Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-28 / 305. szám
1967. december 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elektronikus gépek az NDK-ban Berlinben, az NDK fővárosában megrendezett ..elektronikus adatfeldolgozás hetén” az ilyen ügyek Intézésére nemrég kinevezett államtitkár bejelentette, hogy a kormány 1970-ig 500 elektronikus adatfeldolgozó gépet helyez üzembe az üzemek rentabilitásának előmozdítására. A gépek rendeltetése, hogy megkönnyítsék a vállalati számítások elvégzését és a kutatómunkát. Ugyanezen idő alatt a főiskolákon 4000, a szakiskolákban kb. 5000 szakembert képeznek ki elektronikus adatfeldolgozásra. 1980-ra pedig már 100—120 ezer szakember dolgozik majd e gépekkel. Ezzel lényegében egy külön szakma jött létre, amely nélkülözhetetlen lesz a modern tudományos és gazdasági életben. A gépi adatfeldolgozás bevezetésére már 1961-ben nagy lépést tettek az NDK- ban, amikor Drezda környékén tizenkét kisebb üzem összevonásával létrehozták az NDK Elektronikai Központját. Ez 1970-re már világviszonylatban is versenyképes gépeket fog előállítani és biztosítja az NDK-ban a tudományos kutatás, a gazdasági élet és a közigazgatás számára szükséges elektronikus gépeket. Mezőtúri színjátszók A városban nagy hagyománya van a színjátszásnak, már jóval a felszabadulás elölt is működtek itt különböző csoportok. A mostani 1948-ban alakult, s akkor talán mag' k az alapító tagok sem gondolták, hogy még húsz év múlva is működni fog. Az első országos kulturális fesztiválra készüllek 1948- ban, de a csoport a fesztivál után sem oszlott szét. 1950-től a városi művelődési házhoz tartozik. A hagyományok és a korabeli igények alapján elsősorban egész estét betöltő darabokat adtak elő, s ezt teszik ma is. Erre műkedvelő együttesek egyre ritkábban vállalkoznak, ők azonban az évtizedek alatt annyi- „tapasztalatot (és tér gyük hozzá: kelléket is) gyűjtöttek, hogy ilyen feladatokkal is meg tudnak birkózni. 1953-ban Katajev: Gazdag menyasszony című vígjátékát Szolnokon is bemutatták a Szigligeti Színházban, majd 1958-ban ismét szerepeltek ugyanott és két telt házuk volt Fejér István': Bekötött szemmel című darabjával. Elsősorban azonban a mezőtúriaknak és a környező tanyák lakosságának játszottak. Büszkék arra, hogy 1956. december 16-án már színpadra léptek, Gárdonyi: Fehér Anna című drámáját mutatták be. Későbbi emlékezetes előadásaik között tartják számon a három darabból álló Barta Lajos ciklust, Duna jevszkij Szabad szél című operettjét, Pirandellótól az Ostoba embert, Maros Rudolf Szökevények című vígjátékát Egy alkalommal, 1963- ban eredeti mezőtúri ősbemutatót is tartottak, előadták Vereczkei János „Ember, ha visszanéz” című drámáját amely az itteni cselédemberek egykori harcairól, öntudatra ébredéséről szólt Legutóbb Afinogenov Kisunokám című darabját játszották és közelebbi tervek között szerepel Bárány Tamás vígjátéka, amelynek címe: A fiam nem a lányom. Az eltelt húsz évben természetesen jórészt kicserélődött a gárda, csupán né- hányan vannak, akik szinte az indulástól kezdve megmaradtak a csoportban. — Közülük is Nagy Kálmán a „rangidős”, aki negyven éve színjátszó és húsz éve a csoport tagja. Berceli Gyula, a művelődési ház igazgatója, aki húsz éve rendezi az előadásokat elmondotta, hogy nagyon sokan itt kaptak kedvet a tanuláshoz, a színjátszás mellett az önművelés is igen nagy szerepet kapott a munkában, hiszen a darabok teljes megértéséhez sok-sok ismeretet kellett megszerezniük a szereplőknek. Néhányan elkerültek innen és nevüket azóta már országosan ismerik. Ilyen például Tamási Eszter, a tv népszerű bemondónője, aki valamikor szintén a csoport tagja volt. Bistey András Aladdin csodalámpája Szolnokon Aladdin csodalámpája ezúttal négyszázhatvan' igaz emberre talált a megyeszékhelyen. — Ekkora gyereksereg részesült a Szigligeti Színház karácsonyi ajándékában Hauff: Aladdin és a csodalámpa című kétrészes mese játékának előadásában.. Nos. az Aladdin heteken át beszédtémája lesz a város gyermektársadalmának. Talán elsősorban is Halász Lászlónak köszönhetően. Azt hiszem ő lopta be legjobban a gyerekek szivébe magát. — Győző László rendezésén érezhető volt a szándék, minél több közvetlen kontaktust teremteni a lelkes, hálás nézőtérrel. Például: a darab végén a kivégzésre ítélt gonosz varázsló fölött kollektív döntés születik, hiába könyörög segítségért a gyerekekhez. Ha már a varázslónál tartunk, mondjuk meg: Baranyi László a darab legjobbjai közé tartozott. Kiváló alakítást nyújtott Vajda László, a nagyvezír, Hollós Frigyes, a lámpa szelleme, jó volt Győző László, a szultán, Üjlaky László Aladdin, Sebestyén Éva, az anya szerepében. A díszlet látványos hatást keltett. Végül, nem tudjuk mi lesz az Aladdin további sorsa. Jó lenne, ha a megye más, nagyobb településein is megnézhetnék a gyerekek^ b. L . Rácz István, a Mezőtúri Állami Gazdaság tehenésze második szabad karácsonyát töltötte családja körében tizenhét esztendő óta. Az ünnep másnapján már most is szolgálatban volt. Hiába, ilyen a tehenész élete Elsüllyedt városok A londoni Oceoanográ- fiai Intézet egyik munkatársa két hónapos kutató- útján megállapította, hogy a Peloponnészosz-félsziget partjai mentén 20 elsüly- lyedt város fekszik a tengerben. Ezek legtöbbje a klasszikus vagy későbbi korokból való, egy pedig Elaphonisos, i. e. 2000-ből. A szakembereket már régóta izgatta az a kérdés, miért nem találhatóak városok az antik világból e görög félsziget partjain. Peloponnészosz-félsziget partja 1—4 métert süllyedt északról-déli irányban, ez az oka annak, hogy a partmenti városok sem maradtak meg: a tenger felszíne alá süllyedtek. Három és fél méterrel a tenger felszíne alatt megtaláltak most Elaphonisos sziget közelében egy egész várost, amelyről eddig nem tudtak. A nyolc hektárnyi területen megmaradtak a házak, utcák, a városfalak. A többi tizenkilenc városról még nem sikerült megállapítani, mikor kerültek a víz alá. Fényes Adolf emlékkiállítás a Damjanich Múzeumban S záz esztendeje, 1867- ben született az a festő akinek tájhoz, emberhez kötődő humánus művészete. az általa teremtett eszmei és gyakorlati hagyományok fémjelzik a szolnoki művésztelep történeti múltjátj Fényes Adolf egész életére jellemző az alaposság, ' megfontolt biztosság. Lassan, s csaknem teljesen titokban dolgozott, igen kevesen sejtették, mi készül műtermében. Mint ahogy tíz évig tanult, amíg nyilvánosság elé állt műveivel, egy- egy alkotását is csak teljesen kész, a maga számára elfogadott formában engedte idegen szemek elé. A z eleven valóság mé- ” lyebb összefüggések felfedésére ösztönözte. 1899 nyarán már Szolnokon találjuk, s ennek a vidéknek közvetlen hatása jelentős mértékben befolyásolta Fényes Adolf témaválasztását. 1897-től 1904-ig készül Szegényember élete sorozata, amelyet 1905-bén gyűjteményes kiállításán mutat be. [ A sorozat darabjai nem egymás után készültek, s az első négy (Család, Özvegy, Fiatalok, Anyátlan gyermek) már szerepel az 1899-es évi Tavaszi Nemzetközi Tárlaton, Szegényember élete főcímmel. A megdöbbentő alkotások a nincstelenek osztályának sorsát, reménytelen életét ábrázolják Sötét hátterek. semleges, vagy alig jelölt környezet, az alakok ra, azok kemény mondanivalójára koncentrált kompozíció jellemzik sorozatának legtöbb darabját- Fényes festésmódjának drámaisága tökéletesen egyezik a megfestett parasztsors keserű igazságával. 1902-ben megalakul a szolnoki művésztelep, s a tizenkét lakásos műterem- épület első lakói között ott találjuk Fényes Adolfot is. A szolnoki környezet, a táj megkapó varázsa eleven plein-air képeket teremt vásznain. Domboldal című festményén a zöld fűben ülő alakok derűje, vidám színösszhangja. a Falu részlet gyér fáin át-átsütő nap, s a mögötte húzódó nyári színekben pompázó falu bizonyítják, hogy Fényes ez impresszionizmus eredményeit átszűrte a maga számára, s beleolvasztotta festészetébe. A fény-árnyék kezelésének kiváló mestere, a táj hangulatteremtő erejének kiváló ismerője. Falusi utcarészlet alkotásában az érett, őszi aranybama tónus, az itt-ott felcsillanó fehérek, a meleg okker árnyékok a gazdag nyár emlékeit idézik. 1910-től kezdődően Szolnok, Budapest, Franciaország és Olaszország között utazik és dolgozik. Párizs erősíti benne a posztimpresszionista hatásokat, s a szecesszió mozgalmának festői eredményeivel gazdagítja festészetét- Erősen rajzos, dekoratív csendéletek jelzik munkásságát. 1918-ban várható volt, hogy visszatér régi, kritikus ereje, a Tanácsköztársaság alatt tagja lett a Kommunista Művészek Végrehajtó Bizottságának. Főiskolai katedrán taníthatta volna,művészetét a fiatalabb nemzedéknek, s régi aktivitásával segíthette volna az új forradalmi művészeti megmozdulásokat. Ám a nehezen dolgozó művésznek idő kellett volna ahhoz, hogy ecsetjével is ki tudja fejezni gondolatait, s a hirtelen bukás után csak a visszavonulás lehetősége maradt számára. Sziklavár című festménye azt a képzeletbeli tájat mutatja, ahol fantáziája barangolt, s me- seszínekke] valószínűtlenné, elérhetetlenné varázsolt. A két világháború kö- " zötti feszültséggel terhes. nyomasztó légkör egyre inkább nehezedik művészetére. A képzeletbeli vidék felett sötét, gomolygó felhők úsznak, fantáziaszíneinek világa elborul. Belső félelmeiről, aggódásáról vallanak Éjszakai támadás, Magányos lovas, Nyugtalan idő képei. A magános, reménytelen öregkor végtelen fájdalmas vallomása öreg festő téli tájban című képe, amelyet egyik utolsó alkotásaként őrzünk- Előtte a téli Zagyva, s túlsó parton a szeretett Tabán. Télikabátban, kalapban, hóna alatt festőmappájával az öreg fes. tő még utoljára visszanéz. Az a világ, amely az új háborúra készül, nem az ő világa. Sem emberileg, sem művészileg nincs otthona Az utóbbi időben több jelentős törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Ezekből ismertetünk néhányat 0 Egy házaspár válóperében megállapították: a férj gyakran verte feleségét, családjáról nem gondoskodott, keresetét nem adta haza. szeretőket tartott. A házasságot felbontották, a három gyermeket az asszonynál helyezték el, az apát tartásdíj fizetésére kötelezték. Nem sokkal később a férfi újból ■megnősült, majd pert indított azért, hogy az egyik gyermeket, a hat éves kislányt. a bíróság nála helyezze el. A járásbíróság és a megyei bíróság helyt is adott a keresetnek. Törvényességi óvásra a Legfe.- sőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és a kislányt az anyánál hagyta. A határozat indokolásában a Legfelsőbb Bíróság kimondta: A gyermeket megszokott környezetéből csak indokolt esetben szabad elvinni, akkor, ha körülményeiben olyan változás történt, amely testi, szellemi és erkölcsi fejlődését nem biztosítja kellően és így az az érdeke, hogy a másik szülőnél helyezzék el Különösen káros lehet a megszokott környezetből való kiszakítás akkor, ha az a hasonló korú testvérektől való elszakadással jár együtt: ebben az esetben pedig a kislány két testvérével él együtt édesanyjánál0 Egy vidéki vállalat tanulmányi szerződést kötött egy elsőéves technikumi tanulóval. A szerződésben kötelezte magát, hogy a fiatalembernek havi ösztöndíjat fizet; ennek ellenében párt- fogoltja — tanulmányai befejezése után legalább 4 évig — nála köteles dolgoztöbbé. Még megérte a fel- szabadulást, de szervezete nem bírta a nélkülözést, meghurcolást — 1945. március 14-én meghalt. Fényes Adolf festészete az egész magyar művészet számára, de különösen számunkra nagy érték. Tiszta emberségének emlékét, művészetének mély humanitását őrzi a történelem Születésének századik évfordulója alkalmából született ez a pénteken megnyílt kiállítás, amellyel tisztelettel és szeretettel adózunk a mester előttni. Két évvel később a fiú apja bejelentette, hogy további ösztöndíjra nem tartanak igény. A vállalat a bejelentést tudomásul vette, de kérte, hogy az addig kifizetett 4500 forintot fizessék vissza. Ez nem történt meg, mire a fiú és apja ellen pert indítottak. Az ügy végülis a Legfelsőbb Bíróság elé került. — A társadalmi tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó szerződésben csak az adományozó és az ösztöndíjas között létesül jogviszony, — hangzik a határozat. A'kiskorú ösztöndíjas törvényes képviselője csak a kiskorú nevében tesz nyilatkozatot, ő maga, mint szerződő fél nem szerepel Ez a helyzet akkor is, ha az ösztöndíjas az ő háztartásában él, illetve ő tartja el- Ezért — jogviszony hiányában — az apával szemben a kereset alaptalan, tehát el kellett utasítani. A diáknak viszont az addig kapott ösztöndíj-összeget — ha majd keres ■— vissza kell fizetnie. 0 Egy nyugdíjas elhunyt. Az özvegyi nyugdíjat az SZTK az elvált és a második feleség között egyenlő arányban osztotta meg. A második asszony helytelenítette ezt a döntést és beperelte az első feleséget, mondván, hogy az egész összeg őt illeti meg. A járásbíróság és a megyei bíróság ellentétes ítéletei után, törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az 500 forintos nyugdíjból 350 a második feleségnek jár. A határozat indokolása szerint az első asszony havi 260 forint tsz-öregségi járadékban részesül és lánya háztartásában él. A második asz- szonynak viszont az özvegyi nyugdíjon kívül egyéb jövedelme nincs, tehát indokolt, hogy nagyobb ösz- szeggei részesüljön a nyugdíjból. Hajdú Endre LEGALÁBB 5 ÉVES GYAKORLATTAL és mechanikai cipőgyártásban jártassággal rendelkező művezetőt cipőipari gépek és elektromos meghajtású tűzőgépek javításában jártas műszerészt felveszünk Lakást biztosítani nem tudunk. Technikumi végzettséggel rendelkezők előnyben részesülnek. Felvétel esetén útiköltséget térítünk Ruházati és Háziipari Vállalat Jászberény, Lehel V. tér 15. Egri Mária A Legfelsőbb Bíróságon dő!t el Kinél maradjon a gyerek? — Apa, vagy fia adja vissza as ösztöndíjai?
