Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-29 / 306. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI IIA MEGYE PáPTM7r>TT<tift cc * Mcravci Tinire i «pi* XVIII. évfolyam, 306. szám. Ara t 50 fillér 1967. december 29., péntek. 1/ •• •• ■ r •• 1 Közösen készül • •• rr a jovo Erényük a pontosság Javítanak a munkafeltételeken a kunhegyesiek Termékük négy földrészen Baráth Lajos, a gyárrész­Feladás karácsonykor üzemnek, közte szivattyúk, szívók, elzáró szerkezetek, kohógáz elvezet» csövek, stb. S ezekkel egyre inkább „ellepik” a vlzgondokkal küzdő országokat. A közelmúltban vették át a maglódi gépgyártól a hidrohengerek gyártását, ezekből külföldi vevők is sokat vásárolnak. A leg­utóbbi megrendeléseknek határidő előtt eleget tettek, s a külkereskedelmi szer­vek át is vették a szállí­tásra váró gyártmányokat Csak éppen nem továbbí­tották őket „keresték ki” ezeket a ko­csikat, s mivel a körülmé­nyek úgy hozták, éppen ka­rácsonykor intézték a va- gonírozást Év végéig még uticéljába érkezhet a kül­demény — mondták, — s A KGST december vé­gén Budapesten lezajlott ülésszaka és a végrehajtó bizottság utána tartott ülése egyaránt határoza­tot hozott az 1970—1975. évi népgazdaságfejlesztési tervek koordinációjáról. Talán meglepő, hogy még 1967-et írunk, s a szocia­lista országok gazdasági együttműködésének szer­vei már a hét zenes évek terveivel foglalkoznak. Valójában azonban ezzel is úgy vagyunk, mint amikor valaki házépítést, vagy autóvásárlást ter­vez; az ilyen ember is már évekkel előbb felké­szül arra, hogyan ossza be a pénzét. A tanácsko­zásokon kiderült, hogy a KGST-országok valójában nemcsak a következő öt­éves tervvel, hanem a 15—20 évre szóló távlati tervek készítésével is fog­lalkoznak már. A népgazdasági tervek egyeztetése a KGST-ben nem új dolog, hosszú évek óta folyik. Van is erre külön szerve, a Tervbüro. amelynek ke­retében a tagállamok tervhivatalainak vezetői időről időre találkoznak és koordinálják a terve­ket Ugyanezt teszik az országok kétoldalúan, sőt az egyes gazdasági mi­nisztériumok is a maguk területén. A mostani ülés döntésébe azonban új elem került: a tervek egyeztetését már az elő­készítő szakaszban meg­kezdik. Eddig ugyanis gyakorlatilag a kész, szin­te teljesen kidolgozott terveket vitatták meg az országok egymás között Természetes, hogy ilyen körülmények között nehéz volt lényegesebb módosí­tásokat végrehajtani. Mi- vel minden ország nagy­jában kiegyensúlyozott tervet készített, s ha va­lahol változtatni akart, akkor gyakran- az egész terv egyensúlya bomlott meg Ezért a tervek egyeztetésének nem le­hetett más célja, mint közölni egymással: mi­lyen árukból, mennyit képes szállítani az adott ország és mire van szük­sége. Ez pedig nem sok­kal több. mint a külke­reskedelmi lehetőségek kölcsönös feltárása. A tervek egyeztetése többet jelent. Azt, hogy a célkitűzéseket hangol­ják össze, s az országok ne fejlesszenek párhuza­mosan azonos iparágakat, ne termeljenek olyan cik­keket, amelyekben min­den ország szükséglete bőségesen biztosított. Eh­hez viszont a terv-elkép­zeléseket is egyeztetni kell; ezek már most ki­alakulóban vannak, ezért szükséges már ma koor­dinálni őket. Ez az új a most szüle­tett döntésben, amelynek megszületését több té­nyező sürgette. Az egyik a gazdaságirányítási rend­szer változása több or­szágban, a sokat emlege­tett új mechanizmus, a másik a tervek összeha­sonlíthatóvá tétele. Ami az új mechanizmust il­leti, azt már bevezették az NDK-ban és Csehszlo­vákiában, újévtől pedig hazánkban is hatályba lép. A többi KGST-ál- lamban szintén elkezdő­dött bizonyos változások előkészítése, illetve életbe léptetése. Ezekben az a közös alapgondolat, hogy gazdaságosabbá kell ten­ni a termelést és hogy a vállalatokat, azok dol­gozóit érdekeltebbé kell tenni. Mindkettő elkerülhetet­lenül kihat a nemzetközi együttműködésre. Nyil­vánvaló, hogy a gazdasá­gosság elve megköveteli majd, hogy olyan együtt­működést építsenek ki más országgal, ami köl­csönösen hasznos. A vál­lalati gazdálkodás önálló­sága pedig az érdekelt­séget leszállítja az eddigi népgazdaságiról a jobban érzékelhető vállalati ér­dekre. — S itt várhatóan bizonyos összeütközésre is sor kerülhet. De a köz­ponti gazdaságirányító szerveknek, — elsősorban a tervhivataloknak — nem szabad megenged­niük, hogy az összeütkö­zés krónikussá váljék. Eleve úgy kell a terveket készíteni, a gazdasági sza­bályozókat megállapítani, hogy a vállalati érdekek csak a népgazdasági ér­dekekkel együtt érvénye­sülhessenek. Az új mód­szerrel már a tervkészí­tés folyamatában kide­rülhet, — ismerve más országok elképzeléseit is, — hogy milyen beruhá­zások válnak felesleges­sé, illetve milyen árukat lehet majd biztonságosan eladni a partner orszá­gokban. Mindennek ered­ményeként arányosan és jobb hatásfokkal fejlőd­het a KGST országok gazdasági élete. A KGST vezetőszervei úgy döntöttek, hogy a tervhivatalok illetékes ve­zetői 1968-ban megbeszé­lést tartanak módszertani és egyéb kérdésekről. A cél az, hogy kialakítsák nemcsak a közös mód­szereket, hanem már most tájékoztassák egymást a gazdasági elképzelésekről. A jövőben tehát a ko­rábbinál megalapozottabb és a KGST minden tagál­lamának érdekeit jobban szolgáló tervegyeztetések­re kerül sor. Az orszá­gok sajátos céljai jobban illeszkednek a KGST kö­zös céljai keretébe; min­den ország számára gaz­daságosabbá válik az együttműködés, vagy leg­alábbis megteremtődnek ennek a feltételei. Ez pe­dig valamennyi állam ér­dekét szolgálja és pozitív hatással jár a lakosság életkörülményeire is. Gyulai István Ma: Késsüljön orsságos program as ivóvíz­ellátás megjaví- 'fására fi Januári költözködés fi Gyorslista a Második Békekölcsön \ sorsolásáról fi Rádió és tv műsor A ktsz kétszázhetvenegy dolgozója sikeres évet zár. Háromnegyedéves tervüket 115 százalékra teljesítették. Ma már a szövetkezet nem­csak Szolnokot, hanem a megye egyötödét ellátja, sikeresen teljesíti áruter­melési, helyi iparpolitikai tervét A vezetőség az új gazda­sági mechanizmus beveze­tésével kapcsolatban is megtette a szükséges in­tézkedéseket. Kapacitási szerződéseket kötöttek 1968- ra. ebben szerepel 25 ezer pár különböző cipő, 6400 pár csizma, 30 ezer külön­böző bőrdíszmű áru és 300 pár lószerszám legyártása. Elkészült a fejlesztési és gépesítési terv is. Két. nagyteljesítményű daraboló gépet szerzett be a szövet­kezet, hogy megszüntesse az anvagok kézi darabolá­sát. Jövőre kezdik meg Szolnokon a Vosztok úti, a Jászikürt utcai és a Napsu­gár úti szolgáltató házak építését, hogy még jobban kielégíthessék a lakosság igényeit. A szakember utánpótlás is biztosított. — Központi üzemházukban külön mű­helyben szakoktató vezeté­sével történik az iparitanu- ló-képzés. jelenleg huszon­négy fiatal tanulja a szak­mát. A dolgozók egészség­ügy és munkavédelmi hely­zetével is törődik a ktsz vezetősége. Két üzemi or­vos biztosítja az állandó szűrővizsgálatokat, a dől- j gozók gyógyszer ellátását, a Egy évtizeddel ezelőtt mindössze három féle ter­méket gyártottak a vízgé­pészeti vállalat kunhegyesi gyárrészlegében. Ma ennek sokszorosa, több mint öt- ven féle terméke van az különböző szakmai ártal­mak és balesetek megelő­zését Ennek eredménye, hogy az utóbbi években a szövetkezetben jelentősebb Ha az ember csak egy fél órát nézelődik a terem­ben, akkor akaratlanul a tanító néni jut az eszébe, aki angyali türelemmel ma­gyarázza a buksi fejeknek, hogy: na gyerekek, ha na­ponta ötszáz ember fordul meg az OTP Szolnok me­gyei fiókjában és mindenki csak öt dolgot kérdez, ak­kor hány kérdés hang­zik el? Jó is lenne! Az okosabb lurkók azon­nal kiszámolják, hogy két­ezerötszáz. Jó is lenne — felelik erre az itt dolgozók, hiszen egy-egv ügyféllel nemegyszer félóráig is tár­salognak. A tanító nénihez hasonló türelemmel, hiszen a pénzügyekben járatlan érdeklődő nem „kapcsol­hat” azonnal, és a magától értetődő neki nem az. Az OTP megyei fiókjá­nak ügyfélfogadó terme össze sem hasonlítható Bá­bel tornyával. Annál in­kább az itt uralkodó hang­zavar. Füleljünk csak bele: baleset, sérülés nem tör­tént. Szakmai tanfolyamo­kon, munkásakadémián, po­litikai szemináriumokon gyarapítják tudásukat a ktsz dolgozói. S arra is le­hetőségük van, hogy a vá­rosi szövetkezeti bizottság szervezésében működő sport szakosztályokban és kultúr- csoportokban részt vegye­nek. — Ich habe kein Forint (Nincs forintom). — ötszázat szeretnék ki­venni. — Százhuszonhetes, Ko­vács József! — És tessék mondani, hat hónapi részletre lehetne? — A kezesemnek van egy OTP részlete. Elvállalhatja ettől függetlenül az enyé­met is? Ez a kérdés-felelet órákig tart lankadatlan erővel és türelemmel. Közben pereg­nek a százasok a fürge női ujjak között. Hiss non-sfop Ha igaz, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol nincs megállás, akkor ezt a szolnoki OTP fiókra nyugodt szívvel mondhat­juk. Néha több pénztáros is dolgozik egyszerre, hogy az „emberdugó” minél ha­marabb eltűnjön. Vannak olyan napok, amikor az egyébként is nagy ügyfél­forgalom majdnem meg­duplázódik. Volt már itt olyan zárás is, amikor 920 a megrendelők véletlenül sem gondolhatnak az üze­miek mulasztására. Készül a kiviteli terv A kunhegyesiek az idei 29 millió forintos termelési előirányzatukat mintegy két és félmillió forinttal túlteljesítik, noha a mun­kafeltételek az üzem korá­hoz képest is meglehetősen kezdetlegesek. Nyáron a legnagyobb forróságban is az udvaron dolgoznak, s té­len a legnagyobb hidegben már csak azért nem, mert mínusz 5 fok alatti hőmér­sékleten bizonytalan a he­gesztés minősége. Ez a gondjuk azonban hamarosan megszűnik. El­készült ugyanis a program­terve és 1968 tavaszára a kiviteli terve is készen lesz egy modern, háromhajós, háromezer négyzetméter alapterületű, központi fű- téses, daruval felszerelhető műhelycsarnoknak. Jövőre építkeznek Az építkezést 1968 má­sodik felében megkezdik és a következő évben már megfelelő helyen, korszerű felszerelésekkel dolgozhat­nak. Sőt, ami Kunhegyesen nagyon-nagyon fontos, mintegy félszáz új munkást is tudnak foglalkoztatni a 14 és félmillió forint ér­tékű új beruházás üzeme­lése után. A feladatok azonban még így is megelőzik az üzem fejlődését. 1967-ben például iparivíz és szennyvíztisztító telepek szereléséhez 1 mil­lió 200 000 forint értékű gépészeti berendezést gyár­tottak, jövőre pedig már ebből is 8 millió forint ér­tékű termék gyártására kaptak megbízatást (!) pénztári tételt számol­tak össze. Ez ugyanannyi ügyfelet jelent. Azután fázisszerűen is je­lentkezik forgalomnöveke­dés. Például a békekölcsö­nök kifizetésekor, az isko­lai takarékbetétkönyvek beváltásakor és karácsony táján, amikor az egész év­ben szorgalmasan gyűjtött pénzért jönnek. Ilyenkor gyakran „utolsó pár előre fuss” játékot játszanak az itt dolgozó felnőttek. Egyik helyről a másikra csopor­tosítják őket. Tudniillik van olyan nap, hogy a valutaügyeket inté­ző dolgozó nyugodtan ülhet a helyén és van úgy is, hogy egy pohár vizet sem képes meginni, mivel egy autóbuszra való külföldi turista magyarázkodik pult­ja előtt kézzel-lábbal. Eh­hez jön még azután az írógépek kattogása, a tele­fonok csengése. Mikor hi­tetlenkedve kérdeztem, ho­gyan lehet ilyen zajban dolgozni, mosolyogva vála­szolták: óh, szokni kell csak. — tóth — A lakosság szolgálatában Sikeres esztendő — Jövő évi tervek — Három szolgáltatóház épül Szolnokon Szolnok egyik legnagyobb szövetkezete a Szolnok és Környéke Bőripari Ktsz, amely 1948 novembere óta áll a lakosság szolgálatában. Jelenleg a város terü­letén a központi üzemházon kívül 11 javító részlege működik. Tőrökszentmikl ison és Knnszentmártonban telephelye, a megye területén 33 javító részlege és 3 felvevőhelye van a szövetkezetnek. A szolnoki Bábel leg vezetője belföldi váro­sok mellett tíz közép- és dél-európai, afrikai, ázsiai, és latin-amerikai országot sorol fel, ahová műhelyük­ből szállítanak. S arra min­dig vigyáznak, hogy kor­rekt, megbízható ügyfelek­nek ismerjék őket Termé­keik megbízhatósága érde­kében meghonosították a röntgenezett hegesztést Kevés az olyan speciális vasúti kocsink, amin az ilyen gyártmányok „utaz­hatnak”. A kunhegyesiek, amikor már látták, hogy a szállítási határidő betartá­sa veszélyben van, maguk

Next

/
Thumbnails
Contents