Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-12 / 241. szám
HW- október 12. SZOLNOK MEGYEI NÉP LAE 5 Higgins: Üjlaky László Doolittle: Horváth Sándor Pickering: Dömsödy János MY FAIR LADY — A Szigligeti Színház új bemutatója —■ Világsiker! Ezzel az egy szóval lehet legtömörebben jellemezni G. B. Shaw: Pygmalionjából adaptált musicalt, amelyet Magyar- országon az elmúlt évben megindított (az Operettszín- házban) láncreakció következtében a szolnoki színház is műsorra tűzött E darab másik jellemzője, hogy bemutatása egy színháznak akkor is megelmarasztalást rögtön nem egyenlítenénk ki dicsérettel is. A kitűnő szituáció teremtés, a játék nagyvonalú bonyolítása, mind olyan készsége a fiatal rendezőnek, amely ebben az előadásban pregnánsan érvényesült Külön szeretném kiemelni azokat a játékelemeket amelyekkel a happy and felé tereli a történetet, bár ennek maga a daEiiza: Gyöngyössy Katalin éri, ha csak több-kevesebb megalkuvás árén sikerül eljátszania. És a péntek esti premier alapján azt is elmondhatjuk, hogy a közönségnek is megéri — e megalkuvások, elkerülhetetlen kompromisszumok ellenére is. Nem vidéki színház testére szabták ezt a darabot. Olyan követelményeket támaszt. amelynek jelen pillanatban egyetlen magyar vidéki színház sem képes, lehetőségeinél fogva maradéktalanul megfelelni (tegyük hozzá, hogy ez pesten is csak „közös összefogással” sikerült). Egy kicsit operett volt, egy kicsit zenés vígjáték, és egviK sem. E műfaji keveredés azonban csak he- helyenként vol+ disszonáns A darab meghatározatlan műfaia a szolnoki előadás ban különösen érvényesült. És ennek jeleit is fellelhetjük. — rögtön a nyitó képben —. a rosszul táncoló arlequin és arlequina k*1- pében. E stílustalanság az amit leginkább a szemére vethetünk B6r József rendezőnek. Igazságtalan lenne azonban, ha ezt az rab Shawtól „örökölt” makacssággal áll ellent, így a „boldog vég” kissé indokolatlan toldalékként hatna, ha a rendezőnek ném sikerült volna, éppen ezekkel a játékelemekkel megfelelően előkészíteni rá a közönséget. A fentebb említett szükségszerű megalkuvások azonban nem is annyira a rendező munkájára, mint inkább a szereposztásra érvényesek. Mindenekelőtt Űjlaky László Higgins professzora erősíti ezt a véleményemet. Űjlaky számtalan zenés vígjátékban bizonyította már be tehetségét, humorát. Sajnos. a .My fair la- dyb?-n sem sikerült többet nyújtania egy szokványos zenés vígjáték „operett’ professzoránál. És hogy a kompromisszumok sorát folytassuk végső soron az Horváth Sándor Doolittle.ie is, amely egyébként az előadás egyik legmulatságosabb, legkarakterisztikusabb alakítása. Itt. ez utóbbin a karakterisztikusságon van a lényeg. A „Rátonj'i szabványtól” eltérően a színész és a rendező egyaránt helyesen a szerepnek ezt az oldalát emelte ki és nem akarták a figurát belegyömöszölni a táncosko- mikusi skatulyába. Dömsödy János Pickering ezredese kissé rezignált humorú. „igazi angol úr” volt. Mértéktartóan jól oldotta meg feladatát, ami sokszor a rezonőr hálátlan szerepének tűnik. Ugyanezt tudjuk elmondani Sebestyén Éva és Hegedűs Ágnes alakításáról is. Kis szerepében újra felfigyeltünk Hollóssy Fri- Wes egyéni karakterterein- tő készségére és örömmel üdvözöltük a főiskoláról Szolnokra most szerződött Vajda László szellemes alakítását. Rózsa Sándor, Kertész Péter, Fehér Györgyi és Juhász János, valamint az előadás többi közreműködője szintén részese volt a sikernek, mert hogy nagy siker volt. arra a megmegújuló vastaps, a többször, előadás közben is spontán ovációban kitörő tetszésnyilvánítás a legjobb bizonyíték. A szokás és illem ellenére végére hagytam a kritikus számára is a legnagyobb feladatot jelentő szerep, illetve alakítás Gyön- gyössy Katalin Lizájának elemzését. Hogy miért ilyen különlegesen nehéz feladat ez? Lehet, hogy most, akik már látták az előadást, nagyon csodálkoznak, hiszen az volna a legkézenfekvőbb, hogy egyértelműen dicsérjük az alakítást. Valóban ez volna az egyetlen lehetőség, ha a Pyg- maliont és nem a My fair ladyt mutatták volna be pénteken este a színházban. Gyöngyössy Katalin olyan magávalragadó Liza volt, hogy már-már hajlamosak lettünk volna ezt is elfelejteni, ha időnként fel nem hangzanak az ismert dallamok, amelyek minden más szereplőtől eltérően Lizától komoly ének produkciót kívánnak meg. Bevezetőmben utaltam arra, hogy ezt a musicalt nem a magyar vidéki színházak testére szabták. Ennek, valamint az anyagi és személyi korlátok ellenére nagyon szép, reprezentatív, mondhatni - lát ványos kiállításban került a darab Szolnokon színre És ez a szereplőkön kívül nemcsak Fehér Miklós kitűnő díszleteit, Kalmár Katalin m. v. jelmezeit. Hegedűs Györgyi m. v. táncait. hanem a rendező Bór József ió téralkotó, jelenet- komnonáló készségét egy- ’’•ánt dicséri. Rideg Gábor (Nagy Zsolt felvételei) Könyvszemle NICHOLAS HAL ASZ: Dreyfus kapitány Egy tömeghisztéria - története Ismerkedj tin k az új törvényekkel (A földtörvény) A személyi földtulajdon és földhasználat Az ügynek a korabeli Franciaországra gyakorolt hatását egy karikatúra érzékelteti legjobban. Az első képen békésen vacsorázó család látható, alatta a szöveg: „Még nem beszéltek arról”. A másodikon iszonyú zűrzavar, a berendezés összetörve, a családtagok ököllel esnek egymásnak, az aláírás: „Már beszéltek arról”. A múlt század végének európai, sőt világszenzációja, a hazaárulásért ártatlanul elítélt vezérkari tiszt, Lreyfus kapitány perének, et, lélésének és rehabilátá- 1- ónak történetét eleveníti f~> a magyar származású amerikai író. Biztos kézzel válogatott a tengernyi anyagban, minden mozzanatból a legfontosabbat, a le-jellemzőbbet emeli ki. Nemcsak a per folyamata é>uekli, jóllehet azt is szinte napról napra követi, hanem az a társadalmi helyzet is, amelyben az erőszaknak és az igazságtalanságnak olyan légköre jött létre, hogy egzisztenciáját, sőt az életét kockáztatta minden becsületes ember, aki szót mert emelni a kapitány védelmében. 1894-ben egy Esterházy nevű magyar származású francia tiszt néhány, egyébként nem túl értékes, katonai iratot juttatott el a németeknek. A francia titkosszolgálat az Elzászból származó zsidó tisztre, Dreyfusra gyanakodott. A bizonyítékok normális körülmények között nem lettek volna elegendők a vádemeléshez, a nacionalizmus és az antiszemitizmus légkörében azonban, a legdurvább hamisítások és megfélemlítések árán is elítélték a kapitányt. Az ügy hamarosan túlnőtt a per keretein, reakció és demokrácia erőpróbájává változott Az egyház összefogott a köztársaság minden rendű és rangú ellenfelével, királypártiakkal, a párizsi heccsajtóval, hogy megsemmisítse a forradalom még meglévő vívmányait. A gyűlölet légkörében csak néhány becsületes értelmiségi, író, ügyvéd, újságíró akadt, aki fel merte emelni a szavát. A szocialisták hosszú ideig nem avatkoztak be a küzdelembe, az egészet a burzsoázia, családi perpatvarának tartották. Zola és Jean Jaurés szenvedélyes cikkei azonban rádöbbentették őket is. hogy ennél sokkal többről van szó. Zola híres „Vádolom” című cikke sok ember szemét felnyitotta, a szocialisták pedig visszaszerezték a párizsi utcát a nacionalista és antiszemita csőcseléktől. Miniszterelnökök buktak meg, feddhetetlennek vélt tábornokok kerültek csalás, hamisítás miatt börtönbe, államcsínykísérletek robbantak ki, de az igazság végül diadalmaskodott. A pert magát hamar elfelejtették, de hatása tovább élt, tapasztalatai a francia népet kétellyel és kritikával vértezték fel mindenféle későbbi demagógia és uszítás ellen. (Gondolat Kiadó, Budapest, 1967.) Bistey András I MAGAS KERESETI LEHETŐSÉGI A kunszentmártoni téglagyár szállítási rakodó munkára férfi munkaerőt felvesz. — Fizetés teljesítménybérben. — Munkásszállás és üzemi étkezés biztosítva. Jelentkezés a téglagyár irodáján. HL A iöldtutajdsn és földhasználat viszonyainak gyökeres átalakulása, a nagyüzemi földhasználat általánossá válása és megszilárdulása, a magánföldhasználat nagyméretű csökkenése megkívánja, hogy az állampolgárok személyes szükségleteit szolgáló földek fokozott védelemben részesüljenek. Ezt a célt szolgálják a törvény azon intézkedései, amelyek a személyi föld- tulajdont és földhasznála- tot szabályozzák. A személyi földtulajdon általános érvényű elismerését a törvény 21. paragrafusa tartalmazza. Ez kimondja, hogy az állampolgároknak a községek, városok belterületén, vagy zárt kertjeikben lévő, legfeljebb 1600 négyszögöl nagyságú földjei személyi tulajdont képeznek. Közismert, hogy a személyi tulajdon fogalmát az általános szocialista fejlődés során a jogfejlődés teremtette meg. Azonban eddig a jogi szabályozás csak a termelőszövetkezeti tagok háztáji földjét és az egyéni tulajdonban lévő építési telkeket tekintette személyi tulajdonnak. A mostani törvény az eddigi joggyakorlatot tovább fejleszti és valamennyi állampolgár esetében 800—1600 négyszögölig személyi tulajdonná minősíti az egyéni tulajdonban és /használatban lévő belterületi és zártkerti földeket. A törvény ilyen intézkedésében az a meggondolás jut kifejezésre, hogy el kell ismerni és jogi eszközökkel is támogatni kell az állampolgároknak azt a törekvését, hogy a személyes szükségletek kielégítésére kisebb terjedelmű földet művelhessenek. Vagyis a törvény figyelembe veszi, hogy a termelőszövetkezeti tagokon kívül sok olyan munkás, alkalmazott, értelmiségi család él falvakban és városokban, akik szívesen foglalkoznak földműveléssel, állattartással, zöldség-gyümölcs, vagy szőlőtermesztéssel. — Az ilyen személyi tulajdonban lévő földek termése hasznosan elégít ki mindenekelőtt családi szükségleteket, de figyelemre méltó az a termékmennyiség is. amely az ilyen földekről piacra kerül. Intézked'h a törvény arról is, hogy a személyi földtulajdon mértékét a személyi földhasználat sem haladhatja meg. Ha tehát valakinek a tulajdonában mondjuk 1600 négyszögöl föld van, akkor azon felül bérleti, vagy egyéb jogcímen nem használhat újabb földterületet. A törvény kimondja, hogy a tanyák körüli föld — a lakóépületek fennállásáig — a használat és forgalomképesség szempontjából a személyi földtulajdonnal azonos elbírálás alá esik. Egyértelműen megállapítja, hogy a termelőszövetkezeti tagok személyi földhasználata a háztáji földön valósul meg, és az ezzel kapcsolatos kérdések szabályozását a termelőszövetkezeti törvény tartalmazza. A személyi földhasználat körében a törvény az illetményföld használatot egységesen szabályozza. A szabályozás alapelve, hogy a munkaviszony fennállása alatt csak meghatározott helyen és munkakörben dolgozó kaphat ingyenes használatra meghatározott nagyságú illetményföldet. Az illetményföld mértéke a törvény hatálybalépése után adott illetményföldeknél, a termelőszövetkezeti alkalmazottakra érvényes szabályhoz igazodik, vagyis személyenként általában nem haladhatja meg a 800 négyszögölet. A törvény 24. paragrafusában említett kivételek — a személyi földhasz. nálat 1600 négyszögöles felső határán belül — a pedagógusokra és az állami gazdasági dolgozókra vonatkoznak.- — Ezekben az esetekben tehát a törvény figyelembe veszi, hogy az illetmény- föld jövedelem-kiegészítésül is szolgálj Közérthető módon tisztázza a törvény 26. pa- ragrafusa a zártkerti földek forgalmát. E szerint: zártkert a község vagy város külterületének nagyüzemi- lég nem művelhető, elkülönített része. Intézkedik a törvény arról, hogy a földrendezések során kialakított zártkertekben rendezi és állandósítani kell a tulajdon- és használati viszonyokat és ahol szükséges, új zártkerteket kell kialakítani. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy számbavegyék a je* lenleg elhanyagolt földeket és a tulajdoni, valamint használati viszonyokat úgy alakítsák ki, hogy az ilyen földeket célszerűen megműveljék. Az ilyen rendezésre hatósági engedéllyel és a kampányszerűség elkerülésével csak akkor kerülhet sor, amikor annak gazdasági és politikai feltételei megvalósulnak. A személyi földtulajdon és földhasználat biztonságát és védelmét szolgálja a törvénynek az az intézkedése, amely szerint a zártkert rendezési eljárás befejezése után a zártkert megállapított határát módosítani és_ a zártkerten belül hatósági közreműködéssel földcseréket végrehajtani nem szabad A föld tulajdonjogát és használatát szabályozó törvény szocialista államunk fontos alaptörvénye. Lehetőséget teremt arra, hogy a szocialista tulajdonviszonyok tovább erősödjenek és a földkérdés hosszú időn át egységes elvek alapján rendeződjön. H. L. (Vége.) TEMPO KSZ azonnali belépéssel felvesz dolgozókat szállító, rakodó és egyéb segédmunkákra, jó kereseti lehetőség mellett. Jelentkezni lehet: Szolnok, Jászkürt u. 17i A 7. sz. Autóközlekedési Vállalat jászapáti munkahelyre taxi gépkocsivezetőt keres felvételre. Jelentkezni lehet a 7. sz. Autó- közlekedési Vállalat személyforgalmi osztályán Szolnok, Verseghy u. 5. szám.
