Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-09 / 291. szám

1967. december 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ajánlólevél — a kétdiplomásoknak !\ tnc* olyan gazdasá­gi intézkedés, amelynek ne lenne hatása a termelés technikai, műszaki részére, s fordítva ugyanez a hely­zet. például a főkönyvelő a termelési költségek elem­zésekor magasnak találhat- ia a termékek önköltségé­ben az anyagköltséget. Szü­lethet erre egy elképzelés vegyünk olcsó anyagot. A? olcsóbb anyag azonban más anyag. S ezért szinte el­képzelhetetlen az alap­anyag megváltoztatása a technológia vagy a techni­kai kivitelezés megváltozta­tása. alkalmazkodása nél- k(il. különben a minőséggé] gyűlhet meg a vállalat ba­ja. A technológia megvál­toztatása viszont annyiba kerülhet, hogy nem érde­mes olcsó anyagot venni, és a termelési költség csök­kentésének más módját kell megkeresni. Vagy a legklasszikusabb példa: kereskedelmi tár­gyalásokon a megrendelő nem is egyszer apróbb, speciális kívánsággal hoza­kodik elő. A termék színe, formája, mérete kapcsán vagy egy kisebb alkatrészt bér más anyagból, esetleg valamilyen tartozékkal sze­retné kiegészíteni a beren­dezést. Ilyenkor a gyártó­mű képviselőjének azonnal fe] fcell mérnie, hogy a kü­lön kis kívánság teljesíté­se vajon műszakilag mi­lyen többletet jelent. Ké­pesek-e il egyáltalán, s ha igen. mennyiért? Vajon az árba „belefér-e" az a kis kiegészítés? Tehát saját vállalatának: képességét, műszaki, gazdasági kondí­cióját komplexen ismernie kell. Ha a műszaki dolgok­ban nem járatos, könnyen kellemetlen helvzetbe hoz­hatja salát vállalatát, de persze akkor is, ha nem ismerős eléggé a kereske­delmi piaci világban. ha bem ismeri az árak szint­iét, a gazdasági lehetősége­ket Mindebből pedig az következik, hogy bizonyos munkakörökben rendkívüli széteslátőkörű. összetett fel­készültségű szakemberek kellenek, akik mind a mű­szaki. mind a gazdasági kérdésekben magas színvo­nalon tájékozottak, sőt — kereken kimondva — egy­személyién műszaki és gaz­dasági szakemberek. Milyenek ezek a mun­kakörök? Általában azok, ahol a technikai és tudo­mányos fejlődéssel és a pia­ci követelmények alakulá­sával szinkronban gvorsan és rugalmasan lehet fordí­tani egyet a vállalat kor­mánykerekén, vagy az irányváltoztatás fontossá­gára felhívhatják a „kor­mányosok” figyelmét és ja­vasolhatják az. új ..útvona­lat”. Tehát elsősorban azokban a beosztásokban, ahol kialakul egy-egv vál­lalat műszaki-gazdaság5 koncepciója. Ott. ahol az üzem és munkaszervezés kérdésével kell foglalkoz­ni. s a szervezés program­ját. ütemét, célját kell meg­határozni. Ti ven szakembe­reknek kell közreműköd­niük a termékek vásárlásá­nál. eladásánál és a piacok feltérképezésében is. ilyen szakemberekre van szük­ség a műszaki fejlesztésben és kutatásban, hogy a vár­ható technikai eredmény« megközelítő pontossággal tüstént összevethessék a várható gazdasági ered­ménnyel is. még mielőtt valamilyen fejlesztési, ku­tatási programba túl sokat fektették volna. Azután nem utolsó sorban a mű­szaki-gazdasági tanácsadót beosztásban van szükség komplex szakismenetekkel rendelkező munkatársakra. Itt persze korántslnes ar­ról szó. hogy most például a fejlesztési osztályon, vagy a kutató-laboratóriumban, vagy a kereskedelmi osztá­lyon csupa ilyen egysze- mélyben műszaki és gaz­dasági tudású, tájékozott­ságé ember dolgozzon — c-sak mindenütt legyen be­lőlük a feladatok mértéké­nek arányában egy-kettő, a speciális képzettségű szak­emberek többsége mellett. A fejlett ipari or­szágokban már mindenütt régen előtérbe került ez a követelmény. Afherikában. Nyugat-Európa ban, az NDK-ban, a Szovjetunió­ban. Csehszlovákiában rendkívül céltudatosan kén peznek és alkalmaznak mű­szaki és gazdasági tudomá­nyokban egyaránt jártas szakembereket. Menedzser, tanfolyamok — ..manage­ment engieneering” iskolák, vezetőképző és továbbképző tanfolyamok egész hálózata alakult ki ezekben az or­szágokban, ahol általában már valamilyen speciális szakképzettséggel rendelke­ző szakemberek kapnak komplexebb tudást a vál­lalati munkához. Az in­nen kikerülő szakemberek nagvrésze azonban nem vál­lalatvezető. és soha nem is lesz az, mégha ezekben az iskolákban tanulnak is ve- ze*őbeosztásúak. Ugyanis a műszaki haladás gyors üte­me mellett, s a gazdasá­gi kapcsolatok rendkívül sokoldalú jellege miatt ma már az kevés egy-egy vál­lalatnál. ha csak a legfel­sőbb vezérkar rendelkezik komplex ismeretekkel. Te­hát itt nem vezetőképzés­ről van szó. vagy a veze­tés tudományának elsajátí­tásáról csupán, hanem ' komplex ismeretekkel ren­delkező szakember képzés­ről. Az persze igaz. hogy az. ilyen szakember jó ve­zető is lehet. A műszaki és gazdaság5 ismeretekkel egyaránt ren­delkező szakemberek kép­zésének fontosságát nálunk Is időben felismerték. 1957­ben két egyetemünkön már megkezdődött a mérnök- közgazdász képzés, s ma már körülbelül 5 ezer két- dinlomás szakember dolgo. zik vállalatainknál, a lehe­tőség tehát megvan ahhoz, hogy a vállalatok hatéko­nyabb gazdálkodást kor­szerű képzettségű szakem­berek segíthessék. Nemrégiben a METE«Z mérnök-közgazdász konfe­renciát rendezett a főváros­ban. s amit ezen a konfe­rencián hallhattunk, az nem volt minden szem­pontból megnyugtató. A mérnök-közgazdászok közül jónéhányan az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiá­nyáról panaszkodtak. ám főképp a7,t kifogásolták, hogy komplex ismereteiket ma még nem hasznosíthat­ják eléggé vállalataiknál. A jöro évtől kezdve legtöbb vállalatnak lehető­sége lesz arra, hogy kellő­képpen honorália az össze­tettebb tudású dolgozók munkáját, hiszen például a műszaki tanácsadói beosz­tásban dolgozó szakembet 3500—5000 forint alapbért is kaphat, persze fej kell ismerni és meg kell bizo­nyosodni arról, hogy a két diplomások akár dupla hasznot is hozhatnak a gvárnak — ha munkakö­rükben erre lehetőségük nyílik. Az úi gazdasági irányftá. sí rendszer leglényegesebb momentuma, hogy meg­szűnik a központi operativ tervezés, s ezután vala­mennyi vállalatnak egye­dül kell döntenie a terme­lés összetételéről, mennyi­ségéről. B költségekről. a létszámról, a műszaki fej­lesztésről _ valójában sa­lát. jő. vagy rossz sorsáról. S történik mindez azért, hogy a gazdálkodás rugal­masabbá, az igényeknek megfelelőbbé váljon. Gyor­san kell dönteni, sok min­denről és 161. — Műszaki és gazdasági kérdésekről egyszerre. Ebben a helyzet­ben aligha nélkülözhetjük a kétdiplomásokat. Ifj. Gerencsér Ferenc Számadás a máról és a holnapról O rajtolnak a kisipari szövetkezetek Átszervezték az apparátust 0 Liest tartott a KISZUT választmánya Tegnap délelőtt ülést tar- j tolt Szolnokon a KISZÖV j választmánya. A vezetőség ! a beszámolóját írásban ké- í szítette el, amelyhez Bor- j dás László elnök fűzött szó- j beli kiegészítést. f A jelentésben a szövet­kezeti ipar idei termelésé- í röl és gazdálkodásáról, il­letve saját tevékenységéről i adott számot a vezetőség. ! A szövetség irányi íása a'á ' tartozó 56 szövetkezet 1967. ! 1—III. negyedévében 488 I millió forint értékű terme- í lést valósított meg, ami ! 17.7 százalékkal (73 millió | forinttal) haladta túl a ; múlt év azonos időszaká­én elért eredményt. A nyereség 35.9 millió forint volt. A szeptemberi mérleg szerint a megyében csak a Kun­madaras és Környéke Építő-Javító Ktsz volt veszteséges. A jelentésben feltárta a KISZÖV vezetősége, ho­gyan alakult a bér- és lét­számgazdálkodás, elemette a beruházások helyzetét, foglalkozott a hitel- és készletgazdálkodással is. Ér­tékelte a szövetkezeteknek az új gazdasági mechaniz­musra való felkészülését. A vezetőség megállapítá­sa szerint néhány kivételé­vel a szövetkezetek zavar­talanul folytathatják a munkát 1968. január 2-án. A gépgyártó és híradás­technikai Iparba tartozó ktsz-ek kapacitásának 60— 70 százaléka, a vas- és tö- megcikkipariaké egész év­re. a faipariakénak 70 szá­zaléka szerződéssel lefede­zett. A textiles szövetkeze­tek az első negyedévi ter­melésüket eladták, míg a cipész ktsz-ek nem kaptak elég export megrendelést. Általában elmondható, hogy a megye szövetkezeti ipara magabiztosan nézhet , a jövő elébe, az új gazda­sági mechanizmusra kellő alapossággal készült fel. A vezetőség a kormány határozatának megfelelően valósította meg a KISZÖV átszervezését. Az apparátus létszáma 40 százalékkal csökkent. Az újonnan szervezett négy osztályon csupán tizenhat ügyintéző dolgozik. Rajtuk kívül két adminisztrátort és három kisegítő munka­erőt foglalkoztatnak. Az új ügyrend a közeljövőben elkészül. A választmány a jelen­tést megvitatta és jóvá­hagyta, majd a gazdaság- irányítás új rendjéből fa­kadó közvetlen feladatok­ról tárgyalt. Erről a témá­ról is írásos anyag készült, amelyet Balog Mihály el­nökhelyettes szóbelileg egé­Az utóbbi évtizedek egyik leghosszabb és leg­kellemesebb őszét búcsúz­tattuk az idén: a „vénasz- szonyok nyara” a szeptem­bervégi főidényét még csaknem két hónapra meg­hosszabbította. Már az igazi nyár is rendkívül száraz és meleg volt. s a szuperhosszú ősszel együtt átlagban csaknem 2 fokos melegtöbbletet produkált. Az utóbbi öt hónap hő­mérséklete is másfél fok­kal haladta túl az évszá­zados átlagszintet. Az őszi hónapok közül a szeptem­ber és az október egy­szített ki. Ez a napirend kizárólag szakmai jellegű volt, így eltekintünk mind a jelentés, mind a vita részletes ismertetésétől. Annyit említünk meg csupán róla. hogy szó volt a többcsatornás anyagbe­szerzésről. az árképzés problémáiról, a jövedelem­szabályozásról, a beruházá­sok finanszírozásáról és így tovább. Ezután az ellenőrző bi­zottság tett jelentést, ame­lyet a választmány jóváha­gyólag tudomásul vett. Az ülésen sor került a KISZÖV vezetőségében megüresedett helyek betöltésére. A ve­zetőség új tagjaivá Ballagó Sándort, a jászárokszállási Vas- és Fémipari Ktsz el­nökét és Pozsonyi Miklós­áét, a Szolnok megyei Tempó Kisipari Szövetke­zet párttitkárát választot­ták meg. aránt 2 fokkal, a novem­ber fél fokkal teljesítette túl a normákat. Különö­sen szép volt az október és a november első fele. Októberben az átlagosnak számító 140 óra helyett 172 órás napsütést kaptunk, novemberben pedig az át­lagos 64 óra helyett 101 órányit. Napfényhozam te­kintetében az idei novem­ber a novemberek rangso­rában az előkelő harmadik helyet szerezte meg. Az abszolút rekordernek szá­mító 1930-astól mindössze 7 órával maradt el. Tehát nem csoda, hogy az októ­Vasárnap nyílik a leli Tárlat A Damjanich János Mú­zeumban vasárnap délelőtt 11-kor nyílik a Szolnok megyei képzőművészek al­kotásaiból rendezett Téli Tárlat. Ünnepi megnyitót Egri Mária művészettörténész mond. A kiállítás a Dam­janich János Múzeum földszinti termeiben hét­fő kivételével január 10-ig tekinthető meg, naponta 11—13 és 15—19 óráig. * • Ünnepi hangverseny Jászberényben A Hazafias Népfront Jászberény várösi bizottsá­ga, a szakszervezetek vá­rosi szakmaközi bizottsága, a Déryné művelődési ház és a munkásénekkar ren­dezésében ünnepi hangver­seny lesz ma este fél 7 órai kezdettel a Lehel klub nagytermében. A hangversenyen fellép: a Jászberényi Munkáskó­rus. a zenei általános isko­la egyesített kórusa és a jászberényi Palotásy Já­nos Zeneiskola művészta­nárai, valamint Rohonczy Andrea szavalat. A nagyszabású, színvo­nalasnak ígérkező rendez­vény teljes bevételét a vietnami nép támogatására ajánlják fel. bér végén, november ele­jén szüretelt ..normál"- szőlők néhány vidéken 25 —26 fokos, sőt — kisebb területeken — 28 cukorfo­kos mustot adtak. Ezeket méltán sorolhatjuk be az „édes”-rekordok közé. Az őszi hónapok ..hiány­listáján” csupán a normá­lisnál körülbelül egy har­maddal kevesebb csapadék szerepel. De ez is legfel­jebb a folyók, patakok medréből hiányzott — a vízszintjüket nyomta le erősen a mélypont-rekor­dok közelébe. Áz idei ősz „rekordjai" Özvegyi sorsok 1. — Nem Igen törődött én velem senki, amikor egye­dül maradtam a három gyerekkel — mondta ne­héz sóhajjal P. J.-né. — Szegény férjem a halála előtt tíz évig tsz-tag volt. Én is sokszor kint dolgoz­tam a határban, a kimért területen. — Kapáltunk, egyeltünk, mikor mi volt soron. Amikor minden gond az én nyakamba sza­kadt, hová mehettem vol­na segítségért, ha nem a tsz-hez? — De hiába mentem. — Azt mondták semmi nem iár. se háztáji, se fejadag Nem mondom, a 400 fo­rint temetkezési segélyt megkaptam, de a betegla- oot nem adták ki, ami­kor a férjem halála után néhánv nappal a nagyob­bik fiamat orvoshoz kel­lett vinnem. Pedig — ahogv másoktól hallottam — abban a hónapban még jogom lett volna a be­teglapra. — Nem vártam én ar­ra. hogy a tsz nevelje a gyerekeimet, de az akko­ri nehéz helyzetemben még a bíztató szó is jól esett volna. Miért tudtak mások, a községi párttit­kár. az iskola igazgatója segíteni? Mert átérezlék a bajomat, s tudták, hogy oénz nélkül egy hónap is hosszú idő Munkához, ke­resethez juttattak. Harma­dik éve dolgozom az is­kolai napközi konyháján. Nem sok a fizetésem. 860 forint és a családi pótlék, de azért beosztással sze­rényen megélünk belőle. A nagyobbik fiam és a lá­nyom ipari tanuló. Ha ők felszabadulnak majd csak könnyebb lesz. 2. Hiába Igyekezett erőt venni magán, megremegett a válla és kitört belőle a nehéz férfi sírás. — Egyedül maradtam. Eltemettem azt a megér­tő, jó asszonyt, aki har­minchat éven át jóban, rosszban osztozott velem. Mindjárt két hónapja lesz. hogy meghalt, de ha csak eszembe jut is. mindjárt sírok — panaszolta. A családi otthon a fele­ség kezenyomát őrzi, min­den tárgy, őrá emlékeztet. Ügy maradt minden a la­kásban ahopvan korábban volt. Tisztaság, rend van most is az ' egész porián De az idős. megözvegyült férfi ridegnek, sivárnak érzi a megszokott hajlé­kot. ahol úpv tűnik nem is olyan régen, gyermek­kacagás törte meg a csen­det. — Két gyermekünk van Már ők Is családosak. A fiam és a menyem törődik velem. A m”nvem mossa ki a ruhám, főz az én szá­momra is. hogy ne száraz­koszton éliek. Szegény fe­leségemet is 6 ápolta már az utóbbi hetekben. — Nem Is tudom, ho­gyan köszönjem meg a jó­ságát. Mi lett volna ve­lünk, ha ő is úgy cselek­szik mint a lányom. Mert az meg tudta tenni, hogy aj­tót se nyitott ránk, nemhogy ápolta volna a szülőanvját. Magam mosdattam, fésül­tem szegényt. Azért hara­gudott meg a lányom. — mert nem engedtem elkó- tya-vetvélni a fejünk felől ezt a kis házat, a bútort, ágyneműt, ö meg az any­ja életében jussolni akart. Nem beszélnek velem- még a kis unokáim se köszön­nek — keseredett el ismét. — Mint apának nagyon fáj a viselkedésük. — De mit tehetek? Csak sírok bánatomban. 3. — Fiatalon halt meg az uram. Attól kezdve ma­gam dolgoztam, gürcöltem a két gyerekért, özvegyi jogon megkaptam az en­gedélyt, hogy folytassam az uram mesterségét, a kosárfonást. Bizony nem sokat hozott az, pedig ahogy cseperedtek a gye­rekeim. ők is dolgoztak. — Azért csak felnevel­tem őket. Egyedül. Nem gondoltam soha a férjhez menésre, pedig volt kérőm nem is egy. Egyszer a kis­fiam még bíztatott is: al­kudjon meg anyám ezzel az emberrel. Azért akarta, mert lovas kocsija volt az illetőnek, s mindig csábít­gatta a gyereket a kocsi­kázásra. — Nem akartam én ne­kik mostohát, csak értük éltem. Nem is panaszko­dom, szerettek mindig és most is segítenek aho­gyan csak tehetik. — A lányommal lakom, ö is özvegyen maradt két gyerekkel. A háziiparnál dolgozik, csak úgy, ott­hon. Bedolgozó. Azért Is örültem, amikor értesítet­tek a tanácstól, hogy min­den hónapban kapok se­gélyt. Nemcsak rajtam, a lányomon is könnyítettek ezzel. Mert tizenkét év óta már nem tudok neki se­gíteni, dolgozni. Szívbeteg lettem. — Most mégis vidámabb vagyok, hogy eljárhatok az öregek napközi otthonába. Jobban eltelik így a nap, az este meg a családom köré­ben — mondta B. L.-né. Nehéz az özvegyi sors. Szűnni nem akaró fájda­lom szorítja össze a szívét annak, aki egyedül ma­radt. Gondok gyötrik, ag­gódik, vajon lesz-e ereje felnevelni a gyermekeit, miként tudja őket életút- jukon elindítani. Van. aki nem anyagi gondokkal küzd. de a gyermeki há­látlanság tetézi bánatát. Ezt a nehéz sorsot !s könnyebb úgy viselni, ha az özvegy érzi családja szeretetét. embertársai megértését, segítőkészségét. Nagy Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents