Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

1987. december 3, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÉJSZAKAI MŰSZAKBAN Azóta már az • heti éj­szakai műszakon túljutot­tak azok az asszonyok, akikkel a minap egy hideg, esős november végi éjsza­kán találkoztam. Hétfőtől ismét nappal dolgoznak majd. Kivételek azok a ke­nyérgyári asszonyok, gkik évről évre este fél tizen ■ egykor állnak a kelt tésztá­val teli teknők mellé, for­Os*lár Lajos né kényé, kirakó mázzák a kifliket. zsömlé­ket éjszakáról éjszakára, ötvenöt—hatvanezret. A szolnoki kenyérgyár valamivel éjfél előtt Osz- lár Lajosné kenyérkirakó három műszakban dolgo­zik. Most éppen ő az éj­szakás. Nyolc óra alatt 66 mázsa kenyeret kell lak­kokba, tartókba raknia. Ennyit Ív elő a norma. A havi fizetése 1200 forint Meg kell dolgoznia ezért a — Nem rossz így egye­dül, éjszaka szolgálatban lenni? — Hát, jó lenne, ha töb­ben lennénk. Lehetne köz­ben egy kicsit beszélgetni. Bár munka, látja most is van bőven. Van olyan éj­szakám, amikor háromszor beszélek Olaszországgal, kétszer Párizzsal nem szól­va a sok belföldi beszélge­tésről. Este tízkor olcsóbb a telefon. Ion hát „ csalá­dok rendszerint akkor hív­ják egymást. Éjféltől meg kezdődnek az ébresztések Este kilenctől reggel hétio mindia akad munka. A megyei kórház baleset! sebészetén ezen az éjsza­kán Csillik Jánosné a7 ügveietes nővér. Éjfél el­múlt már, de még nem volt megállásnvi idejük. Ed­dig négv új beteget hoztak a mentők, s a kórtermek, a folvosók Is zsúfolva ross" álmü betegekkel. Minden képzeletet félő’múló az osztály zsúfoltsága. — Fárasztó lehet ez az éjszakai (levelet — Nem is szeretem. De hát muszáj. Négy heten­ként kerül rám a sor Ilyenkor alig várom hon-, a hét elteljen. És már több mint tíz éve esiválom. nőnek velő ez. Ráadásul é , Szán da s*öV Ősön lakom. Mi­re rpngel hazaérek, a kis­lányom már épnen lsko7á- ba indul. Ne nevessen ki, de mindig elkísérem, hooy legalább addin is vele le­gyek. Aztán alszom, majd hozzáfogok főzni. hogy mire. meajnn a fértem, map a nyerek, lem/en étel Lát­ja ezt a teáskannát? llycn­Szabó Alfrédné telefonközpontos pénzért Csodálkozom, hogy vékonyka létére bogy bír­ja ezt a munkát. — Kell. AZ uram is itt dolgozik a sütőiparnál, csak másik üzemben. Szükség van az én keresetemre is Négy gyerek van és tudja mennyi kell a háztartásra- ruhára cipőre. — És legalább odahaza segítenek magának? — A legnagyobb fiam igen. A kislányok is csinál- gatnak ezt, azt Csak tud­ja, ha az uram éjszakás és hazajön reggel, lefekszik aludni. Én meg reggel ha hazamegyek, útközben be­vásárolok, aztán nekiállok főzni. Délben elengedem a gyerekeket iskolába és csak azután alhatok néhány órát. —■ Reggel, ha hazame­gyek? Nem fekszem le aludni. Segítek „ kislá­nyomnak meocsinálni a leckét. Anyukám megfőz, délben elengedjük a kis- lányt iskolába és csak az­tán fekszem le. — Ezt már Szabó Alfrédné mondia, a szolnoki l-es posta telefon- központosa. — Tud nannal aludni? — Megszoktam. Nyolc éve csinálom. Én kértem magam ebbe a beosztásba. Ha éjszakás vagyok, utána másfél nap szabadom van és az egy asszonynak ideá­lis. Azonkívül jó a fizeté­sem is. Ézernénvszázhat- van forint havonta. — És Ilvenkor éjszaka ki vigyáz a kislányra. A férje? — Anyvkám. A férjem vasutas, ő is éjszakázik. kor éjszaka, ketten a kol­leganőmmel megiszunk leg­alább két liter teát, három­négy duplát és elfogy egy csomag cigaretta. Nem megy ez másként Cseh Marikának ez az el­ső éjszakai műszakja. Sze­rencsére az. Árkád presszó éjjel egv órakor zár. Ak­kor el rakodnak és aztán már indulhat is haza. — Tavaly érettségiztem. Anyukám mondta, hogy in­kább taxival menjek haza Ne járjon egy fiatal lány éj­szaka egyedül az utcán. Igaz. messzi is lakunk, egé­szen a téglagyárnál. — És hogy telik az első éjszakai munka? Csillik Jánosné ápolónő — Most még kellemes, meg érdekes is. Szerencsé­re nincs részeg ember, így szívesen dolgozom az esti műszakban. Reggel meg alszom, ameddig jólesik. Anyuka mindent megcsinál. ..A 6720-as bejár” — hal­lom a szolnoki vasútállo­máson. Negyed kettő van. Hugyecz Ilona forgalmi szolgálattevőt. MÁV-intézőt kerestem. Beosztás és rang után idősebb nőre gondol­tam. ám fiatal barna lány Cseh Mária kávéfőző köszönt. És aztán várok, amíg telefonál a soros ál­lomásra, elindít egy szerel­vényt tárgyal a vonatveze­tőkkel. csak aztán iön hoz­zám mentegetőzve: elné­zést. de első a szolgálat Kérdezem, hogvan lett vasúti tszt, ráadásul for­galmista? — Ambrózfalván laktunk és én vonattal jártam be a városba, iskolába. Meg­szerettem a vasutat. Csak az éjszakai szolgálat ne­héz. Este 17.20-kor kezdek és reggel fí.3é-in vagyok. De ha tízszer 12 órát szol­gálok, akkor van egy sza­badnapom. És egy szabad­nap az nagyszerű. — Miótg van Szolnokon? — Két éve végeztem a tisztitanfolyamot akkor he­lyeztek ide. Anyukámmal együtt költöztünk Szolnok­ra. Most is tanulok, felső­fokú technikumba járok Hugyecz Ilona MAV-intéző Képzelheti, most reggel, ha leteszem a szolgálatot, in­dulhatok Szegedre féléves beszámolóra. — Mi lesz, ha férjhez megy? — Egyelőre arról sző sincs. Nem is tudom. hogy lehetne azt kibírni, éjsza­ka szolgálatban, nappal meg ellátni a háztartást, Sse rencsére anyu mindent megcsinál. Azt hiszem — mondja nevetve — a XX. század legnagyobb vívmá­nya a nagymama, a!ci min­dent megcsinál. Én nem irigylem azokat az asszo­nyokat. akik éjszaka dol­goznak. Nem is irigylésre, inkább elismerésre méltók. Varga Viktória Tájékoz!* 16 2 dogozók kedvezményes vasúti legyeiről Az a dolgozó, aki eddig lakóhelyéről rendszeresen naponta — heti, vagy havi jeggyel utazott munkahe­lyére 1968. január 1-től fél­havi, vagy havi jeggyel utazhat A dolgozónak a havi jegy továbbra is any- nyiba kerül, mint eddig. Például: a dolgozó naponla Vácról jár be Budapestre. Erre a viszonylatra edd'g 72 80 forintért váltotta meg a személyvonat 2. osztályá­ra érvényes havi jegyét. Ez a dolgozónak a jövőben is ennyibe kerül. Az új havi i jegy díjszabási ára azon­ban 432.60 forint. A külön­bözet — a 359.8Ó forint — munkáltatót terheli. Az új­rendszerű — félhavi vagy havi jegy — hasz­nálatához személyi igazol­ványon kívül más igazol­ványra nincs szükség. A jegyre azonban az utazás megkezdése előtt rá kell írni a személyigazolvány ; számát. A jegyet a díjszabási j áron megvásárolhatja j 1. Maga a dolgozó, még pedig úgy hogy — az előb- j bi példa szerint — 72.80 1 forintot ő maga fiz“t a munkáltató pedig előlegez 359.80 forintot 2. A vállalat, a vasútnál készpénzért — 432 60 fo­rintért — és a dolgozó bé­réből levon 72.80 forintot. 3. A vállalat nem kész­pénzért, hanem utólagosan, inkasszó útján egyenlíti ki a 432 60 forintot, s a dol­gozó béréből levon 72.80 forintot. A félhavi és havi Jegy készpénzért bármelyik vas­útállomáson megvásárolha­tó. Ha a jegyet a munkál­tató veszi, azt az erre rendszeresített „meneíj^gy- igénvlés” nyomtatványon rendelheti meg a kijelölt vasúti jegypénztáraknál. A havi jegy a tárgyhó­nap 6. napjától a követke­ző hónap 5. napiéig, a fél­havi jegy 6-tól 20 ig, ille­tőleg 21-től 5-ig érvényes. Ezeket a jegyeket a dolgo­zónak vagy a lakóhelve. vagv a munkahelye szerin­ti állomáson le kell bélye­geztetni. Ez nagvobb meg­terhelést nem jelent, mert a hónap első napjától (a második félhónapra érvé­nyes jegynél 16-tól) lehet végeztetni. Nagyobb állo­másokon a kapusok is bé­lyegeznek. Azok a dolgozók, akik nem járnak rendszeresen (naponta vonaton munká­ba, hanem családjukhoz (házas+ársukhoz, eltartásuk­ban élő kiskorú gyerme­kükhöz, a húsz éven aluli nőtlen, hajadon dolgozók pedig szüleikhez) utaznak, hetente egyszer, továbbá az olyan, húsz éven felüli nőt­len, hajdon, özvegy, vagv el­vált dolgozók, akik velük kö­zös háztartásban élő vagy ál­taluk eltartott szüleikhez mennek, havonta kétszer a dolgozók menettérti jegyé­vel utazhatnak. A teljes áru menettérti jegy árából a hetenként hazautazó dol­gozót 14 százalék terheli, a munkáltatót pedig 66 százalék, a hiányzó 20 szá­zalék a kedvezmény. Ha a dolgozó havonta ké* szer jogosult szüleihez menet­térti jegy igénybevételével utazni, a dolgozó 50 száza­lékot fizet, a munkáltató 30 százalékot, s ugyancsak 20 százalék a kedvezmény Az időszakos hazautazásra a dolgozók menetté-ti je­gye ugyancsak bármelv ál­lomáson megvásárolható és ennek a jegvuek az ára ugvanolvan módon egyen­líthető ki. mint a félhavi és a havi jegyek ára. (Vá­sárolhatja maga a dolgozó készpénzért, illetőleg a munkáltató készpénzért. — vagy hitelezetten.) Az uta­zás a menettérti jeggyel csak a munkahelyhez tar­tozó vasútállomáson kezd­hető meg. Fordított vi­szonylatban tehát a lakó­helyről a munkahelyhez tartozó vasútállomáson, — ahol a dolgozó a hazauta­zást megkezdi, az utazás előtti, vagv a? utazási na­pon le kell bélyegez+etni. A dolgozók menettérti je­gye csak vállalati igazol­vánnyal (igazoló lapjával) egvütt érvénves, amelybe a munkáltató bejegyezte. — hogy az érdekelt .Jogosult ........................... állomásra h azautazni”. A menet* érti jegyre ennek a megfelelően záradékolt vállalati igazol­ványnak (igazoló lapnak) a számát a dolgozónak, vagy a munkáltatónak rá kell írnia, A munkálta ók legsürgősebb feladatai A munkáltatónak fel kell mérniök: hány dolgozójuk utazik rendszeresen (na­ponta) és milyen viszony­latban; s hány dolgozójuk utazik időszakosan, és kö­zülük ki jogosult hetenként egyszer, s ki havonta két­szer utazni. A munkáltatók tanulmányozzák, az idevo­natkozó rendeleteket, (első­sorban a közlekedési és postaügyi miniszter 3171967. Közi. Ért. 28/KPM sz. uta­sítását. amely megtalálható a Közlekedési Közlöny 1967. november 19-i 47. szá­mában, beszerezhető a hír­lapboltban (Budapest, V. kerület Bajcsy-Zsilir.szky út 76.) A munkáltatónak el kell döntenie, hogy készpénzt (előleget) ad-e a dolgo ói­nak jegyük megváltására, vagy együttesen kívánja-e beszerezni a jegveket. He­lyes. ha a munkáltató meg­bízottja felkeresi a legkö­zelebbi MÁV állomást és megtárgyalja személyesen a jegyváltás legkedvezőbb módját. Figyelembe kell venni, hogy a munkáltatók feladatainak végrehajtása nagyon sürgető, épnen a közelgő ünnepek nvatt. — Biztosítani kell, hogy min­den dolgozónak januárban kezében legyen már a meg­felelő jegy, mert a jegy­hiányból adódó nehézségek zavarólag hatnak a terme­lésre. A vasút felkészülése A vasút az új menetje­gyeket elkészítette. Meg­szervezte a tájékoztató szol­gálatot. Az új jegyek kész­pénzért december 15-től vásárolhatók a pénztárak­nál Nagyobb állomásokon külön jegyárusító helyeket rendszeresít a MÁV. Az igényléseken rendelt jegye­ket az igénylés benyújtása után 72 órával adja át a vasút A januárra vonatko­zó igénylések már bead­hatók. Nyugalom, csiga vér! — Tíz m térré a rohanó vagontól — — Vigyázz, Pista, a ki­lencedikre kétszer gurult Alig száll el a hang a levegőben, valami éles csi­korgásféle hallatszik és a nagy iramban ha1 adó te­hervagon rövid időn belül megáll. A sarurakó a két sínpár közötti més«zel be kent kövek egyikéhez lép, egy másik sarut emel le az előre kikészítettekből és szeme máris a gurítóról le­futó újabb kocsit figyeli. Ha nem figyelsz, az életeddel játszol A nagvforgalmú szolnoki állomáson talán Homvik Ferenc érzi ezt a legjob­ban. Ott áll a gurítódomb tövében, több mint egy évtizede, mint elősarus dol­gozik. — Nem ö döngős mester­ség ez, csak nagyon kell figyelni. A guritás folyama­tos, egy percen beiül több vagon is követi egymást. Egy pillanat — hagyja ab­ba a beszélgetést — majd néhány másodperc múlva vissza iön. — Amikor bemondták a hangszóróba hogy ..három darab rakott” gurul, akkor az nemcsak a rendezőn ál­ló sárusnak szólt. hanem nekem is. Tudniillik a gyorsan fékező vasidomot rövid ideig én tolom a va­gonok kereke alá. hogy a lejtőn guruló monstrum ne­hogy, túlságosan felgyorsul­jon. mert akkor mehetnénk a bíróságra. Mindezt csak szaggatot­tan tudta elmondani az elősarus, mivel nem volt gurít-ási szünet. Igaz. nem sokáig figveltem de cso­dálattal adóztam munkájá­nak. Felesleges mozdulata nem volt de a rohanó va­gontól tíz méterre, szinte a sínre ráhaiolva letenni a fékező sarut, majd egy másodpercig tartó mozdu­lattal félreállni, nem enge­di meg a ..feleslegest”, amely itt emberéletet je­lent El sem hiszi, hogy hivannak Mint ahogy a ló pásztor szeme azonnal kikeresi s csordából a kívánt állatot, sót még nevét is megmond­ja, ugyanúgy egy txempil* amelyik nehezebben gurul. Az sem mindegy, hogy mekkora súlyú rakomány van rajta. Mondani sem kell. ha egy hatvan tonnás kocsit nem fékeznek ideié­ben, úgv vágódik az előtte álló vagonhoz, hogv csak győzzék fizetni a kártérí­tést Érdekes, hogy ami a kí­vülálló szemével nézve minden elismerést megér­demel. annak cselekvői ugyanerről nem tudnak be­szélni. N^kik már minden megszokott. Talán n“m is tudiák. miiven tiszteletet parancsol az a mozdula­tuk. amikor alig néhány méterre a rohanó vagon előtt helvezik el a sokat jelentó vasdarabot. Nines szabály, hogy így, nincs szabály, hogy úgy... ők csak érzékből rakják le a sarut Nem képletek­ben gondolkoznak, nem a tömeget, a gyorsulást, vagy a súrlódási együtthatót fi­gyelik. A sarurakók min­dig a VAGONT nézik. — tóth — lantás alatt dönt a sarus. Nem mindegy ugvanis, hogy melyik nemzet kocsi­ja szalad le a gurít An. Van amelyik könnyebben, vsa

Next

/
Thumbnails
Contents