Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-16 / 297. szám
/ 1967. december 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A gazdaságirányítási •elorm bevezetése előtt • • Ulest tartott a Szakszervezetek Megyei 1 anácsa Tegnap Szolnokon, a Ságvári Endre művelődési házban ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Az ügyrendnek megfelelően elsőként az elnökség a testület két ülése közötti időben végzett munkájáról adott számot írásos jelentés formájában. A napirend előadója Tabák Lajos, az SZMT elnöke volt. Ezután a tanács meghatározta saját és elfogadta az elnökség 1968 első félévi munkatervét. Árvái István vezető titkár számolt be az SZMT-nek az új gazdasági mechanizmus bevezetésével összefüggő szakszervezeti munka megyei tapasztalatairól, a kollektív szerződések megkötésének előkészületeiről. Tanultak a tisztségviselők, dolgozók Beszédének bevezető részében a SZOT teljes ülésén elhangzottakat ismertette, majd rátért a megyei szakszervezeti szervek munkájának elemzésére. — Többek között ezeket mondotta: — Nagy figyelmet fordítottunk a vezetők és tisztségviselők megfelelő felkészítésére. Az üzemekben, a vállalatoknál és intézményekben a társadalmunk időszerű kérdései című előadássorozatokon 12 ezer dolgozó tanul és ismerkedik a reform főbb kérdéseivel. Megállapította; mindez elősegítette, a megye szervezett dolgozói tisztán lássanak, magukévá tegyék a reform célkitűzéseit. Az üzemi demokrácia fejlesztését elősegítő intézkedéseket. a szakszervezetek hatáskörének növekedését örömmel üdvözölték mindenütt. A gazdasági reform helyi megvalósítását illetően még tapasztalható némi bizonytalanság. Jó- néhány ember tart az üzemi szociális juttatások megvonásától, fél a munkanélküliségtől, a pénzromlástól. — Minden bizonnyal a jövő évi termelési feladatok, fejlesztési célok, a kollektív szerződésekbe foglalt érdekvédelmi szabályok megismerésével egyidejűleg mérséklődik. megszűnik egyesek bizalmatlansága is. Az előadó a népgazdaság helyzetéről, az 1967. évi célkitűzések várható teljesítéséről, majd a megye iparának idei eredményeiről is szólt. Fontos a fogyasztók érdekeinek védelme Elmondotta, hogy a megye üzemei tervszerűen készülnek az új gazdasági mechanizmus bevezetésére) A ■ legtöbbnél elvégezték a gazdasági tevékenység kritikai elemzését, a köz- gazdasági. jövedelmezőségi számításokat, foglalkoznak a piackutatással, a reklámmal, gyártási- és gyármányfejlesztéssel, — üzemszervezéssel. Mérlegelték a műszaki fejlesztésre, valamint a vállalaton belüli anyagi érdekeltség növelésére fordítható összegek hatékonyabb fel- használásának lehetőségeit. Majd így folytatta; — Az árreform keretében végrehajtandó intézkedések kidolgozása lényegében befejeződött. Az árszínvonal stabilitása gazdaságpolitikánk és életszínvonal-politikánk kulcskérdése, olyan probléma, amellyel a szak- szervezeteknek is foglalkozniuk kell. Különösen nagy a felelősségünk abhan, hogy sajátos eszközeinkkel támogassuk a kormánynak azokat az intézkedéseit. — amelyeknek lényege: hogy fel kell lépni az olyan vállalatok ellen, amelyek a fogyasztók, a vásárlók megkárosítása révem árnöveléssel, minőségrontással, tisztességtelen haszonhoz akarnak jutni. Árvái István ezután a szocialista munkaverseny és a reformból adódó feladatok megvalósítása közötti összefüggésekről beszélt. A vállalatok gazdálkodásának új rendje 1968-tól, de még inkább az azt követő években a verseny vállalati irányításában és szervezésében új lehetőségeket és feltételeket teremt. A vezetőknek és dolgozóknak az eddiginél közvetlenebb érdeke lesz előre megismerni, a vállalati tervben számításba venni a tényleges termelési lehetőségeket, termelés, gazdálkodás úgynevezett tartalékait. Ebből a kölcsönös érdekeltségből fakad az a követelmény, hogy a tervező munka demokratizmusát növelni kell. A gazdasági vezetők feladata és kötelessége, hogy a gazdasági tennivalók meghatározásával együtt kijelöljék a munkaverseny legfontosabb helyi, konkrét, a kollektíva számára érthető, reális célokat. adjunk döntési vagy egyetértési hatáskört mondjuk egy gyáregység szakszervezeti tanácsának, amelyben a gazdasági vezetőknek viszont nincs önálló intézkedésre joguk. A vállalati szakszervezeti szerveknek az együttműködés megteremtésekor nem abból kell kiindulniuk, hogy kinek mihez van joga, kit milyen írott jogoli illetnek meg. A munkában a gazdasági vezetők, a szakszervezeti tisztségviselők alapvetően nem szembenálló, hanem egymás munkáját kölcsönösen támogató felek. A szakszervezeti szervek kibővült jogkörét illetően a következőkre hívta fel a figyelmet: — A véleményezési hatáskör elősegíti, hogy a szakszervezet megszervezze a dolgozók részvételét, beleszólását a vállalat irányításába. E hatáskör helyes gyakorlásával megvalósítható az a társadalmi, politikai célkitűzés, hogy az egyszemélyi felelős vezetés elvének érvényesülésével együtt, széles körben kibontakozzék az üzemi demokrácia is. Ami a vétójogot illeti: Ennek helyes alkalmazása két követelménytől függ. — Egyrészt, bogy a vezető szerv állás- foglalása megfontolt és körültekintő legyen, másfelől, hogy ez a beavatkozás gyorsan történjen, a törvénysértés, illetve a helytelen intézkedés azonnali megakadályozása érdekében. A vétójog helyes alkalmazásával jelentősen hozzájárulhatnak az egyéni, vállalati, társadalmi érdekek összhangjának megteremtéséhez. A szakszer- övezet^ nemcsak egyes ~é#éhl "érdekek képviselői,' védelmezői, hanem döntéseikben a társadalom érdekeinek is tükröződnie kell. A szakszervezetek agitá- eiós és propaganda munkájával is foglalkozott. Beszédének záró részében a kolektív szerződések megkötésének előkészületeiről kialakult képet vázolta fel. Az elnökség megítélése szerint ez a munka jól halad és a tervezett időben mindenütt aláírják a szerződést A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a vita után elfogadta és jóváhagyta a beszámolót majd több határozatot hozott. Válogatott füstölnivaló A tiszaföldvári Lenin Tsz-ben 20 holdon termeltek szabolcsi dohányt. Átlagtermésük 14 mázsa volt. — Képünkön a simítást és osztályozást végzik Ä2 építők érdekében Az építők Dózsa György úti székházában pénteken reggel megkezdődött az Építő-. Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének ülése. A tanácskozáson megjelent Dr. Trautmann Rezső építésügyi- és város- fejlesztői miniszter és Somoskői Gábor, a SZOT titkára is. Az ülésen Gyöngyösi István főtitkár ismertette a szakszérvezet elnökségének beszámolóját az építők szakszervezete XXX. kongresszusa óta végzett munkájáról. Az elnökség az ágazati minisztériumokkal egyetértésben kidolgozta es továbbította a vállalatoknak azokat az ágazati irányelveket, amelyek segítséget nyújtottak a kollektív szerződés és a vállalati tervek elkészítéséhez. Továbbá számos munkaügyi kérdés részletes rendezéséhez. Befalazott ventillátorok Tavaly augusztusban kezdték el építeni a szolnoki járműjavítóban a 750 személyes öltözőt, fürdőt és vele együtt az orvosi rendelőt. Az építkezés befejezésének első határideje, amit az építők vállaltak, ez év szeptember 30-a volt. Az alapozás megkezdése után azonban kiderült, hogy legalább másfél évszázaddal ezelőtt egy téglagyár működött a kijelölt helyen. Az építkezés pontosan a régi füstjárat és a kémény találkozására esik. Az üzem szakemberei elfogadták az építők érvelését, miszerint az alapozás így több időt vesz igénybe. November 30-áira módosították az átadás idejét. E határidő is veszélybe került azonban, mondván nincs ventillátor. De mégis lett, mert a Járműjavító vezetői eljártak a szellőző berendezések gyáránál, kérték, ne késsenek a szállítással. A berendezések valóban idejében megérkeztek. Akkor melegében fel is tessékelték az épület minden szintjére egy-egy jól megtermett ventillátort. A felszállítás azonban nem éppen a leg- szokványosgbb úton történt, hanem az épület egyik végén, amely akkor még nem volt teljesen befalazva. Később természetesen befalazták ezt a „bejáratot”. Micsoda pech! Ugyanis a tervek szerint— amely kezdettől az építők kezében volt — a ventillátorokat az épületnek éppen az ellenkező végén kell beszerelni. — De hogyan vonszolják át oda? Hogy átférjenek, ahhoz az ajtók kétszeres szélessége is kevés volna. Ki kell tehát találni, most mi legyen a megoldás. Vagy kibontják azt a 15—20 ajtót, ami a monstrumok útját állja, vagy szétszedik a gépeket, vagy kitörik a falakat, esetleg más „finom” eljárást találnak. I Ez itt a kérdés, s még töprengenek rajta illetékesek a szerelők várnak. Várnak, s várakozik egyelőre az üzem közel ezer munkása is az öltözőre, aminek hiányában naponta csaknem egy óra esik ki mindenkinek a munkaidejéből, a termelésből, mert a jelenlegi öltöző túlságosan messze van a műhelyekhez. S egyelőre nem is csak a ventillátorok „eltévedése” miatt várnak. A kőműves, a falburkoló és sok más munkát sem fejezték be november végére és év végére is aligha lesznek készen. A járműjavító vezetői, szakemberei már nem fogadták el az építők újabb határidő megállapítására tett javaslatát. Fizessenek kötbért, — mondják. Az építőmunkások, a szerelők mind nyugodtak. Rájuk nem tartozik az ügy mondják. Szép lassacskán tesznek-vesznek az épületben, az épület körül. Az annyira sürgetett és szépnek ígérkező épületben azon tűnődöm: Közvetlen érdekeikben valóban ilyen távol esnének egymástól az építők és a kazánkovácsok? B. E. Vétózni csak megfontoltan lehet Ezután a szakszervezetek megnövekedett hatás- és jogköréről készéit. — A leglényegesebb — mondotta —, hogy mindenütt úgy kell kialakítani a szakszervezeti hatásköröket, hogy azok összhangban legyenek a gazdasági vezétésével. Például nem képzelhetőéi olyan gyakorlat, hogy olyan kérdésben Vegyszeres gyomirtás Pénteken a megyei .növényvédelmi főfelügyelőség országos tanácskozásán Nagy Bálint, a MÉM Növényvédelmi Főosztályának vezetője tartott tájékoztatót, amelyben összegezte a növényvédelmi apparátus idei munkáját és vázolta a soronlevő feladatokat. Közölte, hogy ez évben jól dolgozott a növényvédelem, összesen 2,1 millió holdon végeztek vegyszeres gyomirtást« s különösen nagy értéket mentettek meg a gabonaés a gyümölcsfélék, valamint a szőlők védelmének jő megszervezésével, 1968-ban előtérbe kerül a klórozott szénhidrogének helyettesítése korszerűbb, gyorsabban felszívódó növényvédőszerekkel) Ebben a programban szerepel többek között, hogy 1968. január 1-vel az egész országban megszűnik a DDT gyártás, viszont a meglevő készleteket 1970-ig még felhasználhatják a termelő üzemek. rriril Helyszíni közvetítés a szívemből Szomorúan jelentem, hogy így tél felé az ördögök hideg szőrös mancsukkal megtapogatják a szívemet és én szomorú leszek és rosszkedvű. Nem ízlik az étel, a munka. Reggelenként ballábbal ébredek, mert tejszínü ködöt látok az ablak üvegén és esténként teljes letargiában hajtom álomra a fejemet, tudom, holnap még rosszabb lesz. Aztán újra ébredek még idegesebben, belekötök mindenkibe, semmi és senki sem tetszik és egyáltalán, miért sötétedik olyan korán? És miért felel az én kisfiam élővilágtól hármasra? És miért mondja a tanárnő az én fiamnak. hogy gyenge kis agronómus lesz belőle. Miféle pedagógia ez? És egyáltalán ki ez a tanárnő, biológus, vagy vá- tesz? Én bemegyek és megmondom neki, hogy... És miért szemtelen az én fiam, és miért válaszolja a tanárnőnek azt. hogy ő „istenbizony nem akar agronómus lenni?’’ Miféle tisztelet ez? Ki neveli ezt a gyermeket? Kitől tanulja a szemtelenséget? És miért tolakodnak a villamoson az emberek és miért sípol a rendőr az utcasorkon? És miért rugdossák egymást a futballisták? Az ám, és mi emberek. vajon mién rugdossuk egymást? Tessék mondani rakoncátlan rossz bácsik és nénik, miért bántjuk egymást? És az én kollegáim miért raknak felületes, gyenge kéziratokat az asztalomra? Örömmel jelentem. hogy álmomban néhány jóindulatú kismanó próbafűtést tartott a szívemben és hozták a jupiterlámpákat is, hogy jobban lássak. Milyen szép reggel. — Jó, friss tojást vettél — szólok a feleségemhez, és jóétvággyal csámcsogom a rántottát. Körülöttem mosolyog mindenki. — Olyan jó ilyenkor. mindenki örül. Olyan jó. ha nem vagy ki- állhatatlan és rabiátus — suttogta a nejem, de én nem haragszom rá, hogy sérteget, most mindent megbocsátok neki. Szeretném megkérdezni. de nem merem, miért örül ő is és miért mosolyog mindenki körülöttem. „Okos ember a fiú tanárnője. És nagy emberismerő. Az én fiamból tényleg nem lesz agronómus. A bibét folyton összetéveszti a porzóval, így nem lehet...” — gondolom magamban. „És a fiú már ilyen fiatalon is nagy önismerettel rendelkezik. És tárgyilagos. És milyen szellemes! Ha-ha, nevetnem kell; „istenbizony nem is akarok...!” A villamoson az emberek és a nők milyen szépek és kedvesek. No. segítsünk szépen ennek az öreg néninek. „hull a fának a levele”, fütyülöm a dalt és a kalauznQ visszakacsint. Azonnal elhatározom, hogy vasárnap kimegyek a meccsre. Nem jó ez a tévé. Különben is. imádom az embereket, szeretek közöttük lenni Benn megiszom a kávémat és megdicsérem a titkárnő haját. Azonnal kapok még egy kávét. — Mi van magával? — kérdi. — Semmi — válaszolom nevetve és nem értem a kérdést. Azért neki is megbocsátok. Bent a szobámban elolvasok egy kéziratot, röhögve könnyezem, rohangálok a folyosón, hol a szerző? — Megvagy, édes öregem; Nagyon jó kis írás! Nagyon tehetséges fickó vagy! És örülök, hogy veled dolgozhatom... Megdöbbent, boldog arc. Elmenőben még hallom, amint valakinek azt mondja: — Nem értem az öreget. Tegnap ugyanerre a kéziratra azt mondja, hogy gyenge. Nem érti a fickó, nem is értheti. De azért én megbocsátok neki. (Suba)
