Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-20 / 16. szám

1968. január 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Otven érvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei úfságok Kellemetlen hírrel lepi meg a háborús gazdálkodás a dohányosokat. Január ló­tól megdrágult az összes dohányáru. Igaz, írja a Függetlenség, nem életszük­séglet a dohányzás. de jobb lett volna csak a luxus dohányáru árát emelni, a szegény ember közönséges pipadohányát pedig a régi áron adni. — .Hiába! Háború van, s erre sok pénz kell!” — sóhajt tel a hír megírója. Megjelenik az év első sporthíre: A Szolnoki MÁV Sportegyesület labdarúgó csapata 8 Pest megyei sportegyesülettel vette fel a küzdelmet az őszi idény­ben és „valamennyi ellen győztesen került ki dacára annak, hogy nem a saját pá­lyáján folytak a verse­nyek.” A Függetlenség múlt heti híradása az új moziról vi­hart kavart egy pohár víz­ben. Megindult a harc a jól jövedelmező üzlet bir­tokáért Az ellentétes ér­dekcsoportot képviselő Ha­ladás így reagál rá: Szol­nok város nagy költséggel színházat építtetett, de nem volt közönsége. A helyisé­get bérbeadták mozinak. Az első bérlő megbukott de a második ügyesen ve­zeti és a mozi ma már jövedelmező vállalkozás Szolnokon is. A mozi mű­során különben: L enkeffy Ica és Csortos Gyula ■ fő­szereplőkkel a Vörös Sám­son. A sárga ördög című detektív-történet az Asz- szonybecsület, a Dr. Lauffen és a Cabiria 'I. része. És míg a tőke a háborús konjunktúra apró mozi­koncán is marakszik, a cse­lédemberek munkalehetősé­get keresnek otthonuktól távol is — a nagybirtok pedig inkább a kisebb bé­rért is felfogadható gye­rekeket akarja szerződtetni répakapálásra, amit még a hatósági munkaközvetítő is szentesít: „Munkás keresés és ajánlás — Pető György borsod-mezőkövesdi lakos fí. tized 190 szám) körül­belül 80 társával mezőgaz­dasági munkára ajánlkozik. — Csicselyi György békés­csabai (!) munkavállalkozó cukorrépa kapáláshoz 14 év körüli fiú- és leánymunká­sokat keres. Értekezni le­het a fent nevezettekkel az illetékes helyükön, vagy Buday Pál hatósági munka- közvetítőnél Karczagon, a városháza 7. sz. helyisegé­ben.” (A Nagykunság 1918. január 20-i számában meg­jelent hirdetés.) De a munkások már a szocialista forradalmat győ­zelemre vivő orosz prole- táriátus felé tekintenek, sőt még a békét akaró pol­gárok is a forradalmi Oroszországtól várják a megváltást. Ennek ad han­got a Mezőtúr és Vidéke január 20-i vezércikkében Papp Margit: „Jön... ...Lángba és fénybe bo­rult az ég ott, éjszakon. A Béke, a mi szelíd megvál­tónk testvére akkor szüle­tett. Isten kiválasztott népe szíve minden jóságába és melegébe takarta az újszü­löttet, hogy meg ne der- messze a gyűlölet hidege, ami már negyedik eszten­deje tartja fagyos karmai­ban a világot. És leborult Fehérország népe a kisded előtt. Ujjongó harsonájuk beszárnyalta a földet és tengereket, bekopogtatott a vérittasok és őrjöngök le­zárt ablakain és szólt: Meg­született!... A messzi oros2 rónákon örömsikoltva szá­guld a szél, barnaszemű magyar foglyok rábízzák forró üzenetüket. És a szél suhan-rohan, eoészen a ma­gyar házak ablakáig, örö­met hoz nemcsak a mieink­nek de a szelíd oroszoknak is... És itt is, ott is készül­nek az ünnepek ünnepére, _ s az imádságokba itt is, ott is egy név fonódik: Lenin... Mennyire szeretnénk sokat, nagyon sokat tudni róla! Milyen élete. milyen sorsa volt eddig. A szive szenvedések súlya alatt nemesült e meg, vagy magával hozta a vi­lágra ezt a krisztusi jósá­got. Egyre növekedő csodá­lattal hallgatjuk szavait, bibliai szentek jutnak eszünkbe és áhítattal hajt­juk meg fejünket az új kor prófétája előtt." Épül a szolnoki köxn axdasáf*i technikum kollégiuma Decemberben kezdték meg építeni Szolnokon a Vásárhelyi Pál Közgazda­sági Technikum mellett száz leány és ötven fiú Szá­mára a kollégiumot, amely­nek építési költsége meg­haladja a hatmillió, forin­tot. Az iskola épületéhez köz­vetlenül csatlakozó három- emeletes kollégiumban negyven — négy és hatsze­mélyes — hálószoba beteg és vendégszoba, százötven személyes ebédlő, valaminl konyha épül. A hálószo­bákhoz mosdóval, szek­rényekkel felszerelt előszo­bák csatlakoznak, amelyek a teljes kényelmet bizto­sítják a tanulóknak. Min­den helyiség műanyagpad­lózattal épül, a fűtés pe­dig központi lesz, csak a 300 adagú ebéd főzésére is alkalmas konyhában tü­zelnek gázzal. Az építkezést a tervek szerint 1968 decemberé­ben fejezik be. az építők azonban hallgatólagos ígé­retet tettek arra, hogy az 1968—69-es tanév kezdeté­re befejezik a munkát. Jubileumi zárszámadás Túrfre^én Csütörtökön tartotta az 1948-ban alakult túrkevei Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet huszadik zárszám­adó közgyűlését. A jubileumi összejövetel ünnepélyes jó hangulatai emelte az a tény, hogy eredményes, becsületes munkával eltöltött eszten­dőt hagytak maguk mö­gött. Tavaly az egy tagra jutó jövedelem 10 száza­lékkal haladta meg az elő­ző évit. Az új gazdasági évben hatmillió 500 ezej forint készpénztar talékkál indulnak. Gyermekra/s kiállítás Nemrég Prágában „Bé­két a vietnami gyerekek­nek” címmel nemzetközi gyermekrajz kiállítást ren­deztek. A kiállításon 120 rajzot mutattak be, ame­lyeket 2400 cseh, szovjet keletnémet, jugoszláv, ma­gyar. lengyel, román, sváj­ci. kolumbiai és chilei gye­rekek által készített rajz közül választották ki. Az Állami Operaház közön-égének ismét művészi esetlegében van része: a vi­lághírű szovjet balett két kitűnő képviselője, Nyina Timofejeva és Mihail Lav- rovszk’j, a Moszkvai Nagy Színház művészei vendégszerepelnek Budapesten. — Képünkön: a vendégművészek Adam: Giselle című balettjének egyik jelenetében Emlékezés Gábor A J\T éhány esztendővel ezelőtt egy tekin- 1 * télyes folyóirat megkérdezte olva­sóit: mit tartanak az év legjelentősebb könyvének? A válaszokból az derül ki, hogy a folyóiratokban és könyvalakban megjelent riportregények ,,viszik a pál­mát”. Vagyis az irodalom „közvetlenül közérdekű”, leplezetlenül publicisztikai hajtása bizonyult a legerősebbnek. Gábor Andor halálának 15. évfordulója ismét eszünkbe juttatja ezt a bizonyos körkérdést, mert munkássága jelenti a magyar irodalomban azt az életművet, amelyben elválaszthatatlanul megvalósult a publicisztika és a hagyományos érte­lemben vett szépirodalom egysége. Előveszem egyik kötetét — nem sokkal halála után adták ki — s a címlapról tintakék, zord betűkkel bemutatkozik a cím: összegyűjtött cikkek. Mennyit tud ártani egy ilyen cím! Ilyent még az összegyűjtött müveknek sem szabad adni, mert azok is az olvasó­nak készülnek. Ha az olvasó mégis fel­lapozza a könyvet, hamar megállapítja — érdemes volt. Mennyi remek cím a cikkek, a napilapokba bezsúfolt kis iro­dalmi miniatűrök előtt! — Halottak ar­cai. A csóti purgatórium, Lopják a csont­ból a velőt, Horthy kertje. Gábor Andor a címadásnak is művésze volt. 1920 szeptemberében irta a Szeptemberi emlék-et. — Horthyék vizsgálati fogsá­gában, a Markó utcában. Egy „az anya­országtól elszakadt” pozsonyi szerkesztő kért tőle kéziratot, amely a „kivülrekedt” magyaroknak azt hirdetné, hogy Magyar- országon „élni, élni! mily édes, mi szép!” — nem úgy. mint a „raboknak", akik az utódállam fennhatósága alá kerültek. — „Virágot a virágnak — mondja Hamlet- nek valaki, miközben virágot szór Ofélta sírjára” — írja válaszlevelében Gabor Andor, s megokolja, miért nem tud utá­nanézni, ki is mondja ezt a Shakespeare- drámúban. Aztán következik egy shakes- pearei levél: a Magyarországon „élni, él­ni! mily édes', mi szép” — az ország te­teme felett mondott Antoniusz-beszéd. A helyzet is antoniuszi és shakespearei: a szerkesztő arra kéri Antoniusz-Gábor Andort, hogy éltesse Magyarország — Caesar gyilkosait. Ed Gábor Andor is elmondja a temetési beszédet. Látja a férfit, akit nyolcán üt­nek puskatussal, a nőt, akit nem kékre, hanem feketére vernek, s a másik nőt, aki megőrül a félelemtől. De kimondja ő is, hogy „Brutus derék, becsületes férfiú, s a többi is mind, mind becsületes”, hi­szen „Ó, pozsonyiak, nagyon-nagyon vidá­mat szeretnék írni Önöknek: Láttam egy embert, aki mezítelen volt, mint Krisztus, a vér csörgött félrelógó homlokából és széttárt két karjának csuklójából, s hö­rögve tántorodott a halálba, elmeredt szemeim előtt... Jó pozsonyiak, ahol öt éjszakát töltöttem, tetvek, poloskák és rendőrtisztek között, a puszta földön, mely ha mégoly kemény volt is, vajszerűen puhának tetszett azoknak a szívéhez ké­pest, akik körülöttem a jogrend helyre­állítását gyakorolták... Már ezentúl én vidám író leszek, a legvidámabb a vidá­mak közül, s hangosan fogom dicsőíteni az anyaországot, s rajongani fogok kul­túrájáért, amely vasrács és vasajtó mö­gött tartja a magyar írót, akinek szavát, Önök, naiv emberek, hallani akarják". A z első világháború előtt népszerű író volt. Az emigrációban fenyeget­ték, zsarolni próbálták: s makulátlanul tiszta magatartásával kiharcolta, hogy to­vábbra is Magyarország egyik legnépsze­rűbb írója, újságírója legnen. Krajczár Imre PINTÉR ISTVÁN: gnil^iiiililllllwwiiBill^qMiniitPirwillilllHBIHIIIIIIlllllllMHllllPIlMIHIPBBHliiHBrjlMBlllllIBBHHIHHininF"* 1 Mégsem lett 1 király s, illtllllllllllllli Saida és a Taurus Horthy a Tengerészeti Akadé­mián sem tartozik a jó tanulók közé. A tengerészéletet a gyakor­lati foglalkozásokat azonban ked­veli. És mód tyílik rá. hogy bi­zonyítsa. mégsem olvan haszna­vehetetlen, tehetetlen kamasz, mint amilyennek apja tartja. S a flottában nagy szerepe van a mozgékonyságnak fizikai ügyes­ségnek. A császári és királyi ha­diflotta abban az időben még fő­ként vitorlázik, s ha a halókat már el is látták gőzgépekkel, azokat ritkán gvúitják be. Horthy növendék túl is be­csüli üevességét- 15 gv alkalom­mal. amikor az Oberbramgastra. a gyakorlatozó árbóc csúcsán tel­jesítendő szolgálatra osztják be. fegvelmezetlenkedik. vakmerős- ködik — és 20 méter magasság­ból lezuhan. ' Sikerül azonban az árbóc mentén zuhanva, a kö­telekben megkapaszkodnia. Jól­lehet tenyeréről leég á bőr, né­hány bordáia karla. állkapcsa eltörik, megússza ennyivel a dolgot. Kórházban foltozzák ösz- sze, de mire az iskolaév végén kéthónapos hajóútra indul a» egység a Földközi tengeren, már ismét szolgálatképes. A kenderes! születésű ifjú megismeri Dalmáciát s Fiúmé­ban a világnyelveken kívül meg­tanul szerbül és olaszul is­A fiumei év°k során Horthy — noha mindaddig hátul kullo­gott. s a rossz tanulóknak k!- iáró bánásmód volt az osztály­része. végre sikert mondhat magáénak. 1882-ben negyven­kettőn vonultak be az évfolyam­ra és 1886. október 1-én csak huszonhetüket avatják fel má­sodosztályú tengerész hadapród- rak. Köztük Horthvt is. A vö- rös-fehér-vörös osztrák-magyar császári és királyi haditengeré­szeti lobogó alatt tesz esküt a császárra és a királyra. S az­tán megkapia első szolgálati be­osztását a Radetzkyn. az ócska fából énült fregatton kezdi má­sodosztályú tengerészhadapród- ként szolgálni a császárt és ki­rályt. Horthy 1889-ben tette le a ten­gerésztiszti vizsgát- Hadapródi minősítésében azt írják róla. hogy a gyakorlati dolgokban ílgves, s kfiiönös°n szolgálaton kívüli viselkedését dicsérik, mondván- modora kifogástalan és ió társaságban forog. ahol szívesen látiák. E nagyvilági mo­dornak Honthv ió hasznát veszi, amikor a 'iai^a nevű haló fe­délzeten 1892-ben csaknem két érig tartó érdekes haióúb-a in­dul. s média nvflik megismer­kedni a fél világgal. Hajózásai során — a Saida az angol war- mntrilágot iária b” — a tenge- résrtiszt naw csodálójává válik a brit birodalomnak, a gvar- mat+artásnak. a hagyományos angol kormányzási módszerek­nek. Tengerésmálvafutása eevéh- ként nem túlságosan eredmé­nyes. 1890 májusában avatták se. rha tó-zászlóssá, s még 1897- ben is a lem-iecsonvabb terge- rée-ticyfi rendfokozatot viseli. Hét évet kell várnia. amíg végre elöiéntetik másodosztályú eorbaióhadnsegvá. Később tol­mács lesz. az úgynevezett közös nsztrák-magvar delegációnál, nmelvet a kiegyezés értemében alakítottak. « amelv a két Par­lament megbízásából foglalko­zik a közös óévekkel. Horthv- nak az a feladata, hogy a hadi­tengerészet költségvetését ma­gyarra fordítsa, s tolmácsoljon a 'zóbril tárgvaláso' on- Ez a nem túlságosan magas poszt módot nyújt rá. hogy megismerked­jen jelentős emberekkel, politi­kusokkal, magával gróf Tisza Kálmánnal, a miniszterelnökkel, s fiával és politikája örökösével, Tisza Istvánnal is. Ebben az idő­ben Tiszáék erőteljesen követe­lik a hadsereg fejlesztését, a fegyverkezést. Ez Horthynak is szívügye. Tiszáék a politikáju­kat mindenben támogató atya. Horthy István révén is felfigyel­tek Horthy Miklósra, akinek ez­úttal nem keli hét évet várnia az újabb előléptetésre: 1900. ja­nuár elsején elsőosztályú sor- haióhadnaggyá nevezik ki. És mivel közben apja a ken- deresi birtok őt illető egyhetedét a nevére írat­ta, már nősülésre, család- alapításra is gondolhat. A menv- asszony-jelöltet Erzsébet húga keresi meg és mutatia be neki. Horthv Erzsébet péchv Lászió huszártiszt felesége, s Miskolcon él férjével, aki az ottani alaku­latnál teliesít szolgálatot- Jó ba­rátnőié Melczer Lászlóné. aki a Miskolc melletti Helyőbábára, egv földbirtokoshoz ment fele­ségül, s akinek eladó húga van. Pérhvné. született Horthy Er­zsébet és Melezemé, született Pvrgly lány elkészíti a tervét: Péchyné meghfvia vendégségbe bátyját, töltse náluk szabadsága egy részét. Melezemé pedig a húgát hívja nyári vendégségbe. Péchvék vendégüket elviszik Helyőbábára, az eladó lánvt be­mutatják a házasodni készülő tér »erészti sztnek­1901. május 22-én Aradon nagvbánvai Horthv Miklós első­osztályú sorhajóhadnagy oltár­hoz vezeti iószáshelyi Purg’y Magda úrhölgyet. A hozomány lehetővé teszi, hogy Horthy megkezdje testvéreitől összevá­sárolni a kenderesi birtok rájuk Íratott hetedeit. S még arra is telik belőle, hogy Pólában házat vásároljanak,- berendezzék és a tengerésztiszti jövedelmet meg­haladó, de társasági ambíciók­hoz illő életet folytathassanak- A pólai társaság egyik kedvenc pletykatémája, hogy Magdolna asszony mennyire ambiciózus és nagyra törő. Pólában születnek a Horthy- gverekek: 1902 júliusában Mag­dolna, 1903 augusztusában Pau­la. 1904-ben István. 1906-ban Miklós. A lányok az anyjuk val­lása után katolikusok, a fiúk, az apa vallását követve reformátu­sok lesznek. A család Pólából Konstantiná- polyba költözik, ahol Horthy a Taurus, egy kiérdemesült du­nai gőzös parancsnoka lesz. Ez a hajó vigyáz az osztrák-magyar nagykövetség diplomatáinak biz­tonságára. A törökországi fejle- ménvekről rendszeresen Becsbe küldött jelentések némelyike a császár elé is kerül. Horthy Konstantinápolyban lesz kilenc évi várakozás után korvettkapi- tánv- S szinte ezzel egyidőben Bécstie rendelik, páratlan sze­rencse éri: ő lesz őfelsége, I. Ferenc József egyik szárnyse­géd ie. A császár király saját ieriennségesebb kezével 1909 október 28-án írja alá a kine­vezési okmányt. S november 1-én Horthy már be is vonu] az udvarhoz szo’gálattételre. (Folytatjuk-)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents