Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-20 / 248. szám
oe-r október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiállítás... apró hibákkal... Teanap délelőtt nyílt mea a Tünde cukrászdában a gesztenyés sütemények kiállítása. Ritkán esik az ilyesmi, nem lehet hát csodálkozni, ha a gourman- dok nagy számban jelentek meg a rakott asztalok mellett Csillogó tekintettel gusztálgatták a gesztenyés poharas krémet, a diplomata tálat, a sakkszeletet és társaikat. Nézegették, s bizony jócskán vásároltak is belőle. Űgtj tűnt. mintha a cukrászda erre az alkalomra kissé szűknek bizonyult volna. Egyszóval; a kiállítás naaV sikert aratott a hozzáértő „szakmai közönség” előtt. Magam i„ nagy tisztelője vagyok a gesztenyés-habos étkeknek. betértem hát a kiállításra, s a fogyasztás titán jámborul megkérdeztem, a kiállítás után is kaphatók lesznek-e a szépen sorjáz fi sütemények? Fekete kosztümös kiszolgáló válaszolt: — Nem valószínű kérem, ez csak árubemutató! Miután magamhoz tértem, néhány kérdést tettem fel magambanj Vajo-n nem azért rendezik az árube- . mutatókat. hogy megtudjuk. ' mit is lehet majd kapni a jövőben? Nem lehetett volna egy kicsit nagyobb közönségsikerre számítani? Így ugyanis elkerülhető lett volna, hoav várni kellett tiszta kis- kanálra és papírszalvétára. Nem akarunk a kákán is csomót keresni a vállalkozás minden esetre dicséretet érdemel. De miután úgy aondol- juk, hoaV a fenti kiállítás már az új gazdaságirányítási rendszer szellemében — piackutatás! — jött létre, megkockáztatjuk a véleményt, miszerint ez új aazdasági mechanizmus nem csupán egy délelőttre fon szólni a lövőben sem. — molnár — A BUDAI JÄRÄSI VEGYIPARI KTSZ-NÉL, AHOL HÁROM ÉVE JÓMINÖ- SÉGÜ TELESZKÓPOS AUTÓ ANTENNÁKAT GYÁRTANAK, MOST ÜJ- TÍPUSŰ, KULCSRA ZÁRHATÓ ANTENNA FA ITAT KÍSÉRLETEZTEK KI, — AMELYNEK ZÁRSZERKEZETE — ELLENTÉTBEN A NYUGATI ANtennazArakkal — EGYSZERŰ, AZ IDŐJÁRÁS viszontags Agait KÖNNYEN ELVISELI, — KULCS NÉLKÜL AZONBAN NEM LEHET KINYITNI A tröszt, az egyesülés és az üzemi pártbizottság A Magyar Vegyipari Egyesüléshez tartozó vállalatok üzemi pártbizottságainak titkárai Szolnokon tartották legutóbbi megbeszélésüket. Munkatársunk Lukács Gyulát, a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek pártbizottságának titkárát kérte meg, hogy foglalja össze a tanácskozás célját, tapasztalatait. A válasz így hangzik: W r r • <il*clSl9 vagy csak a járásban lévő Gondolatok egy művelődési húsról Csak a „kötött“ jó? A tiszafüredi járási művelődési házban — a látogatók számát tekintve — 30:3 az arány a kötetlen, illetve a „kötött” — tehát megszabott programhoz alkalmazkodó ifjúsági foglalkozásokon. A művelődési ház vezetői elégedetlenek ezzel. Szeretnék ha nemcsak lemezeket hallgatni, tv-t nézni, újságot olvasni járnának be a fiatalok, hanem valamilyen komolyabb témáról szóló előadásokon. vitákon is többen megjelennének. Máshol is tapasztalható hasonló tünet, ezért érdemes mérlegelni, hogy tulajdonképpen mit is várunk az ifjúsági klubtól’ Szerintem — és ezt javasolta a megyei művelődési ház kollektívája is a tiszafüredieknek — kezdeti lépésként sikernek könyvelhető el, hogy a fiatalok — még ha egyelőre rétegenként más-más időpontban is — tömegesen járnak az ifjúsági klubba. Nem várható el. hogy már a kezdeti időben általános ifjúsági problémákról vitatkozzanak. Először meg lehet elégedni azzal, hogy ha rétegenként ösz- szejönnek és sajátos gondjaikról váltanak néhány szót. Lehetetlen dolgot kívánnánk, ha mindjárt azt várnánk, hogy a fiatalok elméleti kérdésekről vitatkozva kezdjék az ifjúsági klub foglalkozásait. A művelődési ház vezetőinek be kell látniok, hogy nem megy minden egyik napról a másikra, s erőfeszítésüket jobban megosztva más feladatokért is hathatósabban kell munkálkodni. A más feladatok alatt elsősorban a hálózati munkát értjük. A törökszentmiklósit kivéve a megye egyetlen járásában sincs olyan nagy fluktuáció a falusi népművelők körében, mint a tiszafürediben. Van néhány tiszte ellátására nem igen alkalmas népművelési ügyvezető. Mindez szinte nélkülözhetetlenné teszi a járási művelődési ház munkatársainak rendszeres „falujárását”. Különben is hivatali kötelességük lenne a községi művelődési intézmények havi nyolc alkalommal való felkeresése. A tiszafürediek megközelítőleg sem járnak ennyit „vidékre”. Három függetlenített népművelő dolgozik a járási művelődési házban. Közülük ketten levelező tagozaton végzik az egyetemet, s ez — érthetően — sok időt rabol el tőlük. Ez méginkább indokolja, hogv minden lehetőséget kiaknázzanak a hálózati munka javítása érdekében. Persze, feltehető a kérdés: ilyen körülmények között lehetséges-e ez? Esténként a művelődési ház vezetői közül valakinek bent kell tartózkodni az „általános felügyelet miatt”. Az volna a kívánatos, hogy az ott foglalkozást tartó szakkörvezető vagy klubvezető irányítsa önállóan az érdemi munkát. a művelődési ház felügyeletét pedig lássa el egy gondnok, — akár egy nyugdíjas félállásban, persze. felvetődik a kérdés: honnan vegyék a díjazására azt a havi ötszáz forintot? A járás vezetőinek kellene ebben valami módon segítséget adni. S nemcsak ebben. Az ő érdekük is, hogy a járási művelődési ház munkatársai ki is tudjanak jutni a falvakba, s ezért az eddigi gyakorlatnál többet kellene számukra közlekedési lehetőséget biztosítani A járás vezetői a művelődési ház hálózati munkájának jobbátételét segítenék azzal is, ha odahatnának, hogy mindenhol a rátermettség, s nem szociális szempontok szerint töltenék be a tiszteletdíjas állásokat. Az alapvető követelmény pedig az: minél többet kijárni falura, mert módszertani útmutatás. hasznos tanácsadás és segítés nélkül csak a címében járási a művelődési ház. Tiszafüreden és máshol is... S. B. — Sok, számunkra fontos kérdésről beszéltünk. Megvitattuk többek között az egyesülés megalakításával járó problémákat, az üzemi pártmunka napjainkban jellemző vonásait, a párt- és tömegszervezetek szerepét és feladatát az új gazdasági mechanizmusban, a további együttműködésünk lehetőségeit. Igen sok vélemény hangzott el a vegyipari egyesülésre vonatkozó társasági szerződés és működési szabályzat tervezetével kapcsolatban. Többen aggodalmuknak is hangot adtak. Kifogásolták például, hogy az egyesülésre való előkészítő munka idején a párt- és tömegszervezetek vagy legalább azok vezetőinek véleményét érdemben nem hallgatták meg. Ezt a véleményt levélbe is foglaltuk és továbbítottuk az illetékesekhez. Mi lesz a tröszt apparátussal ? Szerettük volna, ha előzetesen Is elmondhatjuk véleményünket, mert vannak olyan feltevéseink, hogy az egyesülés alakulásáig működő tröszt meglehetősen népes apparátusát átszándékoznak csoportosítani az egyesülésbe. Ennek érdekében olyan feladatokat is magukra vállalnak az egyesülés szakemberei, amiket tulajdonképpen a vállalatoknál lehet és kell eredményesen megoldani. Ilyen például a káderképzés, a szakoktatás és még több jelentős feladat. Szeretnénk, ha a jövőben az igazgatói tanácsé lenne hasonló kérdésekben a döntés joga, azt is, ha az egyesülésen belül megfelelő lenne a tájékoztatás és az üzemek párt- és tömegszervezeteivel is közvetlenebb kapcsolatot keresnének az egyesülés vezetői. Igazságos jövedelemelosztás Vitattuk a dolgozók három kategóriába való besorolásának helyességét is. Ügy Ítéltük meg, hogy emiatt az indokoltnál nagyobbak az eltérések, az A természetes gyógyítás Cranács mama egyre lassabban húzta a köpülőszárat. Arca elvértelenedett. Ajka görcsösen remegett. Feje fáradtan nyaklóit előre. Aztán leengedte maga mellé a két karját és fáradtan felsóhajtott. —* Lányom! Zsuzsa! Mire az asszony belibegett a. konyhába. anyját holtraváltan találta a konyha földjén. •— Janikám! — sikította a kert felé, ahol a gyerek krumplit vermelt. — Gyere, kisfiam! Szülém odavan. Talán a végét járja. Ketten fektették fel a nyoszo- lyára. Hamarosan előkerült a vizes ruha. Granács mama fáradtan pihegett. Már azon tanakodtak, hogy milyen koporsót vegyenek, amikor a doktor rájuk nyitotta az ajtót. Megvizsgálta. — Azt ajánlom, vigyék kórházba. Ne is nagyon késlekedjenek. — Kórházba ilyen rettenetes dologidőben. — Füstölgőit az ember. — Dehát így bevégzi! — tördelte ujjait az asszony. — Nemi Majd 6 marad meg magnak! Alig világosodott, amikor Jancsi rákopogtatta az ablakot a szomszédokra. — Tessék felkelteni Ferencet! Szülém beteg. Kocsival megyek a városra. Odaviszem a kórházba. — Nagyon vigyázz mindenre, kisfiam! — lehelte az asszony a legényke fülébe. Ügyes mozdulattal három vereshasú bankét tett a gyerek kezébe. Granács mama két dunnába ágyazva nyö- szörgött a kocsin. Az ember a lovakat fogta be. Komótosan hajtottak. Már jól elhagyták a falut, amikor Ferenc megszólalt. — Aztán van-e hozzá reménység? Jani hátrafordult s az enyhén szürkülő hajnalban megnézegette a nagymama arcát Bizony nem sok életet látott benne. A kórházzal nem sokra mentek. Nem tudtak ágyat biztosítani. A doktor megvizsgálta az öregasszonyt. Lekörmölt egy csomó receptet, aztán hazaküldte őket. Jól elhaladták a várost, amikor Jani gyomra indulatosan megkor- dult. Szerencséjükre rájuk mosolygott a szövetkezeti vendéglő siltje. Hívogatásnak vették és a kocsival odakanyarodtak az ereszét alá. A mama mozdultlanul feküdt. Jani gavállérosan odacsapta az egyik százast a pultra. — Tessék önteni egy mérés pálinkát! — Decit vagy csak felet? — Tessék teleönteni a poharakat. A pálinka nagyon jól esett. — Hallja-e, elvtárt, valami ennivalója lenne-e? Mert nekünk az is hiányzik. — Tegnapi marhapörkölt. — Gjjöhet? — Leginkább! — bólintott Jani. Az étel nagyon jól esett. Már a derekán mártogattak, amikor Ferenc felkapta a fejét. — Szülikéről meg, hallod, megfelejtkeztünk! — Pedig egy ital pálinka tán neki is jól esne. — Ne tréfálkozz, koma! Látod. minő beteg! — Hát éppen azért. Jani kikérte a decit. Kiment a kocsma elé. Óvatosan feltámasztotta az öregasszony fejét. Két ajka közé szorította a poharat. Az első kortyra megrázta magát, a másodikra felnyitotta a szemeit. — Mii itatsz velem, kedves fiam? Kiégeti a gyomromat! —'Ne törődjön vele, mama! — próbálkozott újra Jani s egy hirtelen mozdulattal beöntötte a beteg szájába az italt. Szenény majd megfulladt, de a pálinka leszaladt. — Elpusztulok, édes gyerekem! — Az italtól? — Olyan éhes vagyok, hogy szinte kilyukad a gyomrom. — Ehetnék marhapörköltet? — Mivel te, tarhonyával vagy krumplival? Jani fürgén szaladt. Fordult vissza az ennivalóval. A szülike már nem feküdt, hanem oldalt gugyorodoit. Még tán ki is nyalta volna a tányért, ha nem restelÜ. — Megöl a szomjúság, virágom! Jani pálinkát hozott. Az öreg először csak szabódott. A két legényke könyörgésére azonban lelódította. Olyan melege lett, hogy az egyik dunnát lerúgta magáról. — Kutya férfinép. Hogy meg nem fullad ettől a méregtől. — Ugyan hozzatok még egy fordulást. Mikor fizetésre került a sor, két százas ottmaradt, mert Jani gyerek egész üveg pálinkával biztosította a további kezelést. Ahogyan hazafelé tartottak, a butika szorgalmasan körbejárt. Feleútján a nagymama felemelte a hangját. — Gyerekek, nem mondanátok ed a nótámat? A Csap-utcán végestelen-végig. — A második verset a nagymama is dünnyögte. öreg este volt. amikor beálltak az udvarra. Az asszony nyitotta ki a nagykaput. Az ember másodmagával állt az udvaron. Az asztalossal alkudtak a koporsóra. — No fiam. készíthetjük az örökös lakhelyet? — Készíthetitek! — rikácsolta dacosan az öregasszony. — De magadnak, te sehonnan Mert én a szüretben még táncolni fogok. — S hogy a szavaknak valami kis nyomatékot adjon, felkapta az üres pálinkás üveget és úgy a házoldalhoz kente, hogy széjjel ment ezer darabra. Rossi Károly aránytalanságok a személyi jövedelmekben. Mindinkább tapasztalható, hogy akiknek módjukban van. ezt a lehetőséget méginkább saját előnyeik biztosítására használják fel. A személyes jövedelem alakulása a munkásokat is nagyon érdekli, s ez az, ami miatt az üzemek jövőjét is ismerni szeretnék, tájékozódni akarnak. Igyekszünk a véleményeket 8 tárgyilagosság medrébe terelni, viszont ez csak a jövedelmek elosztásának teljes tárgyilagossága alapján lehetséges. Általános tapasztalatként fogadtuk el azt a megállapítást, hogy a szakszervezetek munkáját a pártszervezeteknek a közeljövőben jobban kell támogatni, segíteni. Főleg a határozott állásfoglalásra, az érvényes határozatok következetes betartására kell biztatnunk. Igyekszünk azt ií segíteni, hogy a szocialista munkaversenyre — amely a jövőben gazdasági eredményeink egyik feltétele lehet — minden vállalatnál megfelelő gondot fordítsanak. — Jelenleg ugyanis üzemenként eltérőek az anyagi és erkölcsi ösztönzők. Van, ahol kevésbé honorálják a versenyt, mint ahogyan azt a körülmények alapján tehetnék- Nem mond ez ellent annak az állásfoglalásnak sem, hogy a jutalmakat nem tanácsos elforgácsolni, mert az nem hozza meg a remélt hatást. További együttműködésükre vonatkozóan szolnoki megbeszélésünkön terveket is dolgoztunk ld. — Ügy döntöttünk, hogy a vállalatok pártbizottságai fontosabb kérdéseket feldolgozó anyagaikat megküldik egymásnak, véleményt mondanak róla Eszmecseiék . a tömeg« szervezetekben is _ A szakszervezeti bizottságoknak is javasoltuk többek között, hogy a kollektív szerződések tervezetéről cseréljék ki véleményüket. Sőt azt is lehetségesnek találtuk, hogy e tömegszervezet képviselői is összeüljenek egy-egy tapasztalatcserére. Ezen a munkára vonatkozó gondjaiktól a csereüdültetések lehetőségéig sok mindent megbeszélhetnek. Hasonló eszmecsere a kiszesek munkáját is bizonyára elősegítené. Ezért a Péti Nitrogénművek KISZ bizottságát egy közös ifjúsági tanácskozás lebonyolítására kértük meg. Törekvésünk — aminek alapján ezeket a tapasztalatcseréket szervezzük — az. hogy az új gazdasági mechanizmus előkészítése és bevezetése idején a párt- és tömegszervezetek is megfelelő munkát végezhessenek a vegyipari egyesülés üzemeiben. Üg> gondolom, hogy nagy segítségünkre lehet ebben, ha saját üzemünk kapuin túl látunk, ha máshonnan is ismerjük a jó tapaszt*- latok»* B. *
