Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-28 / 305. szám
VILÁG PROUTTARJAI. EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEOYEI 1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 305. szám. Ara s SO fillér 1967. december 28., csütörtök. Ma: Miért változnak az árak? Karácsony a cukorgyárban Mindenki által ismert hétköznapi tény, hogy a termékek árának nagy hatása van mind azok előállítására, mind pedig fogyasztásukra. A termelő elemi érdekét követve szívesebben termeli azokat a termékeket, amelyeken nagyobb a jövedelme, s igyekszik mellőzni azok termelését, amelyekből ne: í sok hasznot lát. A fogyasztó hasonlóképpen gondolkodik: a különböző árakon forgalomba hozott termékek, közül azokat igyekszik megvásárolni, amelyekkel legolcsóbban elégítheti ki szükségleteit. Az áraknak ez a termelést és fogyasztást együttesen szabályozó szerepe meglehetősen elvált egymástól az elmúlt 15 év alatt. A társadalom, a népgazdaság érdeke azt kívánja, hogy a termelés és a fogyasztás rugalmas igazodása révén a lakosság szükségleteinek kielégítése minél kisebb költséggel és minél magasabb Színvonalon történhessék. Az előállítók és a fogyasztók érdekeit úgy a legkönnyebb egymáshoz közelíteni, ha a termékek árai megközelítően alkalmazkodnak előállításuk költségeihez. A lakosság fogyasztását szolgáló árualapnak jelenleg csak 14 százalékánál érvényesül ez a követelmény. A többi terméknek az előállítási költségekhez viszonyítva vagy magasabb, vagy alacsonyabb az ára. Az 1968-as évet nem kezdhetjük ilyen aránytalan árakkal. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéshez olyan árak szükségesek, amelyek a fogyasztást a viszonylag olcsón előállítható termékekből növelik és a drágán termelhető gyártmányok fogyasztását mérsékelik. Azzal is számolni kell, hogy egyre nagyobb tömegben és mind szélesebb választékban hozunk be külföldről fogyasztási cikkeket. A világpiaci helyzettől függően a hazai árakhoz hasonlítva az egyik terméket viszonylag olcsón, a másikat viszonylag drágán tudjuk a külföldi piacokon beszerezni. Az áraknak alkalmazkodni kell ehhez a körülményhez is. Az új gazdálkodási rendszerben a fogyasztási cikkeknek megközelítően a fele kötetlenebb vagy éppen szabad áron kerül forgalomba. Ezeknél a termékeknél — a dolog természeténél fogva — az árak erőteljesebben közelednek majd a költségekhez. Szükséges tehát, hogy a hatósági ármegállapítás vagy ármaximálás alá eső termékek árai is már most megmozduljanak ebben az irányban. Veszélyeztetné ugyanis az ellátás fogyamatosságát, megbontaná az árrendszer egységét az, ha a kottát árak más arányokat tükröznének, mint a kötetlenebbek. Követelmény tehát egyrészt az. hogy a fogyasztói árak arányai közeledjenek a költségeket tükröző tei melói árak arányaihoz, másrészt kifejezésre jusson bennük a fogyasztó értékelése, a külföldi árviszonyok hatása, de egyúttal érvényre juttassák ezek az árak a szocialista társadalmigazdasági rendszer szociális, kulturális, egészségügyi szempontjait is. Mindezek alapján nem lehetett kétséges, hogy a gazdaságirányítási reform bevezetésével egyidejűleg egy szolid árreformot is végre kell hajtani. Szolid ez az árreform, mert a fogyasztói árualapnak csak 28 százalékát érinti. Egy radikális árreform a fogyasztói árualap 90 százalékára terjedne ki, s alapvetően megváltoztatná az árarányokat. Ilyen árreformot azonban egycsapásra nem valósíthatunk meg. Ehhez hosszabb idő szükséges. Ugyanis az árak nagy részének változása esetén lényegesen módosulna a különböző jövedelmű társadalmi rétegek egymáshoz viszonyított életszínvonala. Egy réteg jól járna, a másik rosszul. A jelenlegi árreform következetésen szem előtt tartja azt az elvet, hogy az ár- változtatások egyetlen jelentősebb társadalmi réteget sem érinthetnek hátrányosan. Éppen ezért — néhány terméktől eltekintve — csak az egyes termékcsoportokon belül (például élelmiszerek, ruházat, építőanyagok stb.) hajtanak végre ármódosításokat. Csökkentik általában azoknak a termékeknek az árát, amelyekben magas volt a forgalmi adó, és emelik az olyan árakat, amelyek eddig csak jelentős dotációval voltak fenntarthatok. Vályi Péter pénzügyminiszter parlamenti expozéja érintette ezeket a változásokat. A hatósági árváltozások egy részének az a célja, hogy 1968 elején egy, az ideinél alacsonyabb árszínvonalról induljunk. Várható ugyanis, hogy a kötetlenebb és a szabad árakon értékesülő termékeknél a termelés és a fogyasztás csak bizonyos áremelkedés mellett lesz képes egymáshoz igazodni. Ez megemelheti az átlagos árszínvonalat. A szocialista állam alapvető kötelességének tartja, hogy őrködjön a pénz érték- állandóságán. Ezt a kötelességét átérezve a kormány úgy döntött, hogy a várható áremelkedések részbeni ellensúlyozására a hatósági árakat úgy módosítják számos terméknél, hogy az induló árszínvonal az ideinél alacsonyabb legyen. Az árrendezés szoros összefüggésben van életszínvonal-politikánkkal. A várható árszint-emelkedés ellenére a dolgozók reálbére másfél-két százalékkal növekszik az év folyamán. Számos eszköz áll a kormányzat rendelkezésére, hogy az árszínvonalat tartani tudja és elhárítsa a nemkívánatos áremelkedést. Dr. Pirittyi Ottó December huszonnegyediké, es‘e hét óra. Szolnok utcái néptelenek. A Ság- vári körúti házak ablakain a karácsonyfák villanygyertyáinak zöld, sárga, piros fénye játszadozik. Valahol ablakot nvitnak. vidám tánczene árad ki az esős estébe. Fenyőfa a pépek közölt A cukorgyár portása jóízűen kanalazgat a kis lábaskából. Megkocogtatom az ablakot. Két falat között int. tessék. menjek csak be nyugodtan. A gépek dohogása, a nehéz répaszeg egyszeribe hétköz- nanpá egyszerűsíti az ünnepet. Az üzem levegője forró, párás. A feldíszített fenyőfa úgy eltörpül a hatalmas, több emelet magas térben, mintha csak eev fűszál lenne. Mégis: kedvessé, barátságossá. otthonossá varázsolja a gvárrészt. Jakab László műszakvezető eleinte kicsit bizalmatlan. Felhívja telefonon az isazeatót, mit szól hozzá. újságíró állított be, megengedheti-e. hogy szabadon mászkáljon. A vonal másik végén Leelőssy Kálmán. Hallom a hangját. — Hát persze. Legyen a segítségére. Megkaptam a belépőt. A műszakvezető nyomban vált. készséges. —- Nem tartott otthon senkit az ünnep? — kérdeztem. — A betegek kivételével mindenki bejött. A harminc vagon cukrot ma is megkapja a raktár. Házaspár egy műszakban A bepároló állomáson nagy a hőség. A munkások félmeztelenre vetkőzve dolgoznak. Tóth Lászlóról patakzik a veríték. Csont és bőr. Tapintás nélkül meg lehet számolni a bordáit. — Nem rossz olyankor :s bent lenni, amikor a legtöbb ember kényelmesen vacsorái, ünnepel? — A feleségem a mérlegnél van. együtt megvünk majd haza. Gyerekünk nincs. — Mivel lepi meg őt? — Őszintén szólva még nem vásároltam aiándékot. Egy hónapié voltam beteg. A táooénz a megélhetésre kell. Maid újévkor kap valamit, aminek örülhet-.Ami több mint gyönyörű A boszorkány-konyhán főzik a cukrot. Csák József jókedvű. — Ebben a hónapban hét ünnepnap van, amit duplán fizetnek. Legalább ezer forinttal többet viszek haza a szokásosnál. Magas a pré. mium is... — Nem átkozzák ilyenkor a szakmát? — Csudát Megszoktuk, hogy se vasámao. se ün- nen. Kénben is, nekem remekül jött ki p lépés. Tizenöt éve vagyok cukorfőző és veszt erkor mindig műszakba jöttem, többnyire éjszakára. — És az idén? — Reggel hatkor kezdek. Tizenöt év után először szabad lesz a szilveszter estém. Ez több, mint gyönyörű. Téma az ajándék A cukorlé ellenőrzők kis asztalán friss hurka, sütemény, Helmreieh Józsefnét nehéz beszédre bírni. — Ne tessék engem kiírni. Cselt vetek. — Biztos jókat főzött karácsonyra. Felcsillant a szeme. — Azt meghiszem. Húsleves. rántotthús, csirke kerül az asztalra. Csuda haj- szás volt a hét eleje, alig aludtam. Nagytakarítás, sütés, főzés reggeltől estig. Jó szívvel csinálom, nem sajnálom a fáradságot. Elvégre egyszer van egy esztendőben karácsony. Víg Béláné derűsen újságolta. — Tegnap négy vendégem érkezett. Képzelheti, mennyi Ilyenkor a dolog a háznál. Elmosogatok ebéd után, s rohanok munkába. — Mit kapott ajándékba? — Hát... Az űj gazdasági mechanizmus bevezetése a vállalatokon belül is valamenv- nyi munkaterület összehangolt céltudatos tevékenységét követeli meg Hogyan alakult a vállalat életében a jogi munka, erről tájékoztatták az igaz- ságügvminisztérium törvényelőkészítő főosztályán — a jogszabályelőkészítés tapasztalatai alapján — az MTI munkatársát: Olyan körülmények között, amikor a vállalat kötelező tervszámokat kapott. partnereit nagyrészt kijelölték. széles körben szerződéskötési kényszer terhelte. A jogász sem végezhetett igazában alkotó jogi tevékenységet. A vállalat jogi szakembereinek működése szerződési b’an- ketták kitöltésében, kötbér és pgvéb követelések érvényesítésében, tehát inkább adminisztratív ténykedésből állott. A vállalaton belüli feladatok, amelyek lényeges részét a munkaügyi viták t“tték ki, a ténvleges érdekeltség valódi kockázat hiányában szintén nem hatottak eléggé az igazi cél. a jobb munkára ösztönzés irányában. Az új gazdasági mechanizmusban előreláthatólag kibontakozik majd a vállalati vezetés és a kollektívák alkotó tevékenysége. Ez elsősorban természetesen a vállalat gazdasági és műszaki vezetésére ró fel— Azt? Elnevette magát. — Fehérneműt, ha már kiszedte belőlem. — És mit vett a férjének? — Táskarádiót. Fo-ade az anyakönyv vezető ? Barta Szaniszló főfűtő. a néoszerű Szani bácsi akkora körszakállt visel, hogv még egv öreg tengeri medve is megirigyelhetné. Belép az irodába. Bosszúsnak látszik. — Szabadságot kér holnapra az egyik emberem — mondta a műszak vezetőnek — Esküvőre menne. Elengedjem? — Hadd menjen. — Hát jó. r<sak azt tudnám. karácsonykor van-e fogadás az anyakönyvvezetőnél. — Miért, Szani bácsi? — Mert az a gyanúm, nem szíveli az emberem a karácsonyi munkát, azért „rendelte” meg magának azt az esküvőt. Még néhány perc és vége a műszaknak. Mindenki türelmetlenül várja a váltást. Fábián Péter adatokat, mert rajtuk múlik, hogy a vállalat korszerű gyártmányokkal jelentkezzék. s ezek megfelelő piacot találjanak. De ebbe az irányító tevékenységbe szervesen beágyazódik és érdemivé válik a jogi munka is. Állíthatjuk, hogv a helyes gazdasági elhatározások. ésszerű kockázat- vállalás, bátor műszak' munka ellenére is fennakadhat. távlatilag zsákutcába is kerülhet az a vállalat. amely. nem fektet megfelelő súlyt a jogi munkára. Egv rosszul megkötött szerződés vészéi vpztet- beti vagy felboríthatja a sikeres termelőmunka eredményeit, visszahatása mérgezheti a kollektív erőfeszítés légkörét. ezÄrt a jog5 szakemberek a törvényes- ség biztosítását szolgáló tevékenységét a gazdasási döntések, megállaDodások területére is megfelelően ki ke'l terjeszteni. A iosi mup’e súlyának növekedése előtérbe helyezi a vállalati jogász munkakörét és tevékenységét is. A ior+anáesos szerepe nem kizárólag a szerződéses kapcsolatok terén bővük hanem a vállalat belső élefébpn is. A kollektív szerződésen túl. egész sor olyan szabályzatot, ügyrendet kell készíteni amely — a jogszabályok kerete’ között — a vállalat működését és gazdálkodását: a dolgozók mindennapos életét rendezi. Theodorakisz szabadlábon Egy íélidőt „lehúztunk* A TV képernyője előtt Fekete krónika Tizenegy film a tv januári műsortervében A televízió 1968. első negyedében nem kevesebb, mint 33 játékfilmet vett műsortervébe. Ezek közül mindjárt az új év első hónapjában 11 alkotás kerül képernyőre. A Marcia című produkcióban Angyalhoz fordul segítségért az a sztárjelölt, akit halállal fenyegetnek, ha a titokzatos- körülmények között meghalt népszerű sztár szerepét elvállalja. A népmesék hangulatát idézi a Lalvári vadász című szovjet film. Hat variáció egy különös témára a Fehér mellény című NSZK-produkció. Ugyancsak az NSZK-ban készült a Doddy és a testőrök című film. Hartog nagysikerű színdarabjának filmváltozata a Családi ágy című francia alkotás. Három részes izgalmas, kalandos fordulatokban gazdag angol bűnügyi film A Melissa. Egy asszonyt megölnek és a bűntényt további gyilkosságok követik. S hogy oldódjék a hangulat, megtekinthetik a nézők a Bertold—Bertol- dini címmel három ostoba legény kalandjait elmesélő olasz vígjátékot is. — A vígjáték a „Legyünk boldogok!” című angol produkció is. Januárban kezdődik a televízió klasszikusok a képernyőn című sorozat- amely tv-film változatban mutatja be a világirodalom halhatatlan alkotásait. Ezúttal a Hamlet-et láthatják a nézők, Maximilian Schell főszereplésével és a Don Carlos-t. Öt folytatásban adják a tv-ben a Mario című osztrák ifjúsági filmsorozatot. Átalakult a jogi munka a vállalatoknál Az igazságűgyminisztirium tájékoztatója
