Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-13 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI 1A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara : 50 fillér XVIII' évfolyam, 294. szám. 1961. december 13., szerda. Kapcsolatépítés „lefelé" A termelőszövet• kezetekben is javában folyik a tervezés — immár az új mechanizmus jegyé­ben. A korábbi költségek megszűnésével felszabadult alkotókedvvel mérik fel a lehetőségeket a vezetők, — sokhelyütt valóban szár­nyal a fantázia. A Központi Bizottságnak a napokban megjelent ha­tározata a tervek megvaló­sításának feltételei között hangsúlyozottan állást fog­lal amellett, hogy „a gaz­daságirányítási reform be­vezetésében, sikeres érvé­nyesülésében, kibontakozta­tásában, gazdasági felada­taink eredményes végrehaj­tásában nagy fontosságú a dolgozók, a munkások, a parasztok, az értelmisé­giek... aktív közreműködé­se, a dolgozók kezdeménye­zéseinek felkarolása, íz üzemi demokrácia tovább­fejlesztése”. A demokrácia szélesítése egész közéletünkben évek óta napirenden szerepel. A közös gazdaságokban is mind több szó esik erről, azt azonban még nem mondhatjuk, hogy a veze­tők és vezetettek egyfor­mán értelmeznék- Egyesek szerint a demokrácia a köz­gyűlés egyik színfoltja, — amikor a tag „odamondo­gat” az elnöknek. Mások — a tsz vezető-k között — úgy gondolják, elég a tagoknak egy-egy vállveregetés, vala­miféle problémamentes lég­kör kialakítására irányuló igyekezet. Az ilyen vezetők és beosztottak még nem győződtek meg a demokra­tizmus és a termelőmunka eredményessége közötti ösz- szefüggésről. a fogalmat af­féle politikai szólamnak tartják, s magukban le­gyintenek rá: ugyan mi múlik ezen? Az ónálló vállalat- szerű gazdálkodás kialakí­tása megköveteli a vezetők­től, hogy minden részleté­ben átgondolják a gazda­ság helyzetét és jövőjét, s a gondokat megosszák a közösséggel. Az állami irá­nyító szervek többé nem gondolkoznak a helyi ve­zetők helyett, sem a terve­zésnél, sem a tervek kivi­telezése során- A korábbi gyakorlattól eltérően most már nem az olyan elnök boldogul a legjobban, aki „fölfelé” építi kf kapcsola­tait, sokkal inkább az, aki „lefelé”, aki az emberek alkotóerejének minél telje­sebb kibontakozásán mun­kálkodik. Komoly figyelmet érde­melnek azok a törvények és rendelkezések, amelyek a mezőgazdaságban előké­szítették az új mechaniz­musra történő áttérést- — Távlatait tekintve óriási je­lentőségű a jövedelem ga­rantálása, az a körülmény, hogy az iparban szokásos módszerekhez hasonlóan a tagoknak rendszeresen ki­osztott előleget termelési költségként számolhatják el a szövetkezetek. Igen lé­nyeges, hogy létrejöttek a szövetkezetek érdekvédelmi szervei a területi szövetsé­gek, — amelyek őrködnek azon, hogy a közös gazda­ságok ne legyenek kiszol­gáltatva azoknak a vállala­toknak, amelyekkel a be­szerzés és értékesítés során üzleti kapcsolatba kerül­nek. Mindebből és még sok más rendelkezésből világo­san kiolvasható pártunk és kormányunk elhatározott szándéka, hogy a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésé­vel a termelőszövetkezeti parasztság élet- és munka- körülményeit a városi la­kosság színvonalára igyek­szik emelni. ­Egyesek azt kérdezhe­tik, miért kerítünk ilyen nagy feneket a tervkészítés évről évre visszatérő mun­kájának, amely rendszerint az irodák négy fala között zajlik le, s a tagság már csak a végeredményt isme­ri meg a közgyűléseken- Éppen arról van szó, hogy a szövetkezetek terveit ne az irodákban agyalják ki. Az lenne jó és demokra­tikus, ha a tagság a terv- készítésből nemcsak a vég­eredményt hallaná, amit a főkönyvelő unott hangon eldarál a közgyűlésen. A körülmények, a közösség érdeke azt kívánja, hogy a közösség sorsa, jövő évi munkája alakításában részt- vegyen mindenki, s hogy a terv valóban a kollektív gondolkodás gyümölcse le­gyen. A tervkészítés nagy munkája számos buktató­val jár- A nehéz helyzet azonban nagyrészt elkerül­hető, ha a tervezés együtt történik a tagsággal. Olyan erőforrás ez, amely a ter­vek megvalósításának is döntő feltétele­Kovács Imre Megkezdődött az MIS ti kongresszusa A magyar sportnak az utóbbi években egyik leg­jelentősebb eseménye kez­dődött meg kedden délelőtt a játékcsamokban: Az MTS II. kongresszusa. „Szélesebb alapokon, ma­gasabb színvonalon, a test­nevelés és sport fejleszté­séért” — ez a jelszava a kétnapos tanácskozásnak, amelyre a testnevelési és sportmozgalom budapesti és vidéki vezetői és a leg­jobb társadalmi aktívák gyűltek össze. Egri Gyula bevezetőben rövid visszapillantást tett az MTS megalakulása óta eltelt időszakra, majd így folytatta: A magyar sport híveinek, a sportolók és a sportveze­tők százezreinek nevében innen a kongresszusról is köszönetét mondunk pár­tunknak és kormányunknak mindazért a politikai, er­kölcsi és anyagi támogatá­sért, amellyel a testnevelés és a sport fejlesztését le­hetővé teszi­Ezután a társadalmi ösz- szefogás jelentőségét hang­súlyozta. — Részlete­sen foglalkozott az iskolai testneveléssel, mert mint megjegyezte ez kell, hogy legyen a munka egyik ki­emelkedő feladata. — Az egész mozgalom fejlődése is nagy mértékben attól függ, hogy az iskolai test­nevelés és sport a jelentő­ségének megfelelően az őt megillető helyre kerüljön. Közös és hatásos felvilá­gosító munkára van szük­ség az összes érdekelt szerv részéről, amely egy­értelműen és véglegesen meggyőzi a kétkedőket, az ellenzőket a testnevelés fontosságáról. Egri Gyula beszámolójá­hoz Virizlai Gyula, a SZOT titkára szólt hozzá, majd számos hozzászólás követte a beszámolót. Hosszas próbaüzem r a kriolitgyárban Szolnok és nem Island Az alumíniumkohászat­ban a kriolitot a timföld olvadáspontjának csökken­tésére használják. Ezt a nélkülözhetetlen segéd­anyagot természetes formá­jában Izlandban bányász­szák. Hazánk tőkés devizá­ért vásárol kriolitot, amely megfelelő vegyipari eljá­rással mesterségesen is elő­állítható. Pionírok a vegyiparban Az ország fizetési mérle­gének javítása, tehát im­port pótlás céljából került sor a Tiszamenti Vegyi­művekben kriolit üzem építésére. Több évi labora­tóriumi és félüzemi kísér­letezés után készítette el a Vegyiműveket Tér—«5 Vál­lalat és a Nehézvegyipari Kutató Intézet az első ma­gyar tervezésű kriolit gyár dokumentációját. A beruházás 1963 telén kezdődött meg és tavaly december táján fejeződött be. A költségek elérték a 25 millió forintot. A pró­baüzem szokatlanul hosszú időt vesz igénybe, hiszen már egy esztendeje tart. Az eredmény nem sok: mind­össze néhány hét óta sike­rül mesterséges kriolitot gyártaniuk, amelynek a minősége nem üti meg a kívánt színvonalat. A vegyiművek tíz tonnát már elküldött az alumíni­umiparnak vizsgálati cél­ra, de az még nem nyilat­kozott, tudja-e használni vagy sem. Tény, hogy az üzem termelése napról napra növekszik, a kriolit minősége javul:- de a vál­lalat a jövő év első negyed­évére még nem mert szál­lítási szerződést kötni. Jogos kérdés: mi a baj a kriolit üzemmel? A próba­Százhúsz asszony mellékkeresete A csépai fmsz irodájá­ban egy meleghangú leve­let mutatnak. Dicséri a? fmsz eperlevél alakú, há­zitészta készítményét A bajai levélíró szerint: az országban sehol sem lehet ilyet kapni. Kéri a szövet kezetieket. küldjenek ré­szére néhány csomaggal. — örültünk a levélnek KEDDI JELENTES: Nincs hóakadály az országutakon, zavartalan a vasúti forgalom Keddre virradó éjjel a2 ország területén nem volt nagyobb havazás, kedden a reggeli órákban is csu­pán Békéscsaba—Széged— Kiskunhalas térségében esett a hó. Erősebb, viha­ros szél sehol sem volt s így a közlekedésben nincs fennakadás. A MÁV főme­neti rányí tó szolgálatánál tájékoztatásként elmondot­ták. hogy a pályaudvaro­kon a hótakarító brigádok készenlétben állnak, de eddig nagyobb feladatokat nem kellett megoldaniok. Az időjárási viszonyok mi­att komolyabb késéseit nem fordultak elő a MÁV- nál. A KPM közúti főigaz galósága arról adott tájé­koztatást. hogy az ország­utakon sincs hóakadály, az utak azonban csúszósak. és nem tagadjuk meg a levélíró kérését — mondja a főkönyvelő és a felvá­sárlási osztályvezető. — Pedig nagyon sok meg­rendelést vissza keli utasí­tanunk, mert kevés a tész­tánk. Üj üzemág a tésztafel­vásárlás Csépán. A helyi és a szelevényj asszonyok ké­szítik. Az idén már 306 mázsa eperlevél, csiga, cér­nametélt, kiskocka alakú tésztát és tarhonyát vettek át. A százhúsz asszonynak egymillió forintot fizettek ki a nyolctojásos tésztáért. Ennek a fele munkabér. Ügyelnek a higiéniai kö­vetelményre. A tésztakészí­tők orvosi ellenőrzés alatt állnak. Az árumintát időn­ként a minőségvizsgáló in­tézetbe is elküldik. A negyedkilós csomago­lású tészta nagy kereslet­nek örvend. Székesfehér várra, % Dunaújvárosba, Pécsre. Kecskemétre, a bu­dapesti nagyvásártelepre szállítottak eddig. Legutóbh a budapesti Közért meg­rendelését kellett vissza- utasítaniok. gyártás során számos meg­oldatlan műszaki problé­mába ütköztek a gyár szak­emberei. Korrigálni Ueil a technológiát, és néhány im­port gép használhatósága is kétséges, a itatható. iVem a csoda segít Egyszóval „bejött”, amire számítottak, a sok gond. Ez az első hazai tervezésű és építésű kriolit gyár, tehát többet kell bajlódni vele, mintha már az ötödik len­ne. A megoldatlan műszaki feladatok száma azonban egyre inkább apad. A ter­vezők, kutatók és a vál­lalat összefogásától, Jószán­dékú és eredményes együtt­működésétől azonban csodát nem várhatunk. Az az igazság, hogy most alakítják ki az alaptechno- lógiát és azokat a műszaki paramétereket, amelyek be­tartásával megfelelő minő­ségű mesterséges kriolit gyártható. Ez persze nyil­ván meglepi a gazdasági és műszaki szakembereket egyaránt. Miért? Azért, mert egy már teljes nagyságban fel­épített üzemnél ez nem szokott előfordulni. A gyár­tási tapasztalat alapján helyrehozni a döntő jellegű hibákat, rendkívül költsé­ges. Sok pénzébe kerül a vállalatnak ez a próba­üzem, pontosabban szólva például az új Import gé­pek beszerzése, a felhasz­nált és végül kiöntött alap­anyag, a saját rezsiben végzett munka. * Áprilistól már szerződnek? Jól tudják mindezt a vegyiművekben is. Nem okolják a tervezőket, ku­tatókat és az építőket, sze­relőket sem. Belátják, a merész vállakózás anyagi kockázattal is járt és annak terhét el kell viselni. Mi várható? Ha minden jól megy, a vállalat 1968. második negyedévében már szerződést köthet a krioiit szállítására az alumínium- iparral. Ennek ellenére a vegyiművek vezetői felké­szültek a további intenzív munkára is. Wolf Ferenc főtechnológus szerint a kri­olit üzem csak a jövő év végére lesz tökéletes. F. P. Megvalósulnak a közérdekű javaslatok A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága rend­szeresen figyelemmel kísé­ri, hogy az idei március 19-i általános képviselő- és tanácstag választások al­kalmával megtartott jeiölő- gyűléseken elhangzott ja­vaslatok megvalósul nak-e. A napokban újabb felmé­rés született e tárgyban. A jelölőgyűléseken a több mint nyolcezer részt­vevő közül ötszáznyolcan szólaltak fel, s többségük közérdeket szolgáló javas­latokat tett. Azok a javas­latok, amelyek megvalósí­tása a városi tanács erejé­ből lehetséges, több mint négymillió forint értéket képvisel. Ezt 1970-ig meg is valósítják. Az idén, október 31-ig azonban a javaslatok, az igények többségét már ki­elégítették. Így 200 négy­zetméter műút, 600 négy­zetméter földút felújítást, 3000 négyzetméter járda­építést végeztek el. Felújí­tottak 7700 négyzetméter járdát, megépítettek 450 folyóméter új vízelvezető árkot, felújítottak 340 fo­lyómétert, megépítettek 800 folyóméter vízhálózatot Je­lentős parkfelújítást is vé­geztek, mintegy 1600 négy­zetmétert és megépült 2980 folyóméter villanyhálózat Az országgyűlés ipari, szociális és egészségügyi bizottságának ülése Az országgyűlés ipari bi­zottsága kedden délelőtt ülést tartott a parlament­ben. A tanácskozáson- — amelyen Gácsi Miklós, a bizottság titkára elnökölt; Kardos Géza pénzügymi­niszterhelyettes az ipari minisztériumok, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Munka­ügyi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium 1968. évi költségvetését ismertette. Az ülésen — tárcája kép­viseletében — dr. Csanádi Gvörgy közlekedés- és pos­taügyi miniszter is részt vett. Kedden délelőtt a parla­ment Gobelin-termében dr. Pesta László elnökletével ülésezett az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A tanácskozá­son dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter, dr. Be- resztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke- és dr. Darabos Pál, az Orvos­egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitká­ra is részt vett. Az elnök megm Itó sza­vai után az egészségügyi tárca 1968. évi költségve­tésének tervezetét Cserba László. az Egészségügyi Minisztérium főosztályve­zetője ismertette a képvi­selőkkel.

Next

/
Thumbnails
Contents