Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-19 / 274. szám
m SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP X9S7. no\u*nber 19. Amikor megmozdul a Föld Q? BB (0 Ufl Mrtt ® BBSS Mo« 130 000 kalott (g)|gäj usbor 68 000 halott ■® HSflKlna 100(100 halott © M Calcutta 300 000 halott(6)SES Olaszorszla 50000 halott ©S3ŰD ^nazutli 16000 habit ©EBäKln» 130000 halott ©fSBTírtkomág 23 000 hatott [SanFtancl5co70000halott©E^T6Ky0 143 000 halott (Q)mE0 Marokkő 12 000'halott 75 000 halott (g) India 60 000 halott 45)tEf5B Irán 10 000 halott Megjelent az ENSZ legújabb, 18. statisztikai évkönyve: A különbőzé mutatóknak az évkönyvben alkalmazott számítási módszereit nem minden esetben fogadják el a szovjet közgazdászok, mindemellett ezek az adatok egészében véve képet adnak a világ kultúrájának fejlődési tendenciájáról. A világ népessége 1940— 1965 között egymilliárd fővel nőtt, s amellett a .népességnövekmény fene az utolsó évtizedre Jutott — Földünknek jelenleg S,3 milliárd lakosa van. A népesség növekedésének üteme a világ különböző körzeteiben lényegesen eltérő. Így például 1958—1965 köAs Ipari termelés zött világviszonylatban az átlagos népszaporulat évi 1,8 százalék volt, de ezen belül Afrikában 2,3 százalék, Észak Amerikában 1,6 százalék, Latin-Ameri- kában 2,8 százalék, Ázsiában 1.9 százaiéit, Európában 0,9 százalék, Óceániában 2,2 százalék. (A Szovjetunióban 1,5 százalék.) A világon 1965-ben 443 millió tonna acélt olvasztottak, s ennek több mint egyharmada Európára, kb. egy harmada pedig Eszak- Amerikára jutott Az ipar általános fejlődési adatait nézve, a szocialista országok a fejlődés üteme tekintetében számottevően megelőzik a kapitalista országokat. növekedése 1955—1965 között (1955=100) Ezen belül A földrengések érthető módon mindig is foglalkoztatták as emberek képzeletét Különösen akkor, amikor nagyobb méretű katasztrófáról, vagy mint a legutóbbi Időben, egymás után többször adnak hírt as újságok földrengésekről. A földrengések szám« azonban sokksl nagyobb annál, mint amennyit a hírlapok jelentései alapján elképzelhetnénk. Évente legalább 4000—6000 kisebb rengést észlelnek világszerte, de az úgynevezett világrengések is, amelyet a földkerekség bármely pontján képesek regisztrálni, átlagban 18 naponként megismétlődnek. A földrengésektől gyakran sújtott területek korántsem oszlanak el egyenletesen bolygónk felszínén. Az egyik legerősebben veszélyeztetett terület a Csendes- óceóp partvdiéke. a másik az Egyenlítővel nagyjából párhuzamos, attól északra helyezkedik «J. Az afrikai Atlasz- hegvségnél kezdődik (Agadir), észak felé a Pireneusokig terjed (Lisboa), kelet felé végigvonul a Földközi-tengeren (Messina), érinti Jugoszláviát (Skopje), Romániát (Bukarest). Görögország déli részét (Athén), Törökországot (AnatóHa). Perzsiát (Teherán) és a Kaukázust, a Hindu- kust, a Pamir és a Tyan-Sanyt (Taskent, Alma-Ata), a Karakorumot (Shrinagar). a Himaláját (Assam) és a hátsó-indiai hegységek erős hajlatót követve végülis a Maláj-félszigeten keresztül ax Indonéz szigetvilágig nyúlik. Földünk harmadik, Jelentős rengésövezetét a közép-óceáni hátságok Képviselik, főként a hossztengelyükben húzódó törésvonal mentén. Megemlíthetők még egyes vulkáni szigetek (pL Hamat, Izlaxid), továbbá a Karib-tenger térsége, az ottani mélytengeri árok és az azokat koszorú- zó vulkáni szigetek területe, valamint Afrikéban a Nagy Tavak vidéke és a Vörös-tengert szegélyező törések zónája. Egy-egy nagr rengés alkalmával olyan energiamennyiség szabadul fel, mint több száz atombomba robbantása alkalmával. Néha egész városok tűnnek el a Föld felszínéről. Ilyen katasztrófákat nem egy alkalommal feljegyzett már a történelem, ezekből a kiemelkedőbbeket térképünk is Jelri. BALALAJKA A MÁKSZEMBEN PORSZEMNYI ELEKTROMOTOR Mire képe* az emberi 1t é zf Nikoiaj Szjadrisztij uzsgorodl lakos a mikroszkopikus tárgyak készítésének művésze. Többek között olyan könyvet is írt, melynek össz- felülete 0,6 négyzet- milliméter. A montreali kiállításon bemutatták 3,4 milliméter hosszú hegedűjét Egyik parányi elektromotor j ának nagysága a köbmfl- liméter egy tizedré- sze. Aranyláncot is készített, amely csak mikroszkóp alatt látható. Orvosi mikro- műszereivel már sok ember életét megmentette, és akár hiszik, akár nem, a bolhát is megpat- \ kotta. Fog'alkoxása varázsló Egy fehér papírlapot helyez az újságíró elé. — Az hiába erőlteti a szemét, semmit sem lát rajta. Vállat von és kijelenti: — Nincs rajta semmi. Üres. Szjadrisztij mosolyog, felemeli a lapot és óvatosan mikroszkóp alá helyezi A hitetlenkedő újságíró egy parányi könyvet lát a papírlapon. Fedő’apja barna, rajta Sevcsenko arcképe. Az apró. összefűzött lapokon versek. A leghosszabb verssor 24 betűből áll, s hossza mindössze 0.85 mm És a csodák sorának még nincs vége. A könyv mellett egy bolha fekszik, lábán fényes patkócska. — Még amikor egyetemre jártam, újév előtt azon gondolkoztam, hogyan tréfáltam meg barátaimat valóban ötletes ajándékkal, »«vettem e*v 80 mikron hosszúságú hajszálat és ráírtam: Boldog újévet kívánok, barátaim! A végére pedig: Békét a világnak! — S akkor valamelyik barátom tréfásan megkérdezte, hogy a bolhát meg tudnám-e patkolni? Hát nem mondom, valóban nehéz volt — bolhát szereznem. Aztán egy barátom mégis szerzett egyet, én pedig elkészítettem a mikroszkopikus nagyságú szögeket, üllőt és kalapácsot Aztán rézből az emberi hajszálnál tízszer vékonyabb szeletet vágtam le az üllőre helyeztem és patkó formájúra kalapáltam. Sziadriszlij mikrovilága A varázskezű ember ezután még néhány tárgyat helyezett a mikroszkóp alá. Egy kettévágott mákszemet, amelyet arany kapcsokkal fogott össze. Dobozra emlékeztet. Egyik felében egy zenész arcképe, a másikban apró balalajka, az emberi hajszálnál vékonyabb. — A legnagyobb fejtörést — mint mondja — a húrok okozták neki. Még a legfinomabb pókháló is vastagnak tűnt mellette, így hát maga készítette el azokat is, műanyagból. A fehér porszemnek tűnő valamiről a mikroszkóp alatt kiderül, hogy elektromotor. — Es működik is. •Haszna azonban az orvos- tudományban felmérhetetlen. t Nikoiaj Szjadrisztij állandóan felül szeretné múlni önmagát. Számára minden, ami szabad szemmel látható, durva anyag. — A mákszem aaoobaa szár érdeme» arra, hogy megmunkálja. — Az apró tárgyak nagyon érzékenyek — mondja — még az ujjamból kisugárzó hő is árt nekik. VHágtermeléi Ezen belül: A Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok A többi ország Az Ipari termelés világviszonylatban gyorsabban nő, mint a mezőgazdasági termelés. Ez a szocialista és a kapitalista országokra egyaránt vonatkozik, beleértve a fejlődő országokat is. A fejlődő országokban az ipar és a mező- gazdaság gyorsabb ütemben nőtt, mént a fejlett tőkés országokban. A független nemzeti fejlődés útjára lépett számos ország iparosodása abban Jutott kifejezésre* hogy ebben ax Időszakban a fejlett tőkés országok ipari termelése évente átlagosan 5 százalékkal, a fejlődő országoké pedig 6,9 százaltit kai nőtt. A mezőgazdaság termelés növekedési üteme a két ország-csoportnak megfelelően 2,2, illetve 12 százalék volt. A fejlett tűkés országokban azonban gyorsabb ütemben emelkedett a munkatermelékenység. Ebben ax ország-csoportban Egész Energia Kitermeli Feldolg« ipar Ipar Ipar ipar 188 290 166 188 255 310 210 256 1CT 212 147 168 1950—1964 között az ipari termelés növekedésének 74 százaléka a munkatermelékenység emelkedéséből adódott, míg a fejlődő országokban a megfelelő adat — 35 százalék volt. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy a fejlődő országoknak bonyolult problémákat kell megoldaniuk. Az egy főne jutó élelmiszerfogyasztás az utolsó tíz évben Latin-Amerikában nem változott, Ázsiában csak jelentéktelen mértékben nőtt, Afrikában pedig még valamivel csökkent Is. Ez azt jelenti, hogy az éhség, amelytől az emberiség közel fele szenved- még mindig megoldatlan probléma. Bár a fejlődő országok a gazdasági növekedés üteme tekintetében megelőzik a fejlett tőkés államokat, az egy főre jutó termelés növekedési üteme tekintetében mögöttük maradnak, s s különbség egyre növekszik. Így például 1950— 1964 között az egy főre jutó bruttó nemzeti termék a fejlett tőkés országokban 51 százalékkal, x fejlődő országokban pedig 40 százalékkal nőtt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlődő országok csak akkor fejleszthetik sikeresen gazdaságukat, ha állandóan harcolnak politikai és gazdasági függetlenségükért, s a társadalmi-gazdasági reform- intézkedések programját hajtják végre. Érdekesek a világgazdaság jelenlegi strukturális változásait mutató adatok. Egyes iparágak termelésének növekedése között (1955=109) 1955—19« Ásványolaj Vegyipar Fémfeldol- Élelmiem gáztermelés gőzé ipar szeripar Egész világ Ezen belül: A Szovjetunió és a kelet-eu- lépai országok 309 399 344 333 V97 237 1» m Az ENSZ lakásügyi bizottságának egyik Jelentése szerint az egész világon összesen egymilliárd embernek nincs lakása, vagy pedig egészségtelen, illetve „emberhez nem méltó” körülmények között lakik. Az afrikai, éraiai és latin-amerikai fejlődő országok városaiba évente 200 millió új lakó érkezük- s hiányoznak az anyagi eszközök ahhoz, hogy akár a mai szinten is tartsák az egy főre jutó lakásállományt (Ford.: Hetényi Pál) Az éberség nem bizalmatlanság Ha a sündlsznót veszély fenyegeti, tüskéivel védekezik. Ez a legtermészetesebb dolog. senki nerr. tartja ezért öt bizalmatlannak. különösen nem barátságtalannak. A magyar ember sem sokra becsüli azt. aki „akkor vet lakatot az istállóra, amikor már kilopták a lovat belőle". E bevezető okoskodás után ülik la előállni a lényeggel; az éberségről van szó. Erről az egyesek által jóideje „kényesnek” tartott kérdésről. S hogy minden gyanút eloszlassunk. senki sem akar *VV szikrányit sen» visszacsempészni abból, amit az ötvenes évek elején az éberség jelszava mögött, erre hivatkozva elkövettek. (Gondolok itt a gyanú sítgatás és bizalmatlanság mérgező légkörére. az alaptalan vádaskodásokra. rágalmakra, ártatlanok meghurcoltatására, a törvénysértő eljárásokra koncepciós perekre stb.) Több mint egy évtized tapasztalatai bizonyítják ország-világ előtt, hogy mindez a múlté. Azt hiszem. ebben a nemzet egyetlen hevülete* polgára sem kételkedik. Most mégis az éberségről esik azó. s ennek oka, hogy úgy tűnik, néhol 0 fürdővízzel a gyerek is kiöntő- áött. Mintha egyesek még m« is szégyenlősen pironkodnának, ha valahol a kötelező éberség kerül szóba. Ha van ilyen szorongás — az csak politikai, ideológiai ellenfeleinknek használ. Azoknak, akik — új ezó- pustt meseként — a védekező sündisznót barátság- talansággal. bizalmatlansággal vádolják. Szétoszlottak a nagy remények Van talán valami különleges oka annak, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk? Nincs. Elmondhatjuk, hogy a helyzet általában kedvező. Az imperialisták részéről évekkel ezelőtt elindított ideológiai ellentámadás, az úgynevezett fellazítás! taktika — mind világosabban látható _ fennakadt a szocialista v ilág népeinek éberségén. Mondhatnánk úgy Is. hogy visszájára fordult. Az a nagy politikai aktlvitás, amely pártunk EX kongresszusára, majd a különböző társadalmi szervek közelmúltban tartott kongresszusaira kibontakozott és a gazdasági mechanizmus reformjára való felkészüléssel folytatódott — az elmúlt hónapokban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének ötvenedik évfordulóját ünnepelve, a csúcspontjára ért. Ez a politikai aktivitás egyben ideológiai, világnézeti harc is volt. Olvan harc. amelyben nem sok babér termett az imperialista lélektani hadviselés bajnokainak. Nagy reményeket fűztek az imperialisták a hidegháborús hangulat felkeltéséhez, az újabb és újabb ag- ressziós tűzfészkek felszításához. és nem utolsó sorban a nemzetközi munkás- mozgalomban keletkezett éles ellentétekhez; pontosabban a kínai vezetők egy- ségbontó. szakadár tevékenységéhez. Anélkül, hogy tagadnánk ezek negatív hatását. a számvetés mégis azt mondatja: ez a reményük sem vált be. mert az említett események, a világnniitikai helyset ilyen alakulása is fokozta a nemzetközi munkásmozgalom egységét, szolidaritását és éberségét Az ellenség nem tudott a bajainkból tőkét kovácsolni ellenünk. Hová vezet az ébertelenség Az általános kép tehát kedvező. S hogy mégis szólunk az éberségről, annak az itt-ott tapasztalható közöny, szájtáiiság, olykor vétkes könnyelműség és hanyagság. az ügy félvállról kezelése az oka. íme, néhány nem túl jelentős, de mégis kirívó példa. Egy amerikai mammut- monopólium egyik európai kirendeltségének a vezetője három év alatt ötször járt a megyében. Közben megismerkedett néhány gazdasági szakemberrel. Tőlük apránként olyan adatok birtokába jutott, amelyeket nyugati saitószervek — célzatosan beállítva és elferdítve — szocialista társadalmi rendszerünk ellen használhattak fel. Vajon gondoltak-e arra az érintett „hírforrások”, hogy az esetleges vidám poharazás közben miről fecsegnek? Nem arról van szó. hogy „aki kutyával játszik, bot legyen annak kezében", (a nyugati gazdasági, kereskedelmi partnerekkel, turistákkal se legyünk oktalanul bizalmatlanok) — de kérdezzük csak meg a külíöP4 VILÁG-SZÁMOKBAN V. Qromaka és L_ Ny zterov lamartatése alapján
