvetési juttatásokból tevődik össze. A községfejlesztési alap állami kiegészítésének rendszere is megszűnik, helyette a kommunális adó és a tanácsi vállalatok amortizációjának elvonásra kerülő hányada jelenti a saját források képzésének új lehetőségét. Ezek összege az idei fejlesztési tervben 24,4 millió forintot tesz ki- Az elhatározott fejlesztések mielőbbi megvalósulását — mint források — a bankhitelek is elősegíthetik. A javaslat szerint a megye ilyen jellegű szükséglete összesen mintegy 8 millió forint. Az állami fix összegű hozzájárulás a megyei tanács fejlesztési alapjához 167 millió forint. A fejlesztési tervben szerepel többek között 527 lakás építésének befejezése, 129 millió forintos beruházással. Ebből a szövetkezeti lakások aránya mintegy 50 százalék. A víztermelés, elosztás, csatornázás és vízkárelhárítás céljára 9 millió forint áll rendelkezésre, amelyből 4 milliót a megyei vizes csatornamű vállalat sa ját fejlesztési alapjábó' biztosít. Az idén 38 kilométerrel bővül a vízvezeték hálózat. Törökszentmiklóson befejeződik a város csatornázása, s megyeszei^e 16 kilométerrel bővül a csatornahálózat- Az idei tervben 9 millió forintos előirányzattal 10 középiskolai tapterem és 5 műhelyterem építése szerepel. Befejeződik a tiszafüredi 10 tantermes gimnázium építése. 2 műhelyteremmel, a jászberényi gimnáziumhoz kapcsolódón 3 műhely- terem épül, s megkezdődik a tervezése a szolnoki 16 tanulócsoportos szakközépiskolának és az újszászi 12 tanulócsoportos gimnáziumnak. A költségvetés adatai szerint a szociális és egészségügyi ágazatban 258 kórházi ágy, 142 szakorvosi rendelési óra, 2 orvosi körzet, az egyik gyermek- orvosi. 40 csecsemőotthoni hely, 10 szociális otthoni hely. 5 védőnői körzet és 2 öregek napköziotthonának fejlesztésére van lehetőség. Ezenkívül az óvodák, iskolai napközicsoportok, diákotthonok fejlesztését is tartalmazza az idei terv-, illetve költségvetés. A megyei szintű közgazdasági számítások és a járási, városi tanácsok tervjavaslataiban szereplő előzetes adatok szerint a helyben képződő pénzügyi forrásaik nagyságrendje 52,5 millió fo- . * rínt. Ezt egészít ki szintén helyi forrásként a társadalmi munka és a helyianyag értéke, számítás szerint 14,5 millió forint- Ha ehhez hozzáadjuk a már említett 167 millió forintos állami hozzájárulást. valamint az előző évi pénz- maradványt s a tervezett bankhitelt, megállapítható, hogy az idén 257 millió forint szolgálja megyénk fejlődését A muzeológusoknak jó évük volt ^Zárszámadásu a megye múzeumi szervezeténél Egy rövid újságcikkben a teljesség igényével lehetetlen számot adni arról a sokrétű, szerteágazó munkáról, amelyet a Szolnok megyei múzeumi szervezet az elmúlt évben végzett, így csak a feltáró és népművelő munka leglényegesebb eseményeiről számolhatunk be. Az elmúlt év a megyei múzeumok számára siketekben igen gazdag volt Erre engednek következtetni a múzeumi munka minőségi és mennyiségi mutatói is. Értékes gyűjteményekkel gazdagodtak múzeumaink A régészeti leletmentések közül kiemelkedik a tisza- jenői Körös-ház és egy honfoglaláskori nagycsalád temetőjének a feltárása, valamint a kolbásszéki kunok középkori templomának a feltárása, — Selmeczi László régész munkája. Stan- czik Ilona régész a jász- dózsai bronzkori lakótelep ásatását folytatta szép sikerrel és eredménnyel vett részt a Tisza II. régészeti munkákban isi A néprajzi ’ gyűjtőmunkából kiemelkedő a kunsági gazdálkodás több mint félezer darabjának, köztük egy kunhegyesi tanya teljes gazdasági eszközeinek begyűjtése. Ez a munka Bel- lon Tibor karcagi muzeológust dicséri. A képzőművészeti anyag is jelentősen gyarapodott: Szolnokra kerültek ZomBESZAKAD A JÉG Ne menjetek rá gyerekek! Ki ne emlékeznék vissza gyermekkorára, amikoris kitörő örömmel fogadta a havat és nem érezte a 20 fokos hideget sem, ha korcsolyázásról volt szó. Meglehetősen enyhe tél ellenére az időjárás most sem feledkezett meg a fiatalokról. A téli szünidőben csak lehetett jégpályát csinálni az iskolaudvaron. — Közben befagyott a Zagyva és a Tisza is. Cseles folyó a Tisza Ez azonban még nem jelenti azt, hogy nyugodtan lehet korcsolyázni a folyó jégpáncélján- Tudniillik alföldi folyóink meglehetősen szeszélyes vízjá- rásúak. Ma még összefüggő jégtakaró borítja a Tisza város alatti szakaszát, de lehet, hogy holnap Ti- szalök hirtelen leengedi a tárolt vizet, s a lezúdúló víztömeg azonnal megbontja a jégpáncélt. A téli időszakban kis vízállást! Zagyva gyors folyású folyó. A kanyarokban és a sodorvonal mentén korántsem olyan vastag a jég mint más helyen A minap kaptuk azt a hírt a szolnoki vízügyi igzagatóságtól, hogy bár a Tiszán 6—15 centiméter között váltakozik a jég vastagsága, a város alatti szakaszon azonban alig néhány centiméter, életveszélyes. Tudniillik a fedettuszoda kifolyó melegvízfeleslege megakadályozza a vastagabb jégképződést. Mit avatkozik bele! A Zagyva jegén zsibongó gyerekseregből találomra szólítottam meg néhányat. A megkérdezettektől a következő válaszokat kaptam. ' D- József, a Kassai úti iskola tanulója: Nem tudnak róla anyukámék, hogy lejöttem a Zagyvára. — Nem félsz attól, hogy beszakad alattad a jég? — Hát... — hangzott a válasz és egy zavart vállrándítás követteFelhívtuk a mamáját telefonon. — Minek ütik bele mindenbe az orrukat, csattantfel egy hang a vonal túlsó végén. — A gyerek az enyém, bízzák rám, hogy mit csinál. Bíznánk, hogyne bíznánk, csak a Zagyva jegének teherbíró képességében nem bízunk. A suli udvarán nincs jég F. Ilona, szintén az előbbi iskola tanulója: — Mikor eljöttél, ki volt otthon? — Anyuka is, apuka is. — Látták a korcsolyát a kezedben? — Persze. — És mit mondtak? — Nem szóltak semmit. — Nem kérdezték, hogy hová mész korcsolyázni? Az iskola udvarára-e vagy a Zagyvára? — Hát a suli udvarán már nincs is jég. Ki felel azért, ha egy gyerek belefullad a vízbe? A válasz egyértelmű: a szülő, vagy szülők. Szolnokon csak természetes jégpályák vannak, azok pillanatnyilag nem használhatók az olvadás miatt- Ezt figyelembe véve a szülőknek még fokozottabban fel kell figyelni korcsolyával távozó gyermekükre. — tőth — bory Lajos remek grafikái, — a Művelődésügyi Minisztérium pedig értékes táblakép anyagot ajándékozott a múzeumnak. A legújabbkori gyűjtőmunka a Jászságban volt a legeredményesebb, ahol Tóth János muzeológus, a múzeum-baráti kör segítségével értékes anyagot adott ki könyvben is a jászsági internacionalisták emlékeiből. A feltáró és gyűjtő munkára támaszkodva igen hatékony a megyei múzeumok tudományos feldolgozó tevékenysége, elsősorban néprajzban, de a régészettörténeti területen és a művészettörténetben is jelentősek a publikációk. Példamutató a személyi állomány továbbképzése: amellett, hogy doktori disszertációk születnek a megye múzeumaiban, a tudományos dolgozók csaknem 60 százaléka a marxista—leninista esti egyetemen tanul. Tovább javult a múzeumi szervezet ismeretterjesztő tevékenysége. A megrendezett kiállítások színvonala és látogatottsága jelentősen emelkedett. Különösen szerencsés és dicséretre méltó, hogy a múzeumi dolgozók egyik fő feladatuknak tartják a szakavatott tárlatvezetést, elsősorban a szocialista brigádok számára. Az ezirányú munka végzéséhez a múzeumi szervezet tovább erősödött: megnyílt — végre! — a túrkevei Finta Múzeum, és Tiszafüreden is állandó kiállítást rendezhettek be. A megyében rendezett kiállítások közül — az előző kettőn kívül — kiemelkedően sikeres volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából bemutatott szolnoki reprezentatív kiállítás, és az Észt Grafikai és Ipar- művészeti kiállítás. Kedvezően alakultak a megyei múzeum nemzetközi kapcsolatai. A külföldi szakkutatók egész sora járt Szolnokon, s csehszlovákiai, jugoszláviai, bulgáriai és Szovjetunió-beli múzeumokkal sikerült baráti, publikációs kapcsolatot kiépíteni. Különösen örvendetes, hogy Szolnok megye testvérvárosa, a tallinni múzeum is kérte a közvetlen kapcsolat kialakítását, az eddigi jó viszony továbbfejlesztéseként. A megyei múzeumi szervezet számára tehát eredményekben gazdag volt az elmúlt év, és még azt az örömet is meghozta, hogy most már véglegessé vált: a megyei könyvtár a negyedik ötéves tervben új hajlékot kap, így a szolnoki Kossuth téri, kétemeletes klasszicista épületet szinte teljes egészében a megyei múzeum veheti birtokába. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg még raktáron lévő gazdag anyagot — az időszakos kiállítások mellett bemutathatják a múzeumlátogató közönségnek. — ti — Karcagi megnyitóval kezdődik a Mezőgazdasági Könyvhónap eseménysorozata A korábbi évek hagyományianak megfelelően februárban ismét megrendezik a Mezőgazdasági Konyvhonapot Karcagon. Az ünnepélyes megnyitóra február 5-én kerül sor a felsőfokú mezőgazdasági technikum klubtermében. Ez az ünnepség egyben a mezőgazdasági könyvhónap megyei rnegmyitója is lesz. Ez alkalommal vitaindító előadást Horváth Sán• dór, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője tart. Az ünnepségen könyvjutalmakat adnak a felsőfokú mezőgazdasági technikum azon hallgatóinak, akik a januári szigorlatokon a legjobb eredményt érték el, valamint a legtöbb mezőgazdasági szakkönyvet vásárló Mezőgazdasági Könyvbarátok Köre tagjainak. Azt, hogy melyik kör kap iutalmat, a MEDOSZ megyei bizottsága dönti el- A Mezőgazdasági Könyvhónap megyei megnyitója alkalmából könyvkiállítást is rendeznek a könyv- hónapra. valamint az utóbbi időkben napvilágot látott mezőgazdasági köny- vakbői és folyóiratokból. A kiállításon könyveket is árusítanak majd. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szakirodalom iránti érdeklődést ielentős mértékben fokozza, ha a különböző rendezvényeken szakírók. szakelőadók részletesen foglalkoznak a kiadványokkal. Ezért jó, ha a könyvhónap szervező bizottsága a táj termelési adottságainak megfelelően meghatározza, hogy milyen témákból érdemes szakelőadásokat tartani, s az előadók ismertetnék, hogy milyen könyveket. folyóiratokat forgathatnak nagy haszonnal a gazdálkodók.
