Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-15 / 296. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK WEfffEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVm. évfolyam, 296. szám. Ara SO fillér 1967. december 15., péntek. Új szél fúj Hía: Rádió- és tv műsor Mennyezeten az Op-Ait Aki nem ismer becsukott ajtót Kárvallottak ügyelem ! Öngól a pezsgőspalackban Még nem aludt ki a kemencék tüze Megkezdődött a téli karbantartás a téglagyárakban ban kezdődött el. A harmincöt millió forintos beA bepárlókban kristályosodik a cukor Nem könyörgünk a pénzünkért senkinek — mondta Nagy István, a kunhegy esi Vörös Október Tsz elnöke. Arra mondta, hogy nyolc új kombájnt vásárolt a közös gazdaság. De nem a szolnoki, a területileg illetékes AGRO- KER-től, hanem Egerből, Heves megyéből. Az elnök szerint Szolnokról szerettek volna, de itt nem biztatták őket A tsz-nek megvan a pénze, kell a gép. Nem vártak arra, hogy majd akkor kapnak, ha Szolnokon is lesz, hanem elmentek oda, ahol máris van. Tiszaföldváron pedig hasonló, bár ellenkező előjelű példát hallottam. Különböző, abban az értelemben, hogy ott nem vásárlásról, hanem eladásról volt szó. Szalmát adott el még nyár elején a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet. S nem az itteni körzeti földművesszövetkezetnek, hanem a Békés megyébe tartozó gyomainak. Mégpedig azért, mert azok többet fizettek érte. Az első pillanatban természetesnek tűnő dolgok ezek. Mint ahogy az is. Ma már. De emlékszem egy esetre. Van már ennek pár éve. Egy kunszentmártoni termelőszövetkezet kirúgott” a hámbóL „Feketén” dolgoztatott a szomszédos Csongrád és Bács megyei gépállomásokkal. Ügy találta, azok jobban megművelik a földet, többet terem, több jut saját tagjaiknak és a köznek is. Mi történt erre? Szankciókat követeltek a tsz ellen, s a két szomszédos megyei gépállomás ellen is. Az volt a „bűnük”, hogy az üzletet már a keresiet-kí- nálat elvén kötötték meg. As előbbi példa a múlté. De hány ilyen, csak néhány, nem is a legkirívóbb eseteket felsorakoztatva gondol rá az ember: mennyire szükséges volt már az új gazdaságirányítási rendszer. Pár éve még a kun hegyes i tsz nem vásárolhatott volna gépet Egerben, a tiszaföldvári nem adhatta volna el a szalmát Békés megyébe. Kétségtelen, hogy ma már népgazdaságunk kinőtt a régi mechanizmusból. * A Szolnok megyei állami gazdaságokban hallottam. Három gazdaság — a surján!, a szenttamás! és a csorba! — együttesen épít fel egy sertéshirialó kombinátot Évente 160 vagon sertéshúst adnak majd innen. Sőt egy részét — Surjánban — maguk feldolgozzák, s úgy hozzák forgalomba, többek között Szolnokon is. A három üzem vezetői mindent alaposan előkészítenek. Elvégett például még a szomszédos Jugoszláviába is átruccantak egy ott már működő kombinát tanulmányozására. £s még hány, ezzel rokoneset van a megyében. Egy olyan kis szövetkezet, mint a tiszatenyői November 7. fővárosi gyárral tárgyal avégből, hogy közösen a falu foglalkoztatási gondjain segítő kis üzemet létesítsenek Tisza tényén. Ezek persze a tetszetősebb példák. De nem ezek jelentik az igazi reformot. A tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezetben újszerűén kezdtek most a jövő évi terv készítéséhez. Az új törvények értelmében ugyanis háztáji nemcsak a családfenntartónak. hanem minden tsz-tagnak jár, aki belép, s aki teljesíti a kívánt munkaegység mennyiséget. Mármost ez azt jelenti: a Szövetkezeti tagok megkövetelik a vezetőségtől a munkaalkalmakat, hogy teljesíthessék a háztáji feltételeket A tiszaföldvári Szabad Népben azzal kezdték: felmérték, náluk mekkora lesz a munkaigény. S a tervet már ügy kalkulálják. hogy ennek is megfeleljen. gond ez most a szövetkezetekben. Csakúgy, mint az Is, ami a jásztelki Tolbuchin Tsz-nél történt. A kötött gazdálkodás idejében a járás kijelölte, hogy a tsz miből mennyit termeljen. Most a tsz határozza el- De még ez sem mindig a szövetkezettől függ. A jásztelki Tolbuchin Tsz úgy járt. akart paprikát termelni. De nem tudott, se a konzervgyárral, se a MÉK-bel szerződést kötni. Most azon fő a fejük, mit tegyenek a paprika helyébe, hogy ugyanazt a pénzt megkapják, amit azért számítottak. Másik, ma még szenzációnak tűnő eset. ami engem is meghökkentett A jászsági és középtiszavidéki termelőszövetkezetek szövetségében beszélgettünk az új dolgokról. Elmondták, hogy a tiszaföldvári Ienin Tsz új növényt termel jövőre. Meg Is mondták nvt, de hozzátették, ne írjuk meg, mert a szövetkezet elnöke közölte velük: az üzleti titok. A tiszaföldvári I/enin Tsz vezetőinek szótárába bevonult egy olyan fogalom, amilyet nem igen használtunk. A szövetkezet azért nem hozza nyilvánosságra tervét, hogy abból a növényből más ne nagyon termeljen. 9 majd ők jelennek meg vele a piacon. S újdonságszámba megy az is, amit ugyancsak az előbbi tsz-szövetségben hallottam. A mezőhékl Táncsics Tsz. s egy jászság* szövetkezet új munkakört alakított ki. Kereskedelmi előadókat vettek fel. Korábban ez is egyszerűbben ment Az üzem termelt, a kereskedés már nem az ő dolga volt. sőt sokszor ez már közömbös is volt számára. Most hozzá kell szokni, úgy termelni, azt termelni, amit jól lehet értékesíteni is. Se szeri, se száma az ilyen Ú1 gondolatoknak. Járja az ember a megyét, s tapasztalja, mennyi eddig pórázra fogott fantázia szabadult fel. Hivatalosan még át se léptünk a most valóban új esztendőbe, s máris mennyi gondolat foglalkoztatja az embereket. Űj szél jár. Az új szél már befújt és megmozgatta a levegőt üzemekben. gyárakban, szövetkezetekben. Borzák Lajos Az ÉM. Szolnok megyei Tégla és Cserépipari Vállalat tizenhárom üzemében a szokásosnál egy héttel korábban, október utolsó napján befejezték a nyersáru gyártást. A karcagi, a ceglédi és a kunszentmártoni téglagyárakban azonban még dolgoznak. kell még nyersanyag az égetéshez. November elsején az utóbbiak kivételével mindenütt megkezdték a téli karbantartást. Szétszerelik a gépsorokat, azok minden egyes elemét átvizsgálják, a hibás alkatrészeket kicserélik. kijavítják. Az utóbbi években tekintélyes összeget kitevő beruházásokkal sikerült a heterogén gépparkot tipizálni, ami jelentősen megkönnyíti és olcsóbbá teszi a karbantartást. Mintegy 600 ezer forinttal kevesebb pénzt adnak ki rá. mint tavaly. Még így is 3,8 millió forintba kerül a gépek, berendezések rendbehozatala- nagyjavítása. A program szerint a téli karbantartást február elsejére befejezik, aztán két héten át próbaüzem lesz mindegyik gyárban. Ha az időjárás nem szól közbe, akkor március első napján újra megindulnak a nyersgyártással. Az égető kemencékben még nem aludt ki a tűz. Addig üzemelnek, amíg a nyeskészlet tart, és csak aztán fognak bele a javításukba, karbantartásukba. Erre előreláthatólag csak 1968 első negyedének vége táján kerül sor. Ilyenkor mérik fel, menynyi elemi kár érte a vállalatot Eddig 1.2 millió téglát pusztított el az eső, a fagy. kevesebbet. mint a múlt évben. Sikerült tehát megmenteni a nyersárut. A számítások szerint legfeljebb kétmillió tégla megy veszendőbe az idei őszön-télen. Az anyagi megtakarítás magas összegű. A vállalat tizenhatodik, kisújszállási üzemének építése a közelmúltruházás 70 százalékát házilagosan valósítják meg. Jelenleg huszonötén dolgoznak az új gyár építésén. Korszerű technológiával, gépekkel gyártanak • majd ott téglát. Az országos termelékenységi mutató szerint 5,7 munkás készít el évente egymillió téglát. A kisújszállási üzemben 3,1 dolgozó nyújt majd ugyanekkora teljesítményt így aztán nem csoda, hogy az évi 17,8 millió nyers és 17 millió égetett téglát mindössze ötvennégy munkás adja. A termelési osztályvezető szerint Kisújszálláson 1969-ben már próbaüzemet tarthatnak. A KSH megyei igazgatósága Szolnok megye 7 városában és 11 nagyobb községében rendszeresen megfigyeli 30 kiemelt cikk szabadpiaci árának az alakulását. Három hónap alatt, május 1-től—augusztus 1-ig az átlagár 8 cikknél alacsonyabb, 22-nél pedig magasabb volt, mint 1966- ban. Az idén sokkal több áru került értékesítésre a megyei szabadpiacokon, mint tavaly. A vizsgált harminc termék ára együttesen az egy év alatt növekedett Általában drágábban vásárolhattunk mint tavaly. Ebben elsősorban az játszott közre, hogy a jelentős mennyiséget képviselő gabona, takarmány, malac és süldő árai az egész időszakban magasabbak voltak az előző évinél. Csaknem 30 ezer vagon répát dolgoztak már fel ebben a szezonban a szolnoki cukorgyárban, s még csaknem nyolcezer vagon vár feldolgozásra, amit előreláthatólag január közepére fejeznek majd be. A répatermést egyébként mindenütt felszedték, elszállították. és ahol kellett priz- máztak. így most már a fő forgalmat az üzem területén a szeletszállítás jelenti. Élőbaromfiból minden igényt sikerült kielégíteni, sőt a piacokon túlkínálat is keletkezett, aminek hatására » csibeárak átlagosan 8 százalékkal, a tyúkárak pedig 10 százalékkal csökkentek. A piaci baromfifelhozatal növekedése arra enged következtetni, hogy a szárnyastenyésztés lényegesen gazdaságosabb, mint a sertéshizlalás. így a termelő- szövetkezetek a meglévő takarmánykészleteiket Inkább baromfitenyésztésre fordítják. Zöldség-gyümölcs féléből viszont nem növekedett nagymértékben a felhozatal, sőt egy-két árufajtából visszaesett a forgalom. Zöldborsóból 35 százalékkal, uborkából 38, cseresznyéből 29, őszibarackból pedig 50 százaiékA kiszállítást megkönnyítette, hogy az idén már szeletpréseket állítottak be. Ezek néhány héttel ezelőtt pár napra ugyan felmondták a szolgálatot, de sikerült magjavítani, most az eddiginél is jobb, 12—13 százalékos szárazanyag tartalmú szeletet gyártanak. Az üzem rekonstrukciója egyébként a kampány Idején sem szünetelt és a termelés befejezése után is folytatódik. kai kevesebbet árultak a szabadpiacokon, mint tavaly. Az alacsonyabb felhozatal oka részben a rosszabb termés, részben a minél nagyobb arányú export-teljesítésre irányuló termelői és értékesítői törekvések voltak. Mivel pedig a primőr áruk rész*- aránya magasabb volt a korábbi években kialakult átlagnál, ez a primőráruk magasabb ára miatt ösz- szességében növelő hatást fejtett ki az átlagárra. Végül a KSH jelentés a sertéshúsfogyasztással kapcsolatban megállapítja: a sertéshúsellátás még a városokban sem kielégítő. és így a személyi háztartásokban megnövekedett a kereslet a hízók iránt. Ezért emelkedett a süldő és a malac szabadpiaci ára. A nyers szeletet kilúgozzák Olcsóbb lett a baromfi, drágább a zöldségféle Hogyan alakultak a szabadpiaci árak ?
