Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-16 / 271. szám

/ I If67. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pályaválasztás Apa o fiához• — Tehát író akarsz lenni, kis fiam? Jó. legyél író. Nem kell hoz­zá más, csak te­hetség, aztán pa­pír és ceruza. To­vábbá tökéletesen ismerned, kell a nyelvet, amelyen írsz, és az embe­reket, akik között élsz... Aztán vi­lágot kell terem­tened: emberek­kel növényekkel, állatokkal, csilla­gokkal és a hete­dik napon sem pi­henhetsz meg, mert hátha éppen akkor fog eszedbe jutni valami... De lehet, hogy nem jut eszedbe sem­mi, és akkor órák hosszat nézel majd magad elé. üveges tekintet­tel, miközben egyik cigarettáról a másikra gyúj­tasz... A te világod tu­lajdonképpen c körülötted levő világ, és mégis egészen más, mert a tied. Ahhoz, hogy világot al­kothass magad­nak. ismerned kell az embereket, a növényeket, az állatokat, a csil- lagokat... Figyelsz rám?... Tudnod kell mire vágy­nak az emberek, tudnod kell, mi­kor mennek inni az állatok. és hogyan hívják a párjukat, tudnod ken a csillagok nevét, a világegyetem rendjét... De ez még semmi. Meg kell fogal­maznod a világo­dat és pontosan, nagyon pontosan kell fogalmaz­nod... Az élet és halál titkai sem maradhatnak tit­kok előtted, de nem fordulhatsz senkihez segítsé­gért■ neked keH megfejtened e titkokat, teljesen egyedül, az író­asztalod mellett, az üres kéziratpa­pír fölé hajolva... Csodálatos mes­terség ez, fiacs­kám... Tudod, hogy a szavak muzsikálnak. ha leírod őket a pa­pírra? De csak akkor, ha helye­sen teszed őket enymás mellé... Figyelsz rám? Én itt kibeszélem a tüdőmet és te nem finyelsz... Eny írónak tud­nia kell, mit eszik az eszkimó hogyan rvújtoV rá eov lord a rn- páiára a XVlll században, és mi­iven az imádott nő szeme, ha mémes... s aztán gondolj arra is, hogy azt a gondo­latot amely a feledben motosz­kál, triViótále- kévnen lehet le­írni. de a sok vál­tozat közül csak eoy tökéletes, és azt az egy envet- leneov mondától vakod kell meglő, lálnod... Az előbb azt mondtam, hogy a szavaknak mu­zsikájuk van, ez igaz. de ugyanok, kor színük és sú­lyuk is Van, és eszerint is cso­portosítani kell őket, legalábbis annak, „ki csak egy kicsit is igé­nyes. Van mon­dat. amelyből kard lesz és van, amelyikből símo. gatás. Van olyan mondat, amelyik olyan nehéz, mint a vasmacska és le- homonyoz a szí­vekben, az agyak, ban, aztán van olyan mondat is amely könnyű, mint a pillangó. Tőled függ, hogy melyiket válasz- tód. csak tőled Hidd el, nehéz fe lelősscgteljes munka ez... Azt kérded van-e könnyebi út is? Van. Ha beiratkozol a Színház és Film- művészeti Főisko­la filmrendezői tanszakára, akk^r azonnal fogsz tud­ni írni. mihelyt elvénezted az is­kolát. Tudsz majd írni vígjátékot, traoédiát, vagy ama akarsz. Ezt nevezik szerzői filmnek, vanuis amikor a rendező nemcsak rendezi, de ívja is a fil­met. Nos. melyi­ket választod? Fiú nz apához: — Azt hiszem. CSt't,rir'”,i " Mikes György 1,3 millió kisdiák Elkészült a Művelődés- ügyi Minisztériumban a tanévvel kapcsolatos sta­tisztikai adatgyűjtés orszá­gos összesítése. Eszerint az 1967—1968-as oktatási év 5866 általános iskolában 1 331 079 tanulóval „indult” nappali tagozaton. Az össz- létszám csaknem 50 ezerrel kevesebb a tavalyinál. Fi­gyelemre méltó, hogy a tanköteles-korú gyerekek, 98 8 százaléka iár általános iskolába. Az általános isko­lai diákotthonok száma az előzó évi 61-ről 75-re emel­kedett. Ezekben több mint 5200 tanulóról gondoskod­nak, olyanokról, akiknek szülei az iskoláktól távol eső kis tel “r-m éteken, a tanyavilágban élnek. Sajót étvágyuk áldozatai Az ugandai Nemzeti Parkban az idén mintegy 3000 elefántot és 2000 vízi­lovat „végeztek ki”. Rövi­desen további 1000 víziló agyonlövésére kerül sor. A kenyai és a tanzániai nem­zeti parkokban 5000 vízilo­vat és 1000 elefántot ítél­tek halálra. Hogy mi az „elítéltek” bű­ne? Az, hogy túlságosan sokat ettek. Ezek a hatal­mas állatok ma már mind gyakrabban elveszítik a harcot, amelyet az ember­rel vívnak a területért, — ahol táplálékot találnak maguknak. Ha ezek az ál­latok mind életben ma­radtak volna, akkor nem­csak őket, hanem társsik ez­reit is éhhalál fenyegetné. A kenyai nemzeti parkban például 20 000 elefánt ".ten­gődik” 8000 négyzetmérföld területen, pedig kiszámítot­ták, hogy ezen a területen az elefánt „létminimuma” legkevesebb 2 négyzetméter föld lenne. A szerencséden állatoik kénytelenek voltak kitörni a parkból, hogy táp­lálékot keressenek. Nem kevésbé tragikus volt ugan­dai és tanzániai társaik sorsa is. Most e problémával kap­csolatban komoly kutatáso­kat, folytatnak, amelyek­nek eredménvei olvkor egé­szen meglepőek. A Camb­ridge! egyetem egyik kuta­tója például nemrégen az elefántok életét tanulmá­nyozva bebizonyította, hogy szaporodásukat maga a ter­mészet is szabályozza. Más szavakkal, ha valamelyik vidéken túlságosan sok az elefánt, akkor a hímek érettségi Időszaka jóval ké­sőbb következik be, min1 a szokásos körülmények kö­zött, ezenkívül sokkal rit­kábban alkalmasak utódok nemzésére. De sajnos, ez a folyamat rendkívül lassú és az em­ber kénytelen beavatkozni a természet munkájába. A szakemberek számításai szerint Kenyában az ele­fántvadászat a kávéterme­lés után a kincstár legfőbb valutaforrása; így termé­szetesen szigorú ellenőrzés alatt áll. A külföldi turis­ták egynapi elefántvedá- szatért 50 fontsterlinget fi­zetnek. !l!lllllllllí!l!lllll!llllll!!lll!^ llillllilllillllM anyagi érdekeltsége kény­szerít gazdasági számítá­sok elvégzésére, a komplex, a vállalat egész gazdasági tevékenységét összefogó vál­lalati terv készítésére. Igaz tehát, hogv kötelező sémák, előírások nincsenek, nem is lesznek. Mégis úgv gondoljuk, hogy a lehetősé­gek alapián a tanácsi vállalatok terveinek a kö­vetkező lényeges összefüg­géseket kell — kellő szá­mítás. elemzés, mérlegelés után — kifejezniük; — termplés. értékesítés, készletgazdálkodás; — anvaei-műszaki ellá­tás szervezése; — műszaki fejlesztés, be­ruházás, állóeszközgazdál­kodás; — munkaerő-, létszám- és bérgazdálkodás; — önköltség és ezzel ösz- szefüggésben a jövedelme­zőség. pénzgazdálkodás, nyereség alakulása. A jövőben vállalataink nemcsak éves terveket ké­szítenek. Az úi gazdasá­gi mechanizmusban még a legkisebb vállalatnál is nélkülözhetetlennek lát­szik. lényegében a fenti el­gondolások szerinti távlati, általában középlejáratú ter­vek összeállítása. Információink sze­rint vállalataink a fövő évi, gazdálkodásuk megala­pozását biztosít^ tervek készítésénél az említett el­vek szerint járnak el. Igen nagv gondot fordíta­nak cikkeik, szolgáltatása­ik iránt ielertk°ző igények felmérésére, azoknak a le­hetőségekkel. termelési ka­pacitással összhangba hozá­sára. A helyi ipari ágazat jövő évi kapacitása szállí­tási szerződésekkel ma már körülbelül 80 százalékban lekötött. A hiányzó rész bizonyos tartalékolást ta­kar. új, vagy gazdaságo­sabban gyártható termékek­re. Kommunális és szol­gáltató vállalataink igény­bevétele is biztos. Az épí­tőipariak szintén szerződési vagy előzetes megállapo­dást kötöttek kapacitásuk jelentős részére. Általános megállapításunk, hogy 1968-ra nagvobb az igény, nagvobb a kereslet a váz­lataink munka ia iránt, mint ahogvan ezt kapaci­tással bírlak. Ezt a tényt biztatónak tekinthetik. A konkrét vállalati ter­vek kidolgozását, az egves részlettervek elkészítését befolyásolia. bizonyos mér­tékben hátráltatja, hogy a termelői árrendezéssel kap­csolatos tennivalók folya­matosad és ez még nem fejeződött be mindenütt. Ugyancsak most készült még el a bázis bér szín ve­nal kialakítására vonatkozó tanácsi végrehaitási utasí­tás. Egves jövedelemszabá­lyozási, elvonási rendelke­zések — főként kommuná­lis és szolgáltató vállala­tokra vonatkozó — végre­hajtási újításai még nem jelentek meg. Ennek elle­nére a felkésWíi^g megkez­dődött és eléggé jól halad. A tervek készítése során eervre inkább tuda­tossá válik a vállalati ve­zetők és a vállalati dolgo­zók elo+t is. hogy a ter­vezés vállalati ügv. a he­lves és ió tervkészítés alap­ián történő gazdálkodás előnyeit a vállalatok veze­tői. a vállalati kollektíva élvezi. Ennek tudható be, hogy a terv készítésibe a dolgozók bevonása, a Párt- szervezét. szakszervezet vé­leményének mevbaiirratása sokkal jobb. mint bármi­kor. Nem adtunk ugyan vál­lalataink szám^-a tervmu­tatókat, irányszámokat, nem írtuk elő a tervezési mód­szereket orrek ellenére a megvei tanáes részéről meg­vannak a főbb célkitűzé­sek. amelyeket a vállalata­ink munkáiéban érvényre akarunk juttatni. II vep például a javító- szol váltató tevékenység fej­lesztése. az árutermelés, ezen belül az exportterme­lés fejlesztése, építőiparban a kanaeitás növelése. Kom­munális és szolgáltatóvál­lalatoknál az ellátás a szolgáltatás volumenének, választékának, minőségének növelése, kereskedelmi vál­lalatoknál a forealom nö­velése. a lakosság minél jobb. minél kulturáltabb ki­szolgálása a fő törekvés Ezeket a célkitűzéseket azonban nem közvetlen, ha­nem közvetett úton. a fej­lesztés? alao támogatásával a vezetők anyagi érdekelt­ségének biztosftícával stb. szándékozunk elérni. Nem volt szerencséje a túrkevei Búzakalásznak • * fii t' esztendeje, hogy Abonyi Lajos elment Jászszentandrásról a túrke- vei Búzakalász Tsz elnök­választó közgyűlésére. Meg is választották. Utána haza­ment és levelet írt a me­gyei párt-végrehajtebizott- ságnak: ne haragudjanak, de nem tudja vállalni a vezetést. Ez a szövetkezet olyan helyzetben van, hogy azon már nem lehet segí­teni. A megyei pártbizott­ság titkára nyomban kiuta­zott hozzá: vállalnod kell. A Búzakalászból szövetke­zetét kell csinálnod. A Búzakalász Tsz olyan mélyponton volt akkor, ahol még nemigen más szö­vetkezet öt és félmillió forint mérleghiánnyal zár­ták az esztendőt. Se el­nök. se főkönyvelő. A fő- agronómus, dr. Szabó Sán­dor akkoriban került oda, s már mondogatta is: ezt nem lehet sokáig bírni. Az elnökhelyettes Finta Lajos is kifakadt; ha az ember­nek így kell megkeresnie a kenyerét, akkor szokjon le az evésről. Karácsony­kor az egyik tehenész a szomszédból kért kenyeret, hogy megvacsorázhassanak. Zárszámadást nem tudott tartani a szövetkezet. Az istállóban vödörrel almoz­tak. Azzal szórták szalma helyett a Szeged környé­kéről szállított fűrészport és kenderrost törmeléket. A sertések halomra pusz­tultak. Volt reggel, hogy tizenöt-húsz süldő nem mozdult az ólban. Éhen és gondozás nélkül hulltak. A takarmányt Mezőtúrról, Balláról hordták. A szövet­kezet félezer tagjából szá­zan se vették fel a mun­kát. Sokszor az új vezetők fejték meg a teheneket. Száznyolcvanán pedig ki­léptek a közösből. trá—ty'' í.«: V* •y*' / őrtam itt akkoriban. Én még ilyen''kilátás­talan holnapú szövetkezetei nem láttam. Mi történt? Az hoffv a most 18 éve múködő Búzakalász nagyon rossz földeken alakult meg. A megyében a négy-öt leg­rosszabb adottságú szövet­kezet között az övék ott van. Területük 60 százalé­!llllllllllllll!llllllllllllll!lllllllllll!!l!ll!lllll!llllllllllllll!l!!!!'| A felügyeleti gaz-3 dasági ellenőrzés feladata H lesz maid annak a meg-3 állapítása, hogy mennyiben g§ sikerült e főbb célkitűzése- §§ két megvalósítani, hogv a| vállalat piaci kapcsolatait as népgazdaság érdekeivel jf összhangban alakította-e ki.g rendeltetésének megfelelő- |§ en biztosította-e a népgaz j§ dasági szükségletek kielégi-M tését. s ebből a célból a s rendelkezésre á’ló eszkö-M zöket megfelelő hatékony-s sággal használta-e fel. Gon-1| doskodott-e a bővített tár- = sadalmi úiratermn’és mű- = szaki, gazdasági feltéteiei-IÉ nek biztosításáról. Mind- — ezek figyelembe vételével ü értékel iük vállalataink, vál" ff§ lalatvezetőink munkáját. = A megvei tanács vasinari = vá’lnlatánál. a ki sói szál iá- H sí faipari vállalatnál — des a többi vá?inlatoknál isf| megerősítették a- beszerzi- ü si. értékesítés^ csoportokat.!! egyes helveken úi közgaz-§ dasági csoportot hoztak lét-H re. a rnevvei tanács építési §| és szerelőipari vállalatánál H tervező csoportot alakítót-1| tak ki stb. Emellett haté-3 konv propaganda fokuk az| űi meehanizm", á?talános = és konkrét vállalati vo-g§ natkozású kérdéseinek mep-jp ismertetése érdekében. jóü úton haladnak vállalataink. §§ és ez biztosíték is egvhen 3 arra. hogv zökkenőmente-g s®p lépnek át az úi. nagv§ önállóságot ielenté deesy-H bep pagv felni ősségit iS né követelő gazdálkodási rend- p szerbe. §| Soás István az MTVB elnökhelyettese 3 ka szikes. Sűrűn váltogat­ták egymást a vezetők, szedték fel a hitelt. Fel­szaporodott az adósság és fizetésképtelenné lett a szövetkezet. Ráadásul rossz idő járt abban az évben. Ügy látszott, akkora hul­lám tornyosult össze, hogy elnyeli a Búzakalászt. Hinni szinte senki sem tudott. De akadt vagy hu­szonöt párttag, néhány pártonkívüli, akik végső el­keseredésükben nagv dac­cal azt mondták: ennél rosz- szabb már úgyse lehet és már csak jobb jöhet, tart­sunk ki. Szabó Imre rizsőr vígasztalgatta az embere­ket: ne veszítsük el a hi­tünket, bízzunk a vezetők­ben. az államban, biztosan segí+enek rajtunk, ha mink is akarjuk. Csízi Lajos, Csízi Péter tehenészek, G. Nagy István, Kovács Ferenc takarrhányosek, csikorgó hidegben kijártak a telep­re. Vámos Sándor, Bíró Imre bácsi etették a serté­seket. Makai János szervez­te a brigádot. Aztán megiött a tavasz, kizölldelt a határ. Az új határ, az új vetés reménye hitet töltött az emberekbe. És lám, mire képes egv közösség, ha nagyon akar valamit. Nemrégen részt- vettem a túrkevei városi tanács végrehajtó bizottsá­gának ülésén. A Búzaka­lász Tsz megerősödéséről tárgyaltak. Szinte nem akartam hinni a saját fü­lemnek. A Búzakalász több mint 5 millió forint többlet- bevétellel zária az évet. Annvivnl, mint öt eszten­dővel ezelőtt a mérleghiány volt. fi' z már önmagában mindent megmondó szóm. Pedig még milyen sok van. a szövetkéz.«ti ta­gok egyévi jövedelme 6 ezer forint fölötti volt ak­kor, most 19 ezer forintot várnak. Az idén százkilenc — többségében fiatal — belépíve volt a Búzakalfsz- nak. Az új tagok átlag életkora 30 esztendő. Há­rommillió forinttal — ”6 százalékkal — több van most a szövetkezet része­sedési alapján, mint öt éve. A tiszta vagyon ebben az évben 7 millió forinttal nőtt náluk. Akkor — az előbbiekből bőven kitűnt — egy fillért se tudtak tarta­lékolni, most két ^s fél­millió forintot hagynak benn a közös kasszában a jövő esztendő biztosítására. A városi pártbizottság titkára mondta: mindhárom szövetkezet szépen fejlő­dött, de a legnagjrobbat a Búzakalász. A városban most nagy az öröm, s a szövetkezetben is. Igaz, ez az esztendő, ahogy mondani szokták, bevágott. Szeren­cséje volt a Búzakalásznak. De ezt a szerencsét öt esz­tendeig alapozták. Évről évre jobban ment nekik, de csak most, amikor már biztosak a dolgukban, ruk­koltak elő vele. Mi volt az első lépés? Talán az, hogy náluk már akkor bevezették az új mechanizmust. A felettes szervek azt mondták nekik, a Búzakalász minden terv­kötelezettségét felold :ák, teljesen szabadon gazdál­kodhatnak úgy, ahogy ők látják a legjobbnak. Igen ám. de hogyan? Dr. Szabó Sándor főagronómusról be­bizonyosodott az öt eszten­dő alatt, hogy nagytudású ember. De a kevi földet még ő se ismerte akkor. Annál jobban a Vörös Csil­lag-beli szakemberek, ök álltak mindjárt az indulás­nál jó testvérként a Búza­kalász mellé és minden­ben segítették. Tervkészí­tésben, gépekkel, ahogyan csak tudták. * jf s megkezdődtek a nagy dolgok. A Búzakalász életében valóban nagyon nagyok. A rossz .földet ki­cserélni nem lehetett. De javítani igen. Öt év alatt a 8200 holdas határból 1200 holdon végeztek talajjaví­tást, 3800 holdon 50 centi- méteres mélyítő szántást és félezer holdon 70 centimé­teres mélységben talajla­zítást. Rizstelepükre 1972-ig szóló rekonstrukciós tervet készítettek, s azt folyama­tosan csinálják. Már az idén 15 mázsát adott a rizs 400 hold átlagában. A ku­korica nem terem a szikes földön, átálltak az őszi árpa termesztésére. Az viszont jól fizet. Új agrotechnikai eljárásokat vezettek be. Az idén három és fél ezer holdat vegyszereztek, két és félezer holdat levéltrá­gyáztak repülőgépről. Sőt, ott tartanak, hogy még az országban is kísérletnek számító, repülőgépről tör­ténő vegyszeres dúsítást adtak a silókukoricának. Nagyon sok minden tör­tént évről évre, fokról fok­ra a Búzakalászban. Ki­cserélték az elavult gépe­ket, ésszerű, vonzó jövede­lemelosztási rendszert dol­goztak ki. A mostani gond­juk pedig ugyanaz, mint az élenjáró szövetkezete­ké is: az állattenyésztés gépesítése. Ezt is ésszerű­en akarják csinálni. Nem , az elavult épületek gépesí­tésére akarnak költeni, ha­nem új, modem épületeket létesítenek. Az idén 600 férőhelyes korszerű hizlal­da épült náluk. /i gazdálkodási ered­ményeket Igazoló számok bizonyító erejűek. De ennél is jobban az, ami az emberekben végbement. Egy érdekes „adat”: a szörnyű időkben — ahogy Túrkevén mondják — az embereknek kisebb gond­juk is nagyobb volt annál, minthogy tanuljanak. Most ősszel a szövetkezet negy­venhárom tagja, két tanu­lócsoportban kezdte meg az általános Iskola nyolc osztályának elvégzését. — Mindez azt jelenti, bíznak már a szövetkezetben, jö- vőjükben. A Búzakalász vezetői azon fáradoznak, hogy rossz esztendők esetén is ilyen jövedelmet tudjanak fizet­ni tagjaiknak. Most követ­kezik az állattenyésztés fejlesztésé. Megbízást ad­tak a nagykőrösi konzerv­gyárnak egy feldolgozó üzem tervezésére. Házi ta­karmánykeverőn gondol­kodnak. S azon, hogy strandfürdőjüket fejlesztik. Sok szép, felemelő terv van tarsolyukban. A szövetkezet gépkocsi­ján jöttem haza Szolnok­ra. Arról faggattam a „pi­lóta” bácsit is, milyen a hangulat a szövetkezeiben. — Jó — mondta, —Tud­ja, ezzel az Abonvival nyertünk mi sokat. Ilyen elnökünk nem volt még nekünk. Így aztán persze, hogy mindenki jókedvvel dolgozik. A Búzakaiász Tsz-nek nem volt szerencsé­je. Mneuk csinálták a sze­rencsét. Fél évtizedes, na- evon szívós küzdelem árán. Borzák Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents