Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-12 / 268. szám

1**T. november It

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

(

II

Elet a Vénuszon:

írfa :

Alekszaudr

MAURITIUS

RENESZÁNSZA

Feltevések és tények

A Vénusz felszínére eljuttatott szovjet tudományos laboratórium lehetővé tette e bolygó légkörének közvetlen tanulmányozását. A kapott adatok mérhetet lenül kibővítik ismereteink horizontját és megnyitják számos alapvető világnézeti probléma megoldásának lebilincselő távlatait;

E problémák egyike a Földön kívüli élet lehetőségének kérdése, amely minden gondolkodó embert foglalkoztat.

Évszázadokon át sok kiváló tudós arról álmodozott. hogy

nem vagyunk magányosak

a világegyetemben, hogy a mi bolygónk határain túl, más égitesteken is vannak élőlények. Ám e probléma tudományosan megalapozott megoldása teljesen hiányzott. sőt az emberi elme számára elérhetetlennek tűnik. Csupán a tíz évvel ezelőtt megkezdődött űrkorszak kecsegtet azzal, hogy objektív választ ad legalább naprendszerünk határai között az élet lehetőségének kérdésére.

Századunk elején tudományos körökben igen elterjedt az a vélemény, hogy a földi élet keletkezése valami rendkívül ritkán adódó ..szerencsés véletlen* következménye. Ezért a Földön kívüli élet lehetőségét természetesen tagadták. A legutóbbi időben azonban gyökeres fordulat következett be a világ tudósainak az élet keletkezésének útjáról alkotott nézeteiben. Egészen nyilvánvaló lett. hogy a* élet kialakulása egyáltalán nem „véletlen” műve volt, hanem egészen törvényszerű folyamat, az anyag általános fejlődésének elválaszthatatlan része. így a mi bolygónk feltételei között az élet kialakulása a szénvegyületek evolúcióiénak eredménye. A tudósok ezt objektíve megállapították és kísérletileg megindokolták.

Ennek az evolúciónak kezdeti stádiumai

igen elterjedtek a kozmoszban

A legkülönbözőbb kozmikus objektumokban megtaláljuk ennek az evolúciónak a kiindulópontját, a szénvegyületek legkezdetlegesebb formáit — a szénhidrogéneket és a cia- nidokat. Nehezebb a helyzet az evolúció következő szakaszaival, a szénhidrogéneknek és legközelebbi származékainak olyan egyre bonyolultabb szerves anyagokká való átalakításával. amelyek táptalajul szolgáltak a mai szervezetek kialakulásához.

Az olyan Földön kívüli objektumok, mint például a meteoritok közvetlen tanulmányozása sem zárja ki az evolúció ilyen fajtáját bolygónk határain túl.

Mindez megindokolja azt a véleményt, hogy az élet keletkezésének alapja — a szénvegyületek evolúciója — nem a mi Földünk kizárólagos monopóliuma. Ez az evolúció széles körűen megvalósul a világegyetemben, ám. természetesen a világegyetem különböző objektumain és azok fejlődésének különböző viszonyai között számos úton megy végbe és nehéz lenne előre megmondani, hogy például a szervezet milyen reális formáihoz vezet az egyik vagv másik égitesten.

Ebben a vonatkozásban természetesen a legnagyobb érdeklődésre legközelebbi szomszédaink, a Naprendszer bolygói, különösen a Mar* és a Vénusz tartanak számot.

Ezek földtípusú bolygók,

ugyanabból a kiiduló anyagból alakultak ki, mint a mi Földünk, és evolúciójuk útjainak is hasonlónak kell lenniök.

Nemrég még egye» tudósok úgy vélték, hogy a Vénuszon van élet Hiszen sok tekintetben (méretek. tömeg) a Vénusz nagyon hasonlatos a Földhöz. Ámde mennél előbbre jutottak « bolygó fizikai és kémiai feltételednek elmélyült kutatásaiban. annál vigasztalanabbá váltak ezek a remények.

A Vénusz—4 önműködő állomás tudományos laboratóriuma által a Vénusz atmoszférájának nyomásáról. sűrűségéről, hőmérsékletéről és vegyi összetételéről végrehajtott közvetlen mérések igen nagy segítséget nyújtanak ahhoz, hogy véleményt alkossunk az élet keletkezésének és létének lehetőségéről ezen a bolygón, A mérések azt mutatják, hogy a Vénusz légkörében a szén teljesen oxidálódott formában, széndioxid formájában van jelen. Itt valószínűleg hiányoznak a szénnek azok a redukált formái, amelyek kiinduló anyagul szolgáltak nálunk a Földön a szénhidrogén vegyületek evolúciójához. Természetesen bonyolult, nagymolekulájú szerves vegyületek a Vénusz szilárd kőzeteiben is előfordulhatnak de olyan nagy hőmérsékletek közepette. mint amilyeneket e bolygó felszínén észleltek, ezek a vegyületek kétségAz Arab Államok Ligája mellett működő speciális tagozat nemrégiben nagyarányú közvéleményku látást folytatott az arab nyelv jövőjére vonatkozóan. A közvéleménykutatásban sok nyelvész, író, újságíró, arab és külföldi tudós is részt vett A következő kérdéseket adták fel nekik: Milyen akadályok nehezítik meg az arab nyelv fejlődését és korlátozzák elterjedését külföldön? Hogyan lehet megszüntetni ezeket a nehézségeket? Lehetséges-e arab nyelven egyetemi oktatást folytatni 7 Hogyan lehet legjobban alkalmassá tenni az arab nyelvet az oktatásra és tudományos munkák írására? Sokak véleménye szerint a tudományos terminusok jelentik az arab nyelv gyenge pontját; hogyan lehet megoldani ezt a problémát?

A megkérdezettek többsége a megfelelő mennyiségű arab nyelvű tankönyv- és segédeszköz hiányában, s

telenül ki voltak téve a hőbontásnak.

Mindez

nem indokolja, ho y na y rém nye‘ et fűzzünk

a földi élethez hasonló élet létéhez a Vénuszon. Ennek ellenére azok a tudományos adatok, amelyeket a Vénusz—4 állomás nagyszerű repülése révén kaptunk, világnézeti szempontból óriási jelentőségűek. Hiszen mi a szénvegyületek evolúciójának útjait csupán abban a formában ismertük, amilyen formában nálunk a Földön tökéletesedtek. A bolygóevolúció más útiainak megismerése nagyon sokat adhat nekünk a bennünket körülvevő világ fejlődésének megértéséhez.

(Ford: Dosek Lajos)

abban látta az arab nyelv fejlődésének akadályait, hogy az arab világban a nyelv fejlődése nem tart lépést a tudománynak és a művészetnek az arab világban bekövetkezett viharosan gyors fejlődésével, aminek következtében a nyelv nagyon szegény ilyen jellegű szakkifejezésekben; a más nyelvekből kölcsönzött terminusok a különböző arab országokban nem egyeznek; írás és grammatika szempontjából is sok problémát vet fel az arab nyelv. A legközelebbi években a legkiválóbb arab tudósok közreműködéséve]

arab nyelvű tudományos és nyelvi szótárakat adnak ki, a latin átírás alapján egységesítik a tudományos és kulturális szakkifejezéseket.

Hamarosan az egész arab világból összehívják az arab nyelv specialistáinak konferenciáját, amelyen remélhetőleg sikerül megoldani a nyelv megújításának problémáit.

Az arab nyelv jövője

4lap a latin átírás

Az utóbbi időben, amióta a Szuezá-csatoma zárva van a forgalom elől, az „Indiai-óceán esiUagá”- nak nevezett Mauritius régi dicsősége ismét felelevenedett. Százezer lakosú fővárosának, Port Louisnak kikötője előtt tucatjával horgonyoznak az ivóvizet felvevő hajók, mint a régi időben, amikor még az Afrika megkerülésével Indiába és Ausztráliába vezető hajózási útvonal egyik fontos megállója volt

A stratégiailag is fontos 1865 km2 területű sziget, az afrikai partoktól több mint 2000, Madagaszkártól 700 km-nyire keletre, az Indiai-óceánból emelkedik ki. Mascarenhas portugál hajós 1510 táján fedezte fel. 1715-ben a franciák vették birtokukba, míg 1810-ben, a napóleoni háborúk idején az angolok kaparintották meg.

A szigetet valamikor teljes egészében dús, trópusi őserdő borította, amelynek legértékesebb kincse az ébenfa volt. Ma az erdők a sziget összterületének csupán egyötödét teszik ki és Mauritius az elmúlt

Főútvonal

Í

V Repülőt«- ___===1

Kiköti _ . SfS

iSI 450m-en felüli magasság ===i fő termő területek (cukor, zöldség.

dohány, kukorica, gyümölcs F Élelmiszeripar JP1

Pamplemousses

&Textilgyár Q Cukorgyár ^ Vúerümü ^ Hőerőmű

[Beau Bassin

Ouetre Bomesj ^Phoenix-ftíji

Cure pip?

Famaria

Plaisance

Souillac:

:Xy/KÜNP"^ J T «*•> J

évtizedekben településekkel, utakkal sűrűn behálózott kultúrtájjá alakult át.

Legfőbb termény itt, a cukornád, melyet annak idején a franciák honosítottak meg a szigeten.

A cukornád-ültetvényekre á múlt század derekán tömegestől hozták be az olcsó munkaerőt, az éhínség elől menekülő indiaiakat, akiknek leszármazottjai ma á sziget lakosságának (750 000 fő) kétharmadát alkotják. Az indiaiakon kívül 4 százalék kínai is él itt, a többit mulattok, afrikaiak és fehérek teszik ki, akik leginkább a francia helyi „kreol” változatát beszélik: ez az angol mellett a második hivatalos nyelv.

Két esztendővel ezelőtt nagy erővel fellángolt a sziget lakóinak függetlenségi mozgalma. Ennek nyomán London 1965. szeptemberében megígérte, hogy 1966 végéig biztosítja Mauritius teljes függetlenségét. Az ígéret betartása azonban elmaradt. A közelmúltban rendezett népszavazáson a mauritiusiak többsége ismét a függetlenség mellett szavazott, s így előreláthatóan a jövő év elejéin a térképen új önálló állam jelenik meg.

BOROSS ELEMÉR:

Dárius kincse? Hol van az már? Mese. Nekünk sokkal nagyobb értékeink vannak. Már akinek. Erről szól ez a történet. És nem is mese. Igaz.

☆

A nomád természetem mindig kiüt rajtam: mindig más és más borbélyhoz megyek, amelyik éppen az utamba esik.

Csak egy dolog zavar mindig. Pláne, amióta patika-látványosságokat kreáltak ezekből az üzemekből A mű tőszék mellett nincs egy falat hely, ahová az ember leteheti a holmi iát. Tin például a szemem kincsét, az aktatáskámat Táskás ember vagyok, egyetlen lépést nem teszek nélküle. De hová tegyem. hogy szem előtt legyen. Mert egyszer már, éppen egy ünnepi ajándék. elröppent mellőle. Bár Igaz, nem ta borbélynál. C«

Rettentő

nagy érték

benne. De mindegy. A táskára vigyázni kell.

Ma is így indulok el hazulról, tömött táskával.

— El ne felejts borbélyhoz menni! — kiált utánam a feleségem.

Kiválasztok egy soktükrös, klinika-tiszta nagyüzemet. Már szabad is egy műtőszék. kiabálnak is: tessék! Leteszem a kabátom és keresem a védett helyet. az aktatáskámnak. Megtalálom. A fogasok felett széles kalaptartó. Ide fölteszem, jól beigazítva, hogy a tükörből lássam.

Észrevettem ugyanis, hogy egy vendég, mielőtt köszönt is volna mikor belépett, alaposan körülnézett Táska volt nála is, aktatáska. Annak keresett helyet ő is. Sokáig fürkészett. végül i* megállapodott a polcnál, ahol az én aktatáskám feküdt. Oda tette az övét pontosan az enyém mellé. Sok üres pnlr teilt, mégis odatette a7 évimI maOé. Ahá. gondoltam. ismerem én ezt a trükköt. így cserélték el az olasz selyemballonomat is egy ócska gumi kabátra az egyik restiben. Na jó, majd résen leszünk.

— Kölnit, vagv alkoholt teszünk? — kérdi finom többesszámban a szakái 1- professzor.

— Csak tiszta szeszt tegyünk! — felelem.

Rámfújja a szeszt. becsukom a szemem és hopp — ezalatt elveszítem kapcsolatom az aktatáskámmal Fizetek, fölveszem a kabátom. leemelem a táskát és indulok kifelé.

Üvöltés, lárma, nagy csattanás:

— Álljon meg! Az az én

táskám!

Nagytestű, zsírosán kopasz fejű — most borotválták le frissen — ember ugrik hozzám és kikapja kezemből a táskát Odanézek, egy kopott barna aktatáska ez Az enyém fekete. Dermedten állok. Dadogni akarok valamit, ét megfagy a számon minden

hang. Pokoli szórakozottság volt. semmi kétség. Rövidzárlat az agyamban. És mindenekelőtt tökhülyeség, az én ió. ha nem is új. de finom, fekete, ritkapéídány csikóbőr táskámat otthagy tam és ezt a barna vacakot vettem magamhoz. Na igen. mert éppen az enyém mellett volt.

A nagytestű jóember szeme lángol. Most veszem észre, miiven valószínűtle- nül nagy füle van. De ez most nem számít. Kiabál, toporzékol;

— Ismertük ezt a figurát. Tré dolog ez. öregem!

Állok a kör közepén, mint a teibe esett Lgv. Dehogyis teibe. Ece+be. Nézek körül talán találok a vendégek között egv ismerőst. aki segít, igazol. Sehol senki.

A fodrászok is gyanúsan néznek rám. A vendégek gvanusítóan. Egyik mondja Is;

— Az én orkánomat Is így cserélték eL

A jóember most már föl- bátorodva támad:

— Jó lett volna, mi? — ég magához szorítja a kopott barna táskavakarcsot Én meg csak állok ott a nagy fekete dísznéldányom- aaal, bambán, magam is

mint egy díszpéldány egy bűnügyi kiállításon.

De nem vagyok elveszett ember. Voltam én ennél nehezebb helyzetben is. Most is magamhoz térék és már kezemben is a kard, amivel le fogok sújtani. És már sújtok is. A levegő csak úgy süvít, amikor elkiáltom magam;

— Mondja csak jóember. Mi volt az ön táskájában?

Fölnevet. De hogy. Mert ő se hagyja magát.

— Hogy mi volt a táskámban? Hogy mi van. ezt akarja kérdezni, ugye? Hát idenézzen. Megmutatom én. Meg én.

Megmutatja. Férfikalapba való izlanokat nyálából ki a táskából. Műbőrlapok ezek. Valaki megkérdi;

— Mit nyom ez kemény forintban?

— Négyszázat! — kiáltja a jóember és rámnéz. — Jó üzlet lett volna, igaz?

Ezt a mondatot vártam.

Kipakolom most én is a táskámat.

— Most tessék ezt megnézni; — mondom.

Hát nézik. És előkerül a levéltárcám, még anvám ajándéka; valódi gyíkbőr Benne okmányok, értékek. Előkerül több bőmotesz. naptár, két szótár ritkaság Toll és cemzatartó. Egy Parker töltőtoll, 2 Ester- brook golyóstoll, színes ceruzák. Aztán a nagy tromf: egy csomó kézirat. Fölemelem az egyik paksamétát:

— Jóember, tudja maga mit ér ez? — Néz. ö is. a többiek is. — Százezer forint, — mondom —. de lehet. hogy annál is több.

Győzedelmesen visszadobálok mindent a táskába és otthagyom a bámuló népet Azaz otthagynám. De az ajtónál utolér a barátom, megfogja a frakkomat. Meglóbália a barna táskáját és kiránt belőle egy kis csomagot

— Ha maga mindent ki- rámolt, akkor én ’s megmutatok mindent Mert ez se kutya!

Kibontja a kis csomagot Nylontasak, aztán szalvétában két hatalmas karéj ke nyér. jó vastagon megkenve valamivel.

— Tudja mi ez? Libamájpástétom. De az ám. Libamáj. De úgv. ahogy az egész világon csak egv ember tudja beleadni a belevalót Edit. a feleségem. Ezt akarta maga elcserélni? Ezt?

Szó nélkül megfordultam és kisiettem az üzletből. Visszavágni? Ugyan kérem? Hát tudhat versenyezni a világ legjobb Parkerével megírt legjobb regény a libamájpástétom mai, amit az Edit késaF