Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVin. évfolyam, £36. szám. Ara t 80 fillér 1967. december 3., vasárnap. Központban a fogyasztó I ri'rirloffcor, úgy tűnik, a személyes döntés legszabadabb pillanatait éljük át, elvégre igazán senki nem szólhat bele, hogy a pénzünkért milyen árut vásároljunk. Ez a fogyasztói „szabadság” sokkal viszony- lagosabb, mint hinnénk, — mert az áruk közötti választást tucatnyi tényező befolyásolja. A hangulattól az időjárásig, a kialakult családi szokásoktól a lakóhely típusáig és még tovább is terjed a törvényszerűség skálája, amelyeknek akarva- akaratlan engedelmeskedünk. amikor a bolti pulthoz lépünk. De a fogyasztói döntéseket mindenek előtt meghatározó feltétel — sajnos — egyelőre így hangzik: kapni? Megvásárolni csak olyan árut lehet, amely kapható, másrészt: ha valamiből kevés kapható, ott aligha lehet szó fogyasztói mérlegelésről, akkor csak egyetlen megfontolás jöhet szóba: „jó, ha van". Köztudomású, hogy a jelenlegi gazdaságirányítás fogaskerékrendszere — az ipartól, a külkereskedelemtől a boltig vezető teljes pályahosszén —. voltaképpen a „nem kapni” korszakában alakult ki, és ez tükröződik benne mindmáig. Tegyük hozzá: ez tükröződik még olyan gazdasági szférákban is, ahol pedig az alapvető hiány régen megszűnt, ahol tehát a gazdasági élet valósága régen ellentétbe került a korábban megfogalmazott irányítási struktúrával. Ha az üzletnek. mögötte: az egész kereskedelemnek, és a háttérben: a termelővállalatnak nem elsőrendű érdeke, hogy eladjon (következésképp: hogy a vásárló valóban vásárolhasson), akkor az a bizonyos fogyasztói pozíció másodrendűvé csökken, a boltban pedig természetessé válik a jólismert mottó: „őrüljön, hogy kapni”. Miért állítható, hogy az új gazdaságirányítás — folyamatában értelmezve — alapjaiban módosítja a fogyasztó helyét, értékrendjét? Az elmúlt években mái jónéhány Intézkedés célozta a vásárlói Igények jobb kielégítését — a bolti alkalmazottak udvariassági versenyeitől, a választékot bővítő új gyártmányokig. — Mindez természetesen javíthatta a fogyasztók helyzetét. a lényegen azonban nem változtatott. Ez a lényeg pedig — tömören ösz- szegezve — az volt, hogy a termelés állt a gazdálkodási sor első helyén, és az ipar számára mindenekelőtt az volt a lényeges, hogy az előírt, tervben rögzített termékeket előállítsa. A termelővállalat 1968- tól sem közvetlenül a fogyasztói igények kielégítésében, hanem: nyeresége növelésében érdekelt, — csakhogy az utóbbi — az előbbi teljesítésével valósítható meg! Ha közelebbről szemű gyre vesszük ezt, csakhamar kitűnik; nincs szó valamiféle / idillikus, már-már „gombnyomásra” megvalósuló fogyasztói pozíció-változásról. A gazdasági törvényszerűségek azonban hosszabb távon, esetleg konfliktusokkal, érdekütközésekkel is, de ezl a pozíciót erősítik. A vállalat ugyanis, amely szabadon gazdálkodik eszközeivel, önállóan határozza meg termékei mennyiségét, * gyártmányösszetételt — e sokirányú és bonyolult döntési skálán korántsem mozoghat önkényes szabadossággal. Egyfelől határolja tevékenységét saját nyereségnövelési igénye (amitől dolgozói jövedelmének tetemes hányada függ), másfelől pedig számolni kell azzal, hogy nyereség csakis olyan termékekből származhat, — amelyeket értékesítettek, valakinek eladtak. Könnyű belátni, hogy az a gazdasági sorrend, amely a vállalatokat mindenekelőtt értékesítésre, eladásra ösztönzi, egyben a hiányok fokozatos csökkenéséhez is hozzájárul, majd — a mind erőteljesebb értékesítési versenyben — a pénzével. vásárlóerejével szabadon rendelkező fogyasztót helyezi a rangsor első helyére. Természetes, hogy közben, e tendencia kibontakozásáig lehetségesek bizonyos ellentmondások & vállalati érdek és a piac között, ezt azonban ellensúlyozzák a gazdálkodást „terelő” központi Intézkedések. Az áremelési irányzatok ellen a széleskörű hatósági, illetve limitárak, az állami tartalékok és importcikkek léphetnek fel; a hiánycikkek csökkenését ugyancsak egész sor ösztönző szabályozhatja. Mindex együtt, ha nem is azonnal, de egyértelmű bizonysággal a fogyasztó helyzetét erősíti! Ma: Külpolitikai magazin Éjszakai műszakban Sport December 21-én zárják le as iskolai osztályzatokat Az általános és középiskolákban — mint ismeretes — a téli szünet december 22-én kezdődik és 1968. január 8-ig tart A szünidő előtti utolsó tanítási napon, 21-én zárják le a pedagógusok a tanulók osztályzatait. A szülőket a téli szünidő utáni első tanítási napon, január 8-an az ellenőrzőkönyv útján értesítik arról, hogy a tanév részében gyermeKÜk melyik tantárgyból milyen osztályzatot kapott. A tanintézetekben a téli szünet ideje alatt is gondoskodnak a napközis tanulókról, akiknek jól fűtött termeket biztosítanak, megszervezik felügyeletüket, s ellátásuk ugyanolyan lesz, mint a tanítási napokon. Jövőre megkezdődik a Zagyva-parti városrész, a városközpont építése Szolnokon — Vásárcsarnok is épül — Kétszáznyolcvan új lakás, 12 tantermes iskola a Mátyás király utcában Jelentős év lesz az 1968-as esztendő Szolnok város történetében. Megkezdődik a régen emlegetett városközpont és az új Zagyva-psrti városrész építése. A városközpontban a Súgván és az Ady Endre utca sarkán augusztusban hozzákezdenek a Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság 1( emeletes irodaházának építéséhez, amely összefüggi beruházás a Tisza II. létesítésével. Helyet kap ebbe® az épületben még a Tisza- vidéki Mezőgazdasági Fejlesztési Intézet, a KPM Közúti Igazgatósága valamint a 7-es számú AKÓV központi Irodái. Főként a háziasszonyokai érdekli a következő hír: ugyancsak jövőre megkezdődik a Kasza, a Jászkürt és a Budai Nagy Antal utca térségében a vásárcsarnok építése. Ez szerves része lesz a majdan kialakuló bevásárló központnak. A háromezer négyzetméter alapterületű, kétszintes fedett csarnokban helyet kapnak az őstermelők éppúgy, mint a szervezett kereskedelem. Az építkezés csaknem hétmillió forintba kerül. Ezzel egyidőben — amikor átadják rendeltetésének a csarnokot — a jelenlegi piactéren megszűnik az árusítás, s ott játszóteret, pihenőparkot alakítanak ki. Szó van arról is, hogy az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt szolnoki üzemeinek részére megkezdődik a központi székház építése is a régi Csarnok utcai iskola helyén. A Zagyva-parton a Ságvári körút, az Ady End*» utca és a Zagyva folyó által határolt területen 1972-ig tíz, egyenként 128 lakásos, 11 szintes épületet létesítenek a lakásokhoz tartozó közintézményekkel együtt. És ugyancsak jövőre, a Mátyás király utca térségében befejeződik 280 lakás építése. Ebből jelentői mennyiség szövetkezeti lesz. Ugyanakkor a • Viktor János, a Liget és a Mátyás király utcai tömbbensőben a2 MTE sporttelep szomszédságában 12 tantermes általános iskola létesítéséhez fognak hozzá az építők. Kapun beiül a tízezredik tanuló — Öt és félmillió forint ösztöndíj egy évben A szolnoki Petőfi Sándor szakmunkásképző intézetben megalakulása, 1950 óta megnégyszereződött a tanulók Száma. A szakvizsgáiA korszerű közgazdasági szemléletért Közgazdasági szabadegyetem Szolnokon Az új gazdasági mechanizmus „előestéjén” — a TIT egyik legfontosabb feladatává vált a korszerű, tudományos közgazdasági szemlélet kialakítása. A társulat munkájának jelentős célja most az, hogy a reform bevezetésének idejére a gazdasági egységek vezetői a lehető legjobban értsék megváltozott feladataikat. Ennek érdekében szervezték Szolnokon a közgazdaság! szabadegyetem ipari és mezőgazdasági tagozatát. 17 000 munkáltató, 360 000 érdekelt figyelmébe: tájékoztató a dolgozók kedvezményes vasúti jegyeiről Az országban körülbelül 360 000 dolgozó utazik rendszeresen — naponta, hetente, vagy kéthetente — kedvezményes vasúti jegygyei lakóhelye és munkahelye között. A napi mun- kábajáráshoz és a hétvégi utazáshoz az állam jelentős kedvezményeket nyújt :l dolgozóknak, a kedvezmé nyék összege évente megközelíti a másfélmilliárd tarin tot. Az állami támogatás folyósításának jelenlegi módja azonban nincs összhangban a gazdasági mechanizmus reformjának azzal a céljával, hogy a vállalatok munkájához szükséges költségek a vállalatoknál jelentkezzenek. A munkásszállítással kap- "solatos kiadások ugyanis ielenleg nem a termelő vállalatoknál, hanem a közlekedési vállalatoknak adott állami dotációban Jelentkeznek. A gazdasági bizottság egy korábbi döntésével szabályozta a mun- kábajárást szolgáló távolsági utazási kedvezményeket A határozatban kapott felhatalmazás alapján a közlekedés- és postaügyi miniszter szabályozta a kedvezményes jegyek kiadását. illetve felhasználási módját. (Részletes tájékoztató • 3, oldalon.) , Az élőbbin a* ipari vállalatok gazdálkodása és a vállalati nyereség témaköréből hallhatnak előadásokat, az egyes szakterületek legjobb ismerőitől. A csaknem száz főnyi állandó hallgatóság a megye nagyüzemeinek közgazdasági szakembereiből verbuválódott A Tisza Cipőgyár például negyvenhárom aazda- sárri beosztású szakemberét küldte el az előadás- sorozatra. A hallgatókat a gvár autóbusza hozza Szolnokra. Ez igen 1ó fényt vet a nagyvállalat vezetőinek gondolkodásmódjára. Azt bizonyítja, hogy a martfűiek alaoosan fel akarnak készülni az új gazdasági mechanizmusban végzendő termelő és értékesítő munkára. Hasonló érdeklődést tanúsít a jászberényi Aprí- tőpóngvár. a bútorgyár és a Tiszamenti Vegyiművek gazdasági apparátusa is. A mezőnazdasáni tagozat előadásai iránt nincs olyan érdeklődés, holott a témakör itt {$ érdekes: a termelőszövetkezetek vállalati gazdálkodása. Az átlagos hallgatói létszám e?en a tagozaton húsz fő körül mozog Sainálato- sao csak a kengyeli Dózs* Tsz, a karcagi Dimitrov és a Béke Tsz, a kisújszállási Ady és a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet vezetői és üzemgazdászai látogatják az előadásokat. A megye 132 termelőszövetkezetéből csak öt gazdaságban látták be a téma fontosságát. Nem bosszulja meg magát később ez a most még autónak tűnő nemtörődömség? Talán a szervezéssel is többet kellett volna törődni?! A magasszintű szabadegyetemi előadásokon kívül a TIT közép- és alao- fokú közgazdasági ismeret- terjesztéssel lg foglalkozik. A ktsz-vezetők. ivari közgazdászok részére 31 előadásból álló sorozatot in- cUfanok közösen a Kl- SZÖV-vel, ezenkívül a megve 20 kisipari termelőszövetkezetében rendezne^ más jellegű közgazdasági előadássorozatot. Egyébként * közgazdasági szakosztály vezetői és a különböző vállalatok igazgatói. képviselői éooen a naookban tanácskoztak az üzemeken belüli közgazdaság! ismeretterlesz+ű munka feladatairól. F1 határozták. hngv a megve minden Ü7emőHon. vállalatánál beirt néidákat és problémákat is magukban taglaló előadásokat tartanak — ti — kát itt megszerző felnőttekkel együtt eddig több mint nyolc és félezren tanultak itt. Idén az aránylag kevés levelezővel együtt több mint 2900-an. így kapun belül van már a tízezredik tanuló. A szakmák száma csaknem hússzal bővült, s idén a 90 osztály 70 szakmát tanul. Egyes divatos szakmák iránt változatlanul nagy, más, a kőműves, az ács és hegesztő szakmák iránt pedig m és ék élt az érdeklődés. Vannak olyanok is, amelyek lassan kihalnak. A kádár, a bognár és a szíjgyártó utánpótlást már három megy* számára képezik Szolnokon. Ezzel szemben új szakmák iránt jelentkeznek igények. Az aránylag fiatal építőipari gépszerelő szakma tanítása után jövő ősszel indul például a be- tonelemgyártás oktatása. A gőzfűtés és gázszerelő foglalkozásnak sem régen, — mintegy három éve dőlt meg a „fővárosi” jellege. Ugyancsak új és Szolnokon nagy jövőjű a Diesel-lakatos szakma. Egyre megszokottabb az iskolában a szakma kiváló tanulója címért való verseny. A saját berkeikben ipari tanulók napjaként számon- tartott, január első vasárnapjára kulturális rendezvénnyel is készülnek. Petőfi Sándornak, névadójuknak tisztelegve ezzel megrendezik az ipari tanulók megvei szaval óversenyét, amelyen — előreláthatólag mintegy kétszázan indulnak. Most kezdődtek a jelentkezések és ugyancsak a jővő év elején zajlanak maid le a tantárgyi tanulmányi versenyek is. amelyeken öt tárgyból mintegy hat-hétszázan mérik össze tudásukat A szorgalomra, az erkölcsi elismerés mellett anyagi is serkenti a fiatalokat. Évente mintegy Öt és félmillió forint ösztöndíjat fizo+nov ki az intézet hallgatóinak. B. E.
