Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-18 / 273. szám

1967. november 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Önzés vagy mulasztás ? Egy múlt évi tanácskozás margójára ORSZÁGOSÁN tovább gyűrűzik a vita a gyer­mek- és ifjúsági színpad lehetőségéről. A szükséges­ségével mindenki egyetért, — elsősorban a pedagógu­sok, pszichológusok, nép­művelők, színházi szakem­berek, nem is beszélve a szülőkről! Teljes az összhang ab­ban. hogy gyermekeink színházi nevelése nem a legmegfelelőbb, egyrészt nem kezdjük elég korán a leendő, felnövekvő szin- ház'átogató közönség ne­velését. másrészt nem az életkori sajátosságoknak megfelelő színházi ráhatást biztosítunk a gyermeke­inknek. A gyermeklélektan meg­állapította, hogy az összes művészetek közül éppen a színház — a maga össze­tettségével — gyakorol a legnagyobb hatást a gyere­kekre Ebből következően a színházi élmény nevelő hatása az egyik legerősebb. Egyetlen művészeti ág sem tudja például annyira ki­váltani a kis nézőkből a jó és a rossz közötti kü­lönbség felismerését, mint a színpadi cselekmény. Az etikai nevelő erővel párhuzamosan hat a szín­ház ízlésfejlesztő hatása. Az élőképi és a zenei kompozíció egységének ere­je olyan hatású, amelyet más nem pótolhat: sem a mozi, sem a televízió. Ha csupán az előzőekre, a gyermeki gondolatvilág fejlődése és a színházi él­mény összefüggésére gon­dolunk. már levonhatjuk a következtetést, hogy a gyermekeink neveléséből nem maradhat ki egy olyan számottevő eszköz, mint a színházlátogatás. A KÖZÖNSÉGNEVELÉS olyan hatásos módjáról mondanak le színházaink, amikor nem tűznek műso­rukra mesejátékokat, ifjú­sági darabokat, amelyet semmi sem tud pótolni! Sajnos már igen hosszú idő óta megoldatlan a gyermekek színházi neve­lése. Miért? A kérdés sokrétű elem­zést igényelne, mert meg­lehetősen bonyolult. Áz azonban biztos, hogy vidé­ki színházaink a ielenlegi körülmények között — a műsorterv feszítettsége miatt — nem igen vállal­kozhatnak arra. hogy te­hertételként az évi műso­rukra egynél több mesejá­tékot. illetve ifjúsági dara­bot bemutassanak. — Az évi nyolc-tíz premier és a tájelőadások miatt még ez is nagy erőfeszítést kíván­na meg színházainktól és még mindig csak egy gyer­mek-, illetve ifjúsági da­rab lenne a szezonban! A MEGOLDÁST a szín­házi szakemberek a terüle­tileg egymáshoz közel fek­vő színházak együttműkö­désében látják. Vagyis: há­rom-négy egymáshoz kö­zelfekvő színház bemutat­na egy-egy mesejátékot, if­júsági darabot, vagy az irodalmi oktatást elősegítő drámát és a helyi bemuta­tó után a szomszédos szín­házban lépne fel a vendég- együttes. Tehát csere-elő­adásokkal szaporítanák az egy-egy színházban bemu­tatott mesejátékok, ifjúsá­gi darabok számát, s amel­lett, hogy a kis közönség jól járna, a színház anya­gilag sem fizetne rá. Nincs ugyan még ér­demleges tapasztalat arról, hogy részleteiben mennyi­ben válna be ez a megol­dás. de tárgyilagos ellen­érvekkel sem lehet támad­ni! — Éppen ezért örül­tünk, amikor az elmúlt év szeptemberében három al­földi színházunk, a kecs­keméti Katona József Szín­ház, a Békés megyei Jókai Színház és a vendéglátó szolnoki Szigligeti Színház vezetői az említett megol­dás mel’ett döntöttek szol­noki tanácskozásukon. A ..szomszédvárak” vál­lalták. hogy ha a legna­gyobb erőfeszítések árán is, de műsorukra tűznek egy-egy darabot a legif­jabbaknak, illetve a serdü­lőknek. Az értekezlet óta már több mint érv év telt el, de sajnos megvalósulatlanul maradt az elképzelés, an­nak ebenere, hogv a Műve­lődésügyi Minisztérium színház-' főosztálya is a tá­A STOMVOKT q-HcriiVeti Színház — túlmunkában — az elmúlt tólen bemutatott unván egy meset-'tókot, a Többsíncs királyfit, de nem mozdult ki a megyehatáro­kon kívül, ahogyan — az egyezség ellenére — a szomszédaink sem aiánl- koztak szolnoki vendégsze- renl ésre. A gyermek- és -fiúsáéi darabok műsorra tűzésé­nek kérdése tehát ismét nvugvórontra jutott, meg­feneklett. Meddig még? — tiszai — I Milyen lesz az új egri vár? Az újságolt már hírül ad­ták, hogy jövő tavassza’ filmre viszik Gárdonyi Gé­za: Egri csillagok című re­gényét. A forgatásra csak nem fél évig készülnek elő Űjra fel kell építeni ugyan­is Eger várát, mert az ide múlásával a vár és a vá­ros modem arculatot öl­tött. s a kömvék kéne tel­jesen más. mint Dobó ide­jében volt. Nem díszletvár épül, hanem kőből emeli építmény amely évekig ál1 majd. B’zonvára több más film felvételeihez is fel tud­ják használni, s várjátékok, ifjúsági rendezvények meg­tartására is alkalmas lesz Nagv gondot jelent a hely­szín kiválasztása. Olyan he­lyen kell ugyanis felépíteni a várat, ahol több kilomé­ter távolságban nincs em­beri település. A film-vár területe az eredetiének egyhamnada lesz. A falak 4—8 méteres magassága azonban meg­egyezik az 1550-es évek vá- ráéval. Nemcsak külsőleg hasonlít majd a vár az egykorihoz, a belseje is kö­veti Gárdonyi leírását. Áll maid Dobó háza. lesz gyi. lókjáró. s látható lesz s Székesegyház megmaradt része is. A vár körül virí tanak a török sátrak. Igen nagy szerencse, hogy a ma divatos camping-sátrak alakja megegyezik a török katonák sátrával. ígv csak a vezírek sátrait kell le­gyártani. A varróműhelyek­ben készülnek már a ru­hák. Tizenegyezer magyar és török ruhára lesz szük­ség. A szakemberek hó­napokig kutattak a hazai és külföldi múzeumokban a korabeli ruhák és fegyve rek rajzai után. A filmben több mint tíz­ezer statiszta működik köz­re, ilyen hatalmas tömeg magyar filmben edáig még soha nem szerepelt. A hon­védség több alakulatot a filmesek rendelkezésére bo­csátott. A katonák a KISZ- fiatalokkai együtt segítenek az építkezésben is. A ter­vek szerint április végére, május elebóre áll már az új egri vár. Arany ezerforintos: több m’-nt 8 dekát nyom Kodály Zoltán emlékérmék alanyból és ezüstből Nemrégiben elhunyt vi­lághírű zeneszerzőnk, Ko­dály Zoltán születésének 35. évfordulójára — pénzügy- miniszteri rendelet alapján — 500 és 1000 forintos arany, valamint 25, 50, 1U0 forintos ezüst jubileumi emlékérmet bocsátanak ki. A hír csak néhány napja látott napvilágot a Mr gyár Közlönyben, s máris az ér­deklődők százai ostromol­ják a Magyar Nemzeti Bank illetékes osztályát: mikor jelenik meg az uj jubileumi emlékérem a pénzforgalomban? A rende­letnek ugyanis van egy mondata, amely szerint a Kodály-emléfe érmek pénz­nek. tehát fizetőeszköznek minősülnek. Munkatársunk kérdéseire az illetékesek a következőket válaszolták: — Az érméket már nyom­ják az Állami Pénzverdé­ben, és a napokban kerül­nek forgalomba — hangzik a válasz. — Általában két­féle emlékérmét ismerünk: az egyik csupán emlékérem (ilyen volt a Bartók tiszte­letére kibocsátott érme), a másik — művészi értéke mellett fizetőeszköz is egy­ben. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a Kodály-jubileu- mi érmek is. Az, aki sze­rencsés birtokosa lesz vala­melyik emlékérmének: akár vásárolhat is vele. — Hány darab Kodály- emlékérme készül? — Aranyból (900 ezrelé­kes finomságú): ezer darab 500 forintos és ötszáz 1000 forintos címletet vernek. Súlyuk tekintélyes: az 1000 forintos ötven milliméteres átmérőjű érme, 84 104 gram.mot nyom, az 500 fo­rintos negyven milliméter átmérőjű emlékérem pedij pontosan a felét. — A 25 forintos ezüst-ér­méből tizenötezer darab, az 50 forintos címletű emlék­pénzből szintén tizenötezer darab készül, s a 100 forin­tos ezüst Kodály-emlék- éremből pedig tízezer dara­bot vernek. — Az emlékérme terve­zésére az idei nyáron pá­lyázatot hirdettek. Az Ipar­művészeti Tanács és az Ál­lami Pénzverde képviselői­ből alakult zsűri a bekül­dött munkák közül Kiss Nagy András szobrászmű­vész érmetervét fogadta el. Valamennyi címlet azonos: az érmék első lapján Ko­dály Zoltán jellegzetes arc­képe látható, körülötte Ko­dály Zoltán 1882—1967 fel­irattal., A hátlapon „Magyar Népköztársaság” köriratban egy páva áll — a zeneköllő egyik legismertebb művére, a Felszállóit a pávára utal —. alatta a címlet értékét jelző szám — tehát 1000, 500, 100, 50, 25 —, ez alatt „Forint” fp'^rat és a gyár­tás éve: 1967. Az érméket már készítik az Állami Pénzverdében: a napokban forgalomba ke­rülnek — (Bozsán Endre felvételei) Termelő­szövetkezetek új növénybiztosítása az alábbi kockázatokkal bővült Szántóföldi növények téli elemi kára (fagy, ár- éa belvíz stb.) — viharkárok — érés idején a lábon álló szem- és magtermésben — augusztus IS—ok­tóber 31 között, — téli almában — palántáról nevelt zöldségnövények tavasai fagykárai. Talajjavító Vállalat vonta tá i est11 öke I keres felvételre Jelentkezés- Szolnok Cukorgyár gazdasági épület. A szajoli Vörös Csepel Mg. Termelőszövetkezet eladásra felajánl 2 db. 2 éves SZK 4-es szov!et Komijául megegyezéssel Az új dip’omások © helyezkedésének fő módszere a jövő évtől a pályázat A munltaközvet tőkhöz is fordulhatnak A kormány nemrégiben módosította a felsőoktatás­ból kilépő fiatalok munka- baáüásának rendszerét. A jövő évtől — tehát már az 1968 ban végzők is — kö­töttség nélkül, a mindenki­re vonatkozó általános sza­bályok szerint helyezked­hetnek el. Mint a Munkaügyi Mi­nisztériumban elmondották, állami szerveink messze meng segítséget kívánnak nyújtani az egyetemekről, főiskolákról kikerülő fia­talok elhelyezkedéséhez. El­helyezkedésük fő módszere a pálvázat lesz. Már ké szülnek. s decemberben megjelennek az illetékes miniszterek rendelkezései, amclvek a pályázatok meghirdetésiének módját, időpontját szabályozzák. A vállalatokat természetesen nem lehet arra kényszerí­teni. hogy pályázati úton vegyenek fel új szakembe­reket, érdekük lesz azon­ban. hogv éljenek ezzel a lehetőséggel mert a jelent­kezők közül így a számuk­ra legmegfelelőbbeket vá­laszthatják ki. Az elhelyezkedést kere­sők részére rendelkezésre állnak a tanácsok munka­ügyi szakigazgatási szer­vei is. vagvis a munkaköz­vetítők, aki tehát állást akar és a nálvázati felhí­vások között nem talált megfelelőt, az Budapesten a fővárosi tanács, vidéken pe­dig a megyei taná -sok mun­kaügyi osztályához fordul­hat

Next

/
Thumbnails
Contents