Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-12 / 268. szám
ttfí. november 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Elmondjuk magunkról A kunmadarasiaké a szó Kunmadaras határa a 16 kilométerre levő Tisza ősi árterülete volt, átlagosan 91 méter Adria feletti sík terület, ősi Tisza-medrekkel szabdalva. A község egy ilyen ősi Tisza-meder partján épült. — Területe 26 713 hold. Ennek csak 48 százaléka mezőgazdasági művelésű, 30 százaléka rét, legelő és 0,6 százaléka erdő. Á feljegyzések és dokumentumok szerint földművelés csak a XIX. század eleje óta van itt, s 1930-ban már a lakosság 85 százaléka mezőgazdasági fog'alkozású volt. A mezőgazdasági népesség aránya 1949-től napjainkig állandóan csökken. A lakosság száma 1960-tól—1966-ig 8463-ról 7408-ra csökkent. Egy újságoldalon kell vallanunk magunkról, életünkről. eredményeinkről, gondjainkról. Teljességre természetesen nem törekedhetünk, már a terjedelem miatt sem. Községünkben két termelőszövetkezet gazdálkodik, a Kossuth 5753, a Petőfi 5034 hold területen. Mindkét közös gazdaság fő profilja a növénytermesztés, azonban azzal azonos színvonalú az állattenyésztés is, s ez utóbbi mindjobban előtérbe kerül. A termelőszövetekezetek jó alapoki tál rendelkeznek; az összvagyonuk 51,6 millió forint Nem a legjobb a szövetkezetek bruttó jövedelme: évi 19,5 millió forint. A bruttó termelési értékük viszont 42,3 millió forint. Az előbbiből ered, hogy az egy tagra jutó évi jövedelem a Kossuth Tsz- ben 12 352 forint, a Petőfi Tsz-ben 16 400 forint volt tavaly. Igaz, hogy ebben nem szerepel a háztáji gazdaságokból származó jövedelem. A termelőszövetkezetek vezetőségei a jövőben növelni akarják — s ehhez az alapok megvannak — az egy dolgozóra jutó jövedelmet Annál is inkább, mivel tudják, hogy a község lakosságának több mint fele — 3900 ember — a termelőszövetkezetekben végzett munkájáért kapott jövedelemből kiván megélni. Jelentősek azok az erőfeszítések, melyeket a szövetkezetek vezetőségei tesznek a tsz-tagok munkakörülményeinek javítása érdekében. így például központi majorokban tisztasági fürdőket létesítettek az állatgondozóknak. — Ügyszintén az állatgondozók részére a régi, egészségtelen tanyák helyett teljesen közművesített (víz, villany, járda) lakásokat építtettek. • # Üzemel az fmsz téglagyára A lakosság kereskedelmi ellátását az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet biztosítja. Huszonhárom kereskedelmi és kilenc vendéglátó egységük van. Többségük elavult épületben van, s így nem felel meg a követelményeknek. A szövetkezet egyébként a lehetőségeihez mérten mindent megtesz, hogy kielégítse a lakosság egyre növekvő igényét. Az idén például a kiskereskedelmi üzemág áruforgalma meghaladja a 33 millió forintot, a vendéglátóé pedig a 7 milliót. A szövetkezet összes vagyona több mint 17 millió forint. A lakosság vásárlási igényének jobb kielégítése érdekében az fmsz 3,5 millió forint költséggel áruházát akar építtetni. Néhány évvel ezelőtt egy központi intézkedés alapján — s azzal mi nem értettünk egyet — felszámolták a községünkben lévő téglagyárat, s azt mészégetővé alakították át. Később bebizonyosodott, hogy helytelen volt ez az intézkedés, így ebben az évben az épületet Ismételten átalakították (több millió forintos költségekkel) és újból téglagyár lett belőle. Üzemeltetését a szövetkezet biztosítja. Ebben az évben 2,2 millió téglát gyártottak, jövő évi tervük 5 millió tégla. Mind a község, mind a környékbeli települések szempontjából nagy jelentőségű a téglagyár újbóli üzemeltetése. Segít az építőanyagellátásban, ugyanakkor szezonidőben 60—70 ember kap itt munkát. A szövetkezet eredményes munkáját a jó gazdálkodás is igazolja. Az utóbbi három esztendőben mintegy 3,7 millió forint nyereséggel zárta az éveket Miért lett a mérleghiány ? A Néplapból már ismert Kunmadaras • és Környéke Építő-Javító Ktsz tevékenysége, bár véleményünk szerint eléggé egyoldalúan. Általában az utóbbi években csak a hibákról írt a lap, ezért mi most ez alkalommal megemlékezünk elért eredményeikről is. A ktsz termelési értéke 1959-ben 3 millió forint volt —, ezzel szemben az idén meghaladja a 16 millió forintot. A helyi iparpolitikai terve a korábbi években pár százezer forint volt, jelenleg meghaladja a 7 millió forintot. A ktsz vezetősége nagy gondot fordít a szakmunkás képzésre, és ez így helyes. A kisipari szövetkezet tevékenységében eredmény, hogy vagyona meghaladja a 9 millió forintot és az egy munkásra jutó termelési érték eléri a százezer forintot. Nem értünk viszont egyet a KIS7.ÖV azon utasításával. miszerint a mi ktsz-szünk döntően Szolnokon végezzen különböző építési munkákat, mivel járásunk területén éppen az építési kapacitás hiánya miatt maradt el több, tervünkben előirányzott létesítmény megvalósítása. Ezen kívül figyelembe kellett volna vennie a KI- SZÖV-nek, hogy a ktsz nem rendelkezik megfelelő műszaki felkészültséggel sem és mégis kötelezték olyan munkák elvégzésére melyeknek kivitelezése meghaladta erejüket. Véleményünk szerint ebből is adódik, hogy a ktsz az 1967 első félévi zárszámadását mérleghiánnyal zárta. Már a múlté a régi Madaras A község fejlődése az utóbbi évtizedben gazdasági és községpolitikai vonatkozásban meggyorsult. Jelentős eredményeket értünk el a közséefe.ilesetésben. Bizonyítja ezt, hogy a megyei községfejlesztési versenyben 1965-ben a megtisztelő harmadik helyezést értük el, s ezt a helyezést 1966-ban is megtartottuk. A helyezések alapján kapott versenydíjakat szintén a község fejlesztésére, szépítésére fordítottuk. A község központjában 1947-ben egy nagy tér volt, ember magasságú dombbal a közepén. Hetenként három alkalommal itt tartották a hetipiacot, melynek szennyét legtöbb esetben a szét fújta a szél. Ma ezen a téren a II. sz. általános iskola és a gimnázium épülete áll, s elkészült a központi park is. A község parkosítása 1955- ben kezdődött a volt piactér helyén, s jelenleg több mint 11 ezer négyzetméter park díszíti a község főterét, főbb útvonalait Az új művelődési otthon 1961-ben épült a falu központjában. Teljes egészében a községfej 1 észt és! alap fedezte a beruházási költséget, az 1 millió 700 ezer forintot. A kivitelező a kenderedhez hasonlóan az ÉPSZER Vállalat volt így sajnos a problémáink is ugyanazok, mint a ken- deresieké. Azzal az eltéréssel. hogy itt nem a színházterem ázik be, hanem az előcsarnok, a könyvtár és más helyiségek. Ezen kívül / az épület villanyvilágítása okozott sok gondol és bosszúságot. Előfordult olyan eset, hogy színházi tájelőadás ideje alatt borult teljes sötétségbe az egész épület anélkül hogy. bárki is a kapcsolókhoz hozzányúlt volna. Jelenleg a villamosberendezés teljes felújítása folyik, melyért ezúton mondunk köszönetét a megyei tanács vb művelődésügyi és pénzügyi osztályának. Reméljük, hogy ezen túl ismét sok örömet szereznek majd a község lakóinak a színházi tájelőadások. Községünk egészségügyi ellátottsága jó. Jelenleg három körzeti orvos, két körzeti ápolónő és három védőnő látja el az egészség- ügyi feladatokat. Nagy örömünkre 1961 óta fogászati szakrendelés is van községünkben. Saját erőből alakítottuk ki 1963-ban a jelenlegi orvosi rendelőt. Kedvező községünkben a bölcsődei helyek alakulása is. Eddig negyven személyes állandó, nyári időszakban húsz kisgyermek elhelyezésére alkalmas idényjellegű bölcsődénk volt. Tegyük hozzá minden igényt kielégítő gondozással Ez év október 1-én húsz állandó hellyel nyitottuk meg az újonnan kialakított másik bölcsődét. így az állandó bölcsődékben hatvan gyárimé, a községi tajiácsháaa, mellette az általános iskola épülete látszik. villanyhálózat bővítése és hasonlóan a járda építéséhez, napjainkban már csak egy-két kisebb utcarész nincs bekapcsolva a fogyasztói hálózatba. Harmadiknak kell említenünk a vízhálózat építését. A jelenleg is fennálló 50 köbméteres hidroglóbu- szunkat 800 folyóméter hálózattal 1959-ben építettük. A hálózatot tovább bővítettük, jelenleg 18 kilométer hosszú utcarésznek nyújt állandóan friss ivóvizet a 45 közkifolyó. Válasz a kenderesre!« rtek Községünk határában az 1960-as évek elején nagyarányú geodéziai kutatásokat végeztek, s ennek eredményeként — mivel községünk határa földgázban igen gazdag — már 9 gázkutat bekapcsoltak a Hajdúszoboszló—Budapest g:ázr vezetékbe. Ezt tudva támadt az az elképzel sünk, jó lenne ezt a kincset hasznosítani Kunmadaras köz- intézményeiben és lakásaiban egyaránt. Hogy e feladatott mielőbb elvégezzük — társadalmi tervezés alapján — beruházási programot készíttettünk a haj- dúszoboszlói földgázszolgáltató vállalat két dolgozójá- jával. Az első 1965-ben készült el. Ezt a beruházási programok egész sorozata követte, mivel jogszabályban nem volt rögzítve a földgázszolgáltatás helyi felhasználásának lehetősége. Jelenleg a beruházási programot jóváhagyásra elküldtük a felsőbb szerveknek. A programban foglaltakról annyit, hogy első ütemben a gáz átvevő állomást kívánjuk megépíteni, s ezzel egyidőben 5.1 kilométer belterületi gerincvezetéket, melynek kivitelezési értéke körülbelül 3 millió forint. Ezzel biztosítani tudjuk, hogy a község kereskedelmi egységei, ipari üzemei, a különböző köz- intézmények. valamint 310 családi ház megkapja a földgázt. Természetesen mindezt csak a falu összefogásával valósíthatjuk meg. Eddig mintegy 400 család adott írásbeli nyilatkozatot, hogy a földgáz bevezetéséhez nemcsak társadalmi munkával, hanem egyenként 800—1000 forinttal is hozzájárulj Most pedig tovább adjuk a szót a megye másik részére. — Kunszentmárton községbe. Igaz, hogy nagyobb község, mint Kunmadaras, de úgy gondoljuk, nem lesz számunkra érdektelen, ha az ottaniak beszámolnak többek között arról, hogyan akarják megoldani a nők foglalkoztatását és mit tesz ennek érdekében a tanács. Írták: Bozsó Sándor, a községi tanács vb elnöke. Nagy Balázs, vb-elnökbelvet+es, — Veres Eszter vb-titkár A fotókat a FÉNY- SZÜV kihelyezed részlege készíteti mekre vigyáznak korszerű körülményeit között, A falu történetében először Községünkben két általános iskola van, ezek közül az egyikben közös igazgatósággal, 1964 óta gimnáziumi tanítás is folyik. E tanévben, a község történetében először nappali tagozatos hallgatók érettségiznek. Az általános iskolai tanulók létszáma igen magas: 1344. A gimnázium nappali tagozatán 121 'diák folytatja tanulmányait. — Nagy probléma a községi vezetés és az iskolai igazgatóságok számára a tanulók foglalkoztatásának zökkenőmentes megszervezése, mivel e magas létszámhoz csak 18 osztálvterem van. A gond enyhítésére a közeljövőben megoldást kell találnunk. Elképzeléseink szerint a jövő évben községfejlesztési alapból — toldalék énítkezés keretében — két osztálytermet létesítünk. E problémához tartozik még, hogy községünkben igen nagy számban élnek rossz anyagi körülmények között cigánycsaládok. — Negyvenhét viskóban több mint háromszáz ember él összezsúfoltam Az itt élő iskolás korú gyermekek megfelelő ruházat hiánva miatt a hideg idő beálltával mirden évb^n k>rml'ad- tak az iskolából. E probléfelújítása — igen magas összegeket igényei évről évre. Idegen kivitelező esetén ezeknek az épületeknek megfelelő kabantartását, fóleg a karbantartási és felújítási munkák időben való elvégeztetését nem tudtuk biztosítani. Ezért — a gazdaságosság figyelem- bevételével — korábban házilagos építő brigádot szerveztünk, amit ebben az évben építési csoporttá fejlesztettünk. A csoport termelési értéke az idén mintegy 1.5 millió forint körül lesz. Igaz, a csoport működése többletmunkát és gondot okoz a tanács végrehajtó bizottságának, de szívesen vállaljuk ezt a község fejlődése érdekében. Községünkben a lakosság átlag életkora magas. Kevés fiatal él és dolgozik Kunmadarason. — Főként Ipari településekre járnak dolgozni a fiatalok, mert kulturális és sportigényüket — az aránylag egyenlő kereseti lehetőségek mellett — ott jobban ki tudják elégíteni. Bár a szórakozási lehetőségek bővítése érdekében mi is igyekszünk tenni egyet s mást így például a sportolási kedv kielégítésére sporttelepet létesítünk, építé°e már befejezéshez közeledik, — s mintegy 540 ezer forintba kerül. A labdarúgás mellett Itt atletilzálhatnak, kézilabdázhatnak a fiatalok. A sportolók részére már készen áll az új öltöEz a művelődési otthonunk. mán úgy segítettünk, hogy 1965-ben e telephez közel egy iskolatantermet létesítettünk. Itt napközis foglalkozást biztosítunk a gyerekeknek. Hogy ezt megvalósítottuk, azt is jelenti, jelentős előrelépést tettünk az analfabétizmus felszámolásában. Bár az eredményekkel még nem vagyunk elégedettek, de tény, hogy míg 1963-ban 17 felsőtagozatos cigánytanuló volt iskolánkban, addig jelenleg számuk harminckilencre emelkedett. A községi tanács költség- vetése a községfejleszlési alapon kívül mintegy négymillió forint évente. A tanácsi kezelésben lévő középületek állami lakások, ző, hideg meleg vizű zuhanyozóval. Még egyszer a kofáról Irtunk már a községfejlesztési munkákról. E vonatkozásban három fő területen értünk el jelentős eredményeket. A község utcáiban mindenütt betonjárdát építettünk. Kivétel ez alól egy-két zsákutca. Tervünk szerint azonban egykét év múlva nem lesz olyan rész, amelynek betonjárdája ne lenne. Községünk villamosítása 1928-ban kezdődött el, s a felszabadulásig még a község fele se kapott villany- világítást. Az 1950 os évek elején kezdődött el újra a
