Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-14 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! s o 1 N IO i c n E ( * i & ;äl i méh 1 ä m i LA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA B gjS xvra. évfolyam, 295. szám. Ara : 50 fillér 1967. december 14., csütörtök. Elégedett vevő, elégedett eladó Sokszor sóvárgunk, vajha kulturáltabb lenne a kereskedelmünk, vendég­látóiparunk. S ebben a kí­vánságba sok minden be­lefér, ami mindkét „fél” érdeke, kezdve a jó áruel­látáson, a megfelelő mun­kakörülményeken. végezve a fogyasztók, a vendégek megelégedéséig. Az utóbbi időben a közvélemény ref­lektorfényébe kerültek ezek a dolgok. Az újságok kü­lönös figyelmet szenteltek ennek, s a vezető szervek is arra a véleményre ju­tottak, itt a legfőbb ideje véget vetni a kirívó, bántó jelenségeknek, amelyek jog­talanul, nyerészkedésr-' ad­nak alkalmat, károsítva, vagy „csupán” bosszantva a vásárlókat A küzdelem most már nem csupán elítélő, meg­bélyegző véleményekben nyilvánul meg, fel fognak szisszenni azok, akikről ed­dig talán lepergett a leg­élesebb bírálat is. Körülbe­lül egv hónapja jelenj meg a belkereskedelmi minisz­ter rendelete. ez egyenes folytatása volt azoknak az intézkedéseknek, amelyeket az élet diktált a fogyasz­tók ás a társadalmi tulaj­don védelmében. Ez a rendelet már az elevenbe vág, hiszen kimondja, hogy meg kell szüntetni azoknak a munkaviszonyát akiket a bíróság jogerősen eltilt a kereskedelmi és vendég­látóipari foglalkozástól, \Tagy két éven belül három ízben bírságoltak meg az illetékes felügyeleti szer­vek valamilyen susmus mi­att. Az egész kereskedelmi ágazatra vonatkozik ez, te­hát a jövőben bezárulnak a kiskapuk. Megtörtént ugyanis, nem egyszer, hogy az. akit eltávolítottak az állami kereskedelemből, csak a markába nevetet, mert legfeljebb átnyergelt a szövetkezetiekhez, esettog valamelyik magánkereske­dőhöz. Világos, hogv a fo­gyasztókkal nem kerülhet többé kapcsolatba az, aki árdrágítást követ el. csal a mérésnél és a számolás­nál, vagy más módját eszel­te ki az emberek becsa­pásának; Feltétlenül össze­függ ezzel egv másik ren­delkezés. amely még újabb keletű. Valljuk be a ke­reskedelem dolgozói — vannak vagy háromszázez­ren — már nem egyszer tették szóvá a kínálkozó fó­rumokon, elsősorban per­sze a szakszervezetükben, hogy bérezési rendszerük nem megnyugtató, nem eléggé sarkallja az egyes eladókat, pincéreket a jobb. figyelmesebb munkára, s inkább az egyenlősdi felé hajlik. Ezért oly időszerű a belkereskedelmi minisz­ternek a szakszervezettel, a KPVDSZ-szel egyetértés­ben kibocsátott utasítása a régóta vajúdó probléma megoldása érdekében. Sza­bályozták a boltokban, meg a vendéglátóhelyeken dol­gozók jutalékrendszerét, bérezésük formáinak ki­alakításánál követhető el­A vállalatok 1963. ianuár 1-től tudvalevőleg, ha azt fedezni tudják, a vissza­tartható nyereségükből fen­nek megvannak az előírá­sai), a korábbinál maga­sabb keresetet nyújthatnak dolgozóiknak. Eddig is volt a kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban úgy­nevezett tiszta iu'alékrond- szer, a forgalom után, ezentúl ez vonatkozik majd a nagykereskedelmi válla­latokra is. Hogy aztán mi­képpen, milyen formában, milyen ösztönző módot ré­szesedési kulcsot választ és variál a vállalat, ez saját hatáskörébe kerül, ami ter­mészetes is. mert a „hely­színen”. a lehetőségek és a feladatok figyelembevé­telével tudják igazán, mi­re kell mozgósítani az erő­ket, az anyagi érdekeltség növelésével is. A cél, az, hogy itt is kialakuljon az egészséges versenyszellem. Nemcsak abban, hogy az üzlet, az étterem, a táncos­hely „töri majd magát”, hogy megkedvel tesse öze­mét a vendégekkel, oda­szoktassa őket, hanem eze­ken belül az eladónak, a pincérnek sem lesz mind­egy. hogy őt keresse az a vevő. vagy a fogyasztó. Magyarán : ott, ahol a vendég elégedett, az eladó, a pincér is többet keres majd. Még arra is ügyeltek az utasításban, nehogy az anyagi ösztön­zés bizonyos elvakult ver­senyzést hozzon, s ellenke­zőleg süljön el, éppenség­gel a közönség kárára. Pél­dául a nagyobb jutalékkal kecsegtető áru eladása, vagy búsás vendéglői „konzultá­lás” miatt nem kerülhet­nek hátrányba azok a fo­gyasztók, akik pillanatnyi­lag kisebb vásárlás. fo­gyasztás miatt kerülnek kapcsolatba a kereskedel­mi dolgozókkal. Ha ilyen veszély jelentkezik, a szó­ba nf argó üzletekben meg­határozott ideig csak juta­lékátalányt fizethetnek, ameddig csak meg nem szűnnek a rosszul értelme­zett anyagi ösztönzés hi­bás következményei. Az említett intézkedé­sekkel nem zárulnak le azok a törekvések, amelyek a fogyasztók védelmét, ér­dekeit szolgálják. Nem kétséges, hogy megfelelő jogszabályok is várnak ki­dolgozásra. hogy a kereske­delem, a vendéglátóipar se odion lehetőséget az indo­kolatlan jövedelmekre. a fogyasztók rászedésére. De önmagunkat tévesztenék meg, ha most már min­dent a rendeletektől, utasí­tásoktól várnánk. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy az állapotok további ja­vulásához az e területen dolgozók összefogása szük­séges. Rendkívül sokat te­het a becsületes, lelkiisme­retes eladók, pincérek so­kasága. hogv példájával, ha kell. figyelmeztető sza­vával, magával ragadja a többieket is, egyenes úton járjanak. Másfelől renge­teg függ maguktól a válla­latok vezetőitől, hogy re tűrienek meg lazaságokat, őrködjenek a szocialista ke­reskedelem és vendéglátó- ipar tisztaságán, tekinté­lyén. Munkájukat jelle­mezze az. hogy mindig ide­jében fellépnek a fogyasz­tók megkárosítása, az ud­variatlanság. a kereskede­lem kulturáltsága ellen, s mindent megtesznek vi­szont, hogy a lói dolgozók megtalálják számításukat. Vető József A postások becsülettel téliesítettek vállalásukat Harmincezer fölé emelkedett a Néplap napi példányszáma Bensőséges, baráti hangulatú megbeszélést tar­tottak tegnap délelőtt Szol "tokon a Barátság klubban a Szolnok megyei Lapkiadó Vállalat rendezésében a megye postahivatalainak vezetői, kézbesítői, a járási, városi pártbizottságok munkatársai — mindazok, akik fáradságot nem ismerő munkát végeztek az el­múlt hetekben a Szolnok megyei Néplap terjesztésé­ben. A megbeszélésen jelen voltak a Hírlapkiadó Vál­lalat vezetői, a Posta Vezérigazgatóság, a Debrece­ni Postaigazgatóság, a megyei pártbizottság, a postás szakszervezet vezető munkatársai is. Tissakürt fordulóponton £ Szerencsés nap a péntek Á világot jelentő téglák tf> Segíteni, de hogyan ? Az Országos Mezőgazda- sági Minőségvizsgáló Inté­zet hét talajtani osztálya közül egy Szolnok megyé­ben működik. Az intézet elsősorban talajjavításokat tervez. Ez jelenti felada­tainak csaknem 50 százalé­kát. Ezenkívül genetikus üzemi talajtérképeket ké­szítenek, papímyárfa, szőlő és gyümölcs telepítéséhez, rizstelepek kialakításához, permetező és barázdás ön­tözéshez adnak szakvéle­ményt, készítenek! terepren­dezési terveket. Tavaly mintegy 65 ezer katasztrális hold földterü­letről 17 ezer talajmintát vettek és azokon több mint 100 ezer vizsgálatot végez­tek el. Idén szintén ennyi feladat várt rájuk. Eddig 25 ezer hold föld területről készítettek már térképet és mintegy 24 ezer katasztrá­lis hold terület javításához szükséges megelőző vizsgá­latot végeztek. 1968-ra is 30 ezer katasztrális hold talaj feltérképezésére kö­töttek már szerződést főleg termelőszövetkezetekkel. A „vallatás“ Működési területük több­nyire csak Szolnok megye. Gyakran hívják azonban őket a szomszédos megyék­be is. A hat év alatt, amió­ta közvetlenül Szolnok me­gyében tevékenykednek, el­készítették a megye talaj­típusainak térképét is. E szerint szűkebb hazánk földjei 15 főbb típuscso­portba, ezeken belül pe­dig legalább 100 alcsoport­ba sorolhatók. A vizsgálatok kimutat­ják, hogy aránylag igen igényesek, mondhatni ké­nyesek a talajaink. Olykor csak kitartó „vallatások” után árulják el „kilétüket”. Ez a vallatás sokszor igen kíméletlen. A szakemberek mindenekelőtt sajátkezűleg kikanalazzák a mintának szánt földmennyiséget, az­tán kiszárítják. A légszá­raz talajt pedig megdarál­ják. majd különböző ké­miai és fizikai vizsgálatok­nak vetik alá. Vannak minták, amelyek­ből már • két-három vizsgá­lat után megtudják, amire kiváncsiak. Vannak viszont esetek, amikor 20—25 féle vizsgálaton esik át az egy- egy marék föld. A külön­böző célú faggatásokban legalább kétszáz féle vegy­A megjelenteket Viráqh Iván, la Szolnok megyei Lapkiadó Vállalat igazga­tója üdvözölte. A lapter­jesztési kampányról rész­letes értékelést dr. Deák Ignácz, a Debreceni Posta- igazgatóság vezetője mon­dott. Kifejtette, hogy a szer segít a laboránsoknak. Az intézet dolgozói szí­vesen segítenek a szövet­kezeteiknek földjeik megis­merésében. Székhelyükön, Mezőtúron a termelőszövet­kezetek közül eddig ötnek készítették el a részletes, talajtani térképet, amely­ben a hasznosítási lehető­ségek mellett arról is „mér­leget” adtak, hogy milyen tápanyagban mennyire sze­gény vagy mennyire gazdag egy-egy területük Ezeknek a térképeknek a segítségé­vel megbízhatóbb lehet a szövetkezetek gazdálkodása. tegnapi nappal jelentős szakasz zárult le a Szol­nok megyei lapterjesztési munkában. Emlékeztette a résztvevőket arra. hogy szeptember 11-én a postá­sok olyan felajánlást tet­tek, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére öt­ezerrel emelik a Szolnok megyed Néplap előfizetői­nek számát december 1-re. E tanácskozáson csak el­ismerően lehet szólni az el­ért eredményekről; a Nép­lap napi megjelenési pél­dányszáma 30 ezer fölé emelkedett, az előfizetők száma 5437-101* lett több. Ebben az eredményben döntően a postások mun­kája van. Kiemelkedő munkát végeztek; a me­zőtúri postahivatal dolgo­zói, akik 484 új előfizető­vel gazdagították a lap ol­vasóinak táborát. Különö­sen kiemelkedő eredményt ért el Gy. Szabó János, aki 119, Molnár István, aki 85 új előfizetőt szervezett. Túrke vén 221, Karconon több mint 330. Jászberény­ben 389 új előfizető lett az elmúlt két hónap alatt. A járások közül kiemelke­dő munkát végeztek a rökszentmiklósiak, a tisza­fürediek, a kunszentmárto­niak, a jászberényiek. Az értékelés után * résztvevők közül többen felszólaltak. S amikor a postai dolgozók arról szól­tak, hogyan tudtak ezt az eredményt elérni, egyúttal újabb vállalásokat is tet­tek; Nagy feladat előtt áll az ország, az új gazda­ságirányítási rendszer be­vezetésre kerül január 1- én. Az embereket, az ed­di ei éknél még jobban kell informálni, még több em­berhez el ke’] juttatni a párt, a korír Íny szavát. Ennek fontos eszköze az újság, s köztük a Szolnok megyei Néplap is. Vállal­ták, hogy április 4-e tiszte­letére megtartják a jelen­legi előfizetőd létszámot, sőt újabb Néplap előfize­tőket szervernek. A tanácskozáson köszön­tötte a postásokat Csol- lány Ferenc, a Hírlapki­adó Vállalat igazgatója is. Varga József, a Szolnok megyei Néplap főszerkesz­tője a szerkesztőség dol­gozói nevében köszönte meg a postások lelkiisme­retes, odaadó munkáját A tanácskozás végén mind­azoknak, akik a legtöbbet tették a lap terjesztése ér­dekében különböző tárgy- és pénzjutalmakat okleve­leket adtak át. Költözködik a mezőgazdasági gépgyár Alkalmi kőművesek — Akikre a nagy teher szakadt Szabadságot, társadalmi munkára Lassan évtizede tartó vá­rakozás után elérkezett a költözködés ideje. — Már 1964-ben elkészült a me­zőtúri úton az angol-vázas szerelőcsarnok, irodaház, néhány raktár a mezőgaz­dasági gépgyár új telephe­lyén. A népgazdasági érdek azonban azt kívánta a kollektívától« hogy három esztendőre lemondjon az áttelepülésről és fontosabb intézménynek adja át át­menetileg új otthonát; Néhány héttel ezelőtt jelentették be hivatalosan a gyár vezetői, hogy meg­kezdődhet a költözködés. Nem túlzás, a munkások óriási lelkesedéssel fogad­ták a hírt. Háromezer társadalmi munkaórát ajánlottak fel az áttelepülés meggyorsí­tására. A gyár vezérkara hó­napokon át dolgozott a költözködési program ki­alakításán. Nem könnyű feladat éz, hiszen az idei és a jövő évi szállítási kö­telezettségek teljesítése mellett kell a kitelepítést megoldani. Sót« erre a célra külön pénzügyi fede­zet sincs, a költségszintet tartani kell. Nem fizettet­hetik meg a vevőkkel a költözködést. A programot három fá­zisban. 1968 végére való­sítják meg. Az első perió­dusban az úgynevezett ba- rakból az előkészítő üzem­rész (a lakatos, a hegesz­tő és a présműhely) megy ki a mezőtúri útra; A kö­vetkező lépést a daraboló műhely átszállítása jelenti, végül a szerelőüzemet köl­töztetik az új telephelyre. összesen 15 millió forint értékű gépet kell majd lebontani, s újból fel­szerelni. 1 Minthogy a gyár tartalék- gépparkkal nem rendelke­zik. a termelési feladatok alapján határozzák meg, mikor szabadítható fel mondjuk a présgép, és mi­korra lesz újra szükség rá. Ezért a program egyes sza­kaszainak nincs befejezési határideje. Ellenben azt megszabják, hogy hány nap használható fel egy-egy gép szállítására és munká­ba állítására. A vezetőkre hatalmas te­her szakadt. Körülbelül 25 millió forint értékű álló­eszközt kell xátvenniök új telephelyükön, ami hossza­dalmas és bonyolult admi­nisztrációt igényeL Ugyan­akkor a napi termelést és a költözködést is kézben kell tartaniuk^ A költözködés példás gyorsasággal indult meg. Akadt olyan munkás, de nem is egy, aki szabadsá­got vett ki és így teljesíti a vállalt társadalmi mun­kaórákat; — Tisztviselők, mérnökök gépalapot beto­noznak, hegesztő fülkéket készítenek. Még a vasár­napjukat, szombat dél­utánjukat sem sajnálják rá. Karácsony és szilveszter között elvégzik a program első szakaszára kitűzött munkák dandárját Do nem lesz megállás azután sem. A felismert közérdek hajt­ja az embereket és az a vágy, hogy minél előbb megszabaduljanak a ba- mk-város tói. kinn a tágas, korszerű műhelyekben dol­gozhassanak. Közben az „öreg” gyár­ban is átalakítanak egyet és mást, olyastormán, hogy az öntöde fejlesztésével az összhangban álljon. Az a terv. hogy az öntvények megmunká­lására a jövőben is a ré­gi telephelyen kerül sor. — f — P Minta 65 cser kh földről Ssáseser vizsgálat

Next

/
Thumbnails
Contents