Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
IMI. december X. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * A termelőszövetkezetek szocialista vonásai erősítésének néhány fő kérdése A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése óta a termelőszövetkezetek többsége gazdaságilag, szervezetileg, politikailag megszilárdult és szocialista vonásaik évről évre erősödnek. Az alapvető változás, ami a szocialista termelési viszonyok létrejöttét tükrözi a dolgozó parasztoknak a termelési eszközök tulajdonához és az egyes embercsoportok egymáshoz való viszonyában és az elosztási viszonyokban bekövetkezett változásokban keresendő. A termelőszövetkezetek szocialista jellege leginkább a tulajdon viszonyokban fejeződik ki. A mezőgazdaság legalapvetőbb termelési eszköze, a termőföld szocialista, tár- sadalmasított, közös használatba került. Jóllehet a földtulajdon és földhasználat között még ellentmondás van, de az a lényeg, hogy a föld termésének alapvető hányada azoké, akik a földet megművelik. A tsz-ek használatában levő föld már nem azonos a kisparasztok által művelttel. A szocialista nagy- üzemesxtés lehetővé tette meliorációs munkák elvégzését. az okszerű földhasználatot, a korszerű talajművelési és tápanyagutánpótlási eljárások bevezetését. (Gépi művelés, műtrágyázás stb.) A szövetkezetek évről évre növelcvő terméseredményei elvitat- hatatlanul bizonyítják a „csökkenő földhozadék törvényé”-neik tudománytalanságát és azt, hogy szocialista viszonyok között, ahol a termelés és szükségletek lehető legjobb kielégítése céljából történik — a földek termőképessége állandóan fokozódik. Amikor a szövetkezetek megalakultak, csak azzal a vagyonnal rendelkeztek, amit a tagok bevitték. Azóta igen jelentős vagyon halmozódott fel. Az elmúlt hat év alatt Szolnok megyében az oszthatatlan szövetkezeti alap értékben kétszeresére nőtt A szövetkezeti vagyon minőségileg sem azonos a kezdetivel. A kisparaszti termelési eszközöket felváltották a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő, korszerű gazdasági épületek, berendezések, gépek. nagy tenyészértékű és termelőképességű állat- állomány. A termelőszövetkezeti társadalmi tulajdon jellegét méginkább kifejezi az a tény, hogy létrehozásában szerepe van a munkásosztálynak. S ajátos vonása a szocialista tulajdon fejlődésének, hogy kialakult a közös és háztáji gazdaság egysége. A háztáji földterületek nagyobb hányadát nagyüzemi eszközökkel, módszerekkel művelik, a háztáji állatállomány takarmányellátásában részt vállal a közös gazdaság A háztáji gazdaságban előállított áru jelentős része a közös gazdaságon keresztül realizálódik. Tehát a háztáji gazdaságban előállított érték létrehozásában magas a társadul másított munka részaránya. A szocialista termelési viszonyok általánossá válásával alapvető változások következtek be az osztályok és egyes ember- csoportok egymáshoz való viszonyában a társadalmi újratermelés egyes szféráiban. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás kialakítása lehetővé tette, hogy a szocialista ipar által előállított korszerű termelési eszközök széleskörű alkalmazást nyerjenek a mező- gazdaságban és azt, hogy a szövetkezetek mind több árut adjanak az ipar, az élelmiszeripar és a külkereskedelem számára. Ezen keresztül is erősödött a munkásosztály és a parasztság kapcsolata, szövetsége. A szövetkezeti gazdálkodás lehetővé tette a tudomány eredményeinek termelésben történő hasznosítását így az értelmiség alkotó tevékenysége szintén részesévé vált a szövetkezetek fejlesztésének. A tulajdon viszonyok megváltozásával az alapvető kérdésekben érdek- azonosság alakult ki a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség között. V áltozás következett be a dolgozó parasztság egészén belül is. A termelési eszközök társadalmi tulajdona megszüntette a korábbi rétegződés alapját és ma már kialakulóban van az egységes paraszti osztály. A szövetkezetek szocialista vonásainak erősödésére utal az is, hogy kialakult a munka közvetlen társadalmi, kollektív jellege, létrejött a szocialista munkamegosztás. Az elmúlt másfél évtizedben a dolgozó parasztság soraiból nőttek ki azok a vezetők, akik ma irányítják a szövetkezeti gazdaságokat Tehát kialakult a szövetkezeti irányító szervezet és szakemberek nagyszámú alkalmazásán keresztül a mezőgazdaságban is polgárjogot kapott a szellemi munka. Igen jelentős munkamegoszlás jött létre a termelés közvetlen szférájában is, A szövetkezeti forma tette lehetővé, hogy a korábban egymástól elszigetelten élő. dolgozó parasztság szervezett erővé váljon. Egv-egy emberközösség szervezetten, egységes erővel tud fellépni a természet erőivel szemben, a többtermelés és jövedelmezőbb gazdálkodás elérésében, a párt és a kormány gazdaságpolitikájának megvalósítása terén. Megérteik a feltételek arra, A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat vezetősége és szak- szervezeti bizottsága még a nyáron hozzálátott a kollektív szerződés megkötésének előkészítéséhez. A szerződés most már a viták után véglegesítésre, aláírásra vár, A szerződésben sikerült összhangot teremteni a kollektíva és a vállalat érdekei között. Egyfelől a kötelességek szabályozásával biztosították, hogy a vállalat gazdaságosan működhessen, másfelől a dolgozók jojóinak és érdekeinek védelmét garantálja a szerződés. Ez a munkaviszony című fejezetben a következőképpen fest. A vállalat kikötötte, hogy valamennyi forgalomtól függő munkakörben változó munkahelyre alkalmazza a dolgozókat. Miért van erre szükség? Azért, mert lényegében az egyes üzletek forgalma szabályozza. mennyi dolgozóra van szükség. Megtehető-e, hogy valakit hosszabb vagy rövidebb időre, esetleg végleg mondjuk Jásíbcrénytről hogy létrejöjjenek a szövetkezetek képviseleti szervei. A termelőszövetkezetekben érvényesülnek a szocialista elosztási elvek. A szövetkezeti gazdálkodás általánossá válásával a népgazdaság ezen ágában is megszűnt az ember ember által történő kizsákmányolása. A felosztható jövedelmeknek több mint 95 százalékát a végzett munka arányában osztják el. Különösen az utóbbi 10 évben a jövedelemelosztásnak olyan módozatai alakultak ki, amelyek megfelelnek a termelőszövetkezeti termelőerők fejlettségi fokának, amelyek a többtermelésre ösztönöznek és egybeesnek a dolgozó parasztság érdekeivel, életfelfogásával. Lényeges, hogy a tsz-tagok jövedelmüknek nagyobb hányadát a közösből kapják. Az utóbbi években megtett intézkedések nyomán a tsz-tagság jelentős mértékben részesedik a társadalmi juttatásokból. A termelőszövetkezetek fejlődésében, szocialista jellegükben olyan szintet értek el, hogy egy új fejlődési szakaszba léphetnek. Az országgyűlés ez év szeptemberében ennek szellemében alkotta meg az új szövetkezeti törvényt. A törvény meghatározza a szövetkezeti rendszer helyét, szerepét a népgazdaságban. Minden fejezete a szövetkezetek szocialista vonásainak erősítését célozza. Ez különösen kifejezésre jut az önálló vállalatszerű gazdálkodás, a szövetkezeti demokratizmu* továbbfejlesztésében. További változások következnek be a szövetkezeti tulajdonviszonyokban. Az új földjogi törvény értelmében kialakul a szövetkezeti földtulajdon. A tsz-ek megvásárolhatják az állami tartalékterületeket és a tagok tulajdonában levő földeket. A tsz-ek megvásárolják azokat a földterületeket, amelyek nem szövetkezeti tagok személyi tulajdonában vannak. Ezek a földterületek Szolnokra vezényeljenek? A szerződés ettől megvédi a dolgozókat. Csak abban a városban, községben kötelesek elfogadni új munkahelyüket, ahol alkalmazták őket. A kereskedő szakma fokozott megbecsülését, a fogyasztók és vállalat érdekeit hivatott szolgálni a próbaidő tartamára vonatkozó paragrafus. Eszerint a vezető állásúak (1—II. kategóriába tartozók), üzletvezetők. helyetteseik és az áruházi osztályvezetők próbaidejét 90, míg a többi dolgozóét 30 napban határozták meg. A vállalat csak rendkívül indokolt esetben bocsáthatja el a nála hosz- szabb ideje munkaviszonyban álló, példásan dolgozó alkalmazottait. — Maga a rendkívüli eset fogalmának meghatározása is hathatós védelmet nyújt. Rendkívüli ese.nek számít, ha a takarékos gazdálkodás miatt a létszámot legalább 20 százalékkal kell csökkenteni és a forgalom mér'éktelenül lezuhan, jelenleg is tsz-használatban vannak. Jelenlegi tulajdonosaik számára ezek a földek nem képezik termelési eszköz tárgyát. Ha a tsz ezeket a területeket nem művelné meg, nem fektetne be élő és holtmunkát, puszta, hasznot nem hozó természeti tárgyak maradnának. Helyes tehát, ha a tulajdonjog és az előállított érték egésze is azokat illeti meg, akik termelési eszközzé alakítják. lgv fokozatosan kialakul a földtulajdon és föld- használat egysége. L ényegesen nőnek a szövetkezetek árbevételei az új gazdasági mechanizmusban, részben árrendezések következtében, alapvetően pedig' a termelés és árutermelés gyorsütemű fejlődése révén. A szövetkezetek vagyonában csökken a hitelteher aránya. A törvény által meghatározott alapokat mind nagyobb mértékben saját forrásból fedezik, meggyorsul az oszthatatlan szövetkezeti alap növekedése, amelyen keresztül tovább csökken a csoport és össznépi tulajdon közötti különbség. Az elmondottakból eredően létrejön a szövetkezetek anyagi önállósága, így a szövetkezeti tagok a jövőben méginkább magukénak fogják érezni a szövetkezetei Ez erősíti a szövetkezeti eszmét, a szövetkezethez való ragaszkodást A tsz-tagok tulajdonosi volta abban is kifejezésre jut, hogy a szövetkezeti jövedelmekből munkabér és tulajdonosi részesedés címén kapják személyes jövedelmüket További változások következnek be az egyes embercsoportok, emberek egymáshoz való viszonyában, a társadalmi termelés különböző szféráiban. Az új tsz-törvény alapián megváltozik az állam- hatalmi szervek és a tsz-ek közötti viszony. A korábbiaktól eltérően a tanácsok és azok szakigazgatási szervei elsősorban a területfejlesztés, a gazdaságpolitikai célkitűzések érvényesülését irányítják, elemA felmondási idő mértéke egyrészt a vállalatnál eltöltött időtől, másrészt a nyereségelosztás szerinti kategóriáktól függ. Például annak a kereskedőnek, aki tíz éve dolgozik a vállalatnál 40 nap a felmondási ideje, harminc évi szolgálat után két hónap. Az I. kategóriába sorolt tervosz- tályvezető felmondási ideje tíz éves munkaviszonynál 70 nap. A szolnoki termelési tanácskozáson Kása Sándor javasolta, hogy rendszeres véradók is kapjanak pótszabadságot. Az igazgató ezzel egyetértett és négy napot ajánlott fel a véradóknak. A dolgozók tapsviharral fejezték ki: az áldozatkész társaik megérdemlik ezt a kedvezményt. A keretjogszabályok adta lehetőségeken belül határozták meg kik tartoznak a különböző kategóriákba. A törzsgárda fokozott megbecsülését fejezték ki a kollektív szerződés 67 paragrafusában. A bérarányos nyereségrészesedésen felül a toras&árda jelvény breot* xfíc A törvényesség érvé rtyesüiésél biztosi tj ált és gyakorolják a hatósági Jogkört. A tsz-ekre «* nagy felelősséget hárít, hiszen Önállóan kell dönteniük olyan termelési, gazdálkodási kérdésekben, amelyekben korábban nagy segítséget kaptak a tanácsoktól. A jövőben tehát még nagyobb jelentősége lesz a tagok véleményére való tán maszkodásnak, a szövetkezeti demokrácia érdemi érvényesítésének. 1^ JS cgváltozik a tsz-ek Bwil és a velük kapcsolatban álló termeltető, felvásárló, kereskedelmi szervek egymáshoz való viszonya. A tsz-ek egyenlő jogú partnerei lesznek a vállalatoknak, önállóan keresik meg parnereiket, kötnek szerződéseket és vállalják a felelősséget megállapodásaikért Megnő a szállítási szerződések, megállapodások becsülete és ezen keresztül érvényesül a maga- 1 sabb szintű tervgazdálkodásnak egy fontos eleme. Változások következnek be a szövetkezetek egymáshoz való viszonyában is. A szövetkezetek szocialista vonásainak erősödését segíti elő a tsz-ek társadalmi szerveinek létrehozása. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának megalakulásával egy olyan fórum jött létre, amelyen keresztül felmérhető és felhasználható a szövetkezetek alkotó kezdeményezése, agrárpolitikánk megvalósításában, továbbfejlesztésiben. A tsz-ek közötti kapcsolat erősítését, a tsz-ek érdekeinek védelmét az egv-egy tsz erejét mezhatedó termeléstoilpsz- tési célkitűzés megvalósítását hivatottak biztosítani a termelőszövetkezeti területi szövetségek. A törvény a szövetkezetek közötti együttműködésnek más formáira Is lehetőséget ad. Mindez azt jelenti, how a tsz-ek további egyesülése nélkül (ez különösen vonatkozik megyénkre) létrejöhet a termelőerők további centralizációja és kon- centrációia, Tgv a korábban egymástól elszigetelt tsz- eket mind szorosabb szálak fűzik össze a gl, politikai célHtűzések megvalósítása terén. törvény szabályozza a term''lő-zr;vctke- zeten belüli emberi viszonyokat. Megváltozik a közgvű'é« szerepe. Ez elé a fórum elé a jövőben csak a közös gazdaság egészét érintő nagy kérdések kerülnek és a közgyűlésen azoknak lesz szavazati, dönfokozatát kiérdemelt dolgozót 5, ezüstnél 10, aranynál 20 százalék időarányos részesedés is megilleti. A szakmunkástanulók ösztönzéséről is gondoskodtok. Az ötös átlagos tanulmányi eredményt elérők az őket megillető részesedési alapon túl annak 50, a négyesek 30 százalékát kapják jutalomképpen. A kettesek és elégtelenek viszont nem jogosultak a nyereségből való részesedésre. A bérezési tonnákat, béren kívüli juttatásokat (étkezési, üdülési hozzájárulás) a részesedési alap felosztását szabályozó fejezetek a vállalat dolgozóinak tettes egyertétésével találkoztak. A kollektív szerződés végső tervezete a temetési tanácskozásokon elfogadott módosításokkal együtt teljes egészében kifejezi a vállalat és a dolgozók érdekeit, A szakszervezett bizottság titkára és az igazgató ennek biztos tudatában, nyugodt lelki ismerettel írhatja alá., v. r. téri joga., akik a seövetkte zetben dolgoznak, akik a tsz tényleges gazdái.1 — Ez nagy feladat eié állítja • szövetkezeti párt- és gazdaságvezetést. Olyan felt..teleket kell teremteniük, hogy a tagok ismerjék a gazdasági folyamatokat, eseményeket és képesek . legyenek a közgyűlésen érdemben vitatkozni, a határozathozatal előtt. A formális önállóság megszűnése ! maga után vonja a formális előterjesztések, döntések megszűnését. A vezetőség hatásköre bővül, felelőssége a vállalati gazdálkodás, a tagok foglalkoztatása, személyes jövedelmük alakulása terén megnő. Űj vonás a szövetkezeten belüli viszonyban a tsz-tagokkal kötendő mun- kamegállapcdás, ame'y a vállalatszerű gazdálkodásnak elengedhetetlen eleme. A szövetkezetek tevékenységi körének bővülése, a technológiák, a termelési eljárások bevezetése, a folyamatosabb foglalkoztatást a munkamegosztás további bővülését eredményezi. — Ugyanakkor mind jobban összefügg egymással aa egyes emberek munkája. Egyik ember jó, vagy rossz munkája mindjobban befő- lyásoljg a másik ember tevékenységének eredményességét és az összvállalati eredményt. A szocialista vonások erősítését cél ózza a törvény azon része is, amely a tagsági viszony rendezésével foglalkozik. A jövőben a szövetkezetben azoknak a tagoknak lehetnek teljeskö- rű jogaik, akik a tagsággal járó kötelezettségeiknek is eleget tesznek. A törvény megszünteti a formális tagsági viszonyt, bevezeti a törlés intézményét. Ugyanakkor rendezi a családtagok, a nyugdíjasok, a csökken tmunkaképességűek stb. szövetkezethez való viszonyát ős szabályozza a szövetkezeti alkalmazottak jogállását. Mindezek rendezése nagy munkr „ és felelősséget hárít a szövetkezeti vezetésre. jövőben még követjgpslgj, kezetesebbén érvényesülnek a szocialista elosztási viszonyok a termelőszövetkezetekben. A képződött jövedelmek egy részét az állam elvonja az össztársadalmi kiadások fedezésére. Az a jövőben úgy valósul meg, hogy a földek termőképességében, a köz- gazdasági adottságokban fennálló különbségeket figyelembe véve az eddiginél differenciáltabban járulnak hozzá a tsz-ek ezekhez a költségekhez. A szövetkezetekben maradó jövedelemből kell fedezni a törvény által előírt alapokat, ezen belül részesedési és jövede- lembiztonsági alapot. Oj vonása a szövetkezeti elosztási rendszernek, hogy a tsz-tagok szövetkezetből nyert jövedelme — a föld- járadék kivételével — munka utáni jövedelem. A háztáji terület juttatását, a juttatás mértékét is a tsz-ben végzett munka alapján határozzák meg. Tovább bővül a társadalmi jellegű juttatások köre a tsz nyugdíjtörvény, a családi pótlék, a fizetett szabadság, a munkaruha stb. bevezetésével. Azonban ez is a közösben Végzett munkához kapcsolódik. Az új gazdaságirányítási rendszer, az új termelőszövetkezeti törvény tág lehetőséget nyit a termelőszövetkezetek előtt a további gvohs fejlődéshez. Az intézkedések azonban csak úgy hozzák meg gyümölcsüket, ha a szövetkezetek irányításában. vezetésében dolgozók, a szövetkezeti tagok helyesen élnek ezekkel a lehetőségek kelj E ddigi eredményeink, a szőve! kezetek megszilárd Másában tapasztalt helytállás bizonyítják, hogy a szövetkezeti mozgalomban van olyan erő. amely képes lesz megoldani az új, a korábbinál bonyolultabb, de mindany- nyiunk számára lelkesítő feladatokat. Bemrriri Lajos awvettégi titkár A kereskedők máa* döntöttek Az érdekek kolesonőssé’te jegyében Pótszabadság a véradói nak Érdemes kitűnőre vizsgázni
