Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

1967. december 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elmondjuk magunkról A tiszafüredieké a szó Tiszafüred. E helységnév mind több helyen és mind gyakrabban hangzik el. — Oka: Kiskörénél megkez­dődött és Tiszafüred felé halad a Tisza II. Vízlép­cső építése, amelynek egyik jelentős központja ez a község lesz. Így nagy jövőt jósolnak Tiszafürednek. Jövő! Fejlődés! Milyen nagyszerű érzéseket éb­reszt a lakosságban, a község vezetőiben. Remé­nyeket keltő gondolatokat. Am gondot is okoz, ter- vezgetést igényel. Jól sze­retnénk csinálni. Mit hoz nekünk a Tisza II. építése? Először is munkaalkalmat. lehetősé­get az itt lakók foglalkoz­tatására. Ebben ugyanis elég szegények vagyunk. — Nincs nagyobb létszámot foglalkoztató ipari üze­münk, kisebb vállalataink pedig pillanatnyilag nem tudják felvenni a munkás­nak jelentkezőket. A köz­ségből mintegy másfélezer ember jár el városokba dolgozni. A község határában ér véget a hatalmas víztáro­ló, melynek partján üdü­lőtelepek létesülnek, s ez az idegenforgalom fellen­dülését hozza. S mi remél­jük, együtt jár majd a lakosság számának növe­kedésével is. Természetesen a község vezetőinek, az ipari és ke­reskedelmi szerveknek fi­gyelembe kell venniök mindezt, s olyan fejlesz­tésről gondoskodni, amely képes lesz kielégíteni a megnövekedett igényeket. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet az elkövetkezendő évekre mintegy 17 millió forin­tos fejlesztést irányozott elő, mely szerint a meglé­vő üzlethálózat korszerűsí­tése, bővítése mellett há­rom nagy beruházásra szá­míthatunk. November 1-én megkezdődött a bútor- és lakberendezési áruház ki­alakítása, mintegy három millió forintos költséggel. Az iparcikk áruház építése előreláthatólag jövőre kez­dődik és 1969-ben elkészül. Ez hat millió forintba ke­rül. A vendéglátóipari kom­binát építéséhez 1970-ben fognak hozzá, s erre négy millió forintot költ az fmsz. Felkészül a Vegyesipari Ktsz is. Ez év végére ké­szül el terjedelmes gép­kocsi- és motorszerelő csarnoka, amely ki tudja elégíteni mind az átmenő forgalmat, mind a község­ben lévő autók, motorke­rékpárok javítás és szerviz igényét. A csarnokra egyébként már most szük­ség van, mivel elkészült egyik büszkeségünk, a Ti­szát áthidaló közúti híd, ezáltal lehetővé vált so­rompó nélkül megközelíte­ni Hortobágyot, Debrecent, Egert — idegenforgalmunk jelentős helyeit —, s ez sok jármű vezetőjét egy kis kitérőre csábítja. Vagyis, mind többen látogatják meg a mi községünket is. Fejleszti üzemét a tisza­füredi háziipari szövetke­zet is. mely csupán ebben az évben több mint há­rom millió forintos expor­tot bonyolított le, s jó hír­nevét öregbíti, hogy egy- egy külföldi megrendelő „tiszafüredi vagonírozást” köt ki. Gondjaink is vannak. A Tisza II. építése során a tó, amely a község széléig ér majd, az árterületet bo­rítja el. E területen azonban 300 katasztrális hold gyü­mölcsös fekszik, amelynek pótlása a termelőszövetke­zetekre, — kisebb részben az fmsz keretében műkö­dő — hegyközségre vár. Tiszafüreden hagyománya van a gyümölcstermesz­tésnek és gondolnunk kell majd az üdülőtelepek el­látására is. Ezért már a községi tanács vb, illetve tanácsülés tárgyalta a község gyümölcsellátásá­nak programját. A tanács­tagok; a most következő év végi beszámolóikon is­jut belőle. A következő években a vízellátást köz­ponti vízművel szeretnénk megoldani víztársulás alap­ján. Ezzel egyidőben, vagy inkább annak előtte meg kell kezdenünk a csator­názást is. Mind az ivóvíz- ellátás megoldásában, mind a csatornázásban már meg­tettük az első lépéseket. Tiszafüred két vb ki- rendeltséggel dolgozik: Ti- szafüred-Kócs és a nemré­giben hozzánk csatolt Ti- szafüred-örvény telepü­lések kirendeltségeivel. — örvényen kisvízmű építé­sét kezdjük meg 1968-ban társulás útján. Kócson — 20 kilométerrel az anya­községtől — az állami gaz­daság által átadott vil­lanyhálózat rekonstrukció­ját kell elvégeztetnünk, bővítenünk a közvilágítást, s megoldani a telpülés bel- víztelenítését. Erszényünk­höz mérten tehát igyek­szünk gondoskodni e kül­területek lakóiról is. Tudjuk, nem Tiszafüred az egyedüli község, mely súlyos lakásproblémákkal küzd. Felsőbb szerveink most segítségünkre siet­tek és állami beruházás­ból a harmadik ötéves terv végére 72 új lakás birto­A mi községünkben már leesett az első hó. A református templom tornyából nézve így fest Tiszafüred si rendelő, az új kétemele­tes gimnázium és bővül a szülőotthonunk is. Felújít­juk a napközinket, a böl­csődénket és építünk or­voslakásokat. Ha felépül a gimnázium, a régi épület­ben általános iskolát ala­kítunk ki. A jelenleg mint­egy ezernyolcszáz általá­nos iskolás zökkenőmentes tanítását éz sem oldja meg véglegesen, de nagymér­tékben jayítja. Intézményeink közül böl­csődénk mutat szomorú ké­pet. Nem az épület, mert azt egy kis felújítással 1968-ban továbbra is hasz­nosíthatjuk. Ám az enge­dély szerint mindössze Ez év végére készül el a Vegyesipari Ktsz gépkocsi- és motorszerelő csarnoka. mertetik ezt a lakossággal. Mi ezúton is megkérünk minden tiszafüredi embert, vegyen részt a gyümölcsfa telepítési akcióban. hogy amikorra víz alá kerül az ártér, új gyümölcsöseink­ben termőre forduljanak a fák. S ha már a gondoknál tartunk, hadd írjuk meg, hogy bár az idén befejez­tük a község villamosítá­sát. de sok kilométer jár­dát kell még építenünk és nincs megoldva a vízellá­tás sem. A jelenleg hidro- foros kis vízművekből szol­gáltatott vízmennyiség nem elegendő, csak a bel­ső, sűrűn lakott részekre kosai leszünk. Ebből 18 már elkészült, egy hat la­kásos épület létesítése fo­lyamatban van, jövőre megkezdjük a következő kétszer 12 lakásos emele­tes bérház építését. Jelen­tős községünkben a kisla­kásépítési akció: az idén eddig 36 lakhatási enge­délyt adott ki építési ható­ságunk. Pedagógusok közül az idén hatan vettek igény­be kölcsönt, jövőre újabb hat pedagógus kíván ma­gának kölcsönnel lakást építeni. Ha már az építésnél tar­tunk: községünkben épül és 1968-ban átadásra ke­rül az új járási szakorvo­Epül az új gimnázium harminc gyermeket helyez­hetünk el abban. Igaz. nyaranta igényhelyeket is kapunk minden évben — 6 hónapra 30-at, — ám a téli hónapokra engedélyezett harmincas létszám nagyon kevés, hiszen községünk la­kossága meghaladja a 12 500-at. Illetékes felettes szerveinkhez már többször fordultunk kéréssel e vo­natkozásban, — elismerjük, nem tudtak rajtunk segíte­ni. Ám nagyon nehéz ezt megértetni a dolgozó és a dolgozni akaró fiatal anyákkal, akik gyermekei­ket a bölcsőde kapuin be­lül szeretnék tudni. Most, ezúton is kérjük felettes szerveinket, — keressünk együtt lehetőséget a bőví­tésre, mert nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Szóljunk mi is néhány szót múltunkról. Egykorú írások, a történelmi jelen­tőséggel bíró vidékek kö­zé számítják Tiszafüredet, mely valaha szigetet képe­zett. Mocsaras vidék volt és Tiszafüredkócsi-szigetnek nevezték. Eredete, mint kis nomád település, a nép- vándorlás idejére tehető, mert határában a római császárok: Titusz, Vespasia- nusz, Traián érmék mellett avar, hun emlékeket, síro­kat is találtak. Maradtak emlékek I. István és I. Bé­la idejéből is. A krónika szerint 1333 körül már je­lentékeny település és egy­házi birtok ez a község. Most néhány századot ug­runk. A magyar szabadság- harc idején. 1848—49-ben Tiszafüred szintén jelentős helység volt. A kápolnai csata után menedékhelyet adott az onnan visszatérő magyar seregnek. Kossuth több napig tartózkodott a községben, s a ma már mű­emléknek nyilvánított Kos- suth-házban, ahol honvéd főtisztjeivel tárgyalt a sza­badságharc eseményeiről, s amelyben ma a „Kiss Pál Múzeum” foglal helyet. — Kiss Pál, a szabadságharc hős tábornoka Tiszafüre­den lakott, itt is halt meg. Sírját — melyben egy hős katonájával együtt nyug­szik — az úttörők gondoz­zák. Az 1919-es eseményeknél is fontos szerepet játszott a község átkelőhelye a híd miatt, melyet 1891-ben épí­tettek, s mely a második világháborúban megsemmi­sült. A Vörös Hadsereg a Tisza mögött foglalta el ál­lásait és a meginduló véres harcokból 1919. július 20- án Tiszafüred is kivette a résrét. A Tisza vonalán a 80-as dandár helyezkedett el. mely magába foglalta a filmről is ismert 39-es dan­dár harcokban szétzilált egységeit. Az idén október 1-én a Szolnok megyei fia­talok emélkmenetet rendez­tek a tiszafüredi Tisza híd­hoz, emlékezésül 1919 hő­seire. A második világháború viharában is jelentős he­lyet foglalt el a község, mint jelentős tiszai átkelő­hely. A Tiszafüredet fel­szabadító rohamosztag pa­rancsnoka Filipp Kiva meghívásunkra a közel­múltban meglátogatta köz­ségünket, s mi örömmel láttuk vendégül a Szovjet­unió Hősét. Befejezésül mégegvszer a Tisza II-ről. A Tisza II. Vízlépcső munkálatainak indításával egyidőben, 1965- ben Tiszafüred-örvény ha­tárában — ahol feltehetően víz alá kerül majd a terü­let — a Nemzeti Múzeum javaslatára ásatások kez­dődtek, melyek nemvárt eredménnyel zárultak. A Dózsa Termelőszövet­kezet Holt-Tisza partján fekvő homokdombjában Ár­pád-kori templom marad­ványait, körülötte temetőt, majd ezt követően népes település nyomait fedezték fel. Az emlékek alapján feltehető, hogy a tizedik falut tártuk fel. Ugyanis történelem tanulsága sze­rint minden tizedik falu épített egy templomot. A feltáráskor megtalálták a faluból kivezető kocsiutat is — jól látható széles, ke­réknyomokkal —. mely ta­lán a tíz falut kötötte ösz- sze. E feltevéseket majd a további feltárások fogják igazolni. Az ásatásokat vezető Horváth Béla régész javas­latára — aki nagy türelem­mel, szeretettel és szakér­telemmel végzi munkáját — a ritkaságszámba menő kocsiutat fóliaréteggel von­tuk be a visszatemetés előtt. Gondolva és remélve, hogy nem sokáig lesz elte­metve, mert az illetékesek védetté nyilvánítják, s meg­felelő beruházással kiállí­tásra teszik alkalmassá az ásatások leleteit. Ennyit magunkról, a kö­rülöttünk történtekről. Töb­bet nem szólunk, mivel ta­vasszal a Néplapban cikk­sorozat jelent meg rólunk. Eredményeink szerények, ám terveinket úgy szeret­nénk megvalósítani, hogy arra valamennyien büsz­kék lehessünk, s azok köz­ségünk felemelkedését szol­gálják. Most mi is tovább adjuk a szót egy jászsági községnek amelynek fejlődéséről már sok szépet és jót hallot­tunk. — Kérjük, beszéljen magáról Jászalsószentgyörgy — eredményeikről, gond­jaikról, miként igyekszik a községi tanács a következő évek nagyobb lehetőségei­vel élve mindinkább fele­lős gazdája lenni a falu­nak. Írták: Sári Béla, a községi tanács vb elnöke, Kovács Pál, a vb elnökhelyettese, Kovács Sándor, a vb titkára Ezt a csinos előszobafalat, a virágállvánnyal együtt községükben működő háziipari szövetkezet készítet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents