Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-06 / 288. szám

1967. december 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 »TV KÉPERNYŐJE ELŐTT ISfésxe me ír as ember ! Keres Emil szándékosan félreérthető módon, mint alkalmi idegenvezető ezzel a felhívással invitálta né­zőit egy kis Fejér megyei körutazásra. Aki elfogadta a meghívást, nem járt rosz- szul. Róna Tibor és Litvá- nyi Károly, a politikus ka­baré ismert művelői érde­kes, helyenként újszerű útikalauzt írtak. Gyakorla­tukhoz híven igyekeztek szatirikus elemekkel fűsze­rezni, egy-egy apró fintor­ral felvillanyozni az általá­nosságokra csábító megyei ismertetőt. Írói alanállásuk lényege tehát: Nézze meg az ember, ami arra érde­mes, de bosszankodjék is rajta, ha valami bosszúság­ra ingerel. Nyitott szemmel* nézzünk körül. A szerző­pár humorából azonban még arra is telett, hogy apró tréfákkal, játékosan kaján pillanatokkal ked­veskedjen — amíg erejük­ből futotta. Így például a mulatságos közlekedési incidensben — egykor és ma — vagy az őskor groteszk megjelení­tésében, ahol egyenesen já­tékos elemekkel toldották meg a „holt” szöveget. Nem minden esetben sikerült azoban eltalálniuk a kellő alaphangot. A funkciójánál fogva is idegen szakember szájából azt hallani pél­dául, hogy a Velencei ta­von fürdőző leánykák vízi­csirkék, s a férjes asszo­nyok gyűrűvel védett ma­darai a tó világának — mégha átvitt értelemben is — ízléstelen kétértelműség. Deák István igyekezett jó ritmusban tartani az uta­zást, s jó néhány esetben szellemes vágásokkal szol­gálni a film játékosabb szellemét. Amint azonban a forgatókönyv nem ad ele­gendő lehetőséget az ere­deti elgondolás megvalósí­tására, rögtön enged a lát­ványos idegenforgalmi revü csábításának. A főszerepet átveszi a tánc és a zene Ami azonban mégis örven­detes: a protokolláris meg­nyilatkozások szinte észre­vétlen olvadnak be a film anyagába, nem lógnak ki, sőt még az egyébként szá­raz szöveg is közvetleneb­bé válik. Nem teljesen egy- ! értelműén sikerült tehát az i újszerű vállalkozás, de így is feltétlenül figyelmet ér­demelt. Mint ahogyan Ken­de Márta \ A% intervíxiós Halló határainkon túlra is elvitte a végszerű ifjúsági műsor hírét. Tegyük hozzá, jó hí­rét. Á hazánkban tanuló külföldi diákok ugyanis szellemesen, közvetlenül vallottak életük, induló pá­lyájuk egy-egy jelentősebb pillanatáról vagy nevezete­sebb eseményről. (Kérdés: mit értettek ebből a cseh­szlovák, a szovejt és az NDK-beli fiatalok.) A ze­nét mindenesetre megért­hették. Ezért is kapott bi­zonyára nagyobb súlyt eb­ben az intemacionális Hal­lóban. Egy-egy kis beszá­moló prózai miniatúrának is beillett volna. Tartal­mas, élményszerű adás volt tehát a Halló. S bár a műsor gazdáinak házatáján viták folynak a Halló tar­talmi és formai megújhodá­sáról, egy biztos: Pauló La­jos rendezői munkája ré­vén a Hallónak sajátos stí­lusa van. Röviden Filmből is megárt a sok; különösen akkor, ha főmű­soridőben csak azt kapjuk, s nem is a legjobb minő­séget. A francia Raymond Bemard szentimentalizmus- tól átitatott és kispolgári romantikával készült ellen­állási filmjénél bizony e tárgykörben láthattunk már igazabbat és hatáso­sabbat is. Az alapötlet azonban ügyes elképzelésre vallott Az angol vígjáték humora is idegennek ha­tott; az albioni fanyar hu­mor kissé távol áll tőlünk. A rendkívüli megbízatás érdekes szovjet filmnek bizonyult. Kár, hogy Ka­mo abszolút fölénye legen­dás tulajdonságai annyira ellenfelei fölé emelték; így helyenként igazi feszült­ség nem keletkezhetett A Kék fényben — sajnos — mi, Szolnok megyeiek is érdekeltek voltunk. A martfűi gyilkost láthattuk és lebukásának történetét. A bűnügyi nyomozás mű­helyében látogatva meg­csodálhattuk, hogy milyen tévedhetetlen műszaki és tudományos apparátus áll a bűn üldözésének szolgá­latában. A József Attila emlék- műsor, halálának 30. évfor­dulóján hangzott el. Kevés eszközzel is maradandó él­ményt tudott adni. Az el­hangzott verseket drámai módon kapcsolta egybe a refrénszerűen vissza-visz- szatérő • robogó vonat kéoe és kerekeinek robaja. La­ti növi ts Zoltán ritkán ta­pasztalt átéléssel tolmá­csolta József Attila gondo­latait és érzéseit. A költő­vel való azonosulásban pá­ratlanul szép pillanatokkal ajándékozott meg ben­nünket. V. M. Legyen kisajátítás vagy ne? Most már dönteniük kell a kertvárosiaknak Kissé zajos megbeszélés zajlott le a múlt héten a kertvárosi lakók és a vá­rositanács vb illetékes szakosztályának vezetői kö­zött. Hosszú idő óta hú­zódó probléma, hogy a vá­rosi tanács a Kertvárosban nem tudja a közművesítést továbbfejleszteni, mivel nincs meg az ehhez szük­séges lakosságszám. Ezért nem fejlődhet a szolgálta­tási hálózat sem. Ugyan­akkor viszont köztudomá­sú, hogy szűkében vagyunk a városban olyan terület­nek, ahová lakóépületeket, és főként kislakásokat építhetnének. Szolnokon a Kertváros­ban 300—350 négyszögöles telkek vannak — jóval nagyobbak az előírtnál —, s így ezek felosztása most már elkerülhetetlen. Nincs mód arra, hogy a városi tanács vb eltekintsen e tel­kek felosztásától. Napjainkban a Napsugár és a Horgász utca közötti telkek kisajátítása van na­pirenden. Mintegy 50—55 telek tulajdonosát érinti. A tulajdonosok természete-, sen nem szívesen válnak meg a telkektől mondván: jelentős termelőterület esik ki, amely befolyásol­ja Szolnok város zöldség­gyümölcs elátását is. Köz­tudott viszont, hogy a Kert­város eddig sem adott szá­mottevő mennyiségű zöld­séget, gyümölcsöt a város­nak. Nem szólva arról, hogy vannak elhanyagolt kertek is. Ha viszont az említett telkeket kisajátítják, akkor harminc kislakás és 36 tár­saslakás építésére nyílik ott lehetőség. Ez pedig a város szempontjából jelen­tős;. mivel a kislakásépitök szinte naponta kopogtatnak a tanácsnál telekért. A je­lenlegi telektulajdonosok ha átadják a tanácsnak a 150—200 négyszögölnyi te­rületüket, készpénzben 25— 30 ezer forintot kapnak. Egry hónap telt el s Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. jubileuma óta. Időközben bőven adó­dott alkalom az ünnepi készülődés tapasztalatainak elemzésére. Szükség van erre, hiszen a cél nemcsak az ünnepségek lebonyolítá­sa, hanem sokkal inkább az volt iskoláinkban, hogy a jubileum hassa át a2 egész tanévet. Vitathatatlan, hogy ün­nepi készülődés ilven terv­szerűen még soha nem szolgálta az internaciona­lizmusra, a szocialista ha- zafiságra való nevelést. A nevelők munkájának ered­ménye, hogy érzelmileg te­lített, sokrélű programmal gazdagított volt az ünnep­ségsorozat. Megyénk iskola* inak legalább fele rende­zett a Szovjetunió fejlődé­sét ismertető kiállítást, ve­télkedőket, veteránokkal é> katonákkal való találkozá­sokat. a szülőkké] megbe­széléseket. Műsorukat iro­dalmi színpad-szerűen dol­goznák fel. Fevszóval a ne­velő testületek elismerésre méltó munkát végeztek az évforduló megünneplésé­ben. n-* iskolai n’nok le­bonyolításában. Hathatós segítséget nyújtottak s> köz­ségi-városi ünneoséeek mű­sorának gazdagításá­ban is. A nevelő munkában a tanárok nélkülözhetetlen partnerei — az úttörőmoz­galom és a KISZ — elis­merésre méltó aktivitással szervezték akcióikat, a di­ákéról ákmenetet és a töb­bit. Munkájuk eredményes volt. Tehát anyagilag nem jár­nak rosszul. A városi tanácsnak vi­szont a kisajátítás jelentős anyagi áldozatokat jelent. A telkek kisajátításáért összesen kétmillió forintot kell fizetni. Majd közmű - vesíttetni kell ezeket, víz­zel, csatornával, villannyal, járdával, úttal ellátni, ami újabb kétmillió forint ki­adás. Ha majd a kislakás­építőknek eladják ezeket, mindössze 1,2 milliót kap­nak érte. Mégis meg kell tenni, mert ezt kívánja a város érdeke. Bár megtehetné a városi tanács véleményünk Sze­rint azt is, hogy ne sajátít­Több mint kétezer áldozat Megyei átlagban is emel­kedő tendenciát jelez a baleseti görbe. Az SZMT munkavédelmi bizottságá­nak vezetője ezeket az ada­tokat adta. Tavaly az első háromnegyed évben 1913 üzemi baleset történt, 33,5 ezer munkanapot töltöt­tek betegállományban. Az idén azonos időszak alatt 2045 baleset következtében 36,6 ezer munkanap vesz­teség volt A munkások átlagkerese­te 1967-ben 1700 forint. Feltételezve, hogy minden­ki 75 százalékos táppénz­re jogosult: megállapítható hogy körülbelül 1,7 millió forint táppénzt fizettek ki Mindezek után joggal ve­tődik fel a kérdés; rni lesz a félév második feliében, mi lesz a tanév hátralévő részében? Az ifjúsági szer­vezetek ugyanis program­jaik zömét úgy Időzítették hogy azok az ünnep idején befejeződtek. Vitathatatlan hogy nevelő hatású élmé­nyekben akciódús progra­mokban szegényebb lesz a hátralévő időszak, mint a tanév kezdete. Féloldalas lesz tehát a félév. Mivel lehetne ellensúlyozni a kezdetet? Szervezzünk talár újabb akciókat? Nem vol­na célszerű. Azt is fel kell Ismernünk ugyanis, hogv az első negyedév program­ja helyenként túlságosan gazdag volt ahhoz, hogy valóban a tartalomra és ne a felszínre összpontosítsa a figyelmet. Utólagosan mérlegelve jobb lett volna időben széthúzni a progra­mot. A Szovjetunió isme­retével foglalkozó vetélke­dőket például megtarthat­ták volna iskoláinkban a megfelelő felkészülést le­hetővé tevő téli szünet után is. Mindezen most már kár meditálni. Arra törekedni viszont, hoev a proletár in­ternacionalizmusra, a szo­cialista haza fisáéra való nevelésben úiabb eredmé nveket érjünk e' minden­napi fontos feladatunk Ie»z. látványos programo­kat. nagyszabású ünnepsé­geket most már nem tu­dunk úgy kihasználni, azok tömege nem áll úgy ren­delkezésünkre mint a ko­sa ki ezt a területet. Csak ossza meg a telkeket és azt a tulajdonosok szabad­kézből értékesítik. Vi­szont az is igaz, hogy ez esetben a városi tanács kétéves beépítési kötele­zettséget ír elő, s ha ezt a tulajdonosok nem teljesí­tik, akkor a telket ki kell sajátítani. Nem szólva ar­ról, hogy ez esetben a la- Kosságnak is hozzá kell já­rulni a terület közművesí­téséhez, s az érvényben le­vő rendelkezések szerint, mivel az útnak igénybe­vett terület a telek egy­ötödét nem haladja meg, azért egy fillért sem Kap­nak. az üzemi balesetek szen­vedőinek. Az érintett mun­káscsaládok jövedelme több mint félmillió forint­tal csökkent. Sebaj, gyógyít a krumpli Böjtös Ferenc, a megyei vasipari vállalat többszö­rösen kitüntetett kiváló dolgozója. Idős szakmun­kás. Egyik ujjának első perce hiányzik. — A szíj vette le néhány évvel ezelőtt. Siettünk, ide­ges voltam, kapkodtam. És fizettem érte. Tudja, a legtöbb balesetnek a siet­ség az oka. A TMK műhelyben dol­gozik Fügedi Tibor. — Be kell látnunk, na­rábbi hónapokban, de más lehetőségeink bőven van­nak. , Mindenekelőtt a tan­anyag feldolgozására, a ta­nítási órákon való nevelő munkára gondolok, a tan­anyag átplántálása ugyanis akarva-akaratlan érzelmi hatásokkal is jár. s azokat kihasználva sokat tehet a tanár a gyerekek világné­zetének formálásáért. Sze­rintem általában többet, mint a látványos progra­mok. Néhány tantárgy — így az ének, az irodalom, a történelem — különösen alkalmas azoknak a célok­nak segítésére, melyeket a jubileum alkalmával kitűz­tünk a tanév egészére. De a többi tárgy is — például a matematika, fizika stb — is jól szolgálhatja azo­kat. ha a tanár utal s Szovjetunió nagyszerű tu­dományos eredményeire, hazánk fejlődésére. Vannak akik csak ál­landó programok szervezé­sével látják biztosítottnak a szocialista szellemben történő nevelést. A tanórá­kon ezért végzett munka cseppet sem látványos. De az állandó ráhatás követ­keztében elmélyültebb, megalapozottabb, hosszú időre ható. Ezért — ha ne­velő testületeinkben lanka­datlan a szocialista neve­lésre irányuló erőfeszítés — ez a félév csak látszó­lag féloldalas. Csak a for­mát tekintve, de a tartal­mat nem. S. B. Az idő sürget, tavasszal a kislakásépitök már sze­retnének hozzákezdeni új otthonuk létesítéséhez, ehhez pedig telekre van szükség. Itt az ideje, hogy a kertvárosiak a városi ta­nács vb illetékes osztályá­val együtt most már dönt­senek, melyik módszert kö­vetik: a kisajátítást vágj’ a szabadkézből való érté­kesítést. Jó lenne továbbá már előre gondolni arra is, hogy Szandaszöllősön és a Kisgyepen hasonló módon biztosítson a kislakásépí­tőknek telket a városi ta- V. Y. gyón sokszor megfeledke­zünk az óvórendszabá­lyokról. Például a villany­hegesztésnél egy kis var­ráshoz nem húzzuk fel a védőkesztyűt, maszkot. Pe­dig megéghet a kezünk, begyulladhat a szemünk. Sebaj, majd krumplit te­szünk rá, attól elmúlik, könnyelműsködünk — mondta. Mit szól ehhez Tárj An­tal balesetvédelmi őr? — Van akinek használ a jó szó, akinek meg nem, annak addig mondom a magamét, addig korholom, amíg meg nem unja és in­kább megteszi amire ké­rem. Az idősebb szakembe­rek mellém állnak, latba vetik a tekintélyüket, ha 8 balesetek megelőzéséről van szó. Higgye el, aki ko­molyan veszi ezt a társa­dalmi megbízatást, sokát tehet az emberek érdeké­ben. Liberalizmus és következményei A vállalatnál anyagilag is érdekeltté teszik a dol­gozókat abban, hogy vi­gyázzanak egvmásra. Leg­utóbb a kollektíva megér­demelt jutalmából 20 szá­zalékot lefogott az igazga­tó, mert több baleset for­dult elő. Ez bizony 2—300 forintjába került minden­kinek. » Mészáros István, a szol­noki gyáregység vezetője bosszúsan említette; — Naponta figyelmezte­tem a munkásokat, amikor köszörülnek vegyék fel a védőszemüveget. Amíg ott vagyok használják, aztán nem. Csak az összefogás segíthet A szakszervezetek me­gyei tisztújító küldöttér­tekezlete határozatikig ki­mondta; „El kell érni, hogv a gazdasági vezetők és szakszervezeti tisztségvise­lők szemléletében állandó­suljon a munkások testi épségéért érzett felelősség és ez a termelési felada­tok megoldása során se­szoruljon háttérbe.” Valóban. Olyan üzemi légkört kell kialakítani, hogy a balesetek megelő­zését a vezetők és munká­sok egyaránt erkölcsi és munkaköri kötelességüknek tekintsék. Ha rmi néha tezer munka­nap, hat halálos baleset. Egyelőre itt tartunk! Fábián Péter Féloldalas félév ? Könnyelműség, tapasztalatlanság, fegyelmezetlenség Riasztó jelek a baleseti statisztikában II. Homályból a fény felé címmel készült riportfilm­je az alapításának 100. év­fordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémiáról, tudományos életünk felleg­váráról. J,ó és érdekes film volt. A kamera nem sétálgatott az akadémia folyosóin és termeiben. Ez unalmas lett volna. Inkább azt válasz­totta. hogy azokkal nézzen szembe, akik szellemét ad­ják; a tudós társaság jeles tagjaival. A róluk készült tömör portrékból aztán összeállt a kép: hogyan vesz részi vonzó, gyakorla­ti- módon a tudós testület mindennapi feladatainak megoldásában, — népünk előbbre vitelében. Az át­gondolt rendezői koncepció lehetővé tette, hogy isme­retet szerezzünk a tudomá­nyos megismerés és felfe­dezés módszeréről, továbbá képet alkothattunk az inté­zetekben . folyó rendkívül szerteágazó tevékenységről. A mondanivalót méltó ke­retbe fogták az alapító Széchenyi és titkárként munkálkodó Arany szavai. Arányos szerkezetű, a rész­letek szerves egységére épülő, jó ritmusbem vágott film a Kende Mártáé, amelyben a kezek is meg­szólaltak. Ennek a gesztus nyelvnek a tanulmányozása külön cikket érdemelne.

Next

/
Thumbnails
Contents