Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-06 / 263. szám

VUág proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MESVEl TáMirs i a pia Mű^áSSáS^^ XVm évfolyam. 263, szám Ara t 50 fillér 1867 november 6., hétfő. Példa nélkül álló nagy sikereinket népünk harcos áldozatkészsége mellett a Szovjetunió internacionalista segítségének köszönhetjük Díszünnepség a szolnoki Szigligeti Színházban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­mének 50. évfordulója alkalmából tegnap délután 4 órai kezdettel a szolnoki Szigligeti Színházban d.'sz- ünnepséget rendezett a Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei és városi bizottsága, a Szolnok megyei és városi tanács, a Hazafias Népfront és az MSZBT megyei elnöksége. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Púja Frigyes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, Váczi Sándor, a megyed párt- bizottság titkára, Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács vb elnöke, a megyei és városi párt-, tanács-, társadalmi- és tömegszervezetek, a fegyveres testü­letek képviselői, a hazánkban ideiglenesein állomá­sozó szovjet alakulatok képviselői, megyénk ország- gyűlési képviselői, veteránok, szocialista brigádveze­tők, számos közéleti személyiség. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a megjelenteket Váczi Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára a következő sza­vakkal üdvözölte: — Ezekben a napokban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évforduló­jára emlékezik az egész vi­lág. A barátok, a Szovjet­unió eredményed felett ér­zett büszkeséggel, az ellen­ség egyre szűkülő tábora indulatos bosszúvágytól fűt­ve fél évszázados veresége keserű tudatával. Fél év­századdal ezelőtt Oroszor­szág népei Lenin és a bol­sevik párt vezetésével ke­zükbe vették a hatalmat és a föld egyhatodán örökre véget vetettek a tőkések és a földbirtokosok uralmának. Váczi Sándor a továb­biakban méltatta mindazo­kat a tudományos és mű­szaki eredményeket, ame­lyekkel a Szovjetunió büsz­kélkedhet. Kifejtette, hogy az októberi forradalomnak nemcsak az az eredménye, hogy a szovjet emberek az elmaradott cári Oroszország helyén fejlett, virágzó or­szágot teremtettek. Megnyi­totta a hatalmas világforra­dalmi folyamatot is, amely elkerülhetetlenül a szocia­lista társadalmi viszonyok diadalával fejeződik be, minden országban. A megnyitó után Púja Frigyes, a párt Központi Bi­zottságának tagja mondott ünnepi beszédet. át egy jobb, egy szebb, egy emberibb világ szá­mára. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme gyökeres fordulatot hozott Oroszország népeinek tör­ténetében. A forradalom győzelme nyomán létrejött munkáshatalom az inter­venciós háború befejezése után grandiózus erőfeszítése­ket tett Oroszország gazda­sági elmaradottságának le­küzdésére. A Szovjetunió fejlődésé­ről már nagyon sok elő­adás hangzott él, nagyon sok cikk jelent meg. Ám semmiféle méltatás nem érzékelheti kellőképp azt a mindenoldalú haladást, amit ez az ország 50 esz­tendő alatt elért. Az ipari tekintetben rendkívül el­maradott Oroszország he­lyén olyan ipari hatalom keletkezett, amely Európá­ban az első helyet, a vilá­gon a második helyet fog­lalja el. Ma a Szovjetunió adja a világ ipari termelésé­nek több mint egyötödét. A szovjet ipar nem egészen hat nap alatt annyi ipari terméket gyárt, mint a cá­ri Oroszország üzemei egy év alatt. Az utóbbi nyolc esztendőben a Szovejtunió- ban 6000 ipari nagyüzem épült, az elmúlt 50 évben pedig 37 000. A Szovjetunió az ipari termelés szinte minden ágában előkelő he­lyet foglal el a világban. Iparágak egész sorát te­remtették meg a Szovjet­unióban, amelyek a forra­dalom előtt nem léteztek. A szovjet mezőgazdaság termelése háromszorosára növekedett. A sokmillió parcellából álló orosz me­zőgazdaság helyén szövet­kezeti nagyüzemi gazdasá­gok és állami gazdaságok keletkeztek, amelyek — kü­lönösen az utóbbi években — gyorsan fejlődnek. Világraszóló sikereket ért el a szovjet tudomány. Jelenleg — ezt bátran mondhatjuk a Szovjetunió sok tudományágban világ- elsőséget élvez, maga mögé utasítva a legfejlettebb tő­kés országot, az Egyesült Államokat is. Elég ha csu­pán a szovjet rakétatech­nikára, az a tolni párrá, az űrhajózás terén elért ha­talmas eredményekről te­szek említést. A Szovjetunióban felvi­rágzott a kulturális élet. Vi­szonylag sehol a világon nincs annyi képzett szak­ember, mint a Szovjetunió­ban. A szovjet nép életszínvo­nala ugrásszerűen megnö­vekedett. Szüntelenül nő a munkások és alkalmazot­tak bére. A harmincas évek eleje óta a Szovjetunióban ismeretlen fogalom a mun­kanélküliség. 1960-tól kezd­ve folyamatosan bevezették a 6—7 órás munkanapot. Ez év vécéig az egész ország­ban rátérnek a 6 órás mun­kanapra. Az egész or­szág ipari üzemeiben át- állnák az ötnapos munka­hétre. Az elmúlt húsz év­ben a Szovjetunióban 17 millió lakás épült. Az idén ősszel bevezetett szociális és bérintézkedések mint­egy 50 millió embert érin­tenek. A Szovjetunió, amely a polgárháború befejezése után gazdasági téren szin­te behozhatatlan hátrány­ban volt az Egyesült Álla­mokkal szemben, ma sek tekintetben megközelíti, sőt egyben-másban már el is hagyta azt. Az eredmények még in­kább jelentősek, ha figye­lembe vesszük, hogy a Szovjetunió az elmúlt 50 esztendőből 10 éven át kénytelen volt véres hábo­rúkat vívni a rátörő im­perialista ellenséggel, ha figyelembe vesszük, hogy óriási anyagi segítséget nyújtott és nyújt más szo­cialista országoknak és az Púja Frigyes beszéde Kedves Elvtársak! Tisztelt hallgatóimi Nem esünk túlzásba, ha azt állítjuk, hogy ezekben a novemberi napokban az egész világ Moszkvára, a Szovjetunióra tekint Az emberiség jobbik fele, a szocialista országoknak a kizsákmányolás nyűge alól felszabadult állampolgárai, a kapitalista országok ke­mény bérharcokban meged­ződött munkásai, a fejlődő országok ültetvényem gör­nyedő földmunkások, az im­perializmus ellen, a sza­badságért, a demokráciáért, a békéért, a szocializmusért aktívan harcoló kommunis­ták és más haladó emberek százmilliói mind Moszkvá­ra vetik most tekintetüket s lélekben együtt ünnepük a szovjet néppel a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom ötvenedik évforduló­ját. Moszkvára tekintenek most azok is, akik nem harcolnak a haladásért, a szocializmusért folyó küzde­lem első soraiban, hanem megbújnak a sorok mögött a kivárók, a habozók, a né­mák, a tétlenek, akik fejet hajtanak a hatalom előtt, b megadóan viselik sorsu­kat. A Szovjetunióra gon­dolnak most ők is, mert tudat alatt, a szívük mé­lyén sejtik, hogy sorsuk jobbra fordulását csak a szocializmus győzelme ered­ményezheti. És Moszkvára tekintenek most a szocializmus, a ha­ladás esküdt elleségei is. Azok is, akik aktívan har­coltak és harcolnak a szo­cializmus ellen, azok is, akiknek minden szíve vá­gya a Szovjetunió összeom­lása, a proletárhatalom bu­kása. akik — miután vá­gyaik nem teljesedtek be — keserű szájízzel kénytelenem tudomásul venni a letagau- hatalam tényeket. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom félévszá­zados jubileuma olyan ün­nep, amely meüett közöm­bösen elmenni aligha tud valaki is. És ez nem is cso­dálatos. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom olyan eseménye volt a vi­lágtörténelemnek, amelynek fényét évszázadok, sőt év­ezredek sem homályos! t- hatják el, s amelyet csak így lehet jellemezni: döntő fordulat az emberiség tör­ténetében. John Reed, a kiváló ame­rikai újságíró, az - amerikai kommunista mozgalom ké­sőbbi kiemelkedő vezetője, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetének hű krónikása írt a forra­dalomról és könyvének ezt a címet adta: „Tíz nap, amely megrengette a vilá­got”. John Reed aligha ad­hatott volna találóbb címet, amely plasztikusabban fe­jezhette volna ki a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom történelemformáló hatását. Valóban, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom úgy megrázta a régi világot, hogy az minden eresztékében recsegni-ro- pogni kezdett. Az Októberi Szocialista Forradalom jól irányzott csapásai alatt ösz- szeomlott az orosz bur­zsoázia és a földesurak uralma. A forradalom láng­jai porig égették a kizsák­mányolás évezredes rend­szerét, s ezzel megnyílt as Felavatták az ország egyik legkorszerűbb egészségügyi az 5. oldalon! intézményét. (Tudósítás imperializmus ellen sza­badságukért küzdő népek­nek. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzőimé új korszak kezdetét jelezte a marxizmus—leninizmus tudományos elméletének fejlődésében. Azok a forra­dalmian új gondolatok, amelyeket Lenin elvtárs fejtett ki — mint a szocia­lista forradalom győzelmé­nek és a szocializmus fel­építésének lehertősége egy országban, a lenini típusú pártról szóló elmélet, a forradalom -’-'ektív és szubjektív feltételeiről, a munkás-paraszt szövetség­ről szóló tanítás, a békés egymás mellett élés politi­kájának elmélete stb. zseniális következtetésekkel gazdagftották a marxiz­mus—leninizmust. A forra­dalom — ragyogó fénye bevi­lágította a szocialista világ­forradalom további fejlődé­sének útját is. A forrada­lom példája világosan be­bizonyította, hogy a szocia­lista világforradalom folya­mata nem úgy zajlik le, mint korábban a marxis­ták gondolták, azaz a szo­cialista forradalom nem egyidejűleg győz az egész világon, hanem eleinte egy vagy csak néhány ország­ban, hogy aztán fokozato­san mind több ország vál­jon Id az imperializmus rendszeréből és térjen szo­cialista útra. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalommal meg­kezdődött az emberiség történetének gyökeresen új korszaka, a kapitalizmusból a szocializmusba való át­menet. a proletár forradal­mak, egyre több nép szo­cialista útra térésének kor­szaka Azelőtt is voltak nagy megmozdulások. a népek történetében, voltak jelentős felkelések és for­radalmak. Azelőtt is előfor­dult, hogy az egyik osz­tály uralmát felváltotta a másik osztály uralma. De soha még nem fordult elő, a történelemben., hogy a forradalom megsemmisí­tette volna a kizsákmányo­lás egész rendszerét, soha még nem fordult elő, hogy tartósan a munkás­osztály kezébe ment volna át a hatalom. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom alapjaiban megrázta a tőkés világot. Ez a forradalom új szakasz kezdetét jelezte a kapita­lizmus fejlődésében is. Míg ezelőtt a kapitalista rend­szer osztatlanul uralkodha­tott az egész világon, ma­gabiztosan igázhatta le. hajthatta rabigáiba a gyar­mati országok népeinek százmillióit, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom győzelmével megingott a biztonsága. elveszítette régi stabilitását, hogy so­ha többé ne nyerhesse visr> sza. Megkezdődött a kanita- listó rendszer általános válsága, amelynek a későb­biekben kibontakozó újabb szakaszai egyre biztosabban jelzik a kapitalizmus vég­óráinak közeledtét. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom sok új elemet vitt a munkásosz­tály forradalmi mozgalmá­ba is. az orosz munkásosz­tály hősies példáján bebi­zonyosodott; ha a munkás- osztály eléggé szervezett, képes arra. hogy lerázza a kizsákmányolók igáját és megteremtse saját hatal­mát. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom közvet­len hatásaként más or­szágokban Is megmozdult (Folytatás a 3. oldalon,'

Next

/
Thumbnails
Contents