Szolnok Megyei Néplap, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-17 / 272. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI 1 A MEGYEI PÁRTBl70TTfiift Éc A MCftvw TAHÁ.-c I APU XVIII. évfolyam, 272. szám. Ara t 50 fillér 1867 november 17, péntek. Két-három hétig tart még a hajrá Leálltak a szeletprések „Kíméljük a vasutat" — Miért csúszott ax árokba két csuklós ? — Az új darabáru fuvarozásról, az őszi terménybetakarításról és a vasút helyett közúton történő szállításról tanácskozott tegnap a megyei szállítási bizottság. Mint ismeretes, a közelmúltban a megye 38 helyén szűnt meg a darabáruk felvétele vasúti szállításra, s ezeken a helyeken most már kiadás sincs. Különösen a rakodás! lehetőségek kihasználása volt eredményes az utóbbi hó- napak alatt, mert amíg országosan 50. addig Szolnok megyében 62,1 százalékos volt a járművek raksúly kihasználása. Erre mindenekelőtt az oda- és visz- sza fuvarozás jó megszervezése a magyarázat. — A2 egy tonna árura jutó állásidő is kevesebb az orszáA MÁV helyett az autó- közlekedési vállalat bonyolítja le ezt a munkát. A vasúttól átvett fuvarozott áruk mennyiségének növekedése bizonyítja, hogy hasznos volt a módosítás. Júniusban 12 089 tonna, szeptemberben pedig már 16 335 tonna árut szállítottak darabáruként. gosnál, a 0,72 óra helyett 0,50 óra. Ezek az eredmények jelentősek, s még tovább is javíthatók. A kunszentmártoni járásban van erre elsősorban szükség, ahol az üzletek nyitvatartási ideje eltérő és így a darabárus küldemények leadására, a göngyölegek felvételére néha órákat kell “várakozni a gépkocsikkal. Ezen előreláthatólag eredményes tárgyalásokkal és a MÉSZÖV közbenjárásával sikerül változtatni, November 20-ig felsxtdik a cukorrépát A szállítási bizottság egyik legfőbb gondja volt az utóbbi időben a mezőgazdasági termények betakarítása, illetve közúti szállításának lebonyolítása. A továbbítás zömét szombaton és vasárnap végezték az AKÖV gépkocsijai. — Szeptember 25-e óta minden hét végén szervezett szállítás volt a megyében. Egy-egy vasárnap átlag 273 gépkocsival dolgoztak, s egy-egy napon öt-hatezer tonna súlyt szállították el. Méfe 2—3 hét végére, azaz szombat, vasárnapra van szükség ahhoz, hogy a mezőgazdasági termékek zömét elszállítsák. A cukorgyár tájékoztatása szerint november 20-ra várható a cukorrépa felszedése, s a hétezer vagon nyi prizmá- zott termény üzembe való továbbítása már könnyebb lesz. A bizottság megállapította, hogy a nagyobb gép- járműparkkal rendelkező vállalatok is sokat és jói segítették a szállítást. — A TITÁSZ-nak ezekben a napokban is 6—8 gépkocsija fuvaroz mezőgazdasági terméket A járművük elszállítottak a cukorgyárból 5— 600 vagonnyi szeletet is Itt azonban a számításokba hiba csúszott. A gyár szeletprései ugyanis október közepén felmondták a szolgálatot és a szeletet újból nyersen hordják az üzemből Emiatt az utak sokfelé síkosak, s két csuklós autóbusz Szolnokon éppen emiatt csúszott árokba. Készülődé# a vauit villamosítására Októberben gyors intézkedés történt arra, hogy egyes termékféleségeket vasút helyett kizárólag közúti járművekkel szállítsanak. Az átterelés kezdete óta naponta 50 vagon cukrot szállít az AKÖV Budapestre és Nagykőrösre. Ugyanakkor közúton bonyolították le a megye rlz.s*ermésének továb vitását a karcagi hántoló malomba, s gabonából is 90 vagonnal szállítottak. A közútra való áttérés, a vasút „kímélése” iórészt előkészítése annak a nagy munkának, amelyet a pályaudvar rekonstrukciója keretében, illetve azzal egyidőben a nyíregyházi vonal villamosítása jelent. Tájékoztatás szerint az erre vonatkozó tervek kidolgozásának előkészítését megkezdek. A munkálatok megindulásáról fiz érdekelt vállalatokat, szerveket időben értesítik. Város-e a város ? A megyei statisztikai hivatal nagy figyelmet érdemlő tanulmánya a Szolnok megye 10 éves kommunális fejlődéséről szóló füzet. A teljességre törekvés nélkül — ez már az újság megszabott terjedelme miatt sem lehetne, mivel a tanulmány 62 oldalas nagyméretű füzetben fért csak el — érdemes néhány megállapítást közelebbről is megismerni. Mindenekelőtt: a kommunális ellátottság tízéves fejlődését tartalmazó kiadvány részletesen tartalmazza a lakásépítkezésekre, a lakásállomány és népességszám alakulására, az úthálózat, zöldterület növekedésére, a köztisztaságra, a közmű- és energiaellátásra, a fürdőkre, a helyi közlekedésre vonatkozó adatokat. Erénye £ tanulmánynak, hogy a megye helyzetét az országos egészből nem kiszakítva vizsgálja. Huszonkét alföldi megye adataival hasonlítja össze elért eredményei lkot, s mutatja meg mely területen maradtunk e*l a fejlődésben. Számomra érdekes volt megtudni: a komplex mutatók szerint (az előbbi vizsgálatok összességét jelenti) Szeged 39, Debrecen 24 százalékos pontértékkel előzi meg Szolnokot. Ennyivel jobb ott a kommunális ellátottság, Viszont a rangsorolásban megyénk többi városa: Törökszentmiklós, Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás és Túrkeve a települések sorrendjében a 16—20. helyet foglalják el. Hol szorít a „cipő”? Példának lehet sorolni, hogy Jászberényben, Karcagon, Törökszentmiklóson, Túrke- vén az emeletes lakóépületek aránya 1960-ban még s fél százalékot sem érte el, holott az egyik meghatározója a várossiasságnak. Bizonyos fokig ez érthető is, mivel a lakóházak töobsége például Kisújszálláson, Túrkevén az 1900-as év előtt épült. Ha az úthálózattal, a zöldterülettel való ellátottságot vizsgáljuk, szintén kiderül, hogy míg Szolnokon ezer négyzetméter be.területre 35,3 négyzetméter út, 10 négyzetméter járda jut, addig Békéscsabán ez a szám 75,6, illetve 10,2, Kalocsán 67.4—13,8. S míg Szolnokon 807 négyzetméter zöldterület jut száz lakosra, add'g sok városban ez a szám en.iek többszöröse: Kalocsán 2974. Gyulán 1958, Csongrádon 1461, Hódmezővásárhelyen 2309 négyzetméter. Még mindig kevés nálunk a park, a játszótér, az út, a járda — pedig mi. akik itt élünk ebben a megyében, tudjuk igazán mennyit építettünk az elmúlt évek alatt, költségvetésből kőiéből vagy társadalmi összefogással. Csakhogy évtizedek mulasztását nem lehet olyan könnyen pótolni. Ha viszont azt nézzük, hogy villannyal, gázzal hány lakás van ellátva, akkor e tekintetben az alföldi megyék közül Szolnok az első helyen áll. míg megvénk többi városa is — már ami a villanyhálózatot illeti — az átlag fölött van. Ugyanakkor csatornázás tekintetében ismét csak nincs mit dicsekednünk, H asznos olvasmány a statisztikai hivatal tanulmánya. Többek között felhívja a figyelmet arra is, hogy további nagy erőfeszítésekre van szükség, ha azt akarjuk, hogy városaink ne csak jogá’lá-uk, hanem a kommunális ellátottság tekintetében is kiérdemeljék a városi rangot V. V. Ax országos átlagnál jobban A vezetés helyzete a termelőszövetkezetekben 913 egyetemet és technikumot végzett szakember A NEB vizsgálata A Szolnak megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a termelőszövetkezetekben a gazdaságvezetés színvonalának e&yes kérdéseit, valamint a közös vagyon védelmét, A szerteágazó témakör része a Központi Népi Ellenőri zési Bizottság által kezdeményezett országos vlzsgá-' latnak. A népi ellenőrök megyénk 32 közös gazdaságába látogattak el. Az utóbbi években a tsz- ek erőteljesen koncentrálódtak, létszámuk 1960-hoz viszonyítva százzal csökkent Jelenleg 132 közös gazdaság működik a megyében, túlnyomó többségük 3000, illetve 5000 kát. holdnál nagyobb földterület .el rendelkezik. A szövetkezetekben a gazdálkodás színvonala sokat javult. A vezetés stabilizálódott. Főként a jó és közepes eredménnyel működő szövetkezetekben. Ez kihatott a gazdálkodásra is. A rossz adottságú, gyenge eredménnyel záró tsz-ekben viszont gyakran cserélődnek a vezetők, szakemberek. Az évi 20 ezer forinton felüli átlagjövedelmet biztosító 19 tsz-ben sokkal több az egyetemet, főiskolát végzett elnök, elnökhelyettes' főmezőgazdász, főkönyvelő és egyéb beosztott szakember. A 3004-es kormányhatározatok alapján a tsz-ekbe Irányított szakemberek nagy többsége becsülettel helytállt. A gazdaságokban az üzemvezetés mechanizmusa változó. Több helyen az üzemegvségrendszerű, másutt a brigádszervezeti vezetési módszert alkalmazzák. Ezeknek is sokféle változata alakult ki. A kapások családi művelését a tsz-ek legtöbbjében alkalmazzák és ez kedvezően hat a terméseredmények növelésére. (A gépesítés itt még megoldatlan.) A dinnyések számos gazdaságban 45 százalékos részesedés szerint dolgoznak, öt hónapi munkával 100— 150 ezer forint jövedelemre tesznek szert. Tagnak veszik fel őket így mentesülnek a magas jövedelem utáni adóztatástól. Az arányta'ansái?ok bérfeszültséget okoznak a gazdaságokban. A szövetkezetek jelentős részében a gazdasági döntéseket a 'özgaz^aságí elemzés előzi meg. Tervszerűbb az üzemágak fejlesztése, Jobban kihasználják adottságaikat. A népi ellenőrök azonban felszínes munkával, vezetési módszerekkel is találkoztak. A fegwer- nekj Kossuth Tsz-ben például az évelő pillangósok területe nagyon alacsony, csak 4.6 százalék. Az állat- tenyésztésben nem törekednek a megfelelő fajták kialakítására. Az éves üzemterveket általában reálisan készítik el a gazdaságokban. — Sehol sem tekintik azt rativ munkának. Az értékesítést szerződésekkel alapozzák meg. A beruházások helyzetét is részletesen vizsgálták a népi ellenőrök. A növény- termesztésben az élőmunka ráfordítás csökkentését az állattenyésztésben a korszerűbb épületek megvalósítását tervezik. A telepeiket igyekeznek közművesíteni. Az amortizációs alap bevezetésével a beruházások költségeit elsősorban saját forrásból fedezik. Jobban meggondolják: mire költik a közösség pénzét. Néhány évvel ezelőtt a pillanatnyi előnyök kihasználása érdekében tervszeiűt'enül is fejlesztettek több közös gazdaságban. Az abádsza- lóki Lenin Tsz-ben 50 ezer férőhelyes csirkenevelő épült. Ez a takarmányhiány és egyéb okok miatt kihasználatlan. A tiszabu- rai Lenin Tsz-ben 1210 sertéshízó és 50 férőhelyes kocaszállást nem használnak. A melléküzemági tevékenység a megyében az ossz árbevételeknek csak 3.6 százalékát teszik ki. — Számos helven — cibakhá- zi Vörös Csillag' Tsz — megközelíti a 10 százalékot. A mel’éküzemágakat ésszerűen fejleszteni kell, s többet lehetne tenni a helyi lakosság igényeinek kielégítéséért. A vizsgálat részletesen elemzi az állami támogatás felhasználásának tapasztalatait. Megállapítja például, hogy a megye szikes és savanyú ta’ajainak megjavításához nyújtott állami támogatás hasznos segítség volt a terméshozamok emelésében. A rét- és legelő- fejlesztésre biztosított ösz- szeg azonban nem hozta meg a kívánt eredményt, mert egy-egy üzem átlagában elaprózódott. Az állam nagy gondot fordít az erdőül kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott új forgalmi adórendszer 1968. Január i-ével történő bevezetésére. A külkereskedelmi miniszter Javaslatára a Minisztertanács rendeletet hozott az új kereskedelmi vámtarifáról. Á Minisztertanács tanács- szervek osztályának vezetője, az építésügyi és váro=fellesztéA Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben tegnap befejeződött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére rendezett tudosítések — nyárfatelepítés — támogatására. A termelőszövetkezetekben jelenleg 194 egyetemet, 238 felsőfokú és 481 középfokú technikumot végze,t szakember dolgozik. Elkészült az 1975 évig szóló szakember utánpótlási, ká- rlerfejlesztési terv. E szerint 1800 szakemberre lesz szükségük megyénk tsz-ei- nek. Ebből jelenleg 400 fiatalt ösztöndíjjal, a tsz-ek taníttatnak. A gazdaságok apparátusából jelenleg 511 személy tanul. Jellemző két számadat: 1975-ig csaknem 10 ezer szakmunkásra és 15 500 betanított munkásra lesz szüksége a szövetkezeteknek. A NEB részletesen elemezte a szövetkezeti demokrácia helyzetét. Megállapította, hogy alapszabályszerűen működnek a gazdaságok. Akadnak azonban tsz-ek — tiszasülyi Rákóczi Tsz — ahol csak alkalomszerűen tartanak vezetőségi ülést. A különböző bizottságok — ellenőrző, szociális és kulturális, háztáji- fegyelmi — működésében sokat kell javítani. Az ellenőrzés kitért a vagyonvédelemmel összefüggő kérdések vizsgálatára, a hitel, készlet és állóeszköz gazdálkodásra is. A vizsgálat tapasztalatainak összegezésekor a megyei NEB több javaslatot tett. Például szükségesnek tartja, hogy az Illetékes minisztérium , és a tsz-ek Országos Tanácsa Intézményesen oldja meg a termelőszövetkezetek vezetőképzését, továbbképzését. A közös gazdaságokban javítsák meg a különböző bizottságok, főként az ellenőrző bizottságok munkáját. Javaslatot tett a készlegaz- dálkodás, raktározás megoldására és a tsz zárszámadó közgyűlések tartalmi színvonalának javítására. — ml. — cl miniszter, a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke javaslatot tett a beruházásokkal összefüggő hatósági engedélyezések rendszerének egyszerűsítésére. A honvédelmi miniszter előterjesztése alapján a körmi nv rendeletet fogadott el a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjai életének, testi épségének vagy egészségének sérelméből eredő károk megtérítéséről. A Minisztertanács ezután egyéb flgveket tárgvalt. mányos ülésszak. A kétnapos ülésszaknak több mint kétszáz résztvevője volt. Jelentős számban vet(Folytatás a 2. oldalonJ A Minisztertanács ülése Az agrotechnikai kutatások új útjai Tudományos ülésszak Karcagon
