Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-19 / 299. szám
1967. december 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 SZÁLL AZ ENEK... így hívják össze az országgyűlést A Jászberényi tanítóképzőben nem múlik el ünnepség, hogy a képző énekkara ne szerepeljen. Az énekkar vezetője, Bálint Ákos, az intézet zenetanára és a zeneiskola igazgatója. Az ő érdeme, hogy az énekkar méltón képviseli a jászsági dalos hagyományokat. Felvételünk az egyik énekkari próbán készült. — NZs — Csengőszó. Az elnök csengője azt jelenti: „Az Országgyűlés ülését megnyitom .. Az ezernyi fotóról- a filmhíradó képkockáiról, a tv képernyőjéről ismert terem elcsendesül. Ezt a pillanatot nagyon sok munka előzi meg. Ez természetes is, hiszen itt a Magyar Népköztársaság törvényhozó szerve, a nép képviselői tanácskoznak. Mi történik addig, amíg az elnöki csengő megszólal ? Az 1967 decemberi — az 1968-as költségvetést és a magyar—szovjet barátsági szerződés meghosszabbítását tárgyaló — ülésszak előtt már erőteljesen dolgozik a Parlament nagy gépezete, folynak a politikai, irodai és műszaki előkészületek. A politikai munka részeként összeült az ország- gyűlés két bizottsága: a X = 2 + i + ±.6 Kis matematikusok közölt — Egy ketrecben nyulak és fácánok vannak. Az állatoknak összesen harmincöt fejük és kilencvennégy lábuk van. Hány nyúl és hány fácán van a kalitkában? — teszi fel a kérdést Rédl László gimnáziumi tanár a TIT „Kis matematikusok baráti köre’’ foglalkozásán. Huszonegy kislány és kisfiú üli körül a táblát. A szolnoki általános iskolák nyolcadikos tanulói, kiváló matematikusok. Alig fejezi be a szakkörvezető tanár a feladvány elmondását, már ketten-hárman jelentkeznek is. — Tanár bácsi, én, én... — Ki tud több megoldást? — kérdezi Rédl László és még elmondja, hogy a feladvány nagyon régi, időszámítás előtt kétezer évvel keletkezett. Négyen-öten egy megoldást tudnak, egyenlettel, hárman kétfajta megoldást. — egv kislány pedig három módszert javasol az eredmény kiszámításához. álmon Magdának hívják, a házi versenyben jelenleg ő vezet Szabó Tibi előtt. — Egy fácánnak két lába van, az 2x, — eav nyúlnak négy lába, az 4x, — tehát... — vezeti az okfejtést olyan magabiztosan, szellemesen, hogy a kis Ga. ussra kell gondolnom. a szoknya ellenére is. Néhány perc és már tudjuk, tizenkét nyúl és huszonhárom fácán van a ketrecben. Tessék utánaszámolni! Magda három megoldási módszerrel ugyanazt az eredményt kapta. Egy másik példa során a mértékegységek kerülnek szóba: méter, láb. yard, rőf. A gyerekek pillanatok alatt fejben számolják át a különböző egységeket. A szakkörvezetőtől megtudom, hogy a baráti kör tagjait felvételi vizsgával választották ki a legjobb matematikus gyerekek között. Ábel Gyula tavaly első lett a kis matematikusok versenyében, pedig csak két éve működik még a szakkör. Kéthetenként tartják a foglalkozásokat, amelyekről ok nélkül egyetlen egy gyerek sem marad el. A szolnoki példa alapján különben már Jászapátiban. Mezőtúron és Jászberényben is működik kis matematikus szakkör. Vidékről is bejárnak a gyerekek a foglalkozásokra. — Nem .nehezek nagyon ezek a feladványok? — Bonyolultabbat is megoldanának, de nem akarom őket túlterhelni. így csak a gimnáziumi anyagból dolgozunk. Különben is. a matematika nem ismeri az életkor tekintélyét. Újabb feladvány következik. — kétszáz tanulót felállítunk tíz oszlopba és húsz sorba. Minden sorba1 kiállítjuk a legkisebbeket, azután a kiválasztott legkisebbek közül a lesna- gvobbat. Öt Á-val jelöljük. Ezután minden oszlopból kiállítjuk a legnagyobbakat és a kiválasztott legnagyobbak közül a legkisebbet. öt nagy B-vel jelöljük. Melyik a nagyobb, az Á. vagv a B? A gyerekek okoskodnak a példán; A nagyobb nvnt B. B nasvobb. mint A. A kisebb, mint B. B kisebb mint A... megpróbálom követni a gondolatvitelüket, de egy idő után. amikor már naevon belebonyolódnak a példa megoldásába, nekem már csak egv valami jut eszembe, visszakérem az iskolaoénzt. legalábbis matematikából... — tiszai — Felhívás ! Felkérjük vevőinket, hogy az ez évben kibocsátott téglablokkjainkra a téglagyárakból folyó hó 28-ig a téglát feltétlenül szállítsák ki, mert az év végével a téglablokk érvényét veszti. Szolnok, TÜZÉP Vállalat Raktári anyagkiadót, aki villamossági cikkeik ismeretével rendelkezik — felvesz, a Tiszamenti Vegyimvek Szolnok. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. KÖNYVSZEMLE Nürnbergi napló Az egyik nyugat-német képeslap alig egy évvel ezelőtt megjelent számának fedőlapján nagybetűs felirat ordítja: Én, Emmy Goring elmondom, hogy mi történt...” Az egykori birodalmi marsall, Herman Goring özvegye is feladta több mint 20 éves hallgatását és közreadja visszaemlékezéseit. — „Hermán egész életét Németországnak szentelte, mindig mindent másokért tett”. 1966. október elsején elhagyta a berlin-spandau-i börtönt az utolsó előtti két háborús főbűnös: Baldur von Schirach és Albert Speer. A szabadlábon lévő régi fasiszta vezérek neofasisztákra támaszkodva egyre inkább feladják hallgatásukat ahogy Göring özvegye tette — és vad uszításokra, újfasiszta pártokba tömörülnek. A Nürnbergi Per revízióját sürgetik, Gö- ringet, Keitelt és a többi kivégzett háborús főbűnöst mitikus hősként akarják beállítani a német nép előtt. Ezért is, a történelmi me- mentóért is, érdemes elolvasni G. M. Gilbert amerikai szerző Nürnbergi Naplóját. A kitűnő pszichológus a háborús főbűnösök felett 1945—46-ban ítélkező Nemzetközi Katonai Törvényszék munkáját segítette, a nürnbergi börtön piszichológusa volt. A fogvatartott háborús főbűnösökkel naponta céltudatosan beszélgetett, velük különböző értelem és képességvizsgálatokat végzett. Munkássága nyomán kirajzolódik a náci főbűnösök lelki arculata, azoké, akiket most hősöknek kiáltanak ki a neonácik. Megismerjük a könyvből — többek között — Göring birodalmi marsall kapzsi pénzsóvárgását és enyves kezét, Rudolf Hess amnéziáját eszelősségét, Rib- bentrop volt külügyminiszter kicsinyes gondolkodásmódját, machiavellizmusát, Keitel vezértábomagy „császári” korlátoltságát, Kal- tenbrunner Gestapo vezető szadlzmusát. Rosenberg fő- ideológus össze-vissza gondolatiságát és a többi náci főbűnöst, — homoszekszua- litásukkal, skrizofréniáiuk- kal és obszcenitásukkal. A könyv epilógusa az elítélt nácik viselkedésével foglalkozik. — Az egykori „rettenthetetlenek” akiknek kezétől, parancsától millióik füstölnétek el a krematóriumok kéményén keresztül, — összeroppannak, — amikor az ítéletből megtudják, hogy „á halál egyáltalán nem mókás dolog, ha az embernek saját magának kell meghalnia.” G. M. Gilbert tudományos módszere a fasiszta lelkiség legmélyére világít be, könyve a diktátorok jellemének keresztmetszetét adja. — a legnagyobb realitással, olyan izgalmasan, mintha egy könnyű kalandregényt olvasna az ember. Pedig a világtörténelem legelvetemültebb gonosztevőinek lelki alkatát láttatja meg az író. mezőgazdasági és a jogi. De már ezt az előkészítő lépést is a „finálé” részének lehet tekinteni. A parlament egy-egy ülésszakának menetrendjén az indulási állomás sokkal „hátrább” helyezkedik el. A költségvetést például úgy tűzik napirendre- hogy előbb a Pénzügyminisztérium a kormány elé terjeszti: az pedig a Minisztertanács ülésén megtárgyalja a javaslatot. A következő lépés: meghatalmazzák a Pénzügyminisztériumot: juttassa el az Országgyűlés elnökéhez a költségvetési törvény tervezetét, s kérje: tűzesse az országgyűlés napirendjére. ha az Elnöki Tanács részéről az összehívás megtörtént. Természetesen mindez az előkészítő szakterületek egész hálózatának közreműködésével történik, és gyakori, hogy már az országgyűlés bizottságai is összejönnek előzetes tár- igyalásra, hogy kidolgozzák javaslataikat. Hivatalosan azonban a javaslat csak azután kerül a Parlament bizottságainak elnökeihez, amikor azt az országgyűlés elnöke eljuttatja hozzájuk. Miközben ezek az előkészítő lépések megtörténnek, az Elnöki Tanács is ülést tart és összehívja az országgyűlést. Közben a parlamenti bizottságok megvitatják a hozzájuk eljuttatott tervezetet. és megteszik észrevételeiket, vagy bejelentik felszólalási szándékukat a megyei képviselőcsoportok tagjai is. A bizottságok egyébként gyakran nem képviselő szakembereket, a tárcák reprezentánsait vagy éppen más közéleti személyeket is meghívhatnak a minél gondosabb előkészítés érdekében. Az olyan fontos témát, mint a Munka Törvénykönyvére vonatkozó javaslat, az egész ország megvitatta, tárgyalta. Itt úgyszólván mindenki véleményére kíváncsiak voltak. Amikor azután az országgyűlési bizottságokon és a megyei képviselőcsoportok útján minden képviselő értesült a teendők-: ről és az összehívás időpontjáról, az országgyűlés gépezete is elkezdi a munkát. Időközben már megtette a lebonyolítás érdekében a szükséges „hivatali” lépéseket az Országgyűlés Irodája is. amelynek egyszerű neve mögött tulajdonképpen a parlament elnökének munkaapparatusa húzódik meg. Ez gondoskodik a gyorsírókról, jegyzőkönyvkészítőkről. ez az apparátus felel a teremőrök munkájáért, a sajtó munkájának zavartalan lebonyolításáért, a telefon- és telexvonalakért. gondoskodik a bel- és külföldi vendégek, köztük a diplomáciai kar tagjainak — meghívásáról. És közben a hatalmas épület gazdasági apparátusa is munkába lép. Az ország- gyűlési terrnet és a körülvevő folyosókat télen megfelelő hőfokra fűtik, nyáron viszont a légkondicionálást biztosítják. És természetesen olyan kérdésekkel is törődni kell, mint a büfé, mert a honatyák éppúgy szeretik a jó feketét, mint a választók. Mikor aztán minden együtt van helyére kerül a csengő is és az elnöki emelvényről elhangzik: „Az országgyűlés ülését megnyitom . i B. F. Fél egészséggel, egész akarattal A Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központjának Szolnak megyei alközpontja ebben az évben, a mai napig összesen több mint félezer dolgozó részére állapított meg rokkantsági nyugdíjat. __ Dr. Pataki Lajos, a Munkaképesség Csökkenést Véleményező I. fokú Orvosi Bizottság vezetője szerint az egészség megromlását elsősorban a szív és érrendszeri, másodsorban a mozgásszervi megbetegedések okozzák. Csak ezek után következik, s már nem foglal el rangos helyet a betegséglistán a tüdőgümőkór. Az SZTK megyei igazgatója Vaj dáné dr. elmondotta, hogy a betegségük miatt a munkából kiesett emberek többsége nem nyugszik bele szomorú helyzetébe, hanem a maga módján, a lehetőségekhez képest küzd ellene. Van akit a szükség visz rá. hogy valamilyen könnyű munkát végezzen a rokkantsági nyugdíj kiegészítése miatt. Van azonban aki több nyugdíjat kap mint más, egészséges és jól kereső dolgozó. Mégis dolgozik. mert attól retteg, hogy ő már felesleges a társadalom számára. Ha g munkáért való ragaszkodásuk oka különböző is, egyben egyformák. Betegek. L. D.-t régóta ismerem, ö is. a felesége is tbc-s, már hosszú ideje. A férj nyugdíja 850 forint Van egy nagy fiuk, aki a technikum harmadik osztályát végzi. A beteg férfit a szükség késztette leleményességre. Nyáron rendszeresen gyűjti a gyógynövényeket s ezért szép pénzeket vág zsebre. Van úgy, hogy a kamillaszezonban megkeresi a napi 150—160 forintját. Nem nehéz munka, s a szabad levegőn való mozgás jó hatással van a gyógyulására is. K. L.-né szép, bájos fiatalasszony. Tizedik éve, hogy az ágy magához láncolta. Borzalmas betegség az övé, mindkét lába béna. Négy éve, hogy utoljára kórházban volt, azóta rendszeresen dolgozik. Pulóvert és női ruhákat köt. A Pest megyei Kézműipari Vállalat bedolgozója. Panaszkodott, hogy egy ruhát megfeszített munkával is (reggel 8-tól este 10-ig dolgozik) csak egy hét alatt képes elkészíteni. Pedig nagyon i* gyorsan jár a keze, volt ideje belegyakorolni magát a munkába. Egy kötött ruha munkadíja 254 forint. Art mondja, hogy a pénzre is nagy szüksége van a családnak, de a munka azért is kell, hogy lefoglalja, ne maradjon ideje magával és a betegségével törődni. Három hónapja rokkant nyugdíjat is kap. melynek nagyon örül. N. Gy.-vel nem találkozhattam csak a felesége volt otthon. A férj már kora reggel elment. Jobban mondva elvitték gépkocsival. N. Gy. negyvenhárom éves és már több éve súlyos érszűkületben szenved, ö valóban nem volna rászorulva. hogy dolgozzon, hiszen mint volt tsz-fő- könyvelönek több mint négyezer forint a rokkant nyugdíja. Mégis megy, ha hívják. Rosszul esik azonban neki, hogy nemigen veszik igénybe a munkáját. A feleség azt mondta, ilyenkor sírja ki ihagát, amikor az ura nincs itthon. Férje fiatalember, hiszen csak a négy X-et lépte át, egész életében tanult, egyetemet végzett és a szörnyű kór az utca végéig szabta meg számára a világot. Micsoda élet ez így? N. Gy. sógora G. L. sem tud belenyugodni a változ- tathatatlanba. Főállattenyésztő volt, de idegbénulás próbálja gúzsbakötni a lábait. Megdöbbentő látni azt a küzdelmet, amelyet a betegséggel vív. Rendszeresen kijár a szövetkezetbe, otthon pedig arra panaszkodik, hogy tegnap megrándult a dereka, azért fájhat a lába. Mindig „tegnap” történt valami, ami beteggé teszi. Magát áltatja, vagy a családját próbálja vigasztalni? Közben ajtótól az asztalig, az asztaltól az ablakig támolyog. Olyan szívós kitartással próbál járni, olyan hatalmas életkedve van. hogy az csodálni való. Az ő nyugdíja is jóval négyezer felett van. Sokan art mondanák, bárcsak nekem lenne ennyi havi jövedelmem. Dehogy mozdulnék én hazulról. N. Gy. és G. L. pedig így sóhajt nap mint nap: bárcsak egészséges lennék, dehogyis kellene nekem ennyi pénz. ’ Vágyaikban is különböznek egymástól. Egyben azonban egyformák. Betegek. Nagyon betegek. És még egyben Nem adják meg egykönnyen magukat. Küzdenek és bíznak. — bognár
