Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-23 / 277. szám
IWt. november 23. SZOLNOK MEGTE1 NÉPLAP 3 „Maszekok vaßi/uuik A szolnoki fmsz gyümölcsfa főlerakatánál nagy a forgalom. — Eddig már csaknem nyolcezer gyümölcsfát éríékesítettek. Megyénk területén egyébként — a szolnokin kívül — a jászberényi, a kunszentmártoni és a karcagi főlerakatok látják el gyümölcsfával az fmsz-eket. Ez év őszén egyébként 80 ezer osemetét hoztak forgalomba a háztáji gazdaságok részére. LOJZI BÁCSI, A PROPAGANDISTA A népművelőket — érthetően — sokat foglalkoztatja manapság az a gondolat, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése milyen hatással lesz a népművelésre, növekszik- e annak szerepe, vagy az ideológiai nevelő munka rovására is menő szűk prakticista szemlélet lesz uralkodó? Aggodalmunk nem megalapozatlan, hiszen az új gazdasági irányítási rendszer az eddiginél nagyobb önállóságot biztosít a vállalatok vezetőinek, s közülük néhá- nyan bizonyára kevesebbet fordítanak majd a termelő erők szubjektív oldalára: az emberre. Pontosabban szólva annak nevelésére és képzésére. Már is tapasztalható volt például, hogy a népművelési formákat kötelező foglalkozások (balesetvédelmi, tűzrendészed oktatás) lebonyolítására akarták felhasználni egyik gépjavító állomásunkon. Az egvik népművelőt meg azzal utasította el egyik tsz-elnök: „maszekok vagyunk mi kérem”. Magvarán szólva nem tartoznak beszámolni' senkinek. Ezt n°m is vitatja senki. Annál inkább nem, mert nem a gazdaságok. vállalatok kötelezettségéről, hanem 161 felfogott érdekéről van szó a népművelés hatékonyságának növelésekor. Köri*mert ugyanis, hogy a teljes értékű szakképzés lehetetlen általános műveltség nélkül. A szakképzés hasznára pedig íme a bizonyság: S. G. Sztru- milin szovjet közgazdász megvizsgálta, hogy 1960- ban miiven tényezők hatására állt elő a Szoviet- unió 140.8 milliárd rubelnyi össznemzeti jövedelme Megállapította, hogy az össztermelés, illetve a nemzeti jövedelem növekedésének 23 százalék* a szakoktatás kiterjesztésének, !1- letve a ■' -»lgozók szakmai műveltsége növekedésének köszönhető. Könnyű a következtetés: a piaci igényekhez gyorsabb alkalmazkodást követelő úi gazdasági mechanizmus nemcsak szél°s látókörű vezetőket, hanem iól- k^pzett munkás törne-tekét is nélkülözhetetlenné tesz. A népművelés szerepe tehát jelentős mértékben kell. hogy növekedjék. Eredmé- nvess^ének azonban több feltétele van. — nem utolsó sorban pénzügyi vonatkozású. Mindenkénner, jn. dokolt lenne az eddigieknél többet fordítani ilyen célokra. Addig uevanis. míg távalv a tanácsi szervek megyénkben, több mint 2*1 millió forintot fordítottak népművelési célokra, s ez idén körülbelül ugyanannyit, addig a mérvéi tsz- ek, vállalatok. ktsz-ek, földművesszövetkezeiek és egyéb szervek ö=cz esen mindössze kilenc és fél mii. lliőt. Idei összesített előirányzatuk 8,5 millió. Bármennyire furcsán hangzik azonban, az előirányzatok jelentősebb emelése nélkül is hihetetlen nagyságú összegeket tudnánk a népművelésre fordítani, ha akarnák a helvi vezetők. Termelőszövetkezeteink kulturális célokra kiadott pénzének könyvelési tételeit vizsgálva ugvanis gyakran találunk ilven adatokat; „bor. pálinka, konvak. hurka. kolbász beszerzésére 12 ezer forint.” Nem tudni, mi ebbői a kulturális célkitűzés? Egv másik tsz kulturális rendeltetésű kiadásában fiH: Május 1-re és a nőnayra 25 ezer forint Ha az ilyen tételeket összeadnánk a megyében, néhány millió forint összejönne. Ezért állítom, hogy lényegében ugyanennyi pénzből is intenzívebbé lehetne tenni a népművelést. Hogy mi módon? Mindenekelőtt az volna kívánatos, hogy hozzáértő emberek elképzelései szerint valóban népművelési célokat szolgáljon az erre a célra előirányzott ösz- szeg. Ezért — az eddigi gyakorlattól eltérően — nem is az önálló feladatok megoldására kellene törekedni a tsz-ekben, vállalatoknál. hanem a művelődési intézmények közös fenntartását szorgalmazni, s közös feladatok megoldásában résztvenni. Persze a körülményektől függően helyes, ha egy-egy tsz a községtől távoleső tanyavilágban klubot tart fenn, de sokkal célravezetőbb lenne, ha a falvakban a művelődési intézmények közös fenntartására törekednének. Kőmé-'énként a* összeadott pénzből ugrásszerűen lehetne fejleszteni a népművelést A sok tiszteletdíjas helyett függetlenített emberek végezhetnék például a munkát Nemcsak egyébiránvú feladatoktól szabadulnának így a népművelők, hanem a i,státuszért’’ jobban lehetne válogatni köztük, szakképzett. rátermett embereket lehetne munkába állítani. — következésként tartalmasabbá válna a népművelés. Sorolhatnánk tovább a népművelési intézmények közös fenntartásának további előnyeit, melyek végső soron nemcsak nébánv tsz-tag. vagv vállalati dolgozó (gondol innk a vacsorákra. a külföldi utak fedezésére), hanem az egész közösség érdekeit szolgálják. Minden ok megvan tehát a művelődési intézmények közös fenntartására, hiszen megfelelő ellenszolgáltatás kannak támogatásukért a vállalatok, mégis csunán Jászberényben beszélhet, nek nagvohb mérvű févi hatvanezer forint) vállalati r&izirőtolről. s en-allojt cséretreméuó földművesszövetkezeti támogatásról Mezőtúron és a tiszafüredi járásban. Mesénk több’ részén lénvagéV'n üreg az ilven címen kifizetett ősz- szegek nv’lvántartására szolgáló rubrika. 4 koros feladaiok megoldására fordított ösz- szegről szóló kimutatás már sokkal kedvezőhb kén-»t mutat. A jászberényi járásban például tava’v 41 ezer, a kunszentmártoniban 47 ezer. a szolnokihan pedig 2ű4 ezer forintot fordítottak ip'en célokra. s alig találni ölvén h el rét. ahol erre semmit se költöttek. Ez arra vall, hogv a falunapok. író—olvasó találkozók megtartása, a művészeti csoportok fenntartása, szakkörök működtesse stb. egvre inkább közös üggvé válik. Jó lenne, ideje lenne, ha azzá válna annak a 8—9 millió forint többségének felhasználása is, amely a tanácsi kiadásokon túl hivatott szolgálni megvénk népművelését. Utóvégre nem maszekok pénzéről van szó. még ha némelyik gazdasági vezető úgy is gondolia, hanem szocialista közösségek pénzének megfelelő befektetéséről. S a népművelésre fordított összeg csak’s hasznos be" ■ ’ «■ -s ± * - 1- 3. Uta' b hat jászsági tsz végzett a mélyszántással A jásztelki Tolbuchin Tsz után újabb hat közös gazdaság fejezte be az őszi mélyszántást a Jászságban. Mégpedig a jászír iséri Kossuth és Táncsics, a jászapáti Velemi és Alkotmány, valamint a jászárokszállási Táncsics és Béke Termelőszövetkezet. • • Öntözéssel termesztik az almát (Tudósítónktól) A törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezet és a Surjáni Állami Gazdaság jó hírnevét a gyümölcstermesztéssel alapozta meg az országban. Gyakran fogadnak látogatókat, külföldi szakembereket is. Szerdán megyénk 32 közös gazaságának gyümölcstermesztő szakemberei voltak vendégeik. A törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezetben Búzás Bálint íő- kertész mutatta be a gyümölcsöst. Elmondotta, hogy az 1962. évi közgyűlési határozat alapján 500 hold nagyüzemi gyümölcsöst telepítenek, amelyből már 344 hold telepítése megtörtént Alkalmazták a legújabb módszereket, így 138 holdon „Hungária sövény”, 200 holdon pedig „Bousche- Thoha” sövényrendszert. Az 500 hold területet fél-stabil AC nyomórendszerű öntözőrendszerrel beépítették, körülkerítették. Almából az idén már 10 790 mázsát szüreteltek. Felépül a napokban az első 50 vagonos hűtőházuk, majd ezt tovább bővítik 200 vagon befogadására. A Surjáni Állami Gazdaság hilléri 40 holdas gyümölcsösét is tanulmányozták a gyümölcskertészek. Számos országos esemény kanott helyet a KISZ 1967 —1968-as kultúrák s programjában. Az első kezdeményezés sikerén felbuzdulva ismét sorompóba szó lítják a politikai dalok műfajának művelőit, a zeneszerzőket, szövegírókat és előadókat, akiktől ezúttal is azt kérik, hogy korszerű knrnoozíc'óiú és hangszerel ésű művekben foglalkozzanak korunk nagy kérdéseivel, az ifiúság érzéseivel és gondolataival. A nál vázaira beérkező alkotásokból megrendezik a politikai dalok második fesz- ti vállát. Életrehivják az „Ifjúság és népművelés” fórumot, am elvnek tanácskozásain a fiatalok l°gkülönhő7Őbb rétegeinek képviselői a hivatásos szakemberekkel egvütt vitatják meg közös gondjukat. a városokban és falvakban most felnövő nern- 7eöák kulturális helvzeté- nek. művelődésének Idő— Amikor meghallottam, hogy engem akarnak felkérni a röpgyűlés beszámo lójának megtartására, meglógtam a munkahelyről. Ebédidőben volt a röpgyűlés, nem is tértem vissza dél előtt. Pedig Váradi Alajos soha nem volt munkakerülő. A tanoncidővel együtt negyvenhat évet húzott le a szolnoki járműjavítóban. — Na — sóhajtottam — ezt megúsztam. Csak akkor néztem nagyot, amikor munkahelyemen várt az üzenet: többször kerestünk, de nem találtunk. Itt hagytuk a beszédvázlatot, tartsd meg a beszámolót. A teherkocsi osztályon sokan dolgoztak akkor is. A röpgyűlésen voltak vagy ötszázan. Váradi Alajos akadozva beszélt. Nehéz munkához szokott kezében szemmel láthatóan remegtek a papírlapok. — Húztak is utána a munkatársak, hogy úgy reszketek egy kis beszéd megtartásától. Zavaromban lódítottam. Azt mondtam nekik; hideg tejet ittam, attól reszkettem úgy a röpgyűlés alatt. szerű kérdéseit. Szombathelyen nemzetközi versenv- nvei egyidejűleg bonyolítják le a 6. magyar társastánc-bajnokságot. Az ifjúsági klubokban, a művelődési házakhan és egvebütt nagvszabásúnak ígérkező vetőtkedősorozat előzi meg a döntőt. Kecskeméten az ország legfőbb műkedvelő vers- és prózamondói találkoznak maid. Megyénként megrendezik a falusi és termelőszövetkezeti fata'ok kulturális illetve művésze, ti sereeszemiéit: a mező- gazdasági szakmunkás tanulók, valamint a falusi versmondók ezenkívül országos versenyen is megmérkőzhetnek. A in vő év nvarén úira megnyitják az ifiú kénzőművészek táborát, amé|vhen a nem hivatásos fiatal fes+ők, szobrászok. grafikusok kénviselőinek sónak alkalmat arra. hogv neves mesterek irá- nvftásáral glknssan-k. s gyarapítsák ismereteiket. Azután lassan-lassan hozzáedződött a beszédhez, megkedvelte az agitációs és propaganda munkát. 1947- ben, a választások előtt agitátorképző tanfolyamon vett részt, s elvtársainak tovább adta a tanultakat Kellő felkészülés után mentek ki egy-egy faluba a járműjavító kommunistái. Házról-házra járva agitáltak, s közben falugyűlésre hívták az embereket Az előadó is mindig közülük került ki. Feladatukat mindig munkaidő után végezték. Negyvennyolcban négyhetes pártiskolát végzett. Hazatérése után propagandista lett az egyik körzetben. Azóta minden évben vezet valamilyen tanfolyamot Az átszervezés idején hónapokat töltött kint a megye falvaiban. — örömömet lelem a pártmunkában. Valamikor nem gondoltam erre. Igaz, gyűlöltem a nyilasokat, de nem rokonszenveztem a kommunistákkal sem. Részben elhittem azt, amit róluk híreszteltek. Aztán, az egyik bombatámadás alkalmával egyszerre halt meg apám. anyám és három húgom. Talán az döbbentett rá, hogy nem elég gyűlölni a fasisztákat, az urakat. hanem tenni is kell ellenük. Tegnap Szolnokra látogatott Meskó Károly, az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének alelnöke, hogy tájékoztassa a város egészségügyi dolgozóit a nemrégiben megtartott V. kongresszus határozatairól. Többek között szólt a tervNegyvenöt januárjában már szakszervezeti bizalmi lett, márciusban pedig belépett a kommunista pártba. Azóta lelkes híve és terjesztője a marxista eszméknek. — Csak egy dolog nyugtalanít. Mégpedig az, aminek, mint propagandista tulajdonképpen örülnöm kellene: a szemináriumvezetők egyre inkább az egyetemet (a marxizmus—leninizmvs esti egyetemet és a többi főiskolát, egyetemet értve ezalatt) végzettek közűi kerülnek ki. Én nem végeztem egyetemet, s ezért meglehet, hogy néhány év múlva nem bíznak rám semmilyen tanfolyamot. Bár az is meglehet, hogy erőm se lesz már akkor, — hiszen nyugdíjas vagyok. Hallgatóinak azt szokta mondani: „nem elhitetni akarom magukkal a párt igazát, hanem megértetni.” De a hallgatók a kétszer kettő = négy igazánál többet tanulhatnak tőle: fáradtságot nem ismerő akaraterőt, ügyszeretetét, eszméink lelkes terjesztését. S mindemellett közvetlen emberséget. Bizonyára ezért köszönnek rá az utcán volt és mostani hallgatói, mondván: Lojzi bácsi, álljon már meg egy szóra... S. B. feladatokról, bér- és munkaügyről, munkavédelemről és munkásellátásról. Szó esett az 1968-ban bevezetésre kerülő 42 órás munkahétről. Olyan osztályokon aktuális, ez, ahol a dolgozók fertőzésnek vannak kitéve, vagy nehezebb a munkafeltétaí V. K. Megrendezik a politikai dalok második fesztiválját Egészségügyi dolgozók értekezlete
