Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-04 / 261. szám
Világ proletárjai, egyesül jelek! SZOLNOK MEGYEI Ia MEGYEI PÁRTBIZOTTSAfi c«? l mc^vbi tímítc i *pia XVIII. évfolyam, 861- szám, Ara : 50 fillér 1967. november 4-, szombat. A szocializmus nagy győzelmének 50 éve Ünnepi ülés a Kreml kongresszusi palotájában Pénteken délelőtt, amikor a Kreml toronyórája elütötte a tízet, megkezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi ünnepségsorozatának kimagasló eseménye: az SZKP Központi Bizottságának a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és az Oroszországi Föderáció Legfelső Tanácsának kétnapos együttes ülése: Forró taps köszöntötte Leonyid Brezs- nyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, Alekszej Koszigint, a Miniszter- tanács elnökét, Nyikolaj Podgornijt, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét, az SZKP és a szovjet állam más magasrangú vezetőit, október méltó örökösének, a szovjet népnek képviselőit. Taps köszöntötte azoknak az országoknak képviselőit, amelyek’ a Nagy Október példája nyomán kizsákmányolástól mentes társadalmat teremtenek, a szocializmus világát építik. Közöttük foglalnak helyet a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség tagjai. Itt vannak a kongresszusi teremben a Szovjet-Oroszországért harcoló egykori magyar internacionalisták tíz és tízezreinek képviselői, a Lenin-renddel kitüntetett Garasin Rudolf, Kiss Lajos ég László Aladár. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet - Köztársaság Legfelső Tanácsa együttes ülését Nyikoláj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke nyitotta meg. Podgornij egymásután név szerint köszöntötte az 50. évforduló ünnepségeire érkezett külföldi küldöttségek vezetőit és tagjait. A kongresszusi küldöttek meleg tapsban részesítették a külföldi delegációkat Nagy taps köszöntötte a magyar küldöttséget, Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a magyar küldöttség vezetőjét és a díszelnökségben mellette helyet foglaló Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét Nyikolaj Podgornij beszéde után az In- temacionálé hangzott el, majd az ülésszak résztvevőinek nagy tapsa közepette Leonyid Brezsnyev emelkedett szólásra. Központi Bizottsági Tag Elvtársak! Képviselő Elvtársak! Tisztelt Külföldi Vendégeink! Kedves Barátaink! ötven évvel ezelőtt világtörténelmi jelentőségűi esemény történt. A kommunisták pártja által vezetett oroszországi munkások ég parasztok kezükbe vették az államhatalmat Az egész országban az egész világon visszhangzottak Lenin szavai; ..Megvalósult a munkások és parasztok forradalma, amelynek szükségességét a bolsevikok mindig hangoztatták". Elvtársak! Az emberiség történelmében szép számmal akadtak olyan forradalmak. amelyek nagy szerepet játszottak a népek sorsában, a társadalmi fejlődésben. Az októberi forradalom e forradalmak között különleges helyet foglal el. Véget vetett az ember ember által való kizsákmányolásának és megkezdte a társadalom átalakítását a dolgozók érdekében. Megnyitotta azt a korszakot. amelyben a munkásosztály és minden dolgozó megszabadul az elnyomók évezredes uralma okozta nélkülözéstől, szenvedéstől és megalázástól Az október óta eltelt 50 évben a forradalmi világ- mozgalom nagy és sokoldalú tapasztalatokra tett szert. Ezek a tapasztalatok megmutatták, milyen fontos számbavenni a proletár forradalmak kitörése és megvalósulása körülményeinek a sokrétűségét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat a haladó társadalmi eszme egész fejlődése készítette elő. Ez a fejlődés a marxizmusban érte el csúcspontját. A szocializmust utópiából tudománnyá alakítva Marx Károly és Engels Frigyes, e két nagy gondolkodó és forradalmár megmutatta November 7 új korszakot nyitott az emberiség történelmében, új szocialista időszámítás kezdetet jelentette. Ezen a napon rakták le az új, szocialista társadalom alapkövét. Október győzelme megnyitotta az utat a szocializmus eszméinek megvalósítása előtt. Hazánk rövid történelmi időszak alatt leküzdötte évszázados elmaradottságát és a kommunista párt vezetésével hazánk dolgozói elsőnek hozták létre a szocialista társadalmat. elsőnek kezdtek minden leigázottnak és kisemmizettnek a szabadsághoz és boldogsághoz vezető utat. A szocialista forradalom a régi világ méhében fogant, s annak leggyengébb láncszemében, Oroszországban tört ki. Október tapasztalata megmutatta, hogy a forradalom csak akkor győzedelmeskedik, ha ehhez létrejönnek az objektív feltételek. A forradalomnak ezt a kétségbevonhatatlan törvényét semmi sem változtathatja meg. Az októberi forradalom emellett megmutatta, a régi csend megdöntéséhez arra is szükség van, hogy a dolgozó tömegeket kellőképpen felkészítsék és megszervezzék az osztályellenséggel vívandó döntő összecsapásokra. A leninista bolsevikok megvéd- ték e tanítás tisztaságát, és forradalmi harcuk konkrét feladatainak megfelelően továbbfejlesztették azt. A bolsevikok mindig abból indultak ki, hogy a forradalom nem hősök csoportjának az összeesküvése, hanem a dolgozó nép legszélesebb tömegeinek a mozgalma. Hosszú évek osztályharca során a párt igen gazdag tapasztalatokat szerzett a harc valamennyi formáját illetően. Az októberi légy* hozzá a kommunizmus építéséhez. Az októberi Szocialista forradalom hatalmas lökést adott az egés2 világ társadalmi fejlődésének, meggyorsította a forradalmi felszabadító harc menetét. Az SZKP Központi Bizottsága. a Legfelső Tanács Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa a nagy ünnep alkalmából forrón üdvözli drága honfitársainkat — a munkásokat és kolhozparasztokat, az értelmiséget, a szovjet hadsereg ás haditengerészet harcosait, minden szovjet embert; veres felkelést olyan hozzáértéssel, a munkás-, paraszt- és katonatömegek hangulatának olyan megértésével készítették elő és hajtották végre, hogy az joggal a forradalmi stratégia és taktika mintaképeként került be a történelembe. A vörös Péterváror. kigyúlt forradalmi láng eljutott az ország legtávolabbi sarkába is. Az októberi forradalom tapasztalatai megmutatták, hogy a munkásosztály még a kedvező feltételek esetén is csak a tömegekkel szoros kapcsolatban álló és a forradalmi harc valameny- nyi formáját alkalmazni tudó élcsapatának, a marxista pártnak a vezetésével tudja végrehajtani a szocialista forradalmat. Ez is a forradalom egyik megcáfolhatatlan törvénye. Az októberi forradalom megmutatta, hogy a munkásosztály csak forradalom útján — bármilyen formában történjék is az — vívhatja ki a győzelmet. Az októberi forradalom nem egyszerűen a politikai hatalomban történt változás volt. Az októberi forrada- dalom a munkásosztályt hatalomra juttatva, felszabadította a dolgozókat a kizsákmányolás alól. kezükbe adva a vállalatokat, a bankokat, a vasutakat, földet adott a parasztoknak, megszüntette a nemzeti elnyomást, amelytől Oroszország lakosságának fele sínylődött, kivezette az országot az Imperialista háborúból. A marxista—leninisták mindig abból indultak ki. hogy a hatalom kérdése az egész forradalom kulcskérdése. Ámde a hatalom megszerzése sohasem volt öncél a kommunisták számára. A proletariátus diktatúrájában a kommunisták az új, szocialista társadalom felépítéséért, a dolgozó nép javáért és boldogságáért vívott harc alapvető eszközét látták és látják ma is. Elvtársak! Október győzelme: a leninizmus győzelme. Győzelmeink elválaszthatatlanul összefüggnek a Elvtársak: SzovjetOroszország dolgozói fegyverrel a kézben megvédelmezve a forradalmat, a lenini párt vezetése alatt elindultak a szocializmus magaslatai felé. Nagy és nehéz út, a szovjet nép felejthetetlen nagy hőstette volt ez. A szovjethatalom olyan országot örökölt a cári rendszertől, ahol alacsony színvonalú volt a gazdasági és kulturális fejlettség, a hétéves háború pedig — először az imperialista, később pedig a polgárháború — a népgazdaságot még a háború előtti eredményekhez viszonyítva is messzire visszavetette. A szocializmus építése azért is bonyolult vállalkozás volt számunkra, mert elsőként fogtunk hozzá. — Nem volt kitől tanulnunk. A párt. amikor hozzálátott az ország szocialista átszervezéséhez, tudatában volt annak, hogy a szocializmus felépítéséhez létre kell hozni a modern nagyipart. Történelmileg a legrövidebb idő alatt. Más választásunk nem volt. A párt a szocialista rendszer hatalmas előnyeire támaszkodva alig három évtized alatt meg tudta oldani az ország iparosításának alapvető problémáit. Még 1920-ban, a polgár- háború kellős közepén Lenin kezdeményezésére jóváhagyták országunk és az egész világ gyakorlatának első egységes állami gazdaságfejlesztési tervét, — Oroszország villamosításának állami tervét (Goelro). Ezzel a tervvel vette kezdetét a gazdaság tudományosan megalapozott tervszerű és komplex fejlesztésének a története. Lenin kidolgozta a szocialista gazdálkodás elveit, amelyek mind a mai napig megőrizték jelentőségüket. A szocializmus felépítéséhez nemcsak hatalmas ipart kellett teremteni, hanem a falu szocialista áthalhatatlan /Lenin nevével és tevékenységével. Vlagyimir Iljics Lenin, mint a bolsevik párt megalapítója, a dolgozó tömegek kiemelkedő vezére és szervezője, és ugyanakkor mint lángeszű tudós került be a történelembe. Mint politikus, és mint ember, rendkívüli szerénységével tűnt ki. Negyvenhét éves volt, amikor a szovjetek második országos kongresszusának szónoki emelvényéről bejelentette a szocialista forradalom győzelmét, ötvennégy éves volt, amikor a szíve megszűnt dobogni. A halál azonban erőtlen volt a lenini géniusz nagyságával szemben. Lenin velünk volt az első ötéves tervek szervezését is végre kellett hajtani. E hatalmas társadalmi probléma megoldását Lenin találta meg, aki kidolgozta híres szövetkezeti tervét, amit a párt falun kifejtett tevékenységének az alapjává tett. A kollektivizálás a szocialista forradalom egyik legfontosabb alkotórésze volt. Mint minden forradalmi vállakózás, ez is éles harcban ment végbe. Az iparosítás és az ország kollektivizálása lenini vonala győzelmének óriási társadalmi-politikai jelentősége volt. Városban és falun egyaránt létrejött a szocializmus gazdasági alapja. Megváltozott a munkásosztály és a parasztság arculata, megszilárdult a szövetségük. Ezzel sikerült lerakni a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztésének, az ország védelmi képessége növelésének, az egész szovjet nép erkölcsi-politikai egysége erősítésének szilárd alapjait Országunk szocialista átalakulása elképzelhetetlen lett volna, ha a párt október első napjaitól kezdve nem látott volna hozzá minden energiájával és céltudatosságával a kulturális forradalom megvalósításához. ,.Tanulni, tanulni és tanulni!’! — erre hívott fel Lenin. A feszített munkanap után a munkások és parasztok milliói tanultak írni, olvasni. Nem véletlenül nevezzük forradalomnak azt a folyamatot, amely arra hívatott, hogy a kultúrát az egész nép számára hozzáférhetővé tegye. A világot ma meglepik a Szovjetunió tudományos és kulturális sikerei. Nos. e sikerek alapjait még akkor fektették le. amikor a szovjetek országában megkezdődött az iskolák és könyvtárak, munkásfak>iifá«ok és technikumok, felsőoktatási inforgatagóban, velünk volt a Nagy Honvédő háború csatáiban és velünk van most is. Lenin ügyét folytatta az általa megteremtett párt. E pártnak jutott osztályré szül az a nem könnyű, de megtisztelő feladat, hogy megvalósítsa Lenin élő örökségét. Pártunk, a Szovjetunió Kommunista Párt- , ja, becsülettel meg is birkózik e feladattak Az októberi forradalom 50. évfordulója: a leninizmus diadala, a lenini párt eszméinek és ügyének a diadala. Pártunk, a szovjet nép véleménye szerint a legjobb mód Lenin emlékének tiszteletben tartására az, hogy mindig megingathatatlanul követi a lenini irányvonalat! tézmények és tudományos intézetek sűrű hálózatának létrehozása. A szocialista forradalom nyitotta meg az utat a nemzetiségi kérdés megoldásához. Október teljes felszabadulást hozott az országot benépesítő valamennyi nemzetiségnek. A párt már az 1939-ben megtartott XVIII. kongresszusán megkezdte a következő szakaszhoz, a kommunizmus építéséhez való átmenet első körvonalainak a felvázolását. Mielőtt azonban e szakasz feladatait megvalósítottuk volna, országunknak és népünknek történelme legnagyobb megpróbáltatását kellett átélnie. Nekünk nem volt szükségünk háborúra. A szovjet kormány mindent elkövetett, hogy megakadá- lyozza a háború kitörését. Ez azonban nem sikerült. 1941-ben a fasiszta Németország hitszegő támadása megszakította a szovjet nép békés munkáját. E hősi eposzból semmit sem felejtettünk el. Emlékszünk arra, amivel Lengyel- ország, Jugoszlávia, Anglia, Franciaország, Csehszlovákia, az Egyesült Államok és a Hitler-ellenes koalíció más tagországainak népei hozzájárultak a közös ellenség felett aratott győzelemhez. A hitlerista Németország és szövetségeseinek szétzúzása Eurónában és Ázsiában, amelyben hazánk a döntő szerepet játszotta, világtörténelmi jelentőségű volt: sok nép és ország előtt megnyitotta a szabadsághoz, a függetlenséghez és a társadalmi haladáshoz vezető utat. Azok a veszteségek és pusztítások, amiket nekünk a háború okozot, semmivel sem hosonlíihatok össze. De semmi sem törhette le a (Folytatás a 2. oldalon.,' A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a marxizmus—leninizmus győzelme A szocializmus felépítése a Szovjetunióban a szovjet nép nagy győzelme Leonyid Brezsnyer beszéde
