Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-16 / 297. szám
1967. december 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Először úszni, s utána szaladni Osztatlan siker Házépítés rezsi nélkül A csecsemők szeretik a vizet A csecsemők szívesen fürdenek és íolyton-foly- vast kapálodznak a vízben. A nyolc hónapos kis úszónövendék pár pillanatig akár a víz alatt is marad (képünk előterében). S ő már szinte az idősebb ■.generációhoz” tartozik. Nálánál jóval kisebb csecsemők is megtalálhatók a müncheni bébi-úszóiskolában. Az NSZK egyik híres búvár rekordere nyitotta meg ezt az iskolát, ahol a harminc fokos vízben már három hónapos bébik is kedvükre pancsolhatnak. A tapasztalat szerint a víz alatti mozgás rendkívül kedvező az izomzat fejlődésére és a vérkeringésre nézve és minél előbb elkezdi ezt az ember, annál jobb* i A suté»—főzés története A logika és az első sült Az étkezés-kultúra mai állása közepette hihetetlennek tűnik, hogy az emberiség fejlődéstörténetének a hosszabb. több évezredes szakaszában még csak „nyers koszt” létezett, mert ismeretlen volt a tűzrakás tudománya. Azt, hogy mit evett az őskori ember, az ásatások során előkerülő állkapocs és fogazat-leletek sejtetik. Az előreugró, vaskos áll ha mélyen ágyazódó, a mai emberénél kétszerié nagyobb tépő- és szemfogak az állati zsákmány azonmód evéséről tanúskodnak, csakúgy, mint ahogy az erős őrlőfogak a növényfélék nyersen fogyasztását bizonyítják. Egyébként nemcsak az ősmúlt leletmaradványai segítik a következtetéseket. hanem azok a ma élő primitív ausztráliai néptörzsek is, akiknek eszköz-készítési kultúrája, életmódja nagyjából megegyezik azzal, amit a régészet tár fel. például az úgynevezett „aratónépek”, — Kaliforniában a mivoka indiánok, — a földeken vadon termő növényekből és gyümölcsökből tartják fenn életüket, a főzést nem ismerik. Mikor, s hogyan tért rá az ember az eledele elkészítésére? Sajnos, ebben a tekintetben csak a logikára támaszkodhatunk. Aszerint pedig az első sült húshoz alighanem úgy jutott az ősember, hogv egvszer valami villámcsapás erdőtüzet okozhatott, amely eiMegjelent a nemzeti atlasz Egy professzor mondta tanítványainak; „Addig ne beszéljünk hazánk földrajzáról, amíg el nem készítjük nemzeti atlaszunkat.” Hogy szavai mennyire igazak voltak azt nemcsak a szakemberek, hanem hazánk minden állampolgára érzi. Bárki büszkén veheti kezébe, a tanszékek is büszkén küldhetik el a külföldi egyetemeknek. Íme lássátok, ezek vagyunk mi! Mert a most megjelent nemzeti atlasz olyan, mintha a magyar nép nézett volna a tükörbe. Visszatükrözi földrajzi adottságainkat, akár az ásványi kincsekről. akár a talajvízszint magasságáról van szó. Elmondja, hogy nálunk hol és mikor virágzik az akác, merről fúj leggyakrabban a szél. melyik megyében, melyik újságot olvassák a legtöbben, megtudjuk, hogy hány rádió és televízió előfizető van. Megtanulhatjuk a nemzeti atlaszból, hogy hol szennyezett a Tisza. hogy melyik vidéken, milyen gyümölcsfákat ültetnek a legszívesebben. Ez a mű a területi kapcsolatok én összefüggések érzékeltetésére legalkalmasabb nyelven. p térkép nyelvén foglalja össze a földtudományok eredményeit. Elősegíti hazánk jobb megismerését, erőforrásaink reális értékelését eredményeink megbecsülését. Bizonyára mindenki szívesen veszi kezébe a több mint száz térképoldalas, nagyon szép színnyomású, rendkívül gonddal összeállított munkát. (Kartográfiai Vállalat 1967) pusztított minden növényi, állati ennivalót. Ősünk kétségbeesve nézte a pusztulást. Éhes volt, ég próbát tett a többé-kevésbé megsült állattal. Nyilván meglepődött, hogy az puhább, könnyebben rágható lett, mint a véres, friss hús volt. Így kerülhetett sor rá. hogy az ősember a tűzkészítésre rálelve, fogyasztás előtt megpuhítsa az elejtett vadat. Sok-sok emberöltő telhetett el a zsiradék és fűszerek használatáig. a konyhaművészet kezdetéig. A főtt étel uralkodóvá válásával megindult az állkapocs, a fogak visszafejlődésének, az emésztőberendezés satnyul ásónak folyamata és évezredek során eljutottunk oda, hogy ma már huzamosabb idc'e el sem tudunk lenni főtt étel nélkül. A főzés, a sütés ugyanis azt jelenti, hogv az ételben — hosszabb-rövidebb ideig forró víz, vagy gőz hatására — olyan fizikai-vegyi változásokat idézünk elő. amelvek segítik az emészthetőségét. A rágás ugyancsak az emészthetőséget. a tánlálóanyag feldolgozását segíti elő. Az ős-fogazat a főzést szinte Pótolta, a mi fogaink a legaianosabh rágással sem győzik a főzés pótlását. A sütés-főzés történetéhez még annyit, hoey csaknem a legúiabb korig a húsok és gyümölcsök voltak az ember főtáp’álékai. az ókori és középkori híres nagy Íaíkomák elsősorban különböző neesenvékből, gyümölcsökből álltak. Vadkan és füri, borjúval töltött egész disznó került a hatalmas tálakra méregerősre fűszerezett mártásokkal. Ny. Ä. Családi ház építtetők figyelem ! Építési gondjának egy részét elveti, ha időben gondoskodik a házépítési szerződés megkötéséről. Keresse fel bizalommal szövetkezetünket, és kössön szerződést az 1968. évi építési, tatarozási szakipari munkák elvégzésére a Jászalsószentgyörgyi Vegyesipari Ktsz-el. Sikeres főpróba — Tervek, kezdeményezések Öcsödön Elkészült a középtávú fejlesztési terv Az új gazdaságirányítási rendszerben a tanácsok — a községiek is — az eddigieknél nagyobb önállóságot élveznek. Sok mindenben megnyilvánul ez. Töb- i bek között abban is, hogy mindinkább saját maguk döntenek falujuk, lakóhelyük sorsáról. Például arról, hogy a szükséges létesítmények közül mi épüljön meg elsőként- melyek azok, melyeket saját erőforrásból megvalósíthatnak, amelyeket leginkább sürget a lakosság, s így tovább. A nagyobb önállóság nagyobb felelősséget is jelent. Egyben azt is igényli, hogy távlatokban gondolkozzanak, a jövőbe tekintsenek a tanácsi vezetők. Csak így tudnak he- ! tyes célokat kitűzni, való- raváltható terveket készíteni. Öcsödön az idei esztendőt olyan főpróbafélének tekintették. S máris éltek azokkal a lehetőségekkel, amelyekre alkalmuk nvílt. A községfejlesztési feladatok megoldásánál például már arra törekedtek, hogy amit csak lehet saját maguk, pontosabban a házilagos építőcsoport készítsen el. Megállapították. hogy a munkaszervezés, az anyag- beszerzés, s főként a gazdaságosság szempontjából hasznos a saját kivitelezés. S hogy jól számoltak, azt a tények igazolják. A tizennyolc tagú házilagos építöcsoport 50,6 százalékos rezsiköltséggel dolgozott. s több mint egymillió forint értékű építési, karbantartási munkát végzett a községben és Mesterszálláson. A házilagos építőcsoport ugyanis a két község KÖFA létesítményeinek kivitelezője. Űj dolog, a jövőben azonban méginkább kiaknázható lehetőség a különböző helyi szervek összefogása egy-egy létesítmény megvalósításáért. Az idén a Kossuth Tsz és a községi tanács 135 ezer forintos közös beruházásából épült két autóbusz váróterem tejivóval, illetve az egyik zöldségesbolttal is kombinálva. Októberben adták át e létesítményeket, s a két tejivó novemberi forgalma már 78 ezer forint volt. Megkezdték az új üzletház építését is. amelynek emeletén két pedagógus lakás készül. Az egymillió forint költséget a tanács és az fmsz fedezi. A jövő évi és a hároméves középtávú fejlesztési terv elkészítésénél is saját erejüket, lehetőségeiket vették számba elsősorban a vb vezetői. A házilagos építőcsoportra 1968-ban 920 ezer forint értékű munka elvégzése vár. A terv szerint 210 ezer forintot költenek járdára, 250 ezret víz és villanyhálózat bővítésére, 200 ezret az iskola kerítésére. A következő két év programja is hasonló, s ebben szerepel a művelődési otthon bővítése és a község vízellátásának teljes megoldása. Foglalkoznak a korszerű sportkombinát létesítésének gondolatával is- de ez csak a tsz-ek és más helyi szervek összefogásával, önkéntes anyagi hozzád árulásával valósítható meg. Hasonlóan a gázcseretelep is, amelyre szintén nagy szükség lenne Öcsödön. A mintegy háromszáz gázpalack-tulajdonos, az öcsödi és a mesterszállási tanács, valamint az fmsz között osztódna meg ennek költsége. A két termelőszövetkezet azon túl. hogy évente mintegy 130 ezer forint értékű társadalmi műnIdőleges bizományosok nemes célokért „Könyvet minden falusi házba’’ — ez az őszi Könyvhetek jelszava Szolnok megye városaiban és községeiben. A jelszó azonban önmagában kevés, sok munkára van szükség, hogy megvalósuljon. Ezt a munkát korábban a könyvesboltok és a régi bizományosok végezték. most mások is bekapcsolódtak, időlegesen bizományosokká váltak. A Szövetkezetek Szolnok megyei Központja és a megyed KISZ-bizottság együttesen kezdeményezte a KISZ alapszervezetek ás az úttörőcsapatok számára külön-külön meghirdetett versenyt, amelyben azok győznek, akik a legtöbb könyvet juttatják el a falvak és váró-'g sok lakóihoz. Az igazságos értékelési? megköveteli, hogy fi gye-= lembe vegyék az egyes te-g lepülések, községek, váró ■== sok lakóinak számát, mi-g vei ez az elérhető forgal-g mat igen nagy mértékbeng befolyásolja. A lakosok szá-|g mától függőén bizonyos mi-g nimális forgalmat állapí-ff tottak meg, amely alap-§| szervezet vagy csapat ezeng felül a legmagasabb tel-= jesítményt éri el. az nye-s ri meg a versenyt. Ez ag minimum = 2000 lakosig 2000 forint.= 2000-től 6000-ig 3000 fo-j[ rint, 6000—10 000-ig 4100g forint, 10 000 lakoson fejg lüli helyiségben 6001 fo-g rint. Az első díj 1000, a má-gl sodik 800, a harmadik 600g forint. Természetesen azokg az alapszervezetek isg megkapják a könyvek é<*-g tőkésítésé után járó 10g százalékot, amelyek a ver-g semyben nem érnek el he-g lyezést. Az úttőrőcsopatokg eredményeit külön értéke-gf ük a KISZ alapszervezete-g kétől, bár a feltételek és 11 a díjak azonosak. A kü-g lönbség csupán annyi, hogyg az az úttörőcsapat-vezető |f akinek csapata az első há-g rom hely valamelyikén vé-H géz. a sorrendtől függően 200—150—100 forint jutalmat kap. A verseny ebben a hónapban véget ér, az őszi megyei könyvhetek (október 15—december 31) idején elért forgalmat kell figyelembe venni. A járási, a városi KISZ-bizottságok a könyvesbolttal rendelkező szövetkezetek elnökeivel együtt fogják értékelni a bolt működési körzetének területén levő alap szervezetek, illetve úttörőcsapatok eredményét A kőnyvterjesztés fontos népművelési munka, ezért a versenyben való részvételt kulturális vállalások teljesítéseként is figyelembe veszik. kával rendbe teszi ■ földutakat, másként is segíti a község fejlődését. A Kossuth Tsz közművesített részen 50 házhelyet ad tagjainak. A fiataloknak ingyen, a tanyával rendelkezőknek csereingatlanként. A tsz saját brigádja rezsi nélkül építi fel a házakat. A Szabadság Tsz téglagyári felszerelést vásárolt és 1968-tól kezdve éverV 4—5 millió téglát gyárt. Ebből jut a községbeli építkezésekhez is. Így fognak össze öcsö- : dón azért, hogy az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségekkel élve még sikeresebben építsék, fejlesz- szék községüket. V. K. Már be. számoltunk arról, hogy Busói István karcagi népművész készíti a budai vár Zsigmond- kori kályhájának csempéit az épület rekonstrukciója során. Munkája most újabb állomáshoz érkezett, a kályha összerakása is megtörtént« melyet a művész végzett el a napokban. Alighogy hazatért, újabb megrendelés várta. Az épülő Budapest körszálló részére szemes búboskemencét készít, melyet még ebben az évben fel Is állítanak. A művész már ennek tervein dolgozik. —- NZS —•
