Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-14 / 295. szám
1967. december 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szerencsés nap Két magyar fiú / I I a tál linni Szolnok 3 péntek étteremben Növekszik az igény a posta szofgálatai iránt Á szolnoki város! tanács vb ülése Tulajdonképpen egy hónap leforgása alatt elintéződött, hogy Hajdú Antal, a Szolnok megyei Vendéglátóipari Vállalat cukrászati instruktora és Szántó András, a Múzeum Étterem szakácsa kiutazzon Tallinn- ba, tapasztalatcserére a Szolnok Étterembe. — így azután a két fiatal fiú különböző magyar emléktárgyakkal felszerelve november 15-én Ferihegyről a menetrendszerű repülőgép- járattal elindult a nagy útra. S most, amikor hazatértek, rengeteg élménnyel gazdagodva, akinek csak tehetik beszámolnak útj ükről. — Milyen a Szolnok Étterem a szakember szemével? — Az étterem teljesen modern. Általában vigyáznak arra, hogy szépek, korszerűek legyenek vendéglátóipari egységeik — mondja Hajdú Antal. — A kanyha is jól felszerelt, a cukrászati műhely már kevésbé. Másnap már meg is kezdtük a munkát. Mindennap három-négy fajta étel és sütemény receptjét, technológiáját mondtuk el és el is készítettük azokat az ételeket, tésztaféléket. Általában reggel tíztől este hatig dolgoztunk. Andris barátom egy-egy ételből 20—30 adagot főzött, de az rövid idő alatt mindig elfogyott. így nem egyszer utána kellett főzni, legjobban a csikós tokány tetszett a tallinni vendégeknek. Televízió, rádió, újságok ■— És a ■cukrász mit csinált? — Főként magyaros sütemények készítési módját ismertettem meg tallinni kollégáimmal. Nagyon tetszett a dobos torta, a képviselőfánk, a citromos, tejszínhabos szelet. A nálunk is kedvelt, gyúrt sós tésztából 5—6 kilót készítettem naponta. — Hallom, kiállítást is tartottak. — Amikor megérkeztünk, javasoltuk, hogy tartanánk egy étel- és cukrászipari bemutatót. — Éjjel-nappal dolgoztunk, s egy pénteki napon déli 12 órakor megnyílt a kiállítás. Először a szakembereknek, majd utána a nagyközönségnek. — András 15 fa^ta hideg- és meleg ételt mutatott be és 40 fajta süteményt. Kivonult a filmhíradó, a televízió. — interjút adtunk a moszkvai rádiónak; sőt még az újságok is írtak rólunk. — Ezek szerint jól érezték masukat Tallinnban? — Várakozáson felüli volt. Rengeteg ajándékot kaptunk, elismerő oklevelet a kereskedelmi minisztertől, és kaptunk 160 rubel fizetést, amelyből mi vettünk ajándékokat a családnak. Résztvettünk fiatalok találkozóin, a finn és a német könnyűzenei fesztiválon, — voltunk kirándulni Tartuban. Paprika az úticsomagban — Hogyan tudták elkészíteni a magyaros ételeket odakint? Volt hozzá nyersanyaguk? — Vittünk magunkkal. András felszerelte magát egy csomó piros paprikával, cseresznye paprikával, én meg marcipánt cipeltem, Ott hagytuk Tallinnban mintegy 30—40 féle étel receptjét, technológiai leírását és a szakácskönyvet. — És Tallinnból nem jönnek ide hozzánk szakemberek? — Hallottam, hogy a' tavasszal ugyancsak ketten jönnek Szolnokra: egy szakács és egy cukrász. Én egyébként összebarátkoztam egy fiatal házaspárral. a férfi kollégám és meghívtam őket hozzánk nyaralni. Én is fiatal házas vagyok, ők is, bizonyára jól elleszünk egymással. A testvérek nem értik egymást — És hogy beszélnek majd, milyen nyelven? — Art még nem tudom. Egyébként, amikor megérkeztünk Tallinnba, a Szolnok Étteremben körülfogtak a kollégák és olyan természetesen szóltak hozzánk észtül, mintha nekünk feltétlenül tudni kellene az ő nyelvüket. — Megsértődtek, mert nem válaszoltunk. Aztán a tolmács megmagyarázta, igaz, hogy test- vémép vagyunk, csak más nyelvet beszélünk. — Ezek szerint szívesen utaznának máskor is Észtországba? — Az csak természetes. A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz II-es számú üzemegységében bekötőútat építenek. A homoki közúttól az üzemegységig 2100, az üzemegység belterületén pedig 900 méter kövesút létesül. A csaknem hárommillió forint értékű utat a debreceni II-es számú Közúti Üzemi Vállalat készíti, viszont a termelőszövetkezet magára vállalta az összes földmunkát, amelynek értéke 515 ezer forint. A munkahely átadás már megtörtént, s amennyiben az időjárás lehetővé teszi, a földmunkálatokhoz is hozzáfognak. Ebben az üzemegységben alakítják ki a közös gazdaság központját, s már a tavasszal hozzáfognak a korszerű gépműhely építéséhez, amely 70 erőgép komplett ellátását biztosítA szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén résztvett Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke is. A végrehajtó bizottság többek között önálló napirendként tárgyalta a szolnoki posta- hivatalok szolgáltató tevékenységét, a postai dolgozók egészségügyi, kulturális és munkavédelmi helyzetét. Az írásos anyag számot ad arról- hogy a postai szolgáltatás iránt mind nagyobb az igény. Ezt a megállapítást néhány számadattal is érzékeltették a jelentés készítői. Az utolsó öt év alatt a postahivatal több mint hárommillió közönséges levelet vett fel, az ajánlott levél forgalom 410 ezer, a csekkforgalom 197 ezer, az átutalási utalványforgalom 155 ezer, utalványforgalom 432 ezer. — Valamennyinél jelentős az emelkedés az öt év előttihez viszonyítva. Nőtt a csomagforgalom is- a felvétel 51 ezerre, a kézbesíja. Ugyancsak itt készül el ötmillió forintos költséggel a sertéstelep is. Jövőre tízmillió forintos beruházást eszközöl a tsz ezen a területen. Értesítés A Szolnoki Állami Gazdaság vezetősége értesíti a lakosságot, hogy a cukorgyár mögötti hizlalda, sem téstelep területén épült új húsz kilovoltos leágazást és állomást december 14-én a TITÄSZ áram alá helyezi és kéri, hogy azt a továbbiakban feszültség alatt levőnek tekintsék. Horváth Károly igazgató tés pedig 62 ezerre emelkedett/ Csomagkézbesités minden kövezett utcában A lakosság igényeinek kielégítése a szolgáltatás javítása érdekében több intézkedést tettek. Például a pénzfelvétel során a könyvelés már nem a felvételkor, hanem később történik, így a szolgálat csak a pénz átvételére korlátozódik. A kézbesítés javítása érdekében a hírlap és a postai kézbesítést az idén februárban különválasztották. S minden olyan utcát bekapcsoltak a csomagkézbesítésbe, amelyek kövezettek- vagyis ahol a gépkocsi akadály nélkül az év minden szakában közlekedhet. A hivatal munkájához tartozik a hírlapok kézbesítése, előfizetés gyűjtése és árusítása is. E szolgálatot Szolnok terülétén harminchét kézbesítőnő, tizenkét hírlapárus és mintegy száz társadalmi, illetőleg alkalmi árus bonyolítja le. Ma már 3,7 millió lapot kézbesítenek előfizetőknek, s a kétmilliót meghaladja az árusított példányszám. Gyorsan emelkedik a televízió és rádió előfizetők száma is. Jelenleg a városban 15 ezer rádió és több mint 8 ezer tv-készülék van. A díjbeszedésekkel is szaporodott a munkája, a gondja a postahivatalnak. Túlzsúfolt az 1-es posta A gondokról, a megoldásra váró feladatokról is tájékozódhattak a vb tagjai a posta jelentéséből. — Szinte minden hozzászóló foglalkozott azzal, hogy valamit tenni kell a szolnoki 1-es számú posta túlzsúfoltsáeának megszüntetéséért. Ezzel kapcsolatban több javaslat is elhangzott. A rendszeres munkaidő fényképezés lehetővé tenné, hogy a csúcs- forgalom idején tartalék munkaerő beállításával gyorsítsák az ügyfelek kiszolgálását. Segítene- ha a közületek küldeményeit (pénzt, levelet) nem ott vennék fel, ahol a lakosság magánküldeményeit. Szükség lenne a postai munka technikai fejlesztésére, kisgépesítésére. Mindezek azonban csak átmeneti megoldásnak tekinthetők, mert az 1-es postahivatal túlzsúfoltságát véglegesein csak az oldja meg, ha a városközpontban és más megfelelő területen új postahivatalok kezdik meg működésüket. Van ilyen törekvése a Debreceni Postaigazgatóságnak. — Jövőre felépül a szanda- szöllősi postahivatal, s a lehetőségekhez képest hozzáfognak a Vöröscsillag úti új, korszerű posta elkészítéséhez is. A terv szerint a tallinni városrészben építik meg a 400-as távbeszélő mellékközpontot. Utcanevek, házszámtáblák A végrehajtó bizottság — még jobban megismerve a posta munkáját- erőfeszítéseit, lehetőségeit — elismerését fejezte ki a posta vezetőinek, dolgozóinak eddigi munkájukért, s egyben kérte, törekedjenek szolgáltatásuk további javítására- s még nagyobb fegyelmezettséggel, türelemmel és udvariassággal foglalkozzanak ügyfeleikkel. Döntött a vb abban is, hogy 1968 első negyedévében, ahol szükséges rendezik az utcaelnevezéseket, biztosítják a házszámtáblák elhelyezését. Ezzel is könnyítik a postások- kézbesítők munkáját. Maga a lakosság is hozzájárulhat ehhez a levélszekrények felszerelésével és több megértéssel a postai dolgozók munkája iránt; Varga Viktória Bekötőút épül TISZAKURT FORDULÓPONTON Ősi szőlőkultúrájú falu Tiszakürt. Híres rubinvörös kadarkája márkát jelentett. Itt termelik Tiszakürtön — ahogy mondják az itt kinemesített — népiesen vörös csumájú kadarkát. Ebből élt a falu. A tájon nevet jelentettek a hírés szőlészek, mint Kovács László, Tóth István. Zsoldos György, PaPP László, Tompa László, K. Elek Gergely, akiknek tüzes borait csodálták. Ez volt a múlt. És a jelen? Elmentem az állami tiszakürti pince vezetőihez, Tőzsér Józsefhez és Péterfi György pincemesterhez. Egyaránt vallották: egyre rosszabb minőségű szőlőt kapnak a Hunyadi Tsz-től. Hozzátették, nem is lehet jó minőségű az a szőlő, amit a gyom közül szednek Még csak nagyon keveset mondtam el abból, amit Tiszakürtön láttam, hallottam. De már ez is érthetővé teszi azt a vihart, ami az utóbbi hetekben zajlott le a faluban. Nyárvégi közgyűlésen robbant ki. Vezetői őrségváltást követeltek a tagok. A legutóbbi közgyűlés határozott. Fölmentette az elnöle, amit nem kapálnak, nem permeteznek. Átlagosan nem is ad a pincegazdaság 3,80—4 forintnál többet a tiszakürti szőlőért. S ha még ebből is teremne valami. Kétségtelen ugyan, hogy az idei rossz termésben benne volt az idő keze is. Lefagyott a szőlő. Csakhogy az egyszer műveletlenül hagyott tőke két-három esztendőben se ad termést. S Tiszakürtön éppen az utóbbi három évben kezdődött meg a szőlők pusztulása. Tudvalévőén a szőlő trágyaigényes kultúra, ám a kürti tsz-ben három-négy éves trágyakazlak vannak bontatlanul. Sőt a műtrágya is ott maradt az idén a Zsoldos brigád tanyájának udvarán. köt. a főagronómust. a főkertészt, s önként a szomszéd faluba távozik a főállattenyésztő. Oltyán Gábor elnök is maga mondott le. Bevallva, nem tud ura lenni a helyzetnek, nincs képzettsége hozzá. A maga nemében ez becsülendő tulajdonság. De mire e következtetésig eljutott Oltyán Anélkül, hogy a volt vezetőket fel lehetne menteni álmosságuk, tehetetlenségük bűne alól, azért tovább is kell tekinteni. E borvidék fő fajtája a kövidinka és a kadarka. Tiszaikürti tartózkodásomkor, neves vendég. prohászka Ferenc professzor, a híres szőlész volt vendég a faluban. Tőle hallottam; a kadarkának nincs piaca. Külföldnek se kell, s a hazai fogyasztók ízlése is átalakult, nem veszik a vörös bort. Az e bért adó vidékek, a Tiszazug is. válaszút elé kerültek. A kiút az úiratelepítés korszerű fajtákkal, csemege szőlőkkel. Nem máról holnapra jelentkező gond. az utóbbi évtized hozta magával. Nem vall hát előrelátásra az sem. hogy Tiszakürtön nagy pénzen, most már termőre forduló, gépi művelésre kialakított új ültetvény ugyancsak kadarkából és kövidinkából áll. A tiszakürti homokon mást nem lehet termeszteni, mint szőlőt és gyümölcsöt. A jövő szőlője a csemege fajta. Az állam ennek a telepítésére ad is támogatást, s úgyszintén meggy, cseresznye ültetésre is. Most tavaszon újabb 50 hold szőlőt telepít a kürti tsz, szerencsére az már csemege. S van nagyon szép új telepítésű barackosuk is. A jövő útja nyilván ez: a meglévő szőlőkön termelni addig, míg fokozatosan fel nem újítják új fajtákkal. De miből? A telepítéshez nagy pénz kell. A kürti tsz-nek 12 millió forint évi bevételre lenne szüksége ahhoz, hogy rentábilis Jegyen a tényleges 9 milliós bevétel helyett. A bevételt hát a melléküzemági tevékenységre és az állattenyésztésre is kell alapozni. Az állattenyésztés? Nincs egyetlen megfelelő épületük. Nagykabátban fejnek a tehenészele az istállóban, olyan hideg Á vihar van. Kukoricával „fűtik az épületet. Vagyis rengeteg takarmányt arra használnak fel, hogy kiegyenlítsék a megfelelőtlen épület hátrányait. Most épül az első jó tehénistállójuk. Az új vezetőknek jónak látszó elgondolásaik vannak. Elsősorban a juhászat felfejlesztése. A juh igénytelen állat Legelőjük van hozzá. Éppen most kötöttek megállapodást 50 hold mesterséges legelőtelepítésre és 300 hold legelő javításra. Az új vezetők először a kürti tsz életében, szakemberek. Art majd a következő esztendők döntik el, sikerül-e beváltaniuk a reményeket, amelyekkel körülveszi őket a falu. Becsülettel megmondták: legalább öt esztendő kell ahhoz, hogy rendbe jöjjön a tsz. December óta vezetnek, az újak a mostani zárszámadás eredményein már mitse tudnak változtatni. De első intézkedéseik megnyerték a közvélemény tetszését. Tiszakürtön van egy konzervgyári telep. Nagy lehetőség. Mégis csupán öt hold kertészete volt eddig a tsz-nek, s a tagok feleségei a szelevényi, a cibaki tsz-ek kertészeteibe jártak át dolgozni. Az új vezetőség egyből 150 holdra növelte a kertészetet. S tárgyalnak az eljárókkal, jöjjenek haza. S ami a legnagyobb, most kezdtek hozzá ahhoz, amit az előző vezetőség elmulasztott. Kiadják a szőlőket családi művelésre. S már most, tél elején, hogy aki elvállalja a területet, legyen ideje kitakarítani a gyomot. Igen tetszik a faluban, hogy hozzákezdtek a trágyázáshoz is. A tiszakürti tsz-nek nincsenek rossz adottságai. Hiszen még öntözni is tudnak, amivel eddig nem igen éltek. Küzdelmes esztendők előtt A falu nem azt várja most, hogy már jövőre elérjék a tiszaföldvári színvonalat. Első kívánalmuk az embereknek: mindenkivel értsenek szót, tisztázzák a régen felgyülemlett sérelmeket, s kapjanak szót azok az egykori jó szőlészek, akik mögött harmincnegyven esztendős tapasztalatok állnak. S van egy még nagyobb remény. Elkészült a Tiszazug- rekonstrukciós terve. A 17 esztendőre szóló okmány 150 millió forintból 5000 hold szőlő felújítását tartalmazza. A hírek szerint országos program lesz, a negyedik ötéves tervben. De addig is élniök kell a tiszakürti embereknek. A környéken van bőven példa, — Cibakházán, Szele- vényen is — hogy leromlott szövetkezetből lehet jó gazdaság. Minden arra vaü, Tiszakürt most ehhez a fordulóponthoz érkezett. Nehéz, küzdelmes esztendők előtt állnak. De ezek már — mindenki reméli — a jobb napokat hozzák. Borzák Lajos Nem kel! a kadar Gábor, összecsapott a hullám a Hunyadi Tsz fölött. Ahogy romlott a szövetkezet helyzete, úgy csökkent a tagok jövedelme is. A fiatalok, a munkatehetős emberek látva az állapotot. elhúzódtak a szövetkezetből. A kürti tsz tagjainak átlagos életkora ma 58 esztendő! S mi lett a vége? Az, hogy a sok szőlő kipusztult, s almát például az idén nemigen szüreteltek. A kukoricával, a burgonyával is pontosan így jártak. Akkor adták volna már ki a tagoknak családi művelésre, mikor elnyomta a gyom, s mikor már nem kellett az embereknek.
