Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-07 / 264. szám

1967. november 7. ►ÍZOLN-ÍK MEGYEI NÉPLAP 7 Az üzem jövője i Az Aurorától a csillagodig közügy A Tiszámén ti Vegyimű­vek üzemi pártbizottsága legutóbbi ülésén összegezte, hogyan készül fel az üzem az új gazdasági mechaniz­mus közelgő időszakára. Az alap, amelyről 1968-ban in­dulhatnak — ahogyan erről Bán László igazgató tájé­koztatta a pártbizottságot — biztos. Az üzem termelési értéke az első háromne­gyed évben mintegy 25 mil­lió forinttal haladta meg a tervezettet, ugyanakkor a költségszintet jelentősen csökkentették. Gazdasági eredményeik megteremtése közben kö­vetkezetesen készültek az új gazdasági mechanizmus bevezetésére. Késedelem nélkül is­mertették a Gazdasági Bi­zottság határozatait, a kor- jnányrendeleteket Olyan taggyűlésekre például, ahol az új gazdasági mechaniz­musra vonatkozó tájékozta­tások, viták kerültek sorra, meghívták a pártonkivüli oszályvezetőket, szakembe­reket. A tájékoztatós A pártonkívüliek tájékoz­tatását éppen olyan fon­tosnak tartották, mint a párttagokét Ahogyan Géczi László fogalmazta: ez a törekvés adott megfelelő alapot ahhoz, hogy a fel­adatokban mindenkire szá­míthassanak, hogy az üzem dolgozói mielőbb túllássa­nak személyes érdekeiken, illetve egyeztessék azt az üzem érdekeivel. Az adminisztrálás követ­kezetes csökkentése is egy­re több elemző munkára adott lehetőséget A cél­tudatos javaslatokból, el­gondolásokból egyre több­nek a megvalósítására adó­dott lehetőség. Mérlegelték például az üzemben történő javítások költségkihatásait és úgy döntöttek, hogy az évenként esedékes generál javításon túl az idén több, termelésbiztonságot növelő munkát is elvégeznek. Az energiamérlegüket is felülbírálják. Ebbe az elem­zésbe tudományos intéze­tek tanácsait is felhasznál­ják. Nem mindegy ugyanis, hogy az ipari víz felhasz­nálásából eredő költségük — ami igen jelentős összeg — a jelenlegi szinten ma- rad-e vagy csökkenteni tud­ják. Ez viszont már maga- után vonta a szennyvíz el­vezetésének és semlegesíté­sének gondját is, amire szintén keresik a megoldást. Az adatfeldolgozások meg­könnyítésére kisgépekkel szerelték fel a regisztráló osztályokat. Ami szintén nagyon fontos és hasznos, a szakgárdát is a várható feladatoknak megfelelően csoportosították át és egé­szítették ki. Közben egészségügyi fel­méréseket is végeztek, kö­vetkezetesen törekedték a foglalkozási ártalmak meg­előzésére. Ilyen céllal sze­reztek be pl. zajszint-mérő- ket Ahogyan Szabó Jó­zsef fogalmazta, ez eddig eszükbe sem jutott A demokratizmus Jelenleg is sok fontos teendő van még az üzem­ben. Ezek közül egyik leg­izgalmasabb a kollektív szerződés előkészítése. Ez most az egyik, legnagyobb érdeklődéssel kísért munka. A gazdasági és szakszerve­zeti tisztséget betöltő em­berekből álló munkacsopor­tokat bíztak meg egy ter­vezet összeállításával, amit hamarosan széleskörű vitá­ra bocsátanak, hogy minél többen véleményt fűzhesse­nek hozzá A demokratizmust sok más tekintetben is érvénye­sítik. Az üzem ügyeibe le­gyen állandóan beleszólása mindazoknak, akiken az eredmények múlnak. A vi­ta egy bérezési kérdésben most pl. érdekesen alakul. A gazdasági, a párt és a szakszervezeti vezetők azt javasolták a közelmúltban, hogy egy eddig — megle­hetősen formálisan — pré­miumként kezelt összeget vigyék át az alapbérhez. Vannak ugyanis olyan munkaterületek, ahol mű­szaki meghibásodás, terv­elmaradás esetén is kifi­zetik ezt a fizikai dolgo­zóknak, ha nyilvánvaló, hogy a hibákért ők nem felelősek. A munkások kö­zül vannak, akik azt kérik: hagyják meg ezt a díjazási formát fegyelmezési eszköz­ként A végleges döntésig még sok embert meghall­gatnak az üzem vezetői. Az igazgató a többség állásfog­lalása után dönt Egyre több nasonló, elfo­gulatlan véleményt monda­nak, megalapozott javasla­tot teszek a fizikai dol­gozók. Kálmán János pél­dául kiszámolta, és a párt- bizottság elé tárta, hogy az üzemben minden évben egy családiház értékét ve­szítik el azzal, hogy nem tartják megfelelően karban a targoncákat, s a javítás­sal mindenkor a szakembe­rekre várnak. Javasolta, hogy a karbantartásra és a veszélytelen javítási mun­kákra oktassák ki a gépek kezelőit Ugyancsak a fizi­kai munkások kezdemé­nyezték azt is, hogy novem­ber 1. és 7. között jubileu­mi munkahetet tartsanak. A fizetésen túl Néhány hónappal ezelőtt még az új gazdasági mecha­nizmus témaköréből csak néhány, leegyszerűsített gondolat foglalkoztatta itt a dolgozók többségét: meny­nyi lesz a fizetésük, mikor lesz rövidebb a munkaidő. Azóta így bővül az érdek­lődési kör: ki mit tehet, ki mit javasolhat, s milyen a perspektíva. Egyre többen látják, hogy beruházások­ra, kockázatvállalásra új és új kezdeményezések meg­valósítására csak akkor; ké­pes az üzem. ha abból min­denki vállalja a reá jutó részt, ha annak érdekében mindenki dolgozik. A többség ügye közügy lett az új gazdasági mecha­nizmusra való felkészülés a Tiszamenti Vegyiművek­ben. Méltó ünneplése ez a gvár másfél évtizedes ju­bileumának. Borsi Eszter Moszkva, Vörös tér, 1961. április 15. Jurij Gagarint ünnepük a moszkvaiak. Ez a mindig mosolygó szovjet repülőtiszt kivívta az egész világ csodálatát. 0 volt az első ember, aki elhagyta az öreg Földet, s eljutott a világűrbe. A bátor űrrepü­lő teljesítményét a szov­jet tudomány, ipar és tech­nika magas foka tette lehe­tővé. Az űrkutatásban el­ért szovjet sikerek is bi­zonyítják, milyen messzire jutott az egykori elmara­dott cárt Oroszország he­lyén épült Szovjetunió A „Görgős-eke oratórium“ Rakéta, amely nem a tudomány, hanem a béke ügyét szolgálja. Ez a hatalmas bal­lisztikus rakéta a moszkvai helyőrség hagyományos május elsejei díszszemléjén vonult feL Ellenrakéta, vagyis az esetleges ellenséges támadásban résztvevő rakéták megsem­misítésére szolgák A szovjet rakétacsapatok képesek bármilyen célt bármilyen távol­ságból megsemmisíteni. Ezek a rakéták — • a szovjet hadsereg rendkívül korszerű Vastapsot kapott a tiszaföldvári irodalmi színpad egyéb fegyverei — lefogják a háborúra spekuláló imperialisták kézéi Az irodalmi színpadok mozgalma — megszületése óta — belső ellentmondással küzd. Igazi művészi él­ményt kiván nyújtani, de ennek kedvező feltételeivel nem rendelkezik. Az anyagi és technikai lehetőségek szűkek. Emiatt az együttesek különböző utakon indul­tak el: új és új módon igyekeztek felfogni az ellent­mondást. A tiszaföldvári Hajnóczy József irodalmi színpad ki­vette részét a kísérletezés­ből, az új és hatásos for­mák kereséséből. Megyénk­ben az elsők között olvasz­tottak produkciójukba szce­nikai elemeket. Rákosy Ger­gely „Óriástök” c. szati­rikus elbeszélésének szín­padra alkalmazásával két irányban is előre léptek. Ügyesen alkalmazták a jel­zett díszleteket, sőt a kosz­tümöket is jelezték (egy- egy jellemző ruhadarab — sapka, csizma, bekecs, stb. — formájában). Egyszerű eszközökkel is izgalmas, mo­dem színjátszást produkál­tak. A fentebb említett ellent­mondás feloldásának másik, nem kevésbé izgalmas útja a látványosság felcserélése Intellektuális Izgalommal. A Bucz Hunor vezette iro­dalmi színpad most, Debre­cenben bebizonyította, hogy ezen a területen is ottho­nos. Dokumentum-oratóriu­muk a közvéleményt évek óta foglalkoztató témát vá­lasztott: Szabó István nagy horderejű találmányának, a görgős-ekének ügyét. A görgős-eke sorsát nem kell részletesebben ismer­tetni, helyet kapott már Kovács András „Nehéz em­berek” című filmjében is. Mindennek talán nem sok köze van a művészethez, még kevésbé az irodalom­hoz. De nem is ez a lé­nyeg. A „Görgős-eke” óra- tórium nem a valóság tü­körképét tárja elénk, ha­nem magát a valóságot. A tények, kommentárok, ál­lásfoglalások puszta ismer­tetése olyan viliódzó fe­szültséget teremt, olyan szuggesztív és elgondolkoz­tató hangulatot alakít ki, hogy ez a hatás, ez aszug- gesztivitás megéri az iro­dalmi élmények elhanyago­lását. Bucz Hunor számos öt­letet vonultat fel az egy órás játék folyamán, és az együttes maradéktalanul kibontakoztatja, formába önti ezeket az ötleteket. El­gondolásai, eredetüket és előzményüket tekintve Pis- catorig és az avantgárd munkásszínjátszókig nyúl­nak vissza. Egészen egysze­rű tényekből, sajtó címek­ből, magánlevelekből új, nagyhatású, közvetlen köz­életi művészetet produkál­nak. A „Görgős-eke orató­rium” diákszínjátszói tar­talmas, „felnőtt” élményt nyújtottak. A színpad tag­jai fokozatosan nőttek fel az összetett feladatokhoz, és az első 6—8 perc eltel­tével már magukkal ragad­ták a közönséget, — ezt a lelkes és spontán tetszés- nyilvánítások bizonyították. Az előadás nagy erénye, hogy egy pillanatra sem tévedt le a pozitív bírálat platformjáról, teljes mér­tékben sikerült elkerülniük a politikai' kétértelműség veszélyeit. A debreceni Irodalmi Oratórium! Napok lelkes és érzékeny közönsége hosszú percekig tartó vas­tapssal köszönte meg az emlékezetes élményt. A ti­szaföldvári együttes hosszú és válságoktól sem mentes vívódás után jutott el eh­hez az eredményhez. Lehet tanulni tőlük. M. G. Gazdasági kapcsolataink ke­retében évente több mint egymilliárd kilowattóra villamosencrgiát kapunk a Szovjetunióból a két ország között felépített távvezeté­ken. A legutóbbi húsz év alatt a magyar—szovjet árucsereforgalom több mint ötvenszeresére növe­kedett, s ma már eléri az évi egymilliárd rubelt. — Nem ritka vendégek a szovjet párt és állam ve­zetői hazánkban. Leonyld Brezsnyev és Kádár János elvtársak kézfogása a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusán Is­mét morpecsétell azt a gyümölcsöző és baráti együttműködést, amely a két párt között a kommu­nizmus, a szocializmus fcl- : építésének, a béke védel- ; írtéért vívott harcnak so- ! rán kialakult. A Szovjet- I unió képviselte a világon ! elsőnek az emberiség új í korszakát: a háború nél- ! kiül, az embeW«<«rriek Wt- fpn«4<rnt és Jólétet nyújtó ■ világot 1917

Next

/
Thumbnails
Contents