Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-26 / 280. szám
1987. november 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Elmondjuk magunkról a kunszentmártoniaké a szó A tő utcánk ... Kunszeri tmárt on; nekünk, akik itt élünk e Körös-parti községben a maga természeti szépségeivel, mindennapi gondjaival a legszebb. Története a XI. századba nyúlik vissza. Lehetséges, hogy kun eredetű. A község sorsa összefügg az ország viharos történetével. Pusztított tatár és török. A XVI. században végvári vitézek kapták adományul, ám az 1686-os hadjárat során teljesen megsemmisült. Radics István jászapáti Kisbíró 1718-ban, néhány társával új otthont keresve települ le a Körös partján, Kunszentmárton helyén. Űj házaik felett sokszor söpört végig az élet vihara. Az ősöktől utódok születtek, akik dacoltak a nehézségekkel, megtartották a szerzett földet Ennek a szorgos népnek kívánjuk most bemutatni munkáját, eredményeit, további célkitűzéseit. Nyolcvan millió a tarsolyban Kunszentmárton község a Tiszazug központja a Körös bart.ión van. Lakossága 1966. január 1-én 10 892 volt. A község n°m rendelkezik számottevő iparra1, döntően mezőgazdasági jellegű. Büszkék vagyunk a Zalka Máté Termelőszövetkezetre, mely 1948-ban alakult. Ekkor határozta el 9 család, hogy a szövetkezés útjára lép. Ma a közös gazdaság 9160 holdon gazdálkodik. A Zöldmező Termelőszövetkezet 2648 holdon folytat nagyüzemi gazdálkodást és büszkélkedhet azzal a kitüntető címmel, melyet az országos termelési versenyben mint harmadik helyezett elért. A Búzakalász Termelő- szöve'kezet 3807 katasztrá- lis holdon gazdálkodik Termelőszövetkezeteink dolgozói szorgalmas parasztemberek. A közös ösz- szefogás, a kollektív munka eredményeként évről évre nő közös vagyonuk, amelv meghaladja a 8C millió forintot. Legnagyobb a Zalka Máté Tsz-é, amely több mint 47 millió forint. A közös vagyon emelkedésével arányosan növekszik az egy tagra jutó átlagjövedelem is, jelenleg ez az összeg 18 693 forint SaAüzem van — cukrászda nincs A község iparát egy gépjavító állomás, négy ktsz, téglagyár, sajtüzera és a szolnoki Vasipari Vállalat kihelyezett részlege jelenti. A sajtüzem a kisebb üzemek közé tartozik. Főleg exportra termet Termékei külföldön — többségében a tőkés piacokon — keresettek. A kereskedelmi hálózat Ez az új lakóházunk 40 boltegységgel elegendő, azonban elavult, a követelményeknek nem felel meg. Az üzlettér kicsi, a raktárhelyiségek korszerűtlenek s így az igények kielégítésére nem alkalmasak. A 10 vendéglátó egység közül megemlítjük a központi „Körös Éttermet”, ahol a község dolgozóinak nagy többsége rendszeresen étkezik. Az üzlet kulturáltsága azonban igen sok kívánnivalót hagy maga után. Ugyancsak elavult a község két cukrászdája, elhelyezésük nem megfelelő Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet mintegy 2 éve munkálkodik egy új. korszerű cukrászda létesítése érdekében. Az új cukrászda építése a közeli napokban megkezdődött. A lövőre vonn+Vozóan legfontosabb feladatként jelentkezik az elavult bolthálózat korszerűsítése, t község dolgozói ez iránvú igénveinek kielégítése érdekében. A gimnazista kertészek Kunszentrrár+onhan 4 áltaiá-os iskola és a József AttPa Gimnázium működik. Az általános iskolákban 1492 gvermek tanul. a gimnáziumnak 364 diákia van. A felnőtt ok- tatz^nn negyvenen vesznek részt. Az általános iskolai oktatás színvonalának emelése érdekében, 1965. évben megkezdtük az általános iskolák körzetesítését. Egymillió forintos beruházással úi általános iskolai diákotthont létesítettünk, ahol száz gvermek elhelyezése vált lehetővé. A gimnáziumi oktatás keretében — szakemberképzés céljából — kertészeti tagozaton kilencvanhét gyermek folytat tanulmányokat. Együtt a lakossággal A községi tanács a lakosság által fizetett községfejlesztési hozzájárulást velük megbeszélve, gondos terv alapján használja fel. Ezt bizonyltja, hogy 1966. évben befejeztük a község villamosítását. Ezzel egy- időben egymillió forintos költséggel korszerűsítettük is a közvilágítást. Terveink között szerepelt, hogy 1967. évre minden utcában legalább az egyik oldalon legyen betonjárda. Mivel a község ipari fejlesztéséért jelentős anyagi áldozatokat kell hoznunk, ezt a tervünket nem tudjua teljesítem. A községi tanács végrehajtó bizottságának különös gondot okoz a lakosság ivóvízellátásának megoldása. Községünk ugyan vízben gazdag, de a meglévő mintegy 40 kilométer hálózat elavult, vascsórendszeras, — mely széttagoltságánál és kapacitásánál fogva képtelen a víz elszállítására. A vízmű beruházási programja 1966-ban készült el. Három ütemben valósul' meg és 15 millió Ft-ba kerül. Elsődlegesen községfejlesztési alapból épül. A kivitelezés 1968-ban megkezdődik. Egyébként \ községfejlesz- tési alapból létesült nálunk a mentőállomás, az iskolai napköziotthon, az általános iskolai napköziotthon stb. A végrehajtó bizottságunk egyik fő gondja a lakáshiány fokozatos felszámolása. A lakással nem rendelkezők száma rendkívül magas, az igények kielégítése minimálisnak sem mondható. Állami beruházásból egy 12 lakásos állami lakás épült, községfejlesztési alapból évenként egy-egy lakás kialakítására van lehetőség. Az 1967. évi községfejlesztési tervünkben három lakás létesítése szerepelt. Van l.örzeti orvosi rendelő és mentőállomás Községünkben az egészségügyi ellátás megfelelő. Négy körzeti orvos mellett négy ápolónő dolgozik. Tavaly megkezdődött a központi rendelő intézet felújítása, több mint félmillió iöiuuos költséggel ezáltal biztosítottuk intézeten belül a szakorvosi rendelést Ezen kívül községünkben működik egy 22 ágyas járási szülőotthon es egy járási tbc-gondozóintézet És megvalósult nálunk községfejlesztési alapból a mentőállomás, melynek építéséhez a járás valamennyi községe hozzájárult Nálunk a községi tanács költségvetése a községfejlesztési alappal együtt évente mintegy 13 millió forint Ebből tartjuk fenn intézményeinket és oldjuk meg problémáinkat. Lényegében gazdaságosságból, de ugyanakkor az építési kapacitás biztosítása érdekében működtetjük negyven tagú házilagos építő csoportunkat Válasz a kúriaiadatasiaknak Mindaz, amit eddig elmondtunk magunkról, mutatja, hogy mivel számottevő iparral nem rendelkezünk, a foglalkoztatottság nálunk nem megoldott. A munkát keresők száma eléri a kétezret és többségük nő. Ugyanakkor a dolgozó nők részben a termelőszövetkezetekben dolgoznak, részben bedolgozói a szentesi háziipari szövetkezetnek. — Pontosan hatszázan járnak el a községből dolgozni a martfűi Tisza Cipőgyárba és a Kontakta szentesi üzemébe. Rajtuk kívül az ország különböző városaiba mintegy ezer munkás jár tőlünk dolgozni. É sokan el is vándorolnak. Községünk lakosságának száma az 1960. évi népszámlálás óta ezerrel csökkent Az ok: nincs megfelelő ipari munkalehetőség. Községünk párt- és tanács végrehajtó bizottsága e problémákat vizsgálva arra az elhatározásra jutott hogy előtérbe kell helyezni a község ipari fejlesztését A különböző tárgyalások eredményeként 1967. október 1-én húsz munkás foglalkoztatásával megkezdte munkáját Kunszeri tm&i tanban a budapesti Pannónia Szörmekikészítő és Szőrme Konfekció Vállalat A vállalat itteni letelepedéséhez a községi tanács egy épülettömböt biztosított, mely megfelel a további fejlesztésre is. Az üzem végleges beindításakor mintegy kétszázötven-háromszáz munkást foglalkoztatnak majd. Megállapodtunk a martfűi Tisza Cipőgyárral; egy üzemrészt telepít községünkbe. Az üzemcsarnok építése megkezdődött, a termelés előreláthatólag 1963 májusában elkezdődik. Az üzemben többségében női munkaerőt foglalkoztatnak majd, háromszázotven- négyszázat. Az üzemcsarnok építése közös beruházásból valósul meg, így községi tanácsunk a községfejlesztési alapból 600 ezer forinttal járult hozzá. Megkezdődött a téglagyár rekonstrukciója, mintegy 40 millió forintos költségelőirányzattal. A munkák befejezése után évente 16,7 millió téglával és 3,5 millió cseréppel növekszik majd a termelés. A község általános egyszerűsített rendezési tervének következetes végrehajtásával kijelöltük az új ipartelepet. Ezzel lehetőség nyílt a község belterületén lévő üzemek kitelepítésére és további fejlesztésére. így például a vasipari vállalat, mely jelenleg csupán negyven munkást foglalkoztat, jövőre egymillió forintos beruházást irányzott elő, s ezzel a foglalkoztatottak szirmát százötvenre emeli. A fatömegcikk ktsz pedig, — mely jelenleg ötvenhárma» létszámmai dolgozik, a kitelepülés után háromszázra növeli dolgozóinak számát Tárgyalásokat folytatunk annak érdekében is, hogy a gépjavító állomásunkat átadjuk a budapesti Medicor Műveknek. Ha ez sikerül, úgy a gépjavító állomáson 'dolgozók száma is mintegy két. háromszázzá! növekedhet. Természetesen az ipartelep létesítése nagy feladatot ró a községi tanács végrehajtó bizottságára. A területet közműves! teni kell. Jövőre utat villanyhálózatot építünk ott. körülbelül egymillió forintos költséggel. Még néhány szót arról, hogy az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezel jövőre megkezdi egy kétszintes áruház építését községünkben tízmillió forintos költséggel. Foglalkoztat bennünket az a gondolat hogy közős székházat építünk a járási párt és tanács szerveknek, s a jelenlegi járási tanács széki lázában szállodát és éttermet létesítenénk, mivel a felszabadulás előtt korábban ez az épület az volt A szolgáltató, javító tevékenység további fejlesztésére a Kl- SZÖV szolgáltatóházat épít községünkben. Az ehhez csatlakozó irodaházban nyer elhelyezést a GELKA, az Állami Biztosító és az állatforgalmi vállalat. És ebben az épületben még tíz lakást is kialakítanak. A szolgáltatóház és az irodaház a lakásokkal együtt 1968-ban kerül átadásra. Az elért eredményeink szerények, mégis büszkék lehetünk rájuk. Mi is tovább adjuk most a szót Szolnok megye másik részébe. A kővetkezőkben beszéljen Tiszafüred község, mint másik járási székhely-község magáról. Ismertessen meg bennünket elért eredményeivel és mindennapi problémáival. írták: Kézsmárki István vb-elnök Szabó Miklós vb-elnökhelyettes Révész Imre vb-titkár . íj:' S“*dtt<w évűiét nx általános iskola és n»a már mígL kicsi
