Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-21 / 17. szám
1968. január 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hazai halászok rádió fényképen Élvezetes folytatásos elbeszélés fejeződött be a napokban a Kossuth Rádióban. A szükebb haza iránt táplált szeretetünkön túl is hisszük: a tiszai halászat fellegvára Szeged és Szolnok. Mi tagadás ezért is hallgattuk nagy várakozással Balázs Árpád háromrészes elbeszélését; Nos, nem rólunk szólt, s mégis rólunk is íródott. Tudniillik az író a borsodi halász, Imre Pál családjának életén át az egész tiszai halászatot, a halászéletet precízen lefényképezte, s Márkus Ferenc felolvasásában átnyújtotta a hallgatóknak. Meg kell mondani, a műsorban jelölt elbeszélés műfajilag egyáltalán nem pontos. Inkább riport, inkább néprajz, inkább szociográfia, de mindenképpen valósághű ábrázolás volt. A fényképről ismét megtudtuk milyen nagy kincs, milyen érték nekünk a Tisza. Megelevenedték a tiszai emberek, a halászok, a hajósok, a tutajosok, a Tisza menti városok. Mellékfigurákként a darváazok, a vadászok s még a javas- asszonyok is bekéredzkedtek a fotoba. Teljességgel a tiszai élet. Mégis mi tetszett a legjobban? Az az utánozhatatlan — és Balázs Árpád által kitűnően megörökített — tiszta, szép magyar nyelv, amelyet a halászok beszélnek. ízelítőül és bizonyítékul néhány idézet: „kutyogtat a háló”. Ugyanis: a harcsa kuty-kuty hangot hallat. A harcsa egyébként a halász nyelvében „ez a nagy féreg”. A tiszai ember nyelvi arculatát kitűnően érzékeltetik az ilyen mondatok: „A vízből any- nyi, elbukjon benne a vegyes hal”. Tudniillik any- nyi víz kell a halászléhez. A ragadozó madarakat például nem lőhetik, hanem sokkal szebben „puskázhatják”. Noha azt mondja az öreg halász: „Nékem nem ellenségem a sirály”. — Olyan jóízű képes beszéd ez. mint azok a halételek lehetnek, amiről szintén recepthűségű képet kapunk. Savanyú halleves, csukasült levében és a többi. A vízi világ, a vízi élet vonzó megfestésében szép történetek elevenedtek fel. Katona Jánosné alatt „beszakadt a Tisza feneke”. Találkoztunk a brezsnyár- ral. vagyis a lóhajtó fiúval. A tiszai emberek becsületessége, szorgalma, ötletessége mind-mind megelevenedett Imre Pál ófalui halász életében, családjának történetében. Szívesen hallgattuk az adást. — Még több folytatáson át is lekötött volna bennünket. Nagy lélegzetű, igényes mestermű volt. b. 1. Úttörők vetélkedője A Tisza Antal Űttörő- ház vezetősége és a Tisza- menti Vegyiművek KISZ Bizottsága a vegyiművek kultúrtermében rendezi meg február 22-én a „Századunk iparága” című vetélkedőt. A város úttörő csapatainak jelentkezését várják. A vetélkedőt megelőzi az üzem KISZ fiataljaival és egy szocialista brigáddal való találkozó február 8-án. A legjobbak kitüntetése Munkásörök ünnepi egyse gyűlése Szolnokon „Doktor úr, a derekam...“ Több száz munkásőr vett részt pénteken délután 3 órakor Szolnokon az F. Bede munkásőr zászlóaljfiak a Ságvári művelődési házban tartott ünnepi egységgyűlésén. Ez alkalommal adtak számot a város gazdasági, párt- és társadalmi szervek vezetői, párttitkárai előtt az 1967-es esztendő eredményeiről. Az ünnepi egységgyűlés elnökségében helyet foglalt többek között Sípos Károly, az MSZMP Szolnok városi bizottságának első titkára, Csorna Kálmán, a városi tanács vb-elnöke, a munkásőrség országos parancsnokságától Tuza Antal, Posta Mihály, a megyei munkásőr parancsnok, valamint a vállalatok, intézmények vezetői és a társ,- fegvveres testületek képviselői. Szabó Zoltán, a zászlóalj parancsnoka számolt be az elmúlt év eredményeiről. Többek között megemlítette, hogy a szolnoki munkásőrök eredményesen hajtották végre kiképzési feladataikat. Többségük kiválóan szerepelt a lövészeteken. Együttműködtek a rendőrséggel, jól szolgálták a közbiztonság ügyét Tevékenységüket segítette a szocialista munkaversen.y is. amelynek legjobbjait kitüntették. Múlt évi munkájukért heten kaptak „Kiváló parancsnok” és tizennégyen „Kiváló munkásőr” kitüntetést s további hetvenhat munkásőr kapott érdemérmet, illetve emlékérmet. őrségváltásra is sor került. Harminchét idősebb munkásőr adta át fegyverei a fiataloknak, akik esküjükben fogadták, hogy azzal bármikor készek a néphatalom megvédésére. A tartalékállományba vonulókat, az ifjú munkásőröket és a régebbieket Sípos Károly, az MSZMP Szolnok városi bizottságának első titkára köszöntötte. őrömét, elismerését fejezte ki valamennyiüknek önzetlen munkájukért, amellyel nagyszerű sikereket értek el 1967-ben. Beszélt arról is, hogy 1963- ban még. bonyolultabb, de ugyanakkor érdekesebb, korszerűbb feladatokkal találkoznak majd. Ünnepélyes egységgyűlést tartott szombaton a szolnoki járás munkásőr zászlóalja is. A járás közközségeiből termelőszövetkezeti tagok, tanácsi dolgozók vasalt kék egyenruhában érkeztek a vegyiművek művelődési otthonába. Az egy év alatt végrehajtott harcászati gyakorlatok, sikeres lövészetek, a köz- biztonsági szolgálatok együttes értékelésére gyűltek össze. Értékelésre és számadásra, melyet önmaguknak és az elnökségnek tettek, amelyben többek között ott volt Nádas József, az MSZMP járási bizottságának első titkára, Posta Mihály megyei munkásőr parancsnok, a járási tanács vb, a bázisüzemek vezetői, a társfegyveres testületek és társadalmi szervek képviselői. Vállalatok, szövetkezetek, magánosok, figyelem! 1968. évi akkumulátor szükségletüket, már most rendeljék meg vállalatunknál. Szállítás: kedvező feltételek mellett! Szolnok megyei Tanács Vasipari V. Az egyévi munkát Nácin Rudolf, a zászlóalj helyettes parancsnoka értékelte, majd kitüntették a legjobbakat. Hat kiváló parancsnok és ötvenhárom munkásőr — a szocialista munkaverseny élenjárói — sorakozott fel az egység és a parancsnokok elé. A fegyverváltás itt is szép színfoltja volt a gyűlésnek. Nádas József, az MSZMP járási bizottságának első titkára köszöntőjében méltatta a zászlóalj múlt évben elért sikereit, munkájuk fontosságát. Az új feladatokról szólva megemlítette,' hogy . azok végrehajtása fokozottabb igénybevételt, az eddigitől több áldozatot követel. További helytállásra kérte az ünnepi egységgyűlés résztvevőit, s munkájukhoz erőt, egészséget, sok sikert kívánt. — mj — — Szabados bácsi kedves, így nem jó. Újra kezdjük. A karokat vízszintes tartásba, úgy, most lassan emeljük. A váll helyben marad, a karok emelkedjenek így ni. Nagyon jó. Most jön a medidn labda. A fej fölé emeljük és úgy dobjuk. Nagyobb lendülettel Szabados bácsi, nagyobb lendülettel. — Huszonhét évig hegesztett kazánokat a járműjavítóban Szabados bácsi — mondta dr. Pentz Attila, a reuma osztály főorvosa. — A krónikus bal váll ízületi fájdalmainak kialakulásában nagy szerepet játszott a légkalapács rezgései okozta mikro trauma. Közben Gombos Kornélia és Kiss Vilma "fiatal gyógytornászok különböző karmozgásokat végeztettek a beteggel. — Nem idegenkednek a tornateremtől és a szokatlan felszerelésektől az idős betegek? | — Korábban nemcsak : idegenkedtek, de kimondottan féltek attól, hogy a korláton át kell fordulni vagy kézenállást kell csinálni — mondta Gombos Kornélia. — Aztán rájöttek, hogy ezek a segédeszközök nem ördöngős szerkentyűk és nem kell rajtuk mesterfokú bajnokként tornázni. Egyre jobban megkedvelik a gyógytornát. A kis terem el van látva a legszükségesebb felszerelésekkel, ám a padok helyszűke miatt a folyosóra szorultak. A két gyógytornász három osztály — a reuma, a baleseti sebészet és idegosztály — fekvő és járó betegeit részesíti mozgásterápiás kezelésben. Ez naponta húszhuszonöt beteg tomáztatá- sát jelenti. A fizikoterepián az egyik fülkében galvánfarúd kezelést láttunk. A beteg kocsifelíró. Ennél a foglalkozásnál a meghűlésnek van kitéve a dolgozó. A meleg helyiségből a szolgálati idő alatt nagyon sokszor kell a hidegre menniük a kocsifelíróknak. A meleg-hideg hatás okozza a legtöbb reumás megbetegedést. Ebben szenvednek a fűtők és a mozdony- vezetők majdnem teljes létszámban. Az utolsó gőzmozdony megszűnése vaFelhasználás helyett gazdálkodás Központi utasítás nélkül készült a tanácsok költségvetése Január elsejétől a tanácsok is jobban érvényesíthetik elképzeléseiket az eddiginél. Saját belátásuk szerint arra és annyit költhetnek a költségvetés szerint rendelkezésre álló pénzből, amire a lakosságnak szüksége van. Ennek az ésszerű intéz kedésnek gyakorlati hasznáról és érvényesüléséről beszélgettünk a minap Benedek Kálmánnal, a törökszentmiklósi járási tanács, vb pénzügyi osztályának vezetőjével. — A merevség feloldása elsősorban a pénzügyi gazdálkodásban jelent nagv előnyt. Ezen belül is két fontos területen nyílt lehetőség arra, hogy az eddigi felhasználás helyett gazdálkodjunk a pénzzel Itt van például a felújítási keret. Vajamikor központilag meghatározták mit kell tenni. s hogy arra mennyit költhetünk. Azt a pénzt úi építményre nem fordíthattuk. Ma már nincs ilyen megkötöttség. Nem megyei, hanem járási sz’n- ten dönthetünk. Ezzel a felosztás közelebb került a tényleges feladatok megvalósításához. Természetesen ez nem jelenti azt. hogy csak a járási tanácsok önállósága növekedett, a községeké nem- Egv éve még kötelezően előírták, hogy légköbméterenként mennyit költhetnek fűtésre, világításra. Most csak a keretszám adott, ezen belül kiki maga dönti el. nv'rs mennyit tervez, illetve költ. — A központi utasítás nélkül is sikerült valamennyi községi tanácsnak reális tervet készítenie. Ugyanis mi. járási szinten sem határoztuk meg a községi tanács költségvetési összegét, csupán a’ átengedett bevételi lehetőségek körét, mértékét és az állami támogatást. Éltől függetlenül mindenütt a lehető legjobban készítették el a költségvetést. Különben a reális terveknek elsősorban a tanácsok maguk látják hasznát. A fűtés, világítás példájánál maradva, ha valahol többet költenek tüzelőre a tervezettnél, előfordulhat. hogy decemberben hideg irodákban kell majd dolgozni- Logikus következménye tehát az önállóság növekedésének. hogy vele együtt nő a felelősség is. — Ez természetes. A tanácsüléseknek, a végrehajtó bizottságoknak ezután nagyobb szerep jut. Alaposan meg kell fontolnick, mire fordítják a pénzt Ha iól gazdálkodnak, több jut fejlesztési alapra. — A karikaturisták kedvelt témája volt bemutatni, hogy az intézmények hogyan igyekeznek elkölteni év végén a megmaradt pénzt. Ebben lesz-e változás? — A karikaturistáknak más témát kell keresniök. A hosszabb távú tervek, a költségvetési alapok több évre szóló ismerete lehetővé teszi az áthúzódó tervezést is. Konkrét példa erre a fegyvemeki központi konyha, amelynek építését az idén kezdjük meg és jövőre fejezzük be. Különben két fontos területet említettem — folytatta Benedek Kálmán. — A másik a létszám- és béralap gazdálkodás. A megtakarított béralapot a jövőben felhasználhatjuk. Ez ismét lehetőséget ad a gazdálkodásra- A betegség vagy más egyéb munkaerőkiesés miatt megtakarított bért január elsejétől soros, vagy soronkí- vüli béremelésre használ hatjuk fel. Erre eddig nem volt lehetőség. A tanácsi költségvetések felhasználására vonatkozó új intézkedések tehát kedvező visszhangra találtak. Hasznosságukra, életrevalóságukra már a gvaikorlal is adott néhány példát. Ki- teljesedése azonban a lövő feladata. A szabadabb gazdálkodás módot ad önálló döntések hozására, s azok megvalósítására. A tanácsoknak e. lehetőségekkel élni nemcsak joguk, de kötelességük is- Ez bizonyára aktívabbakká teszi a községi tanácsüléseket. — mj — lóságos áldás lesz a jövő mozdonyvezetőinek. De a betegség előidézői még a mikro traumák, az apró rázkódások vagy a makro traumák, — melyek főleg rándulásokból, — hirtelen emelésekből adódnak. — Ha a maga idejében a tbc-t népbetegségnek mondtuk, akkor a reuma és mozgásszervi betegség ma a „második népbetegség”. Nagyjából háromféle tünettel jönnek hozzánk a páciensek. Heveny és krónikus térd- és vállizületi bántalmakkal, valamint deréktáji fájdalmakkal. — Jól felszerelt, 28 ágyas reuma osztályunk van külön kezelő helyiséggel, — ezenkívül van jól felszerelt ambuláns fizikoterápia modern gyógyászati eszközökkel. — Milyen az osztály betegforgalma? — Azt mondhatom, hogy szinte a nullpontról indultunk, alig volt egykét betegünk, ma már teljes ágykihasználtságról beszélhetünk, s a járóbetegeink száma is egyre nő. — A MÁV-lcórháznak „divatos” osztálya lesz a reuma osztláy? — Sajnos igen, mert a vasutasság legnagyobb része e betegségekkel nyűglődik — mondta dr. Pentz Attila. — A mi betegeink ráadásul „hálás” betegek. Rendszeresen látogatnak bennünket. Az az igazság, hogy teljes gyógyulásról vagy legalábbis hosszas betegségmentességről csak akkor lehetne szó náluk, ha munkahelyet változtatnának. Amint a kezelést abbahagyjuk, visszamennek dolgozni, attól kezdve megint csak a betegséget kiváltó hatások érik őket. Minden kezdődik élőiről. — Milyen gyógyító részlegekkel rendelkezik még az osztály? — Van ezenkívül de jelenleg még nem működik az iszappakolás, a fürdő és a masszázs kezelés. — A fürdőben természetesen gyógyvizet használnak. — Sajnos csak vezetéki vizet. Nagyon jó lenne, ha a jövőben a Tisza Szálló remek gyógyvize is eljutna a MÁV-kórházba. Akkor már egy kétszemélyes súlyfürdő létesítésére is gondolhatnának a kórház vezetői. — bognár — Ügyvédek háza Saját gazdasági alapjukból irodaházat építtettek a törökszentmiklósi ügyvédi kamara tagjai. Az öt iroda- helyiségből és tanácskozó teremből álló földszinti részre emeletet is húztak, amelyben az ügyvédek építtettek saját költségükön öröklakást. NEKI KÖNNVEN MECV — Ma megint nem ment az üzlet — mérgelődik Zoli, a törökszentmiklósi fmsz éttermének szakácstanulója. A oostán és a bankban napról napra mind több régi jó vevő lesz hűtlen: a felkínált friss lángos helyett inkább a ..hazait” fogyasztják reggelire. Hiszen lassan már a legtöbb csa-, Iádnál böllér keze alá kerül a kihizlalt disznó. Zsigmond Zoltán énp a napi ebédhez való rántást kavarta, mikor az étterem konyhájában megleptem. Többen is dics érően beszéltek róla. vezetői is elégedettek vele. Még korábban. az őt megelőző tanulók idegenkedtek a „kereskedői” feladattól, ő azonban örömmel, jókedvűen keresd fél minden reggel a „lángosra éhezőket”- És nem kiabál, zúgolódik amiatt, hogy fehér köpenyben kell az utcán végigmennie. Nagyon szereti leendő szakmáját, s ezért örömmel végez min- , dent. — TAdig a Szenttamási Állami Gazdaság konyháján dolgoztam, de mivel most nincs nagy idegen- forgalom, bekért a földművesszövetkezet ide. Mindkét helyen szeretek lenni. Eddigi legemlékezetesebb élményem az volt, amikor a nyári lovasverseny alkalmából percnyi szünet nélkül én „gyárthattam” a kolbászt a vendégeknek. — Dicsekszik némi büszkeséggel. S mintha megérezné a következő kérdést, máris folytatja; — Nagyon örülök, hogy új konyhafőnökünk van, mintha testvére volnék, úgy segít a szakmai fogások, a főzéstechnika elsajátításában- De azért a szezonban mégis szeretnék visszamenni az állami gazdasághoz, mert ott a külföldiek miatt érdekesebb. A beszélgetés köziben észre sem vettem, olyan ügyesen dolgozott. hogy mire elbúcsúztam tőle már fortyogott a fazékban a leves. Zsigmond Zoltán a szakmáját példamutatóan kezdte. Ha a szakácsmunka iránti szeretetét és igyekezetét megtartja, akkor pár év múlva bizonyára már majd sajátos ételikülönlegességeivel fogja megörvendeztetni az étterembe betérő vendégeket. — petres —
