Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-15 / 270. szám

MW. aovember IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Elhelyezkedés a piacon A Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalat vezetősége a napok­ban küldte piackutató tan­folyamra azt a három áru­forgalmi szakembert, akik január elsejétől a kereslet és kínálat felderítésével foglalkoznak majd. Az új gazdasági mechanizmus be­vezetésének küszöbén azon­ban nemcsak a kis- és nagykereskedelmi vállala­tok ismerik fel a piacku­tatás jelentőségét, hanem a termelő ipari vagy mező- gazdasági üzemek is. Ha a jövőben, a szabadabb lehe­tőségek keretei között gaz­daságosan akarnak dolgoz­ni, akkor elsősorban ma­guknak kell feltárni az ér­tékesítési lehetőségeket. — Hogy az érdeklődés foko­zódott a piac, illetve keres­letkutatás iránt, eít csu­pán már az a tény is bizo­nyítja, hogy az Országos Piackutató Intézet kiadvá­nyait — egy-két kivételtől eltekintve — a megye va­lamennyi termelő és keres­kedelmi vállalata megren­delte. Szerződés a házgyárral Külön kell megemlíteni a vállalati, tehát belső piac­kutatásnak egy, már konk­réten megvalósult formáját. A szolnoki Tisza Bútorgyár központjában júliusban az áruforgalmi osztály két részre tagolódott: beszer­zési és értékesítési csoport­ra. Azóta a vásárló igé­nyeinek felderítésére na­gyobb gondot fordítanak. Jelenleg — egy korábbi felmérés tapasztalatai alap­ján — a bútoripari vál­lalat szerződést köt a győri házépítő kombináttal. Eb­ben kötelezettséget vállal­nak arra, igyekeznek úgy növelni a termelésüket, hogy 1970-ben már 4200 fal­ba ágyazható konyhabútort szállíthassanak a házgyár­nak. Ugyanakkor a vállalat a budapesti. Bacsó Béla úti bemutatótermében rendsze­resen kérdőívet adnak a látogatóknak az igények jobb megismerése érdeké­ben. A termelőeszköz mint áru Az év elején megalakult Országos Piackutató Intézet Termelőeszköz Piackutató Osztályának vezetője, Abo- nyi István az alábbi fel­világosítást adta: nemcsak a fogyasztási cikkeket gyártók és forgalmazók kí­vánnak a piackutatási mód­szerek alkalmazásával reá­lis információt szerezni az áruellátottságról, a keres­let alakulásáról és a kon­kurencia várható nagysá­gáról, hanem a termelőesz­közöket gyártó cégek is. Ez új jelenség, amire okvet­lenül érdemes felfigyelni. Mint ismeretes, a gépe­ket, szerszámokat, beren­dezéseket elsősorban a na­gyobb értékű termelőeszkö­zöket a „szűk keret” miatt az igénylések alapján köz­pontilag osztják el. A „ke­veset” úgy kellett volna kiadni a sok igénylő között, hogy annak jusson, aki a legjobban ki tudja hasz­nálni. Mégis az volt a ta­pasztalat, hogy azok jutot­tak gyakran termelő be­rendezésekhez, akik legjob­ban „kiabáltak” és „ügyes­kedtek”. Nos, a jövőben, amikor a munkagépek és eszközök árait is a tényle­ges önköltséghez igazítják, s ezt ki is fizettetik a vál­lalatokkal, feltehető, hogy az egyes gépek kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb fel- használása, ára és eszköz­lekötési kiadása komolyan számításba jön a várható nyereségnél. Esetleg annyi­ra, hogy emiatt a termelés szerkezetét is érdemes lesz megváltoztatni. Mit érdemes gyártani ? Éppen ezért a termelő- eszközöket gyártó vállala­toknak is a jövőben már létérdekük lesz, hogy fel­kutassák: az adott gépből hol van kereslet. Ez nem­csak az értékesítés miatt fontos, hanem méginkább a gyártmányfejlesztés, a termelésbővítés, a kapaci­tás-kihasználás érdekében is. Csak akkor célszerű valamilyen gép gyártásának bővítése, az erre fordított beruházás, ha az áru ké­sőbb is kelendő, legalább addig, míg meg nem térül a kapacitásbővítésre fordí­tott kiadás. Az Országos Piackutató Intézet új tagszervezete az INTERNER, a vállalatok részére rendkívül hasznos információkkal szolgál. A szervezetben résztvevő vál­lalatok közlései alapján az INTERKER lapjának meg­rendelői idejében tájéko­zódhatnak a piaci lehetősé­gekről és a szabad gyártási kapacitásokról. Az INTERKER felkutatja a fölös készletek be1 földi és külföldi értékesítési le­hetőségeit. a nehezen be­szerezhető cikkeket, segít a lökésszerű kereslet kielégí­tésében, ismerteti az új cikkeket, az országba érke­ző importárut. Mindezek alapján megkönnyíti a pia­con való elhelyezkedést. Petres Sándor Eétizáz óra muráidén tál A Tiszamenti Vegyimű­vek szállító üzemében há­rom évé kiváló eredmény­nyel dolgozik az Április 4. szocialista brigád. Az idén júliusban külön felajánlást tettek a brigád tagjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évforduló­ja tiszteletére. Vállalásukat sikeresen teljesítették. Az év többi hónapjához viszonyítva az utóbbi három hónapban érték el a legmagasabb teljesítményt, 109 százalék felett. Kétszáz órát dolgoz­tak munkaidőn kívül a nyersfoszfát kirakásánál, a tonnaterv teljesítése és a kocsiálláspénz csökkentése érdekében. Nyolcán kaptak célprémiumot, s a brigád tagjainak 90 százaléka no­vember 7-én kapta meg a 15. 10 és 5 éves törzsgárda jelvényt. TV KÉPERNYŐIÉ előtt Emberi hang Erdcsit a fúrlfevei Büzekalász Tsz A túrkevei Búzakalász Termelőszövetkezet évről évre kidolgozott terv sze­rint fákkal ülteti be a me­zőgazdasági termelésre al­kalmatlan területeit. Az idén 16 holdat telepítettek be kőris, tölgy és nyárfá­val. A szövetkezetnek 30 hold erdeje van már. To­vábbi terveikben még na­gyobb arányú erdősítés sze­repel. Hosszabb távlatok­ba-> évente 10—12 holdat fásítanajc Bábjátékos napok A Hl. országos bábjáté­kos napokat 12 együttes 140 tagjának és hatvan báb­játékos — szakembernek a részvételével november 17— 20. között rendezik meg Pécsett. A bemutatókon ott lesznek Eger, Ajka, Debre­cen, Szombathely, Békés­csaba, a főváros együttesei, az állami bábszínház ka­maraegyüttese, a poznani „Marcinék” állami bábszín­ház, valamint B. Kiss Ist­ván Jászai Mari. díjas báb­művész. Ebédidő bezárta kapuit. Az iroda­lom barátai ezentúl a TV könyvesboltjában találkoz­hatnak majd: az meg ép­pen most nyitott. Az utol­só találkozás alkalmából a szovjet irodalom került te­rítékre. Egyszerű elképze­léssel — a televízióban ed­dig bemutatott szovjet iro­dalomból készült tévédrá­ma és tévéfilm részletek szerepeltek a programban — sikerült széles körképet rajzolniuk. Ez egyben a televízió dicséretét is je­lentheti. (Köztudott a tévé szívesen alkalmazza képer­nyőre a legfrissebb szovjet műveket is.) A vetélkedő ezúttal nyű­göd tabb légkörben zajlott. Helyenként már a feszült­ség teljes hiánya is fenye­getett Nem lehetett érezni , . a döntőkön megszokbtt, $ kellemesen bizsergető fe­* szültséeet. Az eredmények $ is simán születtek. Csak az ♦ a vég — amely minden l klubesten kellemetlen meg­lepeéseket hozott — itt Tegnap délután fél 2 kor hosszú sorokban álltak az utasok a szolnoki vasútállomás 3. számú személy­pénztára előtt. Az 1-es, a 2-es. a 4-es és az 5-ös számú személy­pénztár hűvösen zárva tartott. Egy pillantás a menetrendi táblázatra. a közeli időpontokban csaknem tíz vonat indult az állomásról. Az egyik vasúti alkalmazottól érdeklődtünk a vigasztalan kiszolgálásra, mire azt a választ kaptuk, hogy a pénztárosok biztosan ebédelnek. Hajmeresztő ké.p jutott eszünkbe: valam:kor ebéd­időben megáll a gyorsvonat Szolnok és Cegléd között, a mozdonyvezető m.egszalonnázik, megissza a murci- ját. megtörli a bajuszát, hogy ej, ez igazán jó volt és úgy indul tovább. Az ebédidő az ebédidő* Nem?! — ti — Egy nagyszerű színésznő, egy zseniális író és egy jószemű rendező találkozá­sa — és természetesen si­ker. Tömören így jellemez­hetnénk a Cocteau művé­ből készült angol televíziós filmet, melynek egyetlen szerepét a negyvenes évek­ben lett világsztár, Ingrid Bergman játssza. Feltéte­lezhető, hogy a tévé-film ezek ellenére sem váltott ki mindenkiből egyöntetű elismerést, illetve tetszést. Ennek azonban korántsem a televíziós megoldás for­mája és szelleme az oka. Maga a mű; Cocteau szö­vege. Az úri ezermester al­kotta szakítási dráma nem kenyerük, s nevetségesnek tartják, hogy valaki tele­fonban efféle jelenetet ren­dezzen. Nem tudja elszóra­koztatni őket egy öregedő hölgy érzelmi kötéltánca, amint a szakítás következ­tében támadt szakadékon át akar jutni. Meglehet. De az úgy hiszem vitat­hatatlan, hogy Cocteau egyszemélyes drámája a színpadi monológnak kivá­ló példánya. Ezért koronáz­ta siker a színpadon, ezért szólalt meg nemrég a Ma­gyar Rádióban — (Lukács Margit), s ez magyarázza a televíziós feldolgozás le­hetőségét is. Ezzel a lehetőséggel jól élt Ted Kotcheff rendező. Nem lefényképezte a szín­padi jelenetet, hanem le­fordította a televízió nyel­vére. Kereste a kifejező és hatásos beállításokat; ké­peinek ritmusában a drá­ma szívverése válik látha­tóvá. Gondoljunk a nyitó képsor nyugalmára — las­sú panorámázással — majd az ezt követő jelenetekre, amikor hirtelen vált a kép. s máris égy rendkívül ide­ges női lélek feldúlt vilá­gában vagyunk. Nem ön­célúak eszközei. A zörejek sem. Az óra fel-felerősödő ketyegésének is határozott értelme van. Elegendő idéz­ni a megöregedtem gondo­latára rádöbbenés pillana­tait. Ja, az idő eljár, s a szépség múlandó — ketye­gi az óra egykedvű mono­tóniával, s mintegy le is zárja a gondolatsort. Érde­kes kapcsolatba hozza a dráma szereplőjét és kör­nyezetét. Egybekombinálja őket. (öregedő női arc és a repedésekkel „díszített” mennyezet képe.) Egy-egy kifejező távoli képpel jól oldja fel a közelképek egy­hangúságát. Még a fény- árnyék hatásokra is ügyel. Ingrid Bergman is felvo­nultatja egy nagy színésznő minden kelléktárát. Töké­letesen építi fel szerepét; az egyre erősödő kitörései szinte refrénként törik részekre és kötik egybe a nagy drámai monológot és fogják dialektikus egység­gé a feldúlt női lélek ér­zelmi csapongását. Játéká­nak teatralitása néha azon­ban mintha már zavaró lenne. A TE Irodalmi Klub'a Megíumos od§ a k I is, most is megkeverte _ 1 já^kosok, klubtagok „nvu- 5 galmát”, aminek a fő oka az volt, hogy a játékvezető Ungvári Tamás nem elég érthetően tette fel a kér­dést. Ami pedig a nehéz­kes, nézőknek semmit sem mondó villámfeladatokat il­leti, nem lehet egyetérteni vele. Vagy igazságos és jo­gos küzdelemben születtek a pontok, vagy sem. Ha igen, akkor minek a végső sorrendre még rábizonyít- tatr.i egy időben sem be­kalkulált játékocskával. — Kár volt. A játékvezető kára és a nézőé is, aki alig­ha tudott gondolatban be­kapcsolódni a\ játékba. — Ungvári Tamás általában rendkívül imponáló szak­mai biztonsággal irányítot­ta a klub vetélkedőit, az idegeivel azonban olykor hadilábon állt; cserben hagyták. A húszezer forintos nagy­díj tehát gazdákra lelt. És a többi díj. A győztes asz­tal tagjait szívesen hallot­tuk volna egy beszélgetés erejéig. — No meg azt lett volna jó megtudni — ki­nyit-e még a klub és mi­kor? V. M Távol-Kelet kertészeinek egyik tudománya a tör­pefák kialakítása. íme a Vácrátóti Botanikus Kert­ben élő törpefenyő. Amerika—Mexikó, Délnyugat-Amerika őshonos növényei, a kaktuszok, nálunk egész szektát gyűjtöt­tek maguk köré. A szektatagok időnként kiállításon mérik össze — kinek van szebb, érdekesebb, ritkább pozsgásnövenye. íme harminckét pécsi amaiőr ker­tész kiállításán a „kak túsz sarok”. Dél-Amerika, India csodálatos gyümölcse, a ba­nán Pécseit és Budapesten is, páimaházban, üvegház­ban hajlandó megteremni. Ez a dús fürt a mecseki Ércbányászati Vállalat ércdúsító üzemének kertésze­tében egy méter magas fán díszük.

Next

/
Thumbnails
Contents