Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-09 / 265. szám

1967. november 9.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

^r\^>:.4n£ eunr

j£.2 o y'.g3Ü?t:

X111L2.

Igyekezettél kerekíti, rajzolja a betűket Most írja élete első üdvözletét szeretteinek Németh Pisti, 13 éves kisfiú. Amikor elkészül az a két sor, már nem tudja tovább tartani kibuggyanó könnyeit Sírva borul az asztalra. A vágy, az anyu, az apu, az öcsi, az otthon után, előcsalta a könnyeket

— Pityukám, hiszen még sohasem láttunk sími — mondja ijedten Huszti Já- nosné osztályvezető nővér.

A fiú talán nem is hallja a szavakat Lélekben most otthon jár.

Egy üzlethelyiség a város szélén. Benne nedves, nyirkos a levegő. Itt Szolnokon, a Körösi út 2/5 szám alatt ebben az egyetlen, egészségtelen helyiségben lakik Németh István autó- buszvezető és családja. Felesége, három éves kisfia és itt élt Pityu is. Az asz- szonynak mindig fényesebben csillan a tekintete, amikor nagyobbik fiáról beszél;

— Két éves koráig nem volt semmi baja. Akkor hazamentünk látogatóba Túrkevére, anyámékhoz. A kisgyerek ott szaladgált a szőnyegen. Aztán összeakadt a kis lába és eltörött. Azóta nem tudott lábra állni. Feküdt két évig Pesten, a Baross úti klinikán is. Elvittük mi mindenhová, ahol csak hallottuk, hogy talán segíteni tudnak rajta. Eddig tizenkilencszer tört el a lába... Nincs segítség! Az orvosok szerint csontmész hiánya van.

Pityu esetével akkor ismerkedtünk meg, amikor az apa bent járt szerkesztőségünkben és segítségünket kérte. A gyerek állandóan otthon ül vagy fekszik, betegsége miatt nem járhat iskolába; Értelmes gyerek, lassan tizenhárom éves lesz, s mégsem tud írni, olvasni. Segítsünk rajta. Segítsünk a családnak úgy, hogy Pityu elkerüljön egy olyan intézetbe, ahol tanítják, gyógyítják, ahol majd szakmát adnak a kezébe. Közben járásunkra az Egészségű gyi Minisztérium megvizsgáltatta a gyereket, s felvették az egri egészségügyi gyermekotthonba.

Pityu az ötös szobában lakik. A falakon rajzok, Grimm meséinek kedves figurái. Ezeket a meséket el is olvashatja majd a fiú, ha megtanulja az írás-olvasás nemes tudományát. Most még, bár a betűket ismeri már, az összeírás gondjaival küszködik. Meg a család utáni vágyódással, ha ez utóbbit férfiasán titkolni igyekszik is előttem, a számára idegen előtt.

— Nem féltél az intézettől?

— Nem. Tudtam, hogy jó helyem lesz.

— És vannak már barátaid?

— Egy map alatt összeszedtem a barátokat. De a legjobb közülük a Baranyi Rudi, meg a Baráth Zoli.

— Ök is most járnak első osztályba?

— Nem, ők már nyolcadikosok. De velük nagyon jól el lehet beszélgetni. Tetszett járni anyuéknál is?

— Igen. És a kis öcséd nagyon sokat emlegetett.

— Mondta anyukám is, amikor itt voltak apuval látogatóban, hogy öcsi nagyon követel. Amikor elhoztak, mindenhol keresett, mert azt hitte, elbújtam.

— Nem írnál nekik valamit üdvözletként?

Nem kell kétszer mondanom ezt. Előkerül a könyv, s Pityu írni kezdi, másolni élete első levelét.

..............

H

a görbék is a betűk, de ezeket már Pityu alkotta

sen lejárnak hozzájuk, gipszmintákat vesznek a béna lábakról. kezekről, hogy ügyes gépeket szerkesszenek a gyerekek számára, hogy azok segítségével mégis élvezhessék majd az egyedül járás, az önállóság örömét.

Most ismét Pityu arca tolakszik elém, amint azt mondja: „Örás szeretnék

lenni. Azt hiszem, az nekem való szakma. Ott nem kell sokat mozogni.” Komolyan mondja, mint egy felnőtt. S talán gondolkodásban azzá is vált: tizenhárom éves. felnőtt emberré.

Születőben az első levél

Az osztályvezető nővértől tudom: itt az intézetben

minden gyerek Heine-Me- dines volt Egyedül Pityu az, akinek valami más, szörnyű kór nyomorította el testét. Ö mondta el azt is, hogy ezek a gyerekek fokozottabban szeretik az életet. Pityu például imád énekelni. Kedvenc slágere a Drága bakter úr. Ezt fújja korán reggeltől estig. És vicceket mesélnek egymásnak és fociznak. Igen, csúszva, mászva a folyosói szőnyegeken, kézzel ütöge- tik egymásnak a labdákat, de játszanak szívvel, lélekkel. És természetesen kedvencük a televízió: Angyal és Bella,kutya, meg a sport- filmek. Este alig lehet őket lefektetni, pedig az intézetben este kilenckor könyörtelenül villanyoltás van.

Most ötven gyermeket gondoznak itt, az új osztályon. Jövőre talán beindul a munkatherápiás részleg

is. Az ORFI-ból rendszereVágyak, célok, amelyekért érdemes küzdeni. Németh István és felesége legjobban arra vágyik, hogy Pityu megtanuljon géppel járni. Pityu viszont az órás mesterség után áhítozik. Aprónak tűnő vágyak ezek mások szemében. Nekik az egész világot jelentik.

Szívből kívánom, teljesüljenek.

Varga Viktória

Élet a

Tiszalájtm”

A Kiss Pál múzeum kiállításáról

A tiszafüredi Kossuth- házban, ahol a szabadság- harc vezére az 1949-es tavaszi hadjáratról tanácskozott főtisztjeivel, megnyitották a Kiss Pál Múzeum. „Élet a ■ Tiszatájon” című állandó kiállítását.

A múzeym reprezentatív kiállítása tuljadonképpen az első nagyobb állandó tárlat a községben. A Ti- szatáj és az ember kapcsolatát kívánja szemléltetni.

A bemutatóból elsősorban a néprajzi anyag a legszámottevőbb. Jól szemléltetik azokat a főbb megélhetési lehetőségeket, amelyeket a vidék nyújtott a lakosságnak. A régi halászvadász, gyűjtögető életforma tárgyi emlékei között kiállítottak egy közel hat méter hosszú bödönhajót is, amelyet nyárfából vájtak ki. Ritka kincse ez az új tárlatnak.

Szép látványt nyújtanak az ősi Tisza-parti mesterségek termékei, a különböző fonott eszközök és a jellegzetes füredi kerámiák.

A régészeti anyag főleg Tiszafüred nagymúltú átkelőhely voltát bizonyítja, a környező lelőhelyek nemrégen feltárt leleteivel. Jól érzékelteti ez, hogy Füred fontos állomás volt a népek országtúján.

örvendetes tény a tiszafüredi múzeum állandó tárlatának megnyitása. Minden bizonnyal nagy szerepe lesz a környék múltjának megismertetésében, az igaz hazafiasságra nevelésben és a felnövekvő nemzedékek oktatásában, — de úgy gondoljuk, akkor szolgálná teljességgel ezt az ügyet, ha számottevőbb lenne a mai élet változásait bemutató anyaga. Ez bizony szegényes. Hiányoljuk, hogy a rendezők nem valósították meg n kiállítás forgatókönyvében előzetesen rögzítetteket. Az elkövetkezendő tizenöt év legnagyobb jelentőségű mező- gazdaságfejlesztési programját bemutató terem — a II. Tiszai Vízlépcső anyaga — méltatlan ahhoz a hatalmas horderejű változáshoz. amelyet Tiszafüred térségében lebonyolódó nagy építkezés okoz.

Azt reméltük, hogy a füredi múzeum állandó tárlatán megtaláljuk majd a Tisza II. létesítmények makettjeit, a grandiózus munka főbb kifejezői. — ti —

Az ellopott és megkerült Madonna

A nyugat-németországi Volkach falu templomát 1524 óta díszítette Tilman Riemenschneider rózsakoszorús Madonna fametszete.

1962. augusztus 7-én azonban eltűnt helyéről. A rendőrség széles körű nyomozásba kezdett. Még versenytársat is kapott. Henri Nannen, a legnagyobb példányszámú nyugatnémet képes hetilapnak, a Stern- nek a főszerkesztője, százezer márkát tűzött ki annak, aki visszahozza az értékes művészi alkotást. — Nannen azt is megígérte, hogy a tolvaj nevét — ha megtudja is — titokban tartja, még a rendőrségnek sem árulja el.

Mellékhelyiség Münchenben

1962 őszén rendőrök bekerítettek egy férfimosdót a müncheni pályaudvaron. Névtelen levélíró ajánlotta a Sternnek, hogy abban a bizonyos mellékhelyiségben hajlandó tárgyalni a fametszetről. Ajánlatáról a rendőrség is tudomást szerzett Rabló azonban nem jelentkezett a pályaudvari toilet- be-bem. Nem sokkal ezután, október 25-én, egy bizonyos Leinioger kereste telefonon Nannent. Olyan pontos leírást adott a fametszetről, hogy Nannen bizonyos lehetett benne: az illető csakugyan a rablóbandához tartozik. Ezúttal a rendőrséget kihagyták a játékból. Bonyolult telefonbeszélgetések után Nannen november 4-én Nürnberg környékén kézhez vette a Madonnát (és néhány más, ugyancsak Volkachban elrabolt műtárgyat) és átadta a volkachi egyházközségnek.

Azóta öt év telt el. A rendőrség tovább nyomozott Végül is három tettest adott át a bambergi ügyészségnek: a 35 éves Manfred Röschlaubot a 31 éves Lothar Gehebet — mindketten bambergi kereskedelmi képviselők — és a 35 éves Franz-Xaver Bauer bambergi szobrászt. Mindhárman azt állították, hogy egy negyedik vette rá őket a tettre. Alfred Voglemek hívják, szintén kereskedelmi utazó Bam- bergben. 30 éves, és — jelenleg feleségével és gyermekeivel együtt Isztambulban tartózkodik.

Aktképek és okiratok

Kitűnt, hogy a letartóztatottakat a rendőrség már évek óta figyelte — de nem „Madonna-ügyben”. — 1965 őszén egy Ilona nevű 17 éves lány jelentkezett a rendőrségen. Panaszkodott, hogy valaki róla készült aktfényképeket terjeszt. A nyomozás során kiderült, hogy a fenti négy férfi: Röschlaub, Geheb, Bauer és Vogler, mind Ilona „baráti

köréhez” tartozik. A rendőrségnek az is feltűnt, hogy a három kereskedelmi utazó és a szobrász jövedelmét jóval meghaladó, fényűző módon élt.

1967 pünkösd vasárnapján 1300 kitöltetlen hivatalos iratot (személyi igazolványok, útlevelek, fegyverviselési engedélyeik stb.) loptak el Ebermamnstadt városházájáról. Rövidesen kiderült, hogy Vogler, Geheb és Bauer (Röschlaub nem — 6 ugyanis éppen 27 hónapos büntetését ülte le, amit más ügyben kapott) részese a betörésnek.

Az okiratlopásért letartóztatottakról azután kiderült a Madonna elrablása is A műkincset Röschlaubi Geheb és Vogler emelte ki helyéről, a volkachi templomból, majd a szakértő szobrászhoz, Bauarhoz vitték. „Riemenschneider! Ne vicceljetek, gyerekek, hát ezt sohasem tudjuk eladni, azonnal rajtakapnak bűnünket!” — mondta a szobrász. Már-már elcsüggedt a rablóbanda, amikor jött Nannen ajánlata. A cinikus gengszterek azt is bevallották: ha Nannen nem ajánlja fal a százezer márkát, elégették volna a műkincset!

Hamburgi matróz árulta el

De hogyan derült ki a Madonna-lopás? Részegen fecsegtek a kocsmában egy negyedik bambergi kereskedelmi utazónak. Ez az ismeretlen negyedik (a rendőrség nem közli a nevét) valamilyen ügyben lebukott Triesztben. Egy hamburgi matrózzal került közös zárkába, és ott elmesélte az ügyet. A hamburgi tengerészt ugyanis verekedés miatt zárták le, mire cella- társa, a bambergi utazó kijelentette: Istenem, ilyen

csekélységért dutyiba dugnak valakit, de bezzeg a volkachi Madonna ellopását nem tudják felderíteni! —

(A Magyar Szó-ból)

Kerekasztal mindenütt

Autószerviz

üzemünk

megkezdte

működését

Üzemünk vállalja valamennyi típusú személygépkocsi és tehergépkocsi szervizét. — karbantartását és futójavítását, valamint vállalja az új gépkocsik vevőszolgálati munkáit.

17. S7. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT szolnoki ÜZEME; Szolnok, Százados út.

Mea akarjuk tudni, hogyan alakul a zöldség- és gyümölcsexportunk? Kerekasztal beszélgetést hívunk össze.

Az üzemi vagy tsz-demokráciáról szeretnénk bővebbet megtudni? — Kerekasztal.

Lesz-e elén óvónő kisgyermekeink istápolására? — Kerekasztal mellett faggatózunk.

Kerekasztal itt. ott mindenütt. Kerekasztal n tv-, rádió-, napilap- szerkesztőségében. Kerekasztal a fő. osztályokon. Kerekasztal a kerekasz- tal-gyárban. Hogyan tett ekkora népszerűségre szert ez a bútordarab?

Semmit sem érne a válasz, ha elintéznénk annyival, mint egyik ismerősünk tette egy társaságban. Mikor valaki megkérdezte: mi az. hoav kerekasztal, miért, van szük- séa kerékasztalra? Barátunk viccet csinált a dologból.

— Kerekasztalt azért rendszeresítettünk. ilyen megbeszélésre hogy senkit ne kelljen sarokra ül<• tetni.

Ha tréfás beütésű is. mindazonáltal a lényeget pedzeaeti ez az indok. Valóban n demokratizmus lengi be a kerekasztal foaálmát. S hf/Cy fejtegetésünk ne legyen híján egy csepp tudományosságnak se a kerekasztal ..történelmi gyökeréig” nyúlunk vissza. Feltalálása” is bizonyos — de még erősen szűk ha- tókürü — demokratizmussal függ össss.

Artur, a legendás brit király — valamikor az ötödik-hatodik század fordulóján sokat idegeskedett amiatt. hoav kedves lovagjai szakmánV- b an nyársalták halálra egymást. Eav vitából kifolyólaa. Nem tudták eldönteni, hogy a királyi üzemi ebédlő szealetes asztalánál ki foglalja el a főhelyeket. Láthatjuk tehát. hoav elég primitív fokon pislákolt méa akkoriban n közösségi érzés — a briteknél. Ma már ugyebár sem náluk, se nálunk nem izgatja ilyen csacsisáa a dolgozókat...

Sajnálta jó Artur n derék lovagokat. Valahányszor megkapta a gyászjelentést eav-egy híve hirtelen és tragikus elhunytáról. mind magasabbra szökött n vérnyomása. Végül is szüntelen fejfájást okozott neki az egyre növekvő szakemberhiány.

• Marokkal szedte a Ridol-t. Anli- neuralgica-t: nem használt

Szerencséje, hoav némi demokratikus érzület király létére kifejlődött benne. így adott az eavszerü emberek véleményére is. Eav napon naav örömmel jelentette titkárnője. hoav eav asztalos keresi. FAőször arra aondolt Artur, hoav biztosan deszka vagy ablaküveg kiutalásért jött a mester, s már pgr- ker-tolláért nyúlt. hogy aláírjon egy blankettát. Mekkgra volt azonban az öröme, mikor az asztalos közölte vele, hoav eav találmány ügyében bátorkodik igénybe venni idejét. Előadta: hallott _ a lovagok közt dúló áldatlan vitáról, a

szűnni nem akaró párbaj-veszteségekről, és segíteni akar jó királyán. Tud ő olyan asztalt fabrikálni. amely mellett akár 1600 ember helyet foglalhat anélkül, hoav effajta vita — ki ül rangosabb helyen? — felmerülhetne. Célprémium, kinevezés udvari szállítónak. mea miegymás — meavolt az alku. Néau hét alatt elkészült az első kér ek- a sz tál.

Azóta — mint mondottuk — megszűnt minden kicsinyes villongás. ki ül a főhelyen, valahányszor kerekasztal mellé rriszik az ügyeket.

Értjük tehát most már. miért funkcionáltatjuk annyiszor a kerékasztalt? Nem vezetne semmi jóra. ha szögletes asztalnál vitatnánk mea. hogy a termelőszövetkezet, vagy a felvásárló-e naavobb út a zöldségpiacon. Mennyivel nvuaod- tabban avakorol önkritikái a \ tv- kerekasztála mellett az építővállalat felelőse a határidő másfél évei eltolódása miatt, mintha sarkos asztalnál esetleg a sarokra ültetnék. Kerekasztal mellett tisztában van vele. hogy egyenrangú a határidős teljesítőkkel.

Az mea külön áldása korunknak, hoau a demokratizmusról, n demokratizmus jegyében feltalált kerékasztal mellett vitatkozunk. Megille- tődötten n tizenöt évszázad alatt megtett fejlődéstől. Csak mosoly- gvnk a hajdani zordon lovagokon, akik egymást párbajban öldösték halomra, csak hogy egy hellyel feljebb kerüljenek az asztalnál... Ma már ilyenre mitsem adunk.

Tóth István