Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-01 / 258. szám

lÄff. november l. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Kedves Olvasóink! Elmúlt számunkban bemutattuk Önöknek a szer­kesztőség munkatársait. Adósak vagyunk még a szer­kesztőség vezérkarának a bemutatásával. A lap élén hattagú szerkesztő bizottság áll. amelynek vezetője Varga József főszerkesztő. Tagjai: Lazányi Jó- zsefné. a főszerkesztő helyettese. Palatínus István szerkesztő, valamint Máthé László, Simon Béla és Varga Viktória rovatvezetők. A főszerkesztő helyettes — a munkakörének ne­vében rejlő feladatai mellett — a lap tervezéséért, a különböző megyei szervekkel, intézményekkel való kapcsolat fenntartásáért és a belső értékelő, elemző munkáért felelős. Az e munkakört betöltő Lazányi Józsefné egy évtizede dolgozik szerkesztőségünkben, vezető beosztásban. A megyei pártbizottság tagja, s több más társadalmi tisztség viselője. Palatínus István szerkesztő tizenhét éve dolgozik a szerkesztőségben — s ezzel a legrégibb munkatárs rangját is kiérdemli. Maga is igen jó újságíró. Na­gyobbrészt rovatvezetői és olvasó szerkesztői beosz­tásokban dolgozott, jelenlegi munkakörében a lap naponkénti megszerkesztésének a felelős irányítója és gazdája. A lap formai tervezése és nyomdai, technikai elő­állításának ellenőrzése Erdélyi György tördelő szerkesztő feladata. Ugyancsak ö állítja össze lapunk külpolitikai rovatának anyagait. Régi újságíró, szer­kesztőségünkben öt éve dolgozik. A szerkesztőség vezetőinek bemutatásával befe­jeztük a szerkesztőségi apparátus ismertetését, ók azok, akik írják és szerkesztik a Szolnok megyei Nép­lapot. Mellettük a Szolnok megyei Lapkiadó Vállalat, mint kiadószerv, a Szolnoki Nyomda Vállalat, mint a lap előállításának műhelye és a posta dolgozói — akik naponta eljuttatják azt az olvasókhoz — is szorosan hozzátartoznak a szerkesztőségi munkához, kiegészítői, folytatói annak. Ezért legközelebbi szá­mainkban az ő munkájukat is bemutatjuk. Olvasóink írják Vendégünk volt a képviselő Kedves vendége volt október 24-én iskolánk­nak. — Gócza József országgyűlési képviselő lá­togatott el hozzánk. Ismer­kedett intézetünk életével, munkájával, majd politikai tájékoztatót tartott a KISZ- akti vistákn ak. Gócza elvtárs előadásá­ban méltatta intézetünk munkáját Hangsúlyozta: a jó iskolaközösség csak a nevelőtestület és az iskolai KISZ-szervezet közös tevé­kenységének eredménye­ként alakulhat ki. Majd szólt korunk fő kérdéseiről, a háború és béke problémájáról, a bé­kés egymás mellett élés el­vének érvényesítéséről. El­mondotta: ennek érdekében erősítenünk kell szocialista rendünket — ezt szolgálja a bevezetésre kerülő új gazdasági mechanizmus is. Beszélt az országyűlés leg­utóbbi ülésszakán elfoga­dott — a társadalmi fejlő­dést bizonyító — új törvé­nyekről is. A közvetlen, személyes élményekkel, tapasztalatok­kal átszőtt előadás mara­dandó élményt nyújtott ak­tivistáinknak. Terék Attila Mészáros Lőrinc Gim­názium és Mezőgaz­dasági Szakközépisko­la — Jászapáti Fiatalok — fiatalokért A besenyszögi művelődési otthon ifjúsági klub­jának tagjai közül hárman — Boros Vilmos, Boros Balázs és Balogh Béla — november 7-e tiszteletére társadalmi munkában nagyon szépen kifestették a művelődési otthon nagy és kis klubhelyiségét. Még ezzel sem elégedtek meg, ezen a héten újjávarázsol­ják a nagy előcsarnokot is, ahol a tv-előadásokat nézik a község fiataljai. A három ipari tanuló szép munkájával bizony­ságot tett szakképzettségéről is. Wesniczky Antal Besenyszög Mi is elmondanánk magunkról... Nagyszerű ötlet volt — s csak helyeselni tudom — a Szolnok megyei Néplap részéről az „Elmondjuk magunkról” című cikksoro­zat megindítását. Ebben megyénk különböző közsé­geit mutatják be az illeté­kes vezetők, megírva a helység múltját, jelenét, eredményeit, problémáit. A sorozatot érdeklődéssel vá­rom, s figyelemmel kísé­rem. A sok érdekes olvas­nivalót tartalmazó megyei lapunk tartalmilag ezzel is tovább gazdagodott. Remélem, hogy az „El­mondjuk magunkról” című sorozat teljes lesz, vagyis megyénk valamennyi köz­ségét bemutatják a Néplap olvasóinak. Jó lenne, ha az a bizonyos „hólabda” nem olvadna el mindaddig, amíg valamennyi Szolnok megyei községbe el nem jut. Kí­váncsian várom, vajon me­lyik községből dobják majd a „hólabdát” ide, Kunszent- mártonba — a megye déli szögletébe. A cikksorozattal kapcso­latban egy javaslatom is volna. A község bemutatá­sakor azt is írják meg: honnan ered az illető hely­ség neve. Az eddig bemu­tatott három községről ezt nem tudtam meg. Berta Lajos Kunszentmárton Három perces munka volna... A minap férjemmel gázpalackot cseréltettem Szolnokon A telt palack láttán megdöbbentem. Ko­szos, piszkos volt, nagy pacni zsír avasodott rajta. Semmi kedvem nem volt a konyhámba így betenni, nekiálltam hát, és lesíkáltam. Nem nagy dolog, talán három percig tartott. Mégis bosszankodtam. Hogyan tudta valahol, valamelyik asszonytársam elnézni eset­leg heteken keresztül tűzhelye mellett ilyen siralmas állapotban a palackot? Vagy azt gondolta: akinek nem tetszik, majd megtisztítja? Jól számított. Ne­kem nem tetszett, de nem túl hízelgő véleményemmel bizonyára nem vagyok egyedül. Nem ártana a gázcseretelepen — a hanyag házi­asszonyok szégyenére — jó nagy betűkkel kiírni: Csak tiszta palackot cserélünk ki! Horváth Ferencné Rákóczifalva Tepsi-tipp ktsz-eknek Régen gondolkodom msr rajta: alapítani kellene egy ktsz-t, aminek TEPSI Ktsz lenne a neve. Rengeteget keresnék „gyártmányaim- njal”. Elárasztanám vele a megye — mit a megye, az ország — piacait. Az asz- szonyok meg csak úgy tör­nék egymást a terméke­kért. Csupán az aggaszt: egy-két apróbb akadályba ütközne tervem a kivitele­zés kapcsán. Az ötletet egyébként az adta, hogy régen szerednek egy olyan kis izét... hogy is nevezzem — tepsifélét, amit ládikában levő, na­gyobb virágok alá rak­nék. Kertész ismerősöm mondta ugyanis; ne sajnál­jam a növénytől a vizet. Hát tőle nem is sajnálom, ellenben a parkett... Állí­tólag az nem nagyon állja a vizet. A múltkor a szom­szédban láttam egy jófor­májú kis tepsit. Eredetére vonatkozóan bizonytalan felvilágosítást kaptam. El- szomorodtam. Nekem soha nem lesz ilyenem. Hacsak néhány, szakmát meg nem tanulok, s azután megké­rem az engedélyt a TEPSI Ktsz működéséhez. Meg­rendeléseket máris felve­szek. F. J. — Szolnok Hozzászólás cikkeinkhez Csak a fürdőszezonban közlekedett Lapunk 1967. október 8-i számában „Bérlettel — busz nélkül” címmel Székely György (Fegyvernek) ész­revételét közöltük. A 7. sz. Autóközlekedési Válla­lat válasza szerint a kérdé­ses járatot Törökszentmik- lós—Fegyvernek között csu­pán a fürdőszezonra állí­tották be — kísérletkép­pen. A fürdőszezon elmúlt. A járatra mindössze két­három utas jelentkezett. Utasszámlálás is bizonyí­totta; gazdaságtalan az autóbusz közlekedtetése. Megtudtuk azt is az AKÖV válaszából, hogy in­tézkedésükről az illetékes tanácsi szerveket értesítet­ték. Ezenkívül a járat megszüntetését a Fegyver­nek községben elhelyezett menetrendi táblára is kiír­ták. Kern károsodnak az autósok, motorosuk Szeptember 20-i számunk­ban helyet adtunk Fodor Dénes jászjákóhalmai olva­sónk panaszának „A mo­torosok, autósok zsebére” címmel. Olvasónk az AROL —2T olajat tartalmazó mű­anyag palackok formáját kifogásolta, s feltételezte, hogy az azokon látható horpadás a fogyasztók szán­dékos megkárosítását je­lenti. A cikkre az AFOE Ásványolajforgalmi Vál­lalattól (Budapest) az aláb­bi választ kaptuk; ....Ügy az AROL—2T o laj forgalomba hozatalára szolgáló negyedliteres po­lietilén palack, mint álta­lában a vállalatunknál al­kalmazott egyéb vékony­falú polietilén göngyölegek aránylag rövid ideig tartó tárolás esetén is, lezárt ál­lapotban behorpadnak. Az AROL—2T tasakok töltése félautomatikus töltőgépe­ken történik, ahol az ada­golás pontosságát naponta többször ellenőrzik. A pa­lackokat lezáráskor nem nyomják össze, azok a lezárás után sohasem hor­padtak. A tárolás közben bekö­vetkező horpadás a hőmér­sékletingadozás következ­ménye és attól származik, hogy a felmelegedésnél a levegő egy része a palack fa­lán keresztül a belső túlnyo­más hatására kiszorul, vi­szont a lehűlésnél a külső túlnyomás a hajlékony pa­lackot könnyen összenyom­ja és így a levegő vissza nem áramlik. E jelenség s palackban levő olaj meny- nyiségére hatással nincs, a horpadt palackok is — a megengedett hibahatáron belül — a névleges töltési mennyiséget tartalmazzák.” Az illetékesek intézkedtek Jó hír a 7 VM lakótelepieknek E rovatunkban a közel­múltban két szolnoki ol­vasónk panaszának is helyt adtunk — az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat szolnoki telepének bűzével kapcsolatban. Au­gusztus 23-án „Kutyagyár” október 4-én „Meddig tűr­jünk még?” címmel fog lalkoztunk e problémával A vállalat budapesti köz­pontjának válaszlevele sze­rint az 1961-ben épült szol­noki telepen a húsliszt gyártásnál nélkülözhetetlen pára lecsapatásához kor­szerű vácuumos hidegvízzel működtetett bűzlecsapató berendezést szereltek fel. A gyártási folyamatnál nem engednek kj a szabad levegőbe bűzös párákat. A vállalat által termelt hús­lisztet azonban olyan vá­góhídi éls élelmiszeripari melléktermékekből állítják elő. amely közfogyasztásra alkalmatlan, könnyen rom­ló. egyébként is bűzös nyersanyag. A nyersanyagot az üzem­be kell szállítani, ott tárol­ni kell. mielőtt a feldolgo­zó berendezésekbe kerül. Az üzem körül — és ked­vezőtlen szél járás esetén a Tiszamenti Vegyiművek la­kótelepén is — a nyers­anyagok szaga érezhető. Éppen a bűzös nyersanyag miatt épült az üzem s várostól 7 kilométerre. A vállalat vezetői figye­lembe vették a panaszokat A tárolási idő csökkentése valamint a feldolgozás meggyorsítása érdekében másfélmillió forintos be­rendezés felszerelését hatá­rozták el. Ennek üzembe helyezését 1968 első félévé­ben várhatjuk — szól az ígéret Ismerkedjünk az új törvényekkel 5. A bér és a juttatások A munka Törvény­könyvét áthatja az az alap­elv, hogy aki többet nyújt a vállalatnak. a népgazda­ságnak. az többet is kap­jon. Az eddigiekben is­mertetett rendelkezések kö­zött is már egy sor olyan intézkedés szerepel, amely érvényre juttatja ezt az elvet. Leginkább azonban a munka díjazásával és a különböző juttatásokkal foglalkozó előírások adnak rá módot, hogy a válla­latok a fenti aiapelvet ér­vényre juttatva különbsé­get tehessenek a dolgozók között és felszámolják az egyenilősdi szemléletét és gyakorlatát. A törvény központi irány­elvként csupán annyit mond ki, hogy a díjazás rendszerét a végzett mun­ka mennyisége, minősége és társadalmi hasznossága figyelembevételével kell meghatározni. egyébként pedig biztosítja a helyi szabályozás lehetőségét. A vállalatok maguk választ­hatják meg a különböző ösztönző bérrendszereket és bérformákat. Maguk dönt­hetik el. hogy adott mun­kakörben és munkahelyen a termelés mennyiségének növelésére, a minőség ja­vítására, anvagtakarékos- ságra vagy létszámegtaka- rításra kívánnak ösztönöz­ni. így a vállalatoknak sokféle lehetőségük lesz a kiemelkedő munka kiemel­kedő elismerésére. A díjazás szem­pontjából a leglényege­sebb a részesedési alap fel- használása, amit a kollek­tív szerződésben kell majd szabályozni, a részesedési alap nagysága mint isme­retes a vállalati gazdál­kodás eredményességétől függ. Felhasználásában azt az elvet kell érvényesíte­ni, hogy azoknak a teljesít­ményét honorálják a leg­jobban. akiknek a munká­ja leginkább hozzájárul a gazdasági eredmény, tehát a részesedési alap növelé­séhez. A kollektív szerző­dés rögzítheti majd azok­nak a körét, akik a maxi­mális nyereség elérése ese­tén átlagosan 80,50, ill. 15 százalékos részesedést kap­hatnak évi keresetük alap­ján. Az úí szabályozás alap­ján a vállalatok a béren kívül a díjazás egyéb fór- imáival, különböző juttatá­sokkal is elismerhetik a dolgozók munkáját. E jut­tatások forrása is a része­sedési alap. s a vállalatok a kollektív szerződésben dönthetik el. hogy a része­sedési alapból mennyit for­dítanak a közvetlen egyé­ni díjazásra és mennyit közvetett juttatásokra. A vállalat például köteles a dolgozó üzemi étkezteté­séről gondoskodni, s a ré­szesedési alap terhére hoz­zájárulhat az üzemi étkez­tetés megszervezéséhez és színvonalának javításához. Ugyanígy a részesedési alap terhére meghatározott összeget fordíthat gyer­mekintézmények létesítésé­re, lakásépítési akcióra, üdülők fenntartására. Hogy melyik juttatást és milyen formában támogassák, azt a dogozók kollektívája dön­ti el. s az ennek megfelelő intézkedéseket, a kollek­tív szerződésben kell rög­zíteni. Természetesen csak olyan intézkedéseket lehet a kollektív szerződésbe be­venni, amelyeknek anyagi fedezetét a vállalat gaz­dálkodása biztosítja. A kollektív szer­ződésekben a juttatások szempontjából is érvényesí­teni lehet azt az elvet, hogy a nehéz, egészségre ártalmas munka, a szociá­lis helyzet, a munkában töltött idő alapján differen­ciáljanak. Lehetőséget ad­hat például a kollektív szerződés arra. hogy az egészségre ártalmas mun­kakörökben nagyobb kaló­riáid étkeztetést biztosítsa­nak. Előnyben lehet része­síteni a sokgyerekes csa­ládanyákat. vagy a szociá­lis szempontból különösen rászorulókat, a nyugdíjaso­kat A kedvezményes üdü­lés juttatásánál, indokolt különleges figyelmet fordí­tani azokra, akik nehéz fi­zikai munkán, vagy egész­ségre ártalmas munkakör­ben dolgoznak, s jobban lehet érvényesíteni a ki­váló munka megbecsülését is az üdülési beutalók ki­adásánál. A munkahelyhez való hűség, a munkában töltött hosszú idő elismerésére a Munka Törvénykönyve to­vábbra is fenntartja a ju­bileumi jutalmat. E juta­lom adományozásánál több egyszerűsítésre és könnyí­tésre ad lehetőséget. A fo­lyamatosa ág követelménye itt is érvényét veszti. s csupán a munkában töltött évek számítanak együtte­sen ahhoz, hogy valaki a 25. 40. illetve 50 éves ju­bileumi jutalmat megkapja. A nyugdíjazás évé­ben esedékes jubileumi ju­talmat már a nyugdíjazás­kor ki kell fizetni, s a 40, illetőleg 50 év után járó jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha valakinek a nyugdíjazáskor csak 31, il­letve negyvenéves munka- viszonya van. Ez a rendel­kezés elsősorban a dolgozó nőknek kedvez. hiszen többségük az 55 éves nyug­díjkorhatárt elérve nyug­díjazását kéri, s így 40 éves munkaviszonnyal nem­igen rendelkezik. S. E. — VEGE — A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat az alábbi munkahelyre azonnali belépéssel felvesz autogén és ívhegesztőket, géplakatos, csőserelő és gázszerelő szakmunkásokat, kubikosokat és kubi­kos brigádokat. Jelentkezés hétfőn: Hajdúszoboszló, Árpád u. 1. Debrecen, Mikepércsi u. T. Nyírer'"t,*za, Debreceni u. 2/a. Miskolc, József A. u, 24. Tiszaszederkény, Gázfogadó Állomás. Eger, Marx Károly u. 10i Kecskemét. Rákóczi u. Járásbíróság melletti lakókocsi. Békéscsaba, Kétegyházi u. Gázfogadó Állomás; Szolnok, Úttörő u. 48. Hódmezővásárhely, Tóalj út Gázhálózat Építés.

Next

/
Thumbnails
Contents