Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-16 / 271. szám

\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGVEI |Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjITPa^ggfisaS A XVIII. évfolyam. 271. szám. • 50 Jlílcr 1987. november 16^ csütörtök. Mielőtt a hideg beköszönt Az utak tisztításáról, a hó elszállításáról tárgyalt a végrehajtó bizottság Nagy Szolnok megyei sikerek a vetőmagtermesztésben Kunságiasodott a mákéi hagyma — Rákóczifalván termelik az ország olajlen magjának egyharmadát Szolnok megye kincse, s az ország nagy valutája is a vetőmag. Elég két tényre utalni. Az országból exportra menő lucemamag és fajtaborsó egyharma­dát a mi megyénk adja. A nyugat és a kelet-európai piacokon egyaránt ott van a megye vetőmagtermése. Ezért kerestük meg Szarvas Imrét, a Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalat szolnoki alközpontjának vezetőjét, miután hallottuk a jó hírt, az idén külö­nösen kitettek magukért a Szolnok megyei gazdasá­gok. A vállalatnál még megerősítették: bár még a termények kis része kinn van, már 134 százalékra teljesítették felvásárlási tervüket. A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága teg­napi ülésén többek között tárgyalta a városgazdálko­dási intézmény felkészülé­sét a téli feladatokra. A tél beálltával három na­gyon fontos feladat végre­hajtása hárul az intézmény dolgozóira: az utak síkos­ságának megszüntetése; a felgyülemlett hó eltakarítá­sa; a téli fűtés következté­ben megnövekedett meny­nyi ségű házi szómét elszál­lítása. A téli felkészülésről szó­ló Jelentés elkészítésénél azt vették figyelembe az Intézmény és a városi ta­nács vb építési és közleke­dési osztályának vezetői, hogy Szolnok egyfőutcás város. Egy úton bonvolódik le a helyi és az átmenő forgalom. Ezért a munkák elvégzésének sorrendjét is eszerint kell megállapítani. A jelentés tartalmazza, hogy elsősorban milyen útvona­lakat. hídfőket és autóbusz megállókat tisztítanak, sa­la koznak különös gondos­sággal. Ugyancsak fontos feladat a belvízveszélyes te­rületekről történő hóelszál­lítás. A városgazdálkodási in­tézmény központi telepén mintegy 400 köbméter só­val kevert salakot tárolnak. Ebből különböző lerakóhe­lyekre — hídfőkhöz, útka- nyarokhoz — megfelelő mennyiséget előre kiszállí­tanak. A hóeltakarításhoz rendelkezésre áll három hóeke, amelyből kettő Cse­pel locsolókocsira szerelhe­tő. egy pedig a ZIL hótoló­gép. Az írásos anyag tar­talmazza az Intézmény munkaerő mérlegét, vala­mint azt is, hogv más szer­vektől milyen géni, illetve emberi munkaerő segítsé­get várnak. A napirend megtárgyalá­sánál a város tisztaságáról általában is szó esett. Töb­ben hangsúlyozták, hogy a szavak, a sok szóbeszéd helyett tettekre van szük­ség ahhoz, hogy e téren eredményt lehessen elérni. Mindenkinek feladata, hogy olyan közhangulat alakul­jon ki: rajtunk, a városban élőkön vagy átutazókon múlik döntőképpen az utak, közterületek tisztasága. Szükség van arra is, hogy az illetékes szervek admi­nisztratív rendszabályokat is alkalmazzanak a szeme- telők. a járda takarítását elmulasztókkal szemben. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta, s egy­ben megállapította, hegy a városgazdálkodási intéz­mény a meglevő gondok, nehézségek ellenére törek­szik feladatának minél jobb ellátására. A város téli tisztántartásának megoldá­sában a köztisztasági üzemegység, a házilagos építőcsoport — és több vállalat — tervszerűen együttműködik. A géni és kézi erők összevonásával biztosítják a közutak za­vartalan forgalmát, a síkos­ság megszüntetését és a hó eltakarítását. Az alközpont a megye 132 termelőszövetkezetéből 124-el kötött termelési szerződést az idén. Har­minchárom növény vető­magjának termeltetésével foglalkoznak. A sikerek? Lucemamagból a tervezett mennyiség nyolcszorosát, vörösheréből pedig a ti­zenegyszeresét vásárolták fel. Az olajlen vetőmagjá­val szinte az egész orszá­got a ml megyénk látja el, Sőt, egyedül a rákóczifal- vi tsz megtermeli a hazai szükséglet egyharmadát. — Pedig nem kis tételről van szó. Hiszen ebből a mag­ból 30 efger mázsa volt a vállalat terve, több mint 50 ezer mázsára téliesített ék. Gazdaságilag jelentős, s mindenképpen érdekes, hogy kunsági növény lett a makói hagyma. Pár évvel ezelőtt Mezőtúron, az Oj Reménység Tsz-ben kis te­rületen megpróbáltak hagymamagot termeszteni. Bevált. Olyan jól, hogy az idén már 440 holdon ter­mett a megyében. Többsé­gében most is Mezőtúron, az öt tsz tartotta meg ma­gának a megyei terület fe­lét, a legjobb termést azonban a fegyvernek! Vö­rös Csillag Tsz érte el. — Meglepő egyébként, hogy a Szolnok megyében ter­mesztett makói hagyma­mag csíraképessége sok­kal jobb a hazájabelinél, a csongrádinál. Ugyancsak új kultúrá­nak számít a megyében a salátamag. Ezzel hét ter­melőszövetkezet foglalko­zik. Elsősorban a fegyver­nemek és a mezőtúriak. — Százhatvanhárom holdon annyi salátamagot ter­mesztettek megyénk szö­vetkezetei, hogy 40 ezer holdat be lehet vetni be­lőle. Ebből a legjobb ter­mést a fegyvernek! Kos­suth Tsz takarította be, holdanként majd öt má­zsát, s így több mint 25 ezer forint az egy holdra eső bevétele. A megyében egyébként — a gabonát nem számít­va — 60 ezer holdon ter­mesztenek vetőmagot. Ezen a 60 ezer holdon óriási értékeket állítanak elő. — Jelleipző, hogy már eddig 190 millió forintot fizetett ki a szolnoki alközpont a termelőknek, s még mint­egy 50 millió forintnyi el­számolni valója van a szö­vetkezetekkel, állami gaz­daságokkal. A legtöbb pénzt — 16 millió forintot — aligha­nem a karcagi Lenin Ts2 kapja a vállalattól. Ez a szövetkezet ugyanis nagy­mennyiségű rizs vetőmagot termelt. De a mezőhéki Táncsics Tsz is hét és fél millió forint várományosa náluk. A magtermeitető cégnek törzsgazdaság háló­zata van a megyében. A Téli Tárlat elé Újdonság a mazsolás és vaníliás hrémturó — Jövőre less joghurt A Damjanich Múzeum rendezvényei között évente két olyan gyűjteményes ki­állítás szerepel, amely az Alföld egy részének jelen képzőművészeti életét tük­rözi. A Tavaszi Tárlat ki­állítói Szolnok és Bács-Kis- kun megye hivatalosan el­fogadott és számontartott képzőművészei. A Téli Tár­latra azonban minden Szol­nok megyében élő, képző- művészettel foglalkozó al­kotó küldhet be anyagot, függetlenül attól, hogy el­végezte-e a Képzőművé­szeti Főiskolát vagv tagja-e a Képzőművészeti Alapnak. A beküldött művekből az Állami Lektorátus szakzsü- rije választja ki azokat az alkotásokat, amelyek el­érik a Téli Tárlaton meg­követelt művészi nívót. A művek beküldési ha­tárideje november 4 volt és 14-én a szakzsüri tagiai —• Nagy Ildikó művészet- történész, Berényi Ferenc festőművész, Göllner Mik­lós festőművész, Kovács Ferenc szobrászművész. Pé­ri József iparművész — és néhánv javaslati joggal rendelkező meghívott ven­dég zárt ajtók mögött állí­totta össze a kiállítható művek jegyzékét. Éles vita alakult ki a Je­lenlevők között az elfogad­ható művek színvonalát il­letően A Lektorátus kép­viselői* igen magasra állí­tották a mércét, ha az ál­taluk képviselt országos képzőművészeti élvonal mértékével kerül mérlegre a beküldendő anyag — saj­nos még a Szolnoki Mű­vésztelep művészeinek al­kotásaiból is igen sok ki­marad. Viszont a Téli Tár­lat éppen seregszemle vol­ta miatt különbözik a Damjanich Múzeum egyéb kiállításaitól, azzal, h^gy bemutatkozási lehetőséget adhat tehetséges, nem — hivatásosok számára is — tehát nem lehet még a mű­vésztelepi szintet sem ala­pul venni. Végül is a sok vita, a művenként indokolt pro és kontra vélemények egy középszintet teremtet­tek, amely alatta van ugvan az átlagos művésztelepi színvonalnak, de meg+artva a Téli Tárlat meghirdeté­sének célját, egy hozzáve­tőleges képet ad megverik kéozőművészeti életéről. A zsűrizés szempontial kö­zött szerepelt a fiatal te­hetséges alkotók biztatása, az idősebb nemzedék kép­viselőinél sok esetben a több évtizedes fáradhatat­lan alkotó munka. Egvelőre a Damjanich Múzeum raktárába került az anyag. M'ost már a ren­dezés feladata, hogv a de­cember 10-én nyílé Téli Tárlat a lehetséges legiobb formában kerüljön közön­ség elé. Egri Mária Több mint öt éve tarto­zik a szolnoki tejüzem a Budapest és Vidéke Tej­ipari Vállalathoz. Ugyan­ennyi ideje, hogy a megye tejellátását ezen kívül még másik két vállalat bonyo­lítja le. Ez a szervezés az előző években többször járt kisebb zavarral, pon­tatlansággal. Most, az új gazdasági mechanizmus ér­vényesülésének időszakához közeledve viszont a megye területi megosztottságától az egészséges konkurrenciát remélik a szakemberek. Megitiuk a tízmilliomodik litert A jó ellátáshoz termé­szetesen a legfontosabb fel­tétel a megfelelő árualap. S a megyében ez megvan. Egyetlen község sincs, aho­vá ne tudnának tejet bizto­sítani. Mindössze az a fel­tétele, hogy a kereskedők megrendeljék. Az utóbbi időben ebben sem volt szá­mottevő mulasztás. S aho­gyan Balogh László, a me­gvet tanács vb főe’őadóla munkatársunkat tájékoztat­ta, eléggé szeretjük is a tejet. 1967 első felében 72 680 hektót fogyasztot­tunk a megyében, beleért­ve ebbe a kórházaktól a cuk­rászipar) feldolgozásig min­denféle felhasználást. Azóta már megittuk a tíz millio­modik litert, s minden re­mény megvan arra. hogy egész télen kielégítő lesz a tei°l1átás. A megye legnagyobb te­rületén « szolnoki tejüzem biztosítja az ellátást. Eh­hez tartozik Martfű, Mező­túr, Törökszentmiklós és Szolnok, valamint a kun­szentmártoni, a szolnoki és a törökszentmiklósi járás nagy része. Ebben az üzem­ben 75—80 ezer liter tejet kezelnek naponta. Ennek a mennyiségnek csaknem a felét az üzem körzetében is fogyasztják el. Az év el­ső felében mintegy 13 mil­lió liter tej érkezett az üzembe, ami csaknem ná- rom millió literrel több a tavalyi első hat hónapi mennyiségnél. Ez az üzem saját körzetében 34,5 mil­lió forintot érő tejet és tej­terméket adott át fél év alatt a kereskedelemnek. A beérkező tejmennyiség je­lentős részét viszont továb­bították a fővárosi boltokba. Hajnali kettőkor indulnak Az üzemben kezelt tej- mennyiségből legtöbb — mintegy 15 ezer liter — a megyeszékhelyen kerül az üzletekbe. Hajnali két óra­kor hét gépkocsi indul út­nak. 660 kannával a „fe­délzetén”, hogv felkeresse a város 46 tej árusí tó he­lyét. Tejtermékekből, főleg tú­rót, tejfelt, vajat és hab­tejszínt állítanak elő Szol­nokon. A választék bővíté­séről — amelyet elég sok fogvasztó igényelne — csak jövőre beszélhetnek, mert ehhez jelentősebb beruhá­zásra van szükség. Meg­egyezések alanián a jövő évben egvik az üzem szá­mára legfontosabb energiát, a gőzt a Patyolat vállalat­tól kapják majd. így fel­szabadul az üzem jelenlegi széntárolója és kazánháza. Ezek helyén alakítanak ki hűtőkamrát és feldolgozó helyiségeket. iVem volt reklamáció Az átalakítási munka körülbelül a jövő év ősz .ág tart és mintegy három mil­lió forintba kerül. Befeje­zése után viszont tudnak végre palacktejét, ízesített tejtermékeket — joghurtot, kakót, stb. — készíteni az üzemben. Most is került ugyan forgalomba új ter­mékük — például a ma­zsolával, vaníliává!, málná­val ízesített krémtúró —, de ezt a vállalat más üze­meiben „keverik”. Bóbis Károly, a szolnoki üzem vezetője a várható bővítések mellett is egyik leeielentősebb eredmény­nek a tejszáilítás korszerű­sítését tartja, mivel azon nagyon sok múlik, A be­érkező mennyiségnek je­lenleg már mintegy 70—80 százalékát tankautókkal szállítják. Ez gyorsabb és jobb s jelentősen ^könnyebb a kannás szállításnál. Idén kél termoszkocsit is kaptak, amelyek döntőek a minőség megóvásában. Ezek használata is hozzá­járult ahhoz, hogy a nyári, rekkenő hőségben sem volt reklamáció, amely az üzem hibájából eredt volna. B. E. Azokkal a gazdaságok­kal, amelyeknek legjobb a talajadottságuk, köz­gazdaság! feltételeik, szakmai hozzáértésük, több évre szóló megálla­podást kötnek bizonyos növények folyamatos ter­mesztésére. A vállalat egyébként a ter­melő partnereknek igyek­szik díjmentes szolgáltatá­sokat nyújtani. Ingyen ad­ta oda használatra uborka­fejtő, babcséplő gépét, s minimális térítés ellenében a bükköny kiválasztó gé­pet. A magvak tisztításá­nak jórésze a megye há­rom — a szolnoki, a me­zőtúri és a kunszentmárto­ni — telepén történik. Az idén megkezdték a mező­túri telep rekonstrukcióját és soronkövetkezik a töb­biek gépesítése, tárolóhely­bővítése Is. Az alközpont csak a me­gyében termeltet, de az egész országban, sőt egész Európában forgalmaz. Faj­taborsó vetőmagot például 304 vagonnal adtak el az angoloknak, nyugatnéme­teknek. franciáknak. Isme­retes, hogy a KGST-ben hazánk kapott megbízatást a lucerna és a vöröshere magtermesztésre. Nos, Szolnok megyéből az idén 18 vagon lucerna, 10 va­gon vörösheremag jut el a KGST államokba. Bükkönyből pedig 34 va­gonnal szállítanak külföld­re. A Szó1 nők megvet ga­bonavetőmag és hibridku­korica — 1467 vagon —- jó- része Hajdú-Biharba ment, de jutott belőle Győrbe, Baranya megyébe is. Szolnok egyébként Bé­kés és Csongrád megyével egvűtt az ország legjobb vetőmagtermesztő tájai kö­zé tartozik. Jó hírnevük van ország, s koiytinens- szerte a Szolnok megyei vetőmagvaknak. B. &. « %

Next

/
Thumbnails
Contents