Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-24 / 278. szám
VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI 1A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVUI. évfolyam, 278. szám. Ara í 50 fillér 1967. november 24., péntek. Illúziók és realitások Naponta csaknem két vitás eset A munkavállalók vannak többen Helyszínen is lesz tárgya’ás A területi munkaügyi döntőbizottság tapasztalataiból Gyakori eset, hogy a dolgozók és főleg a vállalatok képviselői elfogultak. Üjabb bizonyítékok alapjan sem akarják belátni mulasztásaikat. Esetenként még a dolgozó múltját is kutatni kezdik, amivel nagyon valószínű a céljuk, hogy bátortalanná tegyék igazának keresésében. Vök eset. amikor kimondottam beigazolódott, hogy azt, aki a „pert” kezdeményezte. Döntés helyett megegyezés Nem ritka az egyezség- kötés. Az egyik termelőszövetkezet alkalmazottja például kilencezer forint kártérítést követelt. A tsz csak hatezer forintot ismert el, mindaddig. am'° ide nem kerültek. Itt vé* gül is megfelezték a vitá.- h írom ezer forintot és ezzel a perlekedés véget ért A törökszentmiklósi baromfi fe’dől gozó üzemből a közelmúltban négy különrossz szándék vezette. Ai egyik munkás ellen példá ul fegyelmit kezdeményezett a közvetlen felettese, mondván, mielőtt szabadságra ment, nem fejezet' be egy alkatrészen eg> műveletet. Kiderült. hog> 2áz és száz más alkafrészi "-■'-aicr íjÁimnilyOp műveié’ nélkül adtak tovább. A mostani kifogás csak küte- kedés volt. A fegyelmit törölték. Ehhez hasonlóan végződött a szolnoki tejüzem és egyik munkásának a vitája. A munkást „alkalmatlan” címmd bocsátották el. Ö ez ellen tiltakozott. Végül kiderült, hogi fegyelmi vétségről van szó Ebben viszont megnyugodott. A gazdasági életnek is vannak fontos eseményei, dátumai. Ilyen volt például 1946. augusztus 1-e, amely valóban határkő, hiszen a forint bevezetésének napja két ellentétes jellegű gazdasági időszakot választ el. Bár az elmúlt két évtizedben gazdasági életünknek más kiemelkedő eseményei és eredményei is voltak — pl. a tervgazdálkodás meghonosítása, a szocialista termelési viszonyok megteremtése előbb az iparban, majd a mezőgazdaságban — ez utóbbiak már nem kapcsolhatók * egy-egy dátumhoz, mert több esztendeig tartó folyamatban érlelődtek meg. Az új esztendő első napja bizonyos vonatkozásban ezúttal is elhatárolja a múltat a jövőtől. Ismeretes, hogy a szocialista országokban napirenden szerepel a gazdasági reform. A legtöbb szocialista ország — pl. Bulgária, Csehszlovákia és a Szovjetunió — fokozatosan, több lépcsőben vezette be, valósítja meg a2 új gazdaságirányítási rendszert. Ezzel szemben Magyarország a reform komplex rendszerét, annak valamennyi rendszabályát egyidejűleg 1968 január elsején lépteti életbe. Az új esztendő első napja azonban csak a gazdálkodás és az irányítás módszerei tekintetében jelent határkövet; ez a dátum azt jelzi, hogy megkezdtük a reform koncepcióinak, „játékszabályainak” gyakorlati alkalmazását, Lelteinek akik olyan illúziókat dédelgetnek, hogy 1968. január 1-e után minden egycsapásra másképpen megy, a reform hatóerői azonnal működésbe lépnek s rövid idő alatt látványos gazdasági eredményeket produkálnak. Aligha kell bővebben bizonyítani, hogy a gazdaságirányítási rendszer nem választható el a gazdasági „matériától”. Az új gazdasági mechanizmus természetesen örökli és átveszi a meglévő gazdasági alapanyagot, azt a fejlettségi színvonalat s azokat az objektív adottságokat, és problémákat, amelyek hazánk népgazdaságát 1967- ben jellemzik. Az is nyilvánvaló, hogy a reform megvalósításának kezdeti időszakában — s ezúttal nemcsak 1968-ra gondolunk — még alig vehetjük számításba az új gazdaságirányítási rendszerben rejlő lehetőségeket, gazdasági fejlődésünket elsősorban az eddig ismert objektív adottságokra kell alapoznunk. Elöljáróban már említettük, hogy a legtöbb szocialista ország fokozatosan valósítja meg gazdasági reformját s mi sem természetesebb hogy annak eredményei is fokozatosan jelentkeznek. A hatóerők fokozatos kibontakozása azonban a magyar reform megvalósítását is jellemzi. Arról ugyanis magunk dönthettünk, hogy a reformot miképpen — lépcsőzetesen, vagy egyidejűleg — vezetjük be, a reform-hatások fokozatosan történő érvényesülése azonban olyan következmény, amely független a bevezetés módjám Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a gazdasági folyamatoknak idő-vetülete is van. Példaként a beruházásokat említjük. A nemzeti jövedelem gyarapodását nem kis mértékben az határozza meg, mennyire hatékonyak — korszerűek és gazdaságosak — a beruházások. A reform keretében olyan beruházási rendszer lép életbe, amelytől a köz- gazdasági logika alapján a beruházások műszaki-gazdasági hatékonyságának javulása várható. Ez a reform-hatás azonban csak a beruházások üzembe .helyezése után érvényesülhet. Köztudott, hogy a beruházások átfutási ideje még eszményi körülmények között is esztendőkkel mérhető. De nemcsak a beruházásoknál; hanem az egyszerűbb gazdasági folyamatoknál — pl. a termelési struktúra piaci igények szerinti átalakítása, új termékek bevezetése, a meglévő gyártmányok minőségének javítása — is figyelembe kell venni, hogy a gazdasági cselekvés az időben realizálódik, Természetesen az sem mellékes tényező, hogy. a reform egyes elemeinek hatóerejét, működési terét kezdetben szándékosan korlátozzuk. Ezzel kapcsolatban egyebek között a piaci mechanizmust említhetjük. A fix-, a limit- és a szabadáras termékek köre, aránya a piaci mechanizmus, a piac értékítéletének érvényesülési lehetőségét is megszabja. S vemül, de nem utolsósorban még egy fontos tényező. Igaz, hogy a reform szabályozói és ösztönzői kérlelhetetlenül és önműködően hatnak, ám a gazdaságirányítás komplex rendszerét az emberek valósítják meg. Az idei évben megjelent mechanizmus-határozatok csaknem minden gazdasági tevékenységet, funkciót — az exportot és az importot, a pénz- forgalmat és a bankhitelt* a termékforgalmazást, a tervezést, a gyártmány- és gyártásfejlesztést — új módon ^ szabályoztak. Némi túlzással azt mondhatnék, h°gy a gazdaságirányítás új rendszerében minden gazdasági szervezetnek és vezetőnek módosul a feladata. Alapvetően megváltozik az irányító és irányított- gazdasági szervezetek kapcsolata, a vállalatok együttműködése az ám- és piaci kapcsolatokban jut kifejezésre. Módosul a vállalatok s azokon belül az egyes részlegek feladata is. S hadd folytassuk a sort a különféle funkciókkal, a tervezés tartalmi változásaival, az értékesítés növekvő jelentőségével s az új tennivalók — pl. a piackutatás, az árupropaganda — előtérbe kerülésével. Aligha kétséges, hogy tízezreknek — vezetőknek és beosztottaknak, műszaki és gazdasági szakembereknek — kell megta- nulniok az új mechanizmus követelményei szerint dolgozni, amelyhez bizonyos idő mindenképpen elengedhetetlen. G aram völgyi István 1 untelések, zavargások Calcuttában A Nyugat-Bengália-i baloldali kormány elmozdítása ellen szerdán Calcuttában lefolyt nagyszabású tüntetéseket véres összecsapások követték a rendőrség és a tüntetők között. A halottak számáról T. K. Szén rendőrfőnök sem tudott vagy nem akart adatokat közölni. A sebesültek számát legalább száz főve becsülik. Köztük van a baloldali kormány két minisztere is. A rendőrség gumibotokat. könnvfakasztó gránátot használt, majd a város öt különböző pontján tüzet nyitott a kőzáporral és palackokkal védekező tüntetőkre. A tömeg mintegy húsz rendőrgéokocsit felgyújtott. megtámadta az elmozdított kormány politikai ellenfeleinek házait, ..nem kell koneressznsnárH kormány!” — kiáltozták. A AP szerint már ötszáz s letartóztatottak száma. Űj-Delhiben Dange az Indiai K. P. nevében figyelmeztetett a parlamentben, hogy a nyugat-beu- gáliai tömegek tiltakozni fognak, ha kormányukat eltávolítják és az emberéleteket fog követelni. böző ügyben „látogattak’ ide. A vállalatot minden esetben más-más személy A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat „vándor-bútorbemuía- tó” szervezésének a gondolatával foglalkozik. Az -1- múlt évek során a hazai bútorgyártás ugrásszerűen fejlődött, a külföldről Importált bútorokkal együtt nagymértékben megnövekedett a választék, ugyanakkor a raktár- és bemutató kapacitás változatlan maradt. így a vásárolni szándékozók legjobb esetben is csak a raktárban szemlélhették meg a bútorválaszték nagyobb részét. Az elképzelések szerint jövőre egy új lakóház földszintjén — míg a többi szinten a belső szerelési munkálatokat végzik — az iparcikk kiskereskedelmi vállalat bútorbemutatót rendezne. A lakóhelyiségeket teljesen berendezné a praktikusságnak és szépízlésnek megfelelően. Lakásonként más-más választékot mutatnának be, mégpedig teljes szoba, illetve konyha berendezéssel. így a vásárképviselte. írásos bizonyítékaik is mindig hiányosait voltak, ami miatt nem is tudtak minden ügyet időben rendezni. Az ilyen felkészületlenség sok munkaadónál tapasztalható. Munkavállalók is akadnak, akik csak utólag igyekznek megismerni munkaköri kötelezettségeiket, feladataikat, sőt utólag szereznek be saját érdekükben fontos okmányokat h’e’yszíni tárgyalás A jobb tájékoztatás érdekében a döntőbizottság úgy tervezi, hogy jövőre olyan vállalatoknál. — mint a 7-es AKÖV és esetleg a jászberényi gyárak — ahonnan aránylag sokar megfordulnak itt, helyszíni tárgyalásokat rendeznek. A munkahelyeken adódc vitás kérdések jelentős részét a vállalati döntőbizottságok intézik. Hozzáve- tőles^s számítások alapién mondható, hogy a vitás eseteknek csak 20 százaléka kerül el a területi döntőbizottsághoz. Ez az* is jelzi, hogy a megyében működő 260 elsőfokú döntőbizottság általában iól dolgozik. S hogy munká- iuk még eredményesebb íe- hce.s°n. a <zakszervezpt közreműködésével — az elnökök és elnökhelyettesek részére táiékoztató oktatást is szerveznek. lók alaposan körülnézhetnének, lehetőség nyílna helyszíni rendelésre, sőt a lakástulajdonosok . talán nem is fogják engedni, hogy a már berendezett szoba-konyha összhangját megbontsák, s elszállítsák a bútordarabokat. Bizo* nyára sokan fognak élni a lehetőséggel, hogy helyben megvegyék az egészet. A megyei baromfikeltető vállalat négy üzemében 5 millió 700 ezer baromfit keltetnek, amely 200 ezerrel több a tervezettnél. A legtöbb. 4 millió 200 ezer ebből ,a csirke. A termelőszövetkezetek általában a húshibrid csibéket keresték, s egy milliót vettek át felnevelésre. Keresték a gyöngyöst is, de ebből csak jövőre keltetnek, mintegy 90 ezret. A vállalat üzemei 1968Hta: Tájékoztató a téti tüzel ti ellátásról # Egy a háromszáz közül Forradalmi borellatás Fesziivát-dijas fiintek Jászberényben (Tudósítónktól) Az SZMT és a jászberényi szakmaközi bizottság rendezésében ma egésznapos munkavédelmi filmbemutatóra kerül sor a Déryné művelődési ház klubjában. A bemutató célja, hogy gz üzemeik és intézmények vezetőinek felhívja a figyelmét, , milyen nagy segítséget. adnak a munka- védelmi filmek a balesetek megelőzéséhez. Az SZMI' munkavédelmi bizottságának tapasztalatai azt bizonyítják, a baleseteknél igen jelentős szerepet játszik az a tény, hogy a dolgozók nem ismerik lel idejében a veszélyt. Ä mai napon látható filmek — melyek a IV. Nemzetközi Munkavédelmi Filmfesztiválon díjat nyertek — a munkavédelmi agitáció hathatós eszközei. Természetesen a bemutató csak akkor éri el célját, ha a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetői, dolgozói okulnak a látottakból, elfogadják a filmek alkotóinak érvelőt. E. Z. Ezer pályamű gyerekektől Tetemes postaforgalma volt egy hónapon át a kulturális kapcsolatok intézetének: csaknem 1000 pályamű, színes rajz, akva- rell és olajfestmény érkezett a Dorottya utcai székházba, hogy innen továbbítsák Indiába, ahol az idén is kiírták a gyermek- művészek nemzetközi pályázatát. Művészeti zsűrizés után még a héten kiküldik Űj-Delhibe az ország minden részéből beérkezett pályaművek válogatott kollekcióját. ban félmillióval keltetnek több baromfit az ideinél. A várható mennyiség 80 százalékát a tenyésztők — elsősorban a termelőszövetkezetek — már le is kötötték. Jelentős a földművesszövetkezetek keltette menynyiség is: csibe és pulyka együtt 708 ezer. Jövőre itt is elérik a 2 milliót, mert kettő helyett négy állomást működtetnek. B. E. Vándor bútorbemutató P, S. Hat és félmillió napos baromfi jövőre lesz gyöngyös is Inkább a fegye'mi A megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottsághoz több mint 660 ügy érkezett eddig az idén. Az utóbbi egy hónap alatt tárgyalt negyven ügyből harminchármat a dolgozók kezdeményeztek és csak hetet a munkaadók. Ez a2 arány nagyjából érvényes az idei és az előző évekre is. A negyven esetből tizenhat alkalommal maradt érvényben a vállalati intézkedés, tizennyolcszor történt módosítás és ót alkalommal kellett a bizottságnak új eljárást indítványoznia. Felkészületlenül mennek a bizottsághoz
