Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-09 / 291. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI 1A MEGYEI XVIII. évfolyam, 291. szám. ES A MEGYEI TANACS LAPJA Ara: 50 filler 19C7. december 9., szombat. Nem megy gombnyomásra Valamikor akadtak emberek, akik tévedhetetlennek hitték magukat. Abban a korszakban volt ez, amelyet a súlyos tévedések, sőt eltévelyedések időszakaként tartunk ma számon. Szerencsére ez a korszak már elmúlt, és nem tartott tovább, mint néhány esztendő. Ezeket a tévedéseket már helyrehoztuk, ezek a hibák lassan már a múlt ködébe vesznek. Annak az időszaknak emlékeiből ha mást nem, azt a következtetést levonhatjuk, hogy buktatók, nehézségek, kitérők nélkül nem megy az új társadalom építése. S csodák csodája, amióta nem akarjuk néhány esztendő alatt felszámolni mindazt az örökséget, amelyet a sok évszázados régi, igazságtalan társadalmi rendszer hagyott ránk, többet változtattunk — előnyére — az országnak. mint annakelőtte. Mindenütt láthatók munkánk eredményei: az új lakótelepek, a régebben nem álmodott színvonalon élő emberek, az egyre kulturáltabb nép, az új üzemek, amelyek már igazán korszerűek, a fejlett technológia hasznára van a termlésnek, és megkönnyíti az ott dolgozó emberek sorsát. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy nem tévedtünk, amikor ilyen politika alapján folytattuk a szocializmus építését. Pe akármennyi új lakás is épült, még mindig nagy a lakáshiány. Az életszínvonal még mindig elmarad attól, ahogyan az emberek élni szeretnének. Vannak üzemeink, amelyeknek a technológiája alig fejlődött. Va/on ez azt jelenti-e, hogy ezekben a dolgokban tévedtünk volna? Nem. Egyszerűen arról van szó, hogy a legjobb politika, a legoptimálisabb hatékonysággal végzett építőmunka sem oldhat meg mindent egycsapásra. Voltak elképzeléseink. amelyeket legjobb tudásunk szerint, körültekintően alakítottunk ki, de mégsem váltak be teljesen. Akadtak beruházások például, amelyek kétszeresébe, háromszorosába kerültek a tervezettnek s nem hozták meg a kívánt eredményt. Akadt javítanivaló az iskola-reform eredeti elképzelésein is. Az élet. a gyakorlat olyan kérdéseket, nehézségeket vetett fel, amelyeket nem láthattunk előre. Vajon tévedtünk-e akkor, amikor nem vettük őket előzetesen számításba? Bizonyos értelemben talán igen, de az ilyesmit mégsem lehet tévedésnek nevezni. Gyakran elhangzik egy-egy új intézkedés nyomán: „Akkor azt mondták, most meg ezt mondják”. Nagyon könv- ” ven lehet, — ilyen az "''etek többsége —, hogy ■"ind a kétszer helyes az álláspont. A változó körülmények tették szükségessé új álláspont kialakítását. A lényeg, hogy az alapállás nem változik: a nép érdekének szolgálata, az új világ építése. Akadtak és bizonyara ezután is akadnak olyan tévedések, amelyek hanyagságból, felületességből, nemtörődömségből fakadnak. A közvélemény hosz- szú ideig követelte, hogy ilyen esetekben legyen keményebb és határozottabb a felelősségrevonás. Sajnos, ez a jogos kívánság azért nem juthatott jobban érvényre, mert olyan gazdaságirányítási rendszer körülményei között dolgoztunk, amelynek útvesztőiben sokszor egérutat nyerhettek a hanyagok. Az egyéni felelősség megállapítása — minden jószándék ellenére — a legtöbb esetben reménytelennek bizonyult. A gazdaságirányítás új rendszere ezen a téren is haladást jelent, azzal, hogy majd azok döntenek, akik ismerik a helyzetet és vállalják a felelősséget is intézkedéseikért. Nem vitás, hogy a felelőtlenség kisebb területre szorul visz- sza. Tevedpsek azonban nyilvánvalóan ezután .* lesznek. Bármennyire is szeretnénk, nem fog minden elképzelés maximálisan beválni. S bizony előfordulhat majd — nem is ritkán —, hogy a döntések korrekcióra szorulnak. Végzetessé a tévedések csak akkor válnak, ha valaki makacsul ragaszkodik a rosszhoz, a helytelenhez. Az új módszer arról is gondoskodik, hogy nehéz legyen tartani a tarthatatlant. Maga a gazdaságirányítás új rendszerének koncepciója azonban nem valami tévedés felismerésén alapul. Vannak ugyanis, akik ezt terjesztik. Az eddig folytatott gyakorlatot nem kell mentegetni, hiszen igazolják azt mindazok az eredmények amelyeket elértünk. S éppen e politika helyességét bizonyítja, hogy képes volt felismerni: abban a szakaszban, ahová eljutottunk, már csak új módszerekkel haladhatunk tovább. Kidolgozta ezeket az új eszközöket, s bátran bevezeti. Nem félve attól, hogy olyan intézkedésekhez nyúl, amelyek eddig még nem állhatták ki a gyakorlat próbáját, hiszen még nem alkalmaztuk őket A közgazdasági és politikai elemzés egyaránt azzal biztat, hogy az új mechanizmus, az új módszer eredményesen segíti továbbfejleszteni az eddigi vívmányokat, eredményeket. S ha a tapasztalatok alapján, az idők folyamán bizonyos dolgokat majd nyilvánvalóan módosítani kell, ez természetes. Azoknak a gondoknak a helyébe, amelyeket az új körülményekkel sikerült megszüntetni, bizonyára új gondok kerülnek majd. Egy biztost az új mechanizmus nem gombnyomásra működik. Joggá' bízhatunk azonban abban, ha az a bátorság, amely a reform bevezetését jellemzi, szorgalmas, odaadó munkával folytatódik a mindennapok során, örömmel állapíthatjuk majd meg, hogy minden aggály ellenére mégsem tévedtünk. Pintér István Tíz millió forint értékű termék Országgyűlési képviselők a háztájiból Tiszaföldváron köztesként termelnek zöldségféléket Legutóbb Tiszaföldvár körzetében fellendült a háztáji gazdaságok árutermelése, A helyi fogyasztási és értékesítő szövetkezet az idén 10 millió forint értékű árut vásárolt fel. Ebből hat millió a zöldség és gyümölcs, a többi vegyescikk (baromfi, tojás, méz, nyúl, galamb). — Közismert, hogy a községben két kiváló, országosan ismert közös gazdaság működik. Ez is bizonyítja, a termelőszövetkezet árutermelését nem gátolják, hanem kiegészítik a háztáji gazdaságok. Az fmsz több mint ezer termelővel tart kapcsolatot és köt szerződést a különböző termékek szállítására. Zöldbabot például 852, szilvát 792, baromfit 400 háztáji gazdaságból vettek át Különcsen jelentős a zöldbab és zöldborsó termelése. Régi szokás, hogy a szőlőben köztesként vetik el ezeket. baromfitenyésztési kiállítást rendeztek a községben. Az érdeklődés igen nagy volt. Megismertették a legújabb fajták előnyeit, a hibridek magas hozamait. A községben egyébként az. Idén 400 mázsa baromfit 700 ezer tojást, 1500 nyulat és 1000 galambot vettek át. Az fmsz-ben megkezdték a jövő évi felvásárlás előkészítését. 1968-ban több zöldbabot, 85 vagon szilvát és 4,5—5 millió forint értékű vegyescikket akarnak átvenni. A kötetlenebb gazdálkodás lehetővé teszi, hogy a felvásárlási árakat saját maguk, a keresletnek és a kínálatnak megfelelően alakítsák ki. Bíró Zoltán, az fmsz elnöke elmondotta, hogy megkezdték a jövő évi szerződések kötését. A választott vezetőség tagjai és a felvásárlók meglátogatják a termelőket. Ismertetik a termelés feltételeit. Eddig 430 termelővel, 2800 mázsa zöldbab és 150 mázsa zöldborsó szállítására kötöttek megállapodást. tanácskozása a szolnoki cukorgyárban Ülésezett pénteken 'az országgyűlési képviselőli megyei csoportja. A tanácskozásra a szolnoki cukorgyárban került sor. Ez alkalommal Szolnok megye munkaerőgazdálkod ásónak helyzetét vitatták meg. A napirend előadója Cserfalvi Gyula, a megyei tanács vb osztályvezetőit volt. Szenes Ottó és Orbár Józisef Szolnok fejlődéséről és az ezzel összefüggő további feladatokról számolt be képviselőtársainak. A' országgyűlés új ülésszakának e’őkészílésével kapcsolatos teendőket dr. Ben« Zoltán képviselő ismertette — m. 1.— Á községfejlesztési verseny p!usz teljesítése : 74 km járda, iskolai tantermek, lakások Három éves fejlesztési verseny a A föld termőerejét tehát kétszeresen is kihasználják. Az idén 52 vagon zöldbabot, 4 vagon zöldborsó* és 74 vagon szilvát adtak el. A termékek minőségére jellemző, hogy nagy többségét exportálhatták. Tehát mindkét fél. a termelő és a felvásárló is jól jár. Az utóbbinak 300 ezer forint jövedelme van a tíz millió forintos forgalomból. Az árutermelés elősegítése érdekében számos intézkedést tettek. A férges gyümölcs nem exportképes, tehát védekezni kell a különböző kártevők ellen. Télen több előadást tartotttak a községben a korszerűbb fajtákról, az újabb termelési eljárásokról és a növényvédelemről. A háztáji gazdaságok részére az fmsz 1400 liter mészkénle- vet készített, saját brigádja pedig 224 hektoliter vegyszert permetezett ki. A szövetkezet boltjai csaknem másfél millió forint értékű vegyszert értékesítettek. A termelőket jó minőségű vetőmagvakkal látják el. I Tavaly januárban kezdték építeni Törökszentmik- lóson az új gabonatárolót A járdaszint alá 2,35 méterre, a levegőbe pedie 39,40 méter magasra nyúl' betonóriást építés közben magasították meg 2,40 méterrel. Így a most már vég. leges külsőt öltött tárolónak csak a neve maradi „600 vagonos” tároló, valójában 730 vagon terménj befogadására lesz képes. — Riterveztek az eredeti magasságra — mondj át az építők — pedig azí mondtuk. hogy itt már félA községi és városi tanácsok között hetedik, a járásiak között második éve folyó községfejlesztési i verseny szép eredményeket hozott. Jelentős szerepe van a versenynek a község-, várospolitikai célkitűzések helyi erőforrásból származó anyagi alapjainak megteremtésében, a tervezett létesítmények mennyiségi túlteljesítésében, a közérdekű feladatok gyors, gazdaságos végrehajtásában és a tanácsok tömegmozgalmi eredményeinek elérésében. A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat már eddig elérte a 436 millió forintos forgalmat. Tavaly ugyaneddig még „csak” négyszáz milliónál tartottak. A keidében mindenkinek lába. kát kellene cserélni. Száz- nyolcvanhat lépcsőt és afölött két és félméteres vaslétrát fártunk meg naponta tíz—tizenötször. A nahéz, az építőket próbára tevő munka mos’ mégis tetszik nekik is, mert egy új eljárással. a2 úgynevezett csúszózsaluzással alkották az építményt. A 18. egyenként 5 méter átmérőjű, henger alakú siló é” 3 közbeeső részek kialakításának munkálata,il ebben a hónapban be is A verseny 1961—66. évi időszakának értékelése szerint megyei szinten a községfejlesztési alap ösz- szes bevételeit a tervezetthez képest 137 845 000 forinttal túlteljesítették a tanácsok. Ez teremtette meg az anyagi alapját annak, hogy 105 554 000 forinttal több értékű községfejlesztési létesítménnyel gyarapodott a megye. A községfejlesztési alap helyi forrásból származó reskedők arra számítanak, hogy a karácsonyi nagy vásárlási hullám eredményeként félmilliárdos forgalomról számolhatnak el. A vállalat fennállása óta még egyszer sem értékesített olyan nagymennyiségű árut, mint az idén. fejezik. Mikorra készen lesz, beleépítenek több mint két és fél ezer köbméter nyersbetont. A tárolók, a gépház és egyéb kiegészítő építmények befejezése után a 85 méter hosszú és 9,3 méter magas szállítóhíd építéséhez kezdenek. Ezen a vasbeton pilléreken nyug vó hídon utazik majd a sí' lókban tárolt búza a szomszédos őrlőmalomba. Az úí létesítményben december végére a próbaüzemelés feltételeit is megteremtik. január első napja!- ban megkezdik a betárolást. lenácsok között bevételei a kiadások 56,7 százalékát fedezik. A lakosság által fizetett KÖFA hozzájárulás 4 331000, a teljesített társadalmi munka értéke pedig 3.4 733 000 forinttal több, mint ameny- nyit a tanácsok eredeti tervükben előirányoztak. Ez többek között azt eredményezte, hogy 60 kilométerrel több villanyhálózat, 74.2 kilométerrel több járda épült, öt törpevízmű, 27 általános iskolai tanterem, 21 pedpgógusla- kás, 14 orvosi lakás, illetve orvosi rendelő és számos más létesítmény jelenti a plusz tejlesítést. Évről évre mind többen járultak hozzá a községfejlesztési terveik valóra- váltásához önként vállalt munkájukkal is. A felnőtt lakossághoz viszonyítva a társadalmi munkások száma 1966 végéig 37 százalékra növekedett. Az évente megújuló verseny nemcsak a tanácsokat ösztönözte tervszerűbb, szervezettebb gazdasági, politikai munkára, hanem a lakosság közügyek iránti érdeklődését is növelte. A tanácsoknak versenyjutalom címén kifizetett 3 915 000 forint pedig újabb fejlesztési lehetőségek anyagi alapját teremtette meg. i A verseny a következő években is számottevően segítheti a tanácsok fejlesztési terveinek végrehajtását. A megye! tanács december 7-i ülésén ezért emelte határozattá azt a javaslatot, amely az 1968— 69—70. évre szóló fejlesztési verseny feltételeit, értékelését és jutalmazását tartalmazza. A három éves versenyidőszak a tanácsok középtávú fejlesztési terveihez igazodik, serkentő hatása az egész tervidőszakra vonatkozóan mérhető. A verseny célja a fejlesztési tervek maradéktalan teljesítése, a rendelkezésre álló anyagi eszközök, helyi erőforrások fokozottabb igénybevételével és felhasználásával. valamint a lakosság minél nagyobb tömegeinek bevonásával. Ahol lábat kellene cserélni Nyolcvanöt méteres szállítóhíd • *• Üzempróba előtt az új gabonatároló A félmilliárdos csúcs
